Heves Megyei Népújság, 1989. január (40. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-13 / 11. szám

NÉPÚJSÁG, 1989. január 13., péntek TUDOMÁNY ÉS VILÁGA - A HÉT VÉGÉRE AJÁNLJUK 5. A biológia egyik igen érdekes, sokakat érdeklő ága a/ állattan, az állatvilág vizsgálata. A földünket bené- l>t sítő színes, változatos élőlénycsoport szinte nap mint nap tartogat ma is újdonságokat a kutatóknak. Gyakran jelennek meg különböző publikációk az álla­tok életéről, újdonságként felfedezett tulajdonságaik­ról, sőt régi és új fajok is előkerülnek. Összeállításun­kat elsősorban az állatvilág iránt érdeklődő olvasóink figyelmébe ajánljuk. Madarak panorámalátása Mérge órákra megvakítja áldozatát Az óriás var ángy Ausztráliában Az idén már Sydney északi elővárosában is megjelent az óriásva­rangy. Egyelőre talán nem nagyméretű varangyvándorlás előőrse­ként, hanem egy kamion potyautasaként érkezett... (Telefotó — MTI-Külföldi Képszerkesztőség) A kutatók már régóta gyanít­ják, hogy számos madár körbe­lát, de csak nemrég igazolódott be, hogy a tőkésréce csakugyan a teljes környezetét szemmel tartja anélkül, hogy a fejét vagy a sze­mét mozgatnia kellene. Szemtü­körrel vizsgálva a tőkésrécének erősen oldalt levő két szemét, a birminghami egyetem (Anglia) állattani intézetének munkatár­sai azt állapították meg, hogy a madár nemcsak azt látja, ami előtte van, hanem azt is, ami mö­götte, sőt miként pihenőhelyzet­Radioaktív anyag alkalmazásá­val nagy eredményeket értek el ausztráliai tudósok a termeszek ir­tásában. A módszer a radioaktív anyagok és a hagyományos rovarir­tó szerek használatát kombinálja. A falánk rovarok számára radio­aktív anyaggal kevert csalétket he­lyeznek ki. A rovarok testébe került surgárzó anyag lehetővé teszi, hogy érzékeny műszerekkel pontosan nyomon kövessék a termeszek vő­ben a csőrét lefelé tartva, még a feléje felülről közeledő ragadozó madarakat is észreveszi. Ez az úgynevezett panorámalátás fö­löttébb hasznos az olyan mada­raknak, mint amilyen a tőkésré­ce, amely földön fészkel, de táp­lálékát nemcsak a földről szerzi be. Más madárnak — például a galambnak vagy a seregélynek — szintén oldalt van a szeme, ám nekik a fejük fölött és mögött „vak terület” van. nulását, és megállapíthassák a ter­meszvárak kitelj edését. Ezután a korábbiaknál sokkal célszerűbben tudják elhelyezni a hagyományos rovarirtó szereket, pontosan oda, ahova kell. így vi­szonylag kevés méreg alkalmazásá­val is hatékonyan tudjak irtani a kártevőket. Ezzel a módszerrel állítólag már eddig is számos műemléket mentet­tek meg a termeszek pusztítómun­kájától Sydney városában. A természet egyensúlyába mindig kockázatos beavatkozni. Jó példa erre az Ausztráliába betelepített amerikai óriásva­rangy >agy aga (Bufo marinus), amely olyan mértékben elsza­porodott, hogy már-már meg­közelíti az üregi nyúl egykori „népsűrűségét”. Az óriásva­rangy Mexikótól Patagóniáig mindenütt otthonos, de sehol nem fordul elő tömegesen, mi­vel megvan a természetes ellen­sége. Némely közép- és dél­amerikai államból Puerto Ricó- Ita és a Hawaii-szigetekre expor­tálták a hatalmas állatokat a cu­kornádültetvényekre, biológiai védekezésül a rovarkártevők el­len. Itt be