Heves Megyei Népújság, 1989. január (40. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-12 / 10. szám
NÉPÚJSÁG, 1989. január 12., csütörtök CSALÁD — OTTHON — ISKOLA 5. Receptsarok ízes ételek Gyors húsleves Hozzávalók: 50 dkg marhahús, 25—30 dkg vegyes leves- zöldség, a marhahúslevesnél leírt fűszerek. A húst megdaráljuk, és a fűszerekkel meg a darált zöldséggel együtt 2 liter hideg vízben főni tesszük, eleinte többször megkavaijuk. 40—50 percig jól lefedve, lassan főzzük. A tűzről levéve, egy dl hideg vizet öntünk hozzá, hogy egészen letisztuljon, pár percig így állni hagyjuk, azután leszűrjük, újra felforraljuk és tésztát főzünk bele. A visszamaradt zöldséges húsból pástétomot vagy vagdaltat készítünk: hagymás zsírra tesszük és fedő nélkül addig sütjük, amíg a nedvesség egészen elpárolog belőle. Pástétomnak még egyszer átdaráljuk, 2 áttört főtt tojást, 5 dkg vajat, egy kanál tejfölt adunk hozzá, jó erősen kikavarjuk és tetszés szerint fűszerezzük. Vagdaltnak készítve szintén jó, ha még egyszer átdaráljuk, néhány dkg szalonnát, kevés pirított hagymát, egy áztatott zsemlét, egy egész tojást keverünk hozzá, jól eldolgozzuk és egészben vagy pogácsának megsütjük. A visszamaradt zöldséges darált húst hagymás zsírban lepirítva rakott főzelékhez is felhasználjuk. Daragaluska Egy tojásfehérjéből kemény habot verünk, hozzákeverjük a sárgáját, egy csipetnyi sütőport és annyi darát adunk hozzá (kb. 4—5 dkg-ot, attól függ, mekkora a tojás), hogy egészen gyenge tésztát kapjunk. A csendesen fövő levesbe azonnal beszaggatjuk és 2—3 percig főzzük. Más módon: Egy tojást csipet sóval és csöppnyi sütőporral, villával összekeverünk, és annyi búzadarát adunk hozzá, hogy sűrű masszát kapjunk. Néhány óra hosszat állni hagyjuk, majd a levesbe szaggatva, legalább 10 percig lassú tűzön forraljuk, míg a galuskák háromszorosára nem nőttek, és habkönnyűvé nem váltak. Káposztás palacsinta Hozzávalók: 12 db palacsintához való tészta, 20 dkg édes káposzta, só. A káposztát megreszeljük, besózzuk, legalább 10 percig sóban tartjuk, utána jól kicsavarjuk és a nyers palacsintatésztával jól elkeverjük. A palacsintatésztát a rendesnél sűrűbbre készítjük, mert a káposzta leve hígít. Rendes palacsintákat sütünk belőle, valamivel több olajjal. Negyedekbe hajtjuk és forrón tálaljuk, ízlés szerint borssal fűszerezhetjük. Alufóliás csirke A sült csirke egyik kitűnő változata, amikor a besózott, belsejét majoránnával bedörzsölt csirkét olajozott alufóliára fektetjük, belsejébe egy darabka (kb. 2 deka) vajat dugunk, és a fóliát ösz- szehajtogatva, széleit megnyomkodjuk, hogy légmentesen lezárjuk. így a csirke saját levében pufiul meg, megőrizve eredeti értékeit, amitől különösen jó ízűvé válik. A csirke nagyságától függően 40—50 percig sütjük. Végül — ha ropogósán szeretjük —, a fóliát széthajtogatjuk, és a csirkét vajjal kenve, az egészet a sütőbe visszatolva, felső lángon még 5 percig pirítjuk. Hosszába, félbe vagy negyedve vágva tálaljuk. Öltözködjünk egészségesen A hideg elleni védekezésben a ruházat megválasztása alapvető fontosságú. Testünk felülete általában 30—32 Celsius fokos. Mivel a környezet télen (még fűtött szobában is) jóval alacsonyabb hőmérsékletű, állandóan hőt adunk le. A megfelelő ruházat szabja meg, hogy mennyi a hőveszteségünk. Tulajdonképpen nem maga a ruházat, hanem a benne levő levegőréteg a hatékony hőszigetelő. Ha növeljük ruhánk rétegeinek számát, ezzel fokozzuk a levegőrétegeket is. A különféle ruházati alapanyagok levegőtartalma (az úgynevezett pórusvolumen) igen eltérő. A vászon körülbelül 50 százalékban, a pamut 80 százalékban, a