Heves Megyei Népújság, 1989. január (40. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-11 / 9. szám
NÉPÚJSÁG, 1988. január 11., szerda FIATALOKRÓL — FIATALOKNAK 5. Dombóvártól Heves megyei falvakig Jogi tanácsadó „Nem derűs a jövőnk!” Felhívást kapott az ország ösz- szes általános iskolája az egyik dombóvári általános iskolától. A levél írói tiltakoznak élet- és munkakörülményeik romlása, a megalázóan alacsony túlóradíjak miatt, s még egy figyelmeztető sztrájkot is kilátásba helyeznek. Azóta ezt a papírt becslések szerint már több tízezren aláírták, s visszajuttatták. Elvándoroltak a sorok megyénkbe is, falvakba és eldugott településekre egyaránt... „Örültünk a felhívásnak” A nagyvisnyói általános iskolában testnevelés óra van. Kelemen Józsefné tornatanár habozás nélkül válaszol, amikor megtudja, miért érkeztünk. — Örültünk a felhívásnak — mondja. — Elégedetlenek vagyunk mi is a túlórák és a helyettesítések dijával. Ráadásul tíz év után ötezerhatszáz forintot keresek, s a munkakörülmények sem kielégítőek. Van egy kultúrhelyi- ségünk, amelyet részben tornateremnek is szántak az építéskor, de ha oda bemegyünk órát tartani, a tanácselnök a gyerekek előtt rámförmed és kizavar bennünket. Alá is írtuk valamennyien a dokumentumot. — És mit szólnak a sztrájkhoz? — Kicsit humorizálok is, amikor mondom: benne vagyunk mi is... Mi tagadás, beszélgetés közben a régi iskola tanári szobájában kicsit didergek. Meg is kérdezem: — Itt mindig ilyen hideg van? — Itt nincs fűtés, s az új iskolában is csöpögnek a radiátorok. Közben betoppan Földesi Ti- borné tanítónő: — Nem derűs a jövőnk. Nyugdíj előtt állok, de néha foglalkoztat a pályamódosítás gondolata. Tudniillik az a bér, amit én kapok, az nem bér. Volt, hogy estig helyettesítettem napokig és kevesebb fizetést kaptam, mert a több pénzből több adót vontak le. Egerből járok ide nap mint nap, 70 kilométert utazom. Azért kellett a megyeszékhelyre költöznünk, mert nem volt a szolgálati lakásunkban tisztességes kályha. Saját pénzünkből sem oldhattuk meg a fűtést — a tanács nem engedélyezte. Átmegyünk az új iskolába. Kiss Józsefné igazgatónő és Magyar Árpád, a helyettese kávéval vár. Az igazgatónő szinte boldog, mikor megtudja jövetelünk célját: — Mikor megkaptuk a levelet, felolvastam a tantestület előtt. Azonnal csatlakozott mindenki, sőt még azt is kérték, hogy egészítsük ki. Beleírtuk, hogy zokon vesszük, hogy csak 250 forintos lehet a soros előrelépés, s az idősebb kollegák jövedelememelése rendkívül merev. — Önök hogyan vélekednek a sztrájkról? — Kivihetetlennek tartom — folytatja Kissné. — Nem tehetjük meg a gyerekekkel. Mi lesz a napközisekkel? Egyszóval: mi nem akarunk sztrájkolni, adjanak anélkül pénzt! — Ameddig nincs törvényesítve a sztrájk — veszi át a szót Magyar Árpád —, addig semmiképpen. Ha az lesz, akkor változhat az álláspontom. Egyébként én az adórendszert módosítanám, mert nincs összhangban a megélhetéssel. „Nem csatlakozunk” Szinte üres a szilvásváradi tanári szoba, csak Heltai Katalin matematikatanámő javít dolgozatokat. Meglepi a kérdés, miszerint mit szóltak a felhíváshoz? — Sok időnk nincs egymással beszélgetni — válaszol —, rengeteg a dolgunk. Mindenki tanít mindent, matek-fizika szakos igazgatónőnk most éppen orosz órát tart. Személy szerint kicsit elkésettnek tartom, hogy most ragaszkodunk a demokráciához, s nem tudom, hogy aláírok-e. Nem vagyunk mi sem elégedettek, de bízom abban, hogy meglesz a munkánk eredménye. Sztrájk? A vidéki ember távol van Pesttől, nincs benne az