is vált, és kordában tar­totta a sokfajta rovarkártevőt. Nem lehet tehát az ausztráliai queenslandieket kárhoztatni, hogy Hawaiból hozattak vagy száz óriásvarangyot cukornád­ültetvényeikre. Ez még 1934- ben történt. A cukornádültetvé­nyek az elmúlt több mint ötven év alatt igen megszaporodtak Queenslandban, de a rovarkár­tevőket rovarirtó szerekkel kell pusztítani. Az aga itt a cukornádültetvények védelme­zőjeként nem vált be. Ellepte vi­szont az egész államot, az egész partvidéket Brisbane-tól a Nagy Korall-zátonyig, csakúgy mint az állam belső részein levő cukor­nádültetvényeket. Az óriásva­rangy nemcsak rovarokkal, her­nyókkal táplálkozik, az egereket, sőt a patkányokat is megeszi. A nőstény — ez a nagyobbik — jó negyedméteres, sőt még na­gyobb is lehet. Az őshonos szép, színes békák között is nagy pusz­títást végez. Nemcsak nagy testű állat, ha­nem mérges is, bőre mérgező nedvet választ ki. Egyetlen ha­szon származott az agák betele­pítéséből: állítólag megcsappant Queenslandban a mérgeskígyók száma. Ezt a feltételezést alátá­masztja, hogy szakemberek lát­tak kígyót, amely agát evett meg, és valóban rövidesen elpusztult. A varangyok mérgét legnagyobb mennyiségben a nyakon levő, nagy mirigyek termelik. A méreg tejszerű folyadék, amely érintés­re kicseppen a mirigyből, erőtel­jesebb nyomásra kifröccsen, és ha a szemet éri, fájdalmas, maró érzést kelt, és hosszú órákra szin­te megvakítja az áldozatát. Minek köszönheti az aga, hogy viszonylag rövid idő alatt hihetetlenül el tudott szaporodni Ausztráliában? Az ökológiai té­nyezők közül a nedvességben bővelkedő szubtrópusi éghajlat játszhat közre. Ehhez járul, hogy nincs semmiféle természetes el­lensége Ausztráliában. Elősegí­tette az aga nagyfokú elterjedé­sét szaporasága is; a nőstény egy­szerre legalább tízezer petét rak le. Nagy esőzések után a hímek csalogató „éneke” betölti az egész' államot, s a néma nősté­nyek nagy tömegekben indulnak a hímek felkeresésére. Fenntartásuk érdek Őshonos állatfajták — genetikai tartalékban Az állattenyésztésben a hibri­dek és a korszerű fajták kiszorítot­ták az őshonos magyar fajtákat a termesztésből. Egy-egy, 40-50 év­vel ezelőtt még „divatos” fajtának immár hírmondója is alig akad. A fajták fönntartásáról a Mezőgaz­dasági és Élelmezésügyi Miniszté­rium gondoskodik; az országban számos gazdaságban jó színvonalú tenyészetek őrzik értékes geneti­kai tulajdonságaikat. Annak elle­nére ugyanis, hogy a termesztés szemprontjából lényegesen kisebb értékűek, számos tulajdonságuk figyelmet érdemel a továbbiakban is, egyebek között például egyes betegségekkel szembeni ellenálló­képességük lényegesen nagyobb, mint a jelenlegi fajtáké. A MÉM-ben összesítés készült az őshonos állatfajtákról. Egyúttal az egyes tulajdonságok úgyneve­zett öröklődésmenetét is vizsgál­ják abban a reményben, hogy a mai kutatók számára is „hozzáfér­hetővé” teszik ezeket a tulajdon­ságokat a keresztezésekhez, az új hibridek kialakításához. Az ada­tok szerint a magyar szürkemarhá­ból 1030 van az országban, biva­lyokból 50 él a kijelölt helyeken. A fakó lóból, — ebből az ősi fajtából — 25 kancát és egy apaállatot tar­tanak nyilván, a gidránokból — e nem különben értékes