Heves Megyei Népújság, 1989. január (40. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-10 / 8. szám

NÉPÚJSÁG, 1989. január 10., kedd KALEIDOSZKÓP 5. A Király fürdő kupolái A Császár fürdő török kori kupolái Buda hévizei „Valamikor nagyon régen, ami­kor még a budai hegyeket renge­teg erdők bontották, amikor a Vérmező helyén tó állt, a Vár- és a Gellért-hegyet az Ördög-árok zuhogó vize szelte ketté, a me­legforrások a hegyek tetején bu- gyogtak ki a földből” — írja a krónikás. Mivel a hőforrások mind a bu­dai oldalon fakadtak, ide, a Du­na jobb partjára települtek a kel­ták, a rómaiak. (A legrégibb ró­mai fürdő romjai még állnak Aquincumban.) A törökök is fürdői miatt kedvelték meg any- nyira Budát. Egész sereg új für­dőt emeltettek, a meglévőket bő­vítették. (A fürdőzés szokása ke­letről terjedt el Európában. A közös gőzfürdőket a franciák és az angolok a mai napig török für­dőnek nevezik. Valamennyi ke­leti vallás előírja a tisztálkodást, de különösen az iszlám fordít er­re nagy figyelmet. Mohamed próféta azt mondta: „a tisztaság fele a hitnek” — A hívőknek minden ima előtt kezüket, arcu­kat, olykor egész testüket meg kellett mosniuk. Nem csoda, hogy mindenütt fürdőket emel­tek.) Budapest fürdőépületeinek jelentős része műemléki védett­ség alatt áll. Legrégibb, ma is álló fürdőépületeink a török korban épültek. A „legfiatalabb”, védett fürdőépület a Gellért fürdő. Ezt az időszakot fogja át — az építé­szeti sajátosságok bemutatásával — a Budapesti Műemléki Fel­ügyelőség „Műemléki fürdőépü­letek Budapesten” című kiállítá­sa a Budapesti Történeti Múze­umban. Fővárosunk csaknem vala­mennyi fürdőjének van török vonatkozása. Budapest fürdőkben a világ egyik leggazdagabb városa. Hé­vizei, ásványi sókat tartalmazó gyógyvizei messze földön híre­sek. Egy-egy forráscsoportra több fürdő épült. Mint a Császár és a Lukács, vagy a gellért-hegyi csoporthoz tartozó Gellért, Ru­das és Imre (Rác) fürdő. A Lukács fürdő helyén a török időben a Barat Dergeminen für­dő állt. A régi épület 1699-ben tűzvész áldozata lett. A mai für­dőt Hild József emelte, de három nagy restaurálás során az eredeti klasszicizáló épületek más jelle­get kaptak. A Lukács fürdőtől északra a Császár fürdő patinás épületei emelkednek. Ez is Hild József alkotása —■ a múlt század negyvenes éveiből. Mátyás ki­rály, Szolimán szultán és Szokoli Musztafa pasa építette, bővítette a fürdőt. 1570-ben Véli bég für­dője olyan híres volt, hogy Mo­hamed Ben Bajazid török író is megénekelte. A két fürdő egy­mással összefüggő területén 10 hőforrás fakad. 21-50 fokos me­szes, kénes gyógyvizét reumás és mozgásszervi betegek gyógyítá­sára és ivókúrára használják. A 63 fokos Lukács- és a 60 fokos Antal-forräs a főváros legmele­gebb, természetes vize. A fürdő dór oszlopokkal díszített folyo- sójú, platánfákkal árnyas udva­rán egész sereg márványtábla. A múlt század közepének legdiva­tosabb, legkeresettebb gyógy­fürdőjének vendégei vésették fel nevüket s gyógyulásuk körülmé­nyeit. Szemben a Lukács és Császár fürdővel az eredeti, zöldkupolás Török fürdő és a Musztafa pasa által ásatott Malom-tó, melynek vízililiomait Kitaibel Pál, a kivá­ló természettudós ültette. A Gellért tér alatti forráscso­port 40 fokos meszes, kéntartal­mú, és radioaktív hévize a legré­gibb idők óta ismert. A mai Gel­lért helyén a Sáros fürdőnek ne-' vezett tó mellett élt egykor a le­A Gellért uszodája gendás hírű Szent István remete, akinek prédikációi, csodái — és a csodás hatású gyógyvíz — sok béteget gyógyítottak meg. A tö­rökök is használták a díszes — akkori nevén — Acsik Ilidzse fürdőt. S amikor 1686-ban a Sá­ros fürdő — épp úgy, mint az ösz- szes többi fürdő — kincstári tu­lajdonba került, I. Lipót császár személyi orvosának ajándékoz­ta. A XVIII. század elején Buda városa megvette