ilyen vérkeringésben, de menjenek le a kollegámhoz, ő majd kinyitja a száját. Á „kolléga” ezt meg is teszi, azonban határozottan megtiltja, hogy a nevét közöljük. Többek között megemlíti, hogy ameddig a szakszervezetre is hivatkoznak, ő ugyan nem írja alá. Mikor arról érdeklődünk, sztrájkolna-e...? — Akár már holnap se jövök be — nevet. Ez idő alatt szünet lett, Kozák Lászlóné igeizgatónő is megérkezik. — Nem csatlakozunk — jelenti ki —, nem derült ki, hogy mit is akarnak. Mi csak dolgozunk és keveset követelünk. Annyi kimutatást kell készítenünk, hogy ilyenekre nincs időnk. Fizikai dolgozó munkatársainkhoz képest így is horribilis a fizetésünk. Nem hiszem, hogy sztrájkolnánk, dolgozni fogunk. Nem a felelősségrevonástól félünk, hanem a gyerekeket óvjuk. A szoba közben tele tanárral, mindenki figyel, s van, aki közbeszól: — Ózdi vagyok, örülök, hogy állásom van — így egy fiatal hölgy. — Tegyük fel, hogy emelik a fizetésünket, akkor lennénk szinten. Utána mondhatnánk bármit, azonnal megkapnánk: most kaptatok pénzt, ne jártassá- tok a szátokat. Ide jutott az ország — teszi hozzá a névtelenségbe burkolózott „kolléga”. „Dolgozunk ugyanúgy tovább” Balatonban már elhárítjuk a kávét, amellyel Póbis Ferenc igazgató kínál. — Mindenki aláírta a felhívást, hasonlóak a gondok nálunk is — mondta. — Alacsonyak a bérek, kevés a túlóradíj. — Fognak-e sztrájkolni? — Nem. Én ha már 35 évig kibírtam, akkor most sem fogok. — Milyen az iskola ellátása? — Jó közepes. Nincs krétaproblémánk, vagy valami hasonló. — Milyen fizetésemelést várnak? — A száz százalék talán túlzás, hiszen az iskola nem termelőüzem... — De tőle függnek a termelőüzemek is... — Igen. Gondolom az idősebbek 40 százalékot, a fiatalok valamennyivel kevesebbet. — És ha nem? — Dolgozunk ugyanúgy tovább. Úgyis be kell látniuk, hogy erre szükség van. Egri igazgatóhelyettes kollégám panaszolta, hogy éhbérért dolgozik. A balatoniaknál azonban többet keres... * Török Katalin újságírónő írja a Nők Lapja október 8-i számában: „Nem tudom, hányán fognak még csatlakozni a dombóvári pedagógusokhoz. Biztos vagyok abban, hogy lélekben az ország minden tanítója, tanára megtette már. Nyilván lesznek közülük, akik csak a folyosói suttogások szintjéig jutnak majd el. Nem titok miért. Az iskola, az oktatás és nevelés legfontosabb „tényezője” az ember, aki a már nem is létező katedránál az ő szeretetéért törekszik a kisgyerek a betűk ismeretére, tőle fog később bonyolult fogalmakat és emberséget tanulni. Hogyan engedheti a mi társadalmunk, hogy ő, akire gyermekeink testi-lelki gyarapodását rábíztuk, ne érezze embernek magát?” Kovács Attila Úttörőházi hét A hagyományokhoz híven idén is megrendezik a Hámán Kató Megyei Úttörőházban azt az egyhetes programsorozatot, amelynek keretében nyílt szakköri foglalkozásokon vehetnek részt az érdeklődő gyerekek, illetve szülők. A rendezvény január 16-án hétfőn 15 órától A csillagok világa című diaképes előadással kezdődik. A tájékoztatót követően a résztvevők megtekintik-a Tanárképző Főiskola csillagászati múzeumát is. A rákövetkező napon, kedden Az ifjúságpolitikai támogatásokról megyénkben címmel szerveznek fórumot, ahol a megyei tanács ifjúsági és sportosztályának munkatársai válaszolnak a témával kapcsolatban felmerülő kérdésekre, 15 órától. Szerdán, ugyancsak délután három órai kezdettel zenés, diaporámás előadás kezdődik Erdők-mezők titkai a természetfotózásban címmel. A vendég Adamik Miklós, természetfotós, akinek alkotásaiból kiállítás is nyílik az úttörők házában. Pénteken