lovakból — mintegy 30 „panziózik” a kijelölt telepeken. Az őshonos sertések száma 450-re tehető. A legtöbb a szőke mangalicából van, kereken 330-at őriznek, gondoznak a szak­emberek. A fecskehasú mangalica és a vörös mangalica „eltűnését” szintén sikerült megakadá­lyozni, ezt bizonyítja, hogy mint­egy 100 van a nyilvántartásban. A juhok száma meghaladja a kétez­ret, közöttük van a fehér és a feke­te racka, valamint a cigája és a cik- ta — ezeket 40-50 évvel ezelőtt még igen nagy számban tenyész­tették, tartották. A dongók szúrása A dongók ritkán szúrnak, de fölöttébb fájdalmasan. Egy vizsgálat során a földi dongó mérgében fő alkatrészként acetil-kolint mutattak ki. Ez annyira tömény, hogy víz hatására csak lassan bomlik le, köz­ben pedig erős helyi fájdalmat kelt. Köztudomású, hogy például a madarak gyorsan megtanulják: jobb elkerülniük a dongókat. Radioaktivitással a termeszek ellen Lengyel és francia filmbemutató Az egri Prizma mozi nézői ma este 7 órakor először tekinthet­nek meg olyan alkotást, amely­nek cselekménye a szükségálla­pot idején játszódik Lengyelor­szágban. A szerelem és a politika szenvedélye hatja át a történetet, amelynek címe: Befejezés nél­kül. Egy illegális sztrájk szerve­zésével vádolt munkás ügyvédje váratlanul meghal. Özvegye azonban nem tud belenyugodni férje elvesztésébe. Felidézi sze­relmük boldog éveit. Színes, szinkronizált francia produkciót tűzött műsorára az egri Vörös Csillag mozi. A Négy­balkezes főszereplője egy „ne­hézfiú”, aki sok betörést követett el, mielőtt leülte volna jól megér­demelt büntetését. Duroc fel­ügyelő készül Jean Lucas szaba­dulására, aki váltig erősítgeti: megjavul, új életet kezd. Vajon sikerül-e neki, erre kapnak vá­laszt a mozi látogatói. Kárpáti József festőművész több szállal is kötődik Eger­hez. Éppen ezért nem vélet­len, hogy egy it­teni tárlatára hívjuk meg a közönséget az Ifjúsági Ház újonnan meg­nyílt galériájá­ban. Január vé­géig kedd kivé­telével naponta délután 2-től 6 óráig nézhetik meg a meghök­kentő stílusú al­kotásokat. Felvételün­kön az Intézke­dések című al­kotást örökítet­tük meg. (Fotó: Jakab László) Nem pénzért — bélyegért — Levelezőlap a KGST 40 éves jubileumáról Pro — Fílatélta A Magyar Posta a korábbi szük­ségtelenül nagy példányszámban kiadott bélyegek értékállandósá­gának növelése érdekében, eb­ben az évben Pro-Filatélia elne­vezéssel 50 forint névértékű blokkot bocsát ki. Ezt azonban nem pénzért, hanem az 1964- 1972 között megjelent, ugyan­ilyen névértékű teljes sorok vagy blokkok beszolgáltatása ellené­ben lehet megszerezni. A be­adott bélyegeket pedig a posta megsemmisíti. Sokan érdeklőd­nek: akinek nincsenek szóban forgó időből származó bélyegei, hogyan juthat a blokkhoz? Bíró Imre, a Magyar Filatélia Vállalat igazgatója a következő felvilágo­sítást adta: A Magyar Bélyeggyűjtők Or­szágos Szövetségével történt megállapodás alapján, tagjainak a megállapított időszakból szár­mazó 50 forint névértékű bélye­geket rendelkezésükre bocsát­ják, és az azok ellenében kapott Pro-Filatélia-blokkokat ők jut­tatják el az igénylőkhöz. Ebben a támogatásban azonban — rak­tárkészletünkre tekintettel — csak á szövetség tagjait tudjuk részesíteni. Postai levelezőlap: a KGST 40 éves jubileumáról a posta 30 ezer példányban kétforintos benyo­mott bélyegű levelezőlapot adott ki. Dudás Jőzse/grafikusművész terve alapján az Állami Nyom­dában készült. Alkalmi bélyeg­zés: 01. 