gyapjú 90 százalékban, a szőrmék, prémek 98 százalékig terjedően tartalmaznak levegőt. E felsorolásból nyilvánvaló: miért véd olyan jól a hideg ellen a szőrmekabát, a kucsma. Az alsóruházatnak más feladata is van: miközben biztosítania kell a verejték elpáro- logtatását, felesleget pedig felszívja. Nyugalomban is napi egylitemyi verejtéket párologtat el bőrünk felszíne; terhelésnél, vagy idegi izgalom esetén a többszörösét. Ezért egészséges a pamut, és ézért nem az a műszál. A műszálas fehérneműt viselők bőrpanaszait nem a műszál okozza, hanem az, hogy a bőrük gyakran és huzamos ideig nedves; emiatt könnyen gombáso- dik. A műanyagok előnye, hogy hönnyen moshatók, viszont nem tűrik a magas hőmérsékletet. Emiatt elmarad a mosásnál szokásos, a magasabb hőmérséklet által kiváltott fertőtlenítő hatás, hiszen a vászon és a pamut jól búja a főzést is. Sőt: elmarad az ugyancsak fertőtlenítő hatású vasalás is. Ezért bőrbetegségeknél kerüljük a műszálas fehérneműt; egyébként sem árt azt — hőhatás hiányában — vegyileg fertőtleníteni (például a fehér színű anyagokat hypóval). Visszatérve a hővezető képességre, összehasonlításul néhány szám; ha a levegő hővezető képességét egynek tekintjük, akkor a gyapjúé 6,1; a selyemé 19,2; a gyapoté és a lené 30. Ezek tájékoztató értékek, mert a szövés módja is befolyásolja a hővezetést. Minél simább, feszesebb, szilárdabb a szövés, annál kevesebb a kelme levegőtartalma, így annál kevésbé szigetel. Leglazább szövésre a gyapjú alkalmas, ezért oly melegek, azaz jó hőszigetelők a gyapjúfonálból készült kötöttáruk. Felsőruházatunkat ugyanúgy váltsuk, mint az alsót. Ez elsősorban a férfiakra vonatkozik. A naponta cserélt felsőruházatnak van ideje kiszellőzni. Ma már nemcsak a férfiak viselnek nadrágot, hanem a nők is. Valóban előnyösen növeli a hideg elleni védelmet. Irodalmi adatok szerint a női lábak szőrzete tartós hideg hatására erősödik. Nem érdemes tehát fázni. De ha már nadrág: télen ne legyen vászonból készült farmer. A télen viselt cipőknél elsőrendű követelmény, hogy átázás ellen is nyújtsanak védelmet. Erre a bőrtalpú lábbelik szinte sohasem alkalmasak. A gumital- púak pedig — amelyek inkább vízállók — túlságosan melegek ahhoz, hogy 8—9 órán keresztül fűtött szobában viseljék. Fokozott mértékben vonatkozik ez a női csizmákra. így csak egyetlen egészségügyileg megfelelő megoldás van: más lábbelit kell hordani az utcán, a szabadban, és le kell azt cserélni például a munkahelyen. A lábra még fokozottabban vonatkozik mindaz, amit a műszálból készült fehérneműnél a gombásodásról mondtunk. Tévhit az, hogy a divatosat nem lehet az egészségessel párosítani. E tévhit eloszlatásához azonban arra is szükség van, hogy a vásárlók is tudják: milyen az egészséges öltözködés. Valamikor a kesztyű annyira hozzátartozott az öltözködéshez, hogy az urak nyáron is kesztyűt viseltek. Mostanában — különösen fiataloknál — nem divat. A kesztyű viselése— különösen a téli járványos megbetegedések fokozódásakor — egészségügyi szempontból is előnyös. Az elmúlt év végén a Balti-tengeren egy komphajón rendezték meg az Európa Királynője Szépségversenyt, amelynek győztese a 19 éves, szovjet Jekatyerina Csilicskin lett. Felvételünkön udvarhölgyeivel látható, balra a nyugatnémet Kathrin Purrucker, jobbra a jugoszláv Sandra Vranjes. (Telefotó — MTI Külföldi Képszerkesztőség) Diónyl adagok Mérés — mérleg nélkül A kezdő, az elkészítendő ételt szakácskönyvből silabizáló háziasszonyt vagy férfit nehéz helyzetbe hozza, ha az adott receptben a hozzávalók súlya kilóban, dekában van megadva, de nincs mivel megmérnie, mert nincs mérlege. Ráadásul