délután 4 órától teaházba invitálják á gyerekeket és szüleiket, ahol a teázási szokásokból kapnak ízelítőt a vendégek. A zárórendezvény, a szombaton 9 órától megrendezendő megyei játékvár-találkozó. Ennek keretében a számítástechnikai szakkörök tagjai találkozhatnak. Ezen a délelőttön számítógépes programok cseréjére is lehetőség nyílik. A honvédelmi hozzájárulásról Több fiatal érdeklődött a honvédelmi hozzájárulásról. Számukra készült az alábbi hasznos tudnivalókat tartalmazó tájékoztató. Érdemes tudni, hogy csak azok a hadkötelesek fizetnek, akik egyáltalán nem, vagy hat hónapnál rövidebb ideig teljesítenek sorkatonai szolgálatot. Tizennyolc hónapig fizet az, aki nem, vagy két hónapnál rövidebb ideig szolgált. Tizenkét hónapig kell pénzben törleszteni annak, aki hat hónapnál rövidebb ideig, de legalább két hónapig sorkatona volt. Az adóreformot követően az új jogszabály a személyi jövedelemadó 50 százalékában határozta meg a honvédelmi hozzájárulás mértékét. Akik nem fizetnek személyi jövedelemadót, illetve akiknél annak alapja az évi 48 ezer forintot nem haladja meg, csupán kettőszáz forintot fizetnek. Egyébként a jogszabály legfeljebb havi kettőezer forintban állapítja meg a hozzájárulás legmagasabb ösz- szegét. A fizetési kötelezettség kezdetéről a hadkötelest a megyei hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokság értesíti, és mellékel számára egy jövedelem igazolására szolgáló nyomtatványt is. Ezt az érintetteknek március húszadikáig kell elküldeniük az adóhatóságnak, ahol megállapítják az összeget. Néhány gondolat a mentességről. Korábban a fizetés alól csak azok mentesülhettek, akik munkaképességüket legalább 67 százalékban elvesztették. Az új jogszabály számol azzal is, hogy már 50 százalékos munkaképesség-csökkenés esetén is lényegesen nehezebbé válnak a létfeltételek. Ezért azoknak, akik testi vagy szellemi fogyatékosságuk miatt munkaképességüket 50 százalékban elvesztették, nem kell honvédelmi hozzájárulást fizetniük. Vili, a veréb a szárnyait próbálgatja a Pannónia Filmvállalatnál. Az új, most készülő animációs játékfilmnek ugyanis éppen az a jelenete látható a munkaasztalon, amelyben a rosszcsont kölyök Vili, akit az állatokkal szemben elkövetett „atrocitások” miatt Verbéna, a verebek tündére verébbé változtatott, kétségbeesetten kísérletezik a soha nem próbált repüléssel. De átvitt értelemben is szárnyára kel nemsokára a film: az esztendő végére elnyerte végleges formáját, hogy azután 1989 tavaszán megjelenjék a mozikban is. A történet, lecsupaszítva, az emberiség legrégibb ősi meseelemeiből táplálkozik: a gonoszkodó gyerek (aki felsőbb hatalmak közbelépése folytán saját bőrén tapasztalja meg, milyen is a kiszolgáltatott élőlények sorsa) ugyanúgy, mint a szegény emberek nyomorúságát különböző cselszövények eredményeként átélő, később újra trónra kerülő uralkodó — újra és újra előtűnő motívum a világ minden táján. A régi mese azonban nagyon is időszerű tanulságokat mozgósít, s a nézők szívébe plántálja, nem iskolás módon, a természet szere- tetét. A film rendezője, Gémes József legutóbbi munkájával mint kísérletező művész hívta fel magára a nagyvilág figyelmét. Arany János Toldi trilógiáját, Daliás idők címmel a festészet eszközeivel varázsolta celluloidra. A Vili, a veréb másfajta megoldásokat kíván. — Ezt a történetet az animációs film hagyományos eszközeivel lehet legjobban elmesélni, úgy, hogy senki ne váljon tőlünk merész kísérleteket — mondja a rendező. — Azt szeretnénk, ha kellemes estét, emlékezetes