13. A sümegi vasút száz­éves. Hivatal a sümegi postán. Programbörze Kiállítások, tárlatok Díszítőművészeti kiállítás nyílt a Megyei Művelő­dési Központ­ban, amely naponta délután ket­tőtől este hét óráig látható. * Gárdonyi Géza Egri csillagok. E címmel rendezett összeállítást a Bródy Sándor Megyei Könyvtár az író születésének 125. évfordu­lója alkalmából. • A theatrum sacrum a barokk művészetben elnevezéssel e korszak iskoladrá­máinak színpadtereiből vonul­tatnak fel néhányat az egri vár egyik időszaki kiállításán! » „ Friss ész, ügyes kéz ” — e mottó­valjelölték azt a bemutatkozó ki­állítást, amely a gyöngyösi Török Ignác Úttörőházban kapott he­lyet. Ez alkalommal a helybéli 6-os számú általános iskola ta­nulóinak munkáival ismerked­hetnek meg az idelátogatók. * A gyöngyösi Mátra Múzeumban a város történetét a honfoglalástól napjainkig, valamint megyénk vadászattörténetét és természet- védelmét felelevenítő tárlatok várják a vendégeket. *A magyar repülés történetével, a különféle modellekkel is megismerkedhet­nek mindazok, akik ellátogatnak az Abasári Helyőrségi Klubba. Szórakoztató, ismeretterjesztő rendezvények Pótszilveszterre invitálják a még mulatni tudókat a Magyar Néphadsereg Egri Helyőrségi Klubjába. A szombat este 7 órá­tól kezdődő programban közre­működnek a Mikroszkóp Szín­pad művészei: Heller Tamás, Nádas György, Selmeczy György, valamint a Defekt Duó, Kertész János és Liliom Károly. * Téli sportnapot rendez az abasá­ri helyőrségi művelődési klub szombat délelőtt fél kilenckor. Amennyiben hócsatára, szánkó­zásra és síelésre nem alkalmas az idő, úgy a klubban ügyességi ver­senyekre invitálják a családokat. Gyerekeknek, fiataloknak ajánljuk Kisgyermekeket hív táncolni Vágásiné Vajda Rózsa, az Egri Ifjúsági Házban szombaton dél­előtt fél tizenegykor kezdődő Játszó-tér elnevezésű sorozat­ban. Ugyanitt este hatkor videó- vetítéssel és számítógépes játé­kokkal egybekötött diszkó kez­dődik. * Gyerekeknek szervez túrát a Mátrába a Gyöngyösi Helyőrségi Klub. Indulás szom­bat reggel háromnegyed kilenc­kor a 80-as lakótelep központja elől, kilenc órakor pedig a helyőrségi klubtól.* Tini-diszkó kezdődik szombat délután négy órakor a gyöngyösi Mátra Mű­velődési Központban. Este hét órától pedig a nagyobbak rop­hatják. Baranyi István vezeté­sével. Tanfolyam horgászoknak A Tisza-tó mellett üdülők, horgászok körében népszerű a motorcsónakázás. A szabályzat szerint 125 köbcentis űrtartal­mat meghaladó vízi jármű irá­nyításához úgynevezett kisgép­hajó vezetői engedély szükséges. Az elmúlt években több ilyen tanfolyam indult, ahol az érdek­lődő jogosítványt szerezhet. Megfelelő létszámú jelentke­ző — legalább 20 személy — ese­tén február elején az Eger és Vi­déke Horgászegyesület előadás- sorozatot indít. Az oktatásokat hét végén tartják hathetes kur­zusban. Várják az érdeklődőket az egyesület irodájában, hivata­los idő alatt vagy naponta este 6 óra után a 15-211-es telefonon.

Next

/
Thumbnails
Contents