nincs a háznál olyan mérőedény sem, amelynek oldalán jelzés mutatja, hogy hány deka vagy deci az, ami belekerült. A sűrítéssel, hígítással korrigálható ételeket nemigen rontja el a hozzávalók találomra, szemmértékre való adagolása. A sütemények, tészták minősége azonban jórészt az adagok kikísérletezett arányainak pontos betartásán múlik. Kevert tésztánál például nem lehet tévedni a liszt vagy cukor mennyiségében, mert bizony akkor az nem lesz az igazi. Azonban nemcsak a mérőeszköz hiánya állítja sokszor a kezdőket nehéz helyzet elé. Olykor azzal sincsenek tisztában, miből, mennyit kellene venni, hogy az se túl sok, se túl kevés ne legyen. Csont nélküli húsból — szeletben sütéshez — fejenként két vékony szelet, azaz 20 deka elegendő lehet. Csontos húsból fejenként 25—30 deka kell. Ugyanúgy az egyben sülthöz is, mert ez nagyon összeesik. Ha a darált húsból — áztatott zsemle vagy rizs hozzáadásával — töltelék lesz, akkor fejenként 10—10 deka elegendő; húspogácsának készítve a fejenkénti darált hús adagja inkább 15 deka legyen. Ha marad hidegen is, finom falat. Darabolt csirkéből — például rántva — egy combot, fél mellet kell számítani. Az egész csirke beszerzése azonban kiadósabb. Köretnek burgonyából fejenként 3—4 közepes szem (körülbelül 25 deka), zöldség- és főzelékféléből — ha be- rántással készül — fejenként 20 deka, rántás nélkül tálalva 30—35 deka a kívánatos adag. Riszből, tarhonyából adagonként 5—5 dekát, száraztésztából főtt tésztához személyenként 12—14 dekát számítsunk. Két tányér leveshez 3 pohárnyi víz kell. Rántáshoz egy evőkanálnyi olajban egy csapott evőkanál lisztet kell megpirítani. A sűrűbb főzelékhez ennek dupláját vegyük. Huszonöt deka száraztészta kifőzéséhez 8—10 pohárnyi vizet tegyünk fel forralni. Nézzük, hogy kanállal, bögrével kimérve minek mennyi a súlya? Nos, egy csapott evőkanál liszt 1,5 deka. A púpozott evőkanál liszt 2 dekát nyom. Egy csapott evőkanál zsemlemorzsa 1,2 deka, az ugyanígy mért búzadara pedig 1,5 deka. Ugyanennyit nyom a só is. A csapott kávéskanál só 1 deka, a késhegynyi fél deka. Kanálnál maradva: 1 csapott evőkanálnyi zsír vagy vaj 2—3 dekával egyenlő, ugyanennyi az olajból 2 deka. Egy csapott evőkanál porcukor 1,5 deka, púpozva 2 deka. Közepes nagyságú burgonyából 10—13 szem 1 kiló: almából 8—10 darab. Az átlagos kávéscsésze űrtartalma 2 deci, súlyban 10 deka. A vizespohárba általában 2—2,5 deci, illetve 18—20 deka liszt, cukor fér. A borospoharak általában 1—1,5 decisek. A diónyi adagok egy dekát jelentenek. Lehet rövid, de érhet a csípőig is A mellény mindig divatos Szinte egész évben viselhető kiegészítő ruhadarabunk a mellény. Jó szolgálatot tesz, akár kabát alá pulóverhez, blúzhoz vesszük fel, akár akkor, amikor soknak érezzük a blézert, a kardigánt. Más ruhadarabokkal összehangolható, reggeltől estig hordható, kényelmes, praktikus, és minden korosztálynak való. Van, aki szereti a szövet-, a kord- vagy dzsörzémellényt, van, aki a kötöttre, a hor- goltra esküszik. Régi kosztümből, ruhából is alakítható. Fejtett vagy maradék fonalból is kitelik. A szövet, a bőr, a műbőr kézimunkával is kombinálható, annál is inkább, mert a mellény nek rengeteg formája van. Lehet egészen rövid, de érhet a csípőig is. Minden forma divatos és minden díszítés. Alkalmazható elütő színű paszpól, hímzés, bőrrátét, paszomány, farkasfog és zsinór. A rajzok különféle mellénytí- készíthető az 1., 2., 3., 4., 5. szá- pusokat mutatnak. A szabásrajz mú modell, felhasználásával egyszerűen el- 1. Mintás vagy egyszínű dzsörzé- vagy szövetmellény. Széles, elütő színű poszpollal készülhet a szabásminta alapján, erősebb méretre is javasolható, ilyenkor szabjuk hosszabbra. 