délutánt szerezne nézőinek, és éppen ezáltal, egy kicsit hatna a gondolkozásukra, szemléletükre is. — Többes számban beszélt... ezek szerint a film több művész alkotása? — Igen. A Vili, a veréb valóban kollektív munka; a neveket hosszan lehet, sőt, kell is sorolni. A forgatókönyvet oly sok nagy sikerű animációs film írója és rendezője, Nepp József készítette. A zeneszerző Pethő Zsolt. A figurák is egyfajta alkotó együttműködés során nyerték el végső alakjukat: ebben a munkában tevékeny részt vállaltak a rendező, s a forgatókönyvíró mellett a film animátorai közül Bánki Katalin és Uzsák János is. A rajzolt hősöket, kiváló színészek szólaltatják meg; a hangrendező Tu- rián György, a Magyar Rádió rendezője. Neki köszönhetjük egyébként a film két gyermek- szereplője, Vili és Füles nevű hú- gocskája szinkronhangját is két nagyszerű gyermekszínész, Igaz Levente és Kárász Eszter személyében. Ök — már amennyire a koruk ezt lehetővé teszi — már jelentős rutinra tettek szert a rádió gyermekműsoraiban, s remekül beilleszkedtek a felnőtt színészek kollektívájába. — A többi szereplő? — Verbénát, aki hivatására nézve a verebek tündére, a boszorkánymesterséggel is kacérkodik, Tolnay Klári szólaltatja meg. Egy rendkívül fontos szerephez jutó öreg veréb Székhelyi József hangján tanítja repülni a tehetségtelen verébfiókává varázsolt Vilit, de nemcsak tanítóként, hanem izgatott tanítványként is megszólal. Az agg verebet ugyanis ifjonti tudásvágy feszíti: szeretné elsajátítani az írás-olvasás mesterségét. Ez az epizód egyébként talán arra is alkalmas lesz, hogy a tudás, a tanulás és tanítás kérdéseiről fiatal nézőit elgondolkoztassa. — Melyik korosztálynak szánják az új, animációs játékfilmet? — Elsősorban az iskolásoknak, az általános iskolai tanulóknak; ezért is időzítik a forgalmazók, a Budapest Film és a Hajdú Film a bemutatót az iskolai szünetre az egész országban. De ettől függetlenül, azt teméljük, hogy munkánk mindertkit, gyermeket és felnőttet egy^ánt szórakoztatni fog. C^k István Költségvetési üzem: Füzesabony, Kerecsenül út 6. Felvételre keres felsőfokú építőipari végzettséggel rendelkező építésvezetőt és műszaki előkészítőt, valamint villanyszerelő, szerkezeti lakatos és nehézgépszerelő szakmunkásokat. Továbbá alkalmaz kubikosokat. Heves Megyei Állami Építőipari Vállalat: Eger, Lenin út 142/B. Felvételt hirdet kőműves, ács, lakatos, kubikos munkakörbe Gyöngyös, Gödöllő, Veresegyháza és budapesti munkahelyekre. Bérezés megegyezés szerint. A munkásszállítás naponta biztosított. Jelentkezni lehet: Gyöngyös, Kenyérgyár út 9. Aprítógépgyár Hatvani Gyáregysége: Hatvan, Mészáros L. út. Azonnali belépéssel, jó kereseti lehetőséggel, középfokú gépipari végzettséggel rendelkező munkatársakat keres felvételre gyártáselőkészítő diszpécseri és minőségi ellenőri munkakörök betöltésére. Továbbá felvesz forgácsoló szakmunkásokat és félkész-raktár kezelőt. COOPSPED Heves Megyei Szövetkezeti Szállítási Közös Vállalat: Eger, Vécsey-völgy u. 97. Felvételt hirdet számviteli előadói munkakör betöltésére. Alkalmazási feltétel: mérlegképes könyvelői képesítés és legaláhK ötéves szakmai gyakorlat. Fizetés megegyezés szerint. j FIGYELEM! I A lakossági igénybejelentések alapján irodánknál az alábbi humán szolgáltatások vehetők igénybe: korrepetálás, logopédia, gyermekfelügyelet, úszásoktatás, nyelvoktatás, gyógytorna, beteggondozás, házkörüli munkák. A lakossági igénybejelentés az irodánál (Eger, Klapka Gy. u. 9.) személyesen történhet hétfőtől péntekig 9—13 óráig. i