2. Szintén alkalmas a szabásrajz erre a modellre is. Az eleje középvonalnál az anyagot ne vágjuk ketté. Kötve, horgolva, dzsörzéből szabva készíthető ejtett válla nagy „U” kivágású mellény. A derekán a bőséget öv fogja össze. Az oldala felhasított. 3. A mély „V” alakú kivágású mellényt puha szövetből vagy dzsörzéből készíthetjük el a közölt szabásminta szerint. Az anyagot az eleje középvonalnál ne vágjuk ketté! Az alja bőséget gumival fogjuk össze. Színes virágokat hímezhetünk rá. 4. Zsinórral vagy hímzéssel díszített, derékig érő egyenes, nyitott boleró is a minta szerint elkészíthető. 5. Elején végig gombolódó kötött mellény, csavart mintával. 6. Derék alá ér az aszimmetrikus gombolású szövet- vagy kötött mellény, kötött díszítéssel. 7. Régi kosztümkabátból alakítható ez a mellény. Mélyen gombolódó sálgallérját a szoknya kockás anyaga borítja. 8. Magasan záródó, kerek kivágású, mély karöltős, sportos mellény, négy zsebbel. A szabásminta leírása Egy-egy kocka 5x5 centiméternek felel meg. A szabásminta 87—88 cm-es mellbőségre készült. A hossza csípőig ér, de tetszés szerint változtatható. Az eleje szélre, a háta nyakkörre és a karöltőkre 0,7 cm, az aljára és oldalvarrásra 2 cm varrásszélességet számítsunk. Eleje = 2 rész, háta = 1 rész. Hozzávalók: 140 cm széles anyagból 0,70 cm, 0,90 cm anyagból 140 cm és 20 cm ragasztós betét. A szaggatott vonal azt jelöli, hogy hol kell az anyagot duplán szabni. A kiszabott alátéteket a ragasztós anyagra felvasaljuk. A vállvarrást és az oldalvarrást ösz- szegépeljük, szétvasaljuk. Az eleje alátétet a háta nyakkörrel és' az eleje karöltőt a háta karöltővel összevarrjuk, és színt színnel szembefektetve a mellényre varrjuk. Kiférceljük, az alátéteket eltisztázzuk. A. mellény alját 2 cm szélesen felvarrjuk. Az egész darabot levasaljuk. Villányi Zsuzsa Kistermelőknek Növényvédelmi szabályok Az idén új egységes növény- védelmi szabályzatot dolgoztak ki, amelyből a kistermelőket érintő fontosabb változásokra hívjuk fel a figyelmet. Ennek értelmében minden termelő továbbra is köteles a növényi károsítok ellen védekezni. Figyelembe kell venniük a növényegészségügyi és talajvédelmi állomás által összeállított és kiadott helyi növényvédelmi előrejelzéseket. A szabályozás új elemét jelenti, hogy a mezőgazdasági kistermelők részére lehetővé teszik az úgynevezett , Jeltételes forgalmú ” minősítésű növényvédő szerek vásárlását. Mivel ezen szerek veszélyessége meghaladja a szabad forgalomba vásárolhatóakét ezért a kistermelő, az ilyen minősítésű anyagot 1989. július 1. után — kizárólag saját célra — csak akkor vásárolhat és használhat fel, ha arra a megyei növényegészségügyi és talajvédelmi állomás vezetőjétől engedélyt kapott. Ezt az okiratot az a kistermelő kaphatja meg, aki növényvédelmi szakképesítéssel rendelkezik. Ezen ismeretek megszerzésére — igény szerint — a megyében több helyen szervezett tanfolyamon van lehetőség. Jelentkezésüket a Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás, Eger, Szövetkezet u. 6. címre kéijük megküldeni. A szabályozás fontos célja az okszerű és hatékony növényvédelmen túl az egészségvédelem biztosítása, a szakszerűtlen szerfelhasználás megelőzése, a kezelésekkel kapcsolatos nyilvántartási és ellenőrzési tevékenység fokozása. Az utóbbiakhoz tartozik a szennaradványokért való felelősség pontos megállapítását szolgáló előírások betartása, permetezési napló vezetése. A fenti szabályok betartását a növényvédelmi felügyelők és a helyi szakigazgatási szerv képviselői ellenőrizni fogják. Déliéi Adrienne