a fürdőt, s 1809-ben egy árverésen eladta. A magánkézbe került fürdő mel­lé szállót, éttermet építettek, s parkosították a környéket. A főváros csak 1901-ben vá­sárolta meg a Gellértet, s Stark Izidor, Sebestyén Arthur és He­gedűs Ármin tervei alapján meg­építették a gyógyfürdőt és a gyógyszállót. Az impozáns szálló vendégei a hallal összekapcsolt gobelintermen keresztül közelít­hették meg a fürdőt. A csarnok legszebb ékessége a díszüvege­zésű ablak, amelynek színes ké­pei Arany eposzából, a Buda ha­lálából vett jeleneteket ábrázol­ják. Később építették a hullámfür­dőt a parkban, s a téli kert helyé­re a pezsgőfürdőt, szétnyitható tetővel. A medencét alulról vilá­gítani lehet, és sűrített levegővel pezsegtetik a vizet. A Rudas még ma is főváro­sunk egyik építészeti és történeti nevezetessége (bár most éppen életveszély miatt zárva van). Nyolcoszlopos kupolája, me­csetszerű nagyterme hiánytalan eredetiségében mutatja a török építkezés nagyszerűségét. Musz­tafa, aki hét évtizedig volt budai pasa, 1556-ban építtette. Ekkor Musztafa fürdő volt. Mai nevét az épület sarkán álló magas rúd- ról kapta. Az Imre (Rác) fürdő Mátyás király uralkodása idején már ál­lott. A királyi várpalotával bol­tozatos folyosó kötötte össze. A hagyomány szerint a fürdő mel­lett lakott Budán jártában Casa­nova. S a fürdőben keresett vi­gasztalást, amikor a tabáni ven­déglős, Koszties, bárddal fenye­getve kergette el lányától. A tö­rök időkben Kücsük Ilidzse né­ven emlegetett fürdőt 1860-bap Ybl Miklós bővítette tovább. A második világháborúban súlyo­san megsérült épület ma újból a főváros nevezetes látnivalói közé tartozik. Ma Budapest gyógyfürdői túl­zsúfoltak. Ha csak a hazai bete­geket akarnánk megfelelően el­látni, akkor is két újabb gyógy­fürdőre lenne szükség! Pedig a fürdőzés újból reneszánszát éli! Kádár Márta Miért borzolja a szőrét a macska? A kutya és a macska ősi ellen­ségeskedése tulajdonképpen mesebeszéd — vélik a tudósok. A két állatfajnak nincs egymás­sal vitás ügye. Ha azonban a ku­tyát egyszer is a macska ellen uszítják, az emberhez, mint fel­sőbbrendű „falkatársához” fű­ződő kapcsolatából az követke­zik, hogy a kutya azután mindig készen áll a támadásra. Mi történik a macskával, ami­kör a kutya támadást intéz elle­ne? A szőre felborzolódik, a sze­me tágra nyílik, a szíve gyorsab­ban ver, kieresztett körmei a ta­lajba mélyednek, és ha lehetőség kínálkozik rá, villanásnyi idő alatt fönn terem a közeli fán. Több tudományos vita tárgyát képezte már az a kérés, hogy va­jon fel tudja-e borzolni a szőrét a macska, avagy ez a jelenség aka­ratától függetlenül történik-e? Nézzük, mi megy végbe a szőrét felborzoló állatban. A kutya támad. Képe a macs­ka szemgolyóretinájára vetítő- dik. A bejutott fény által keletke­zett ingerület a szemideg közve­títésével befut az állat agyába, és a másodperc tört része alatt az idegek kábelhálózatán- sokféle utasítást juttat el testének külön­böző részeihez. A kapott belső parancsok teljesítése eredmé­nyezi az állat tevékenységét. A macska életét veszélyeztető kutyának a látványa — költői ki­fejezéssel élve — „megkongatta a vészharangot”. A fiziológusok már kevésbé poétikus kifejezés­sel azt mondják, hogy megindí­totta a Cannon-féle vészreakci­ót. Ilyenkor egyebek között köz­ponti parancs fut a mellékvesé­be: „Több adrenalint a vérbe!” Az adrenalin hatására az em­lősök szervezetében — a macs­káéban éppen úgy, mint az em­berében —jellegzetes változások következnek be. Közös vonásuk az, hogy a veszélybe került szer­vezet részére biztosítanak minél több energiát, és az erőtartaléko­kat a védekezésre, a menekülés­re csoportosítják át. Az állat sző­re az adrenalin hatására mered az égnek, tehát függgetlenül attól, hogy a macska akaija-e azt, vagy sem. Ezzel a vita voltaképpen el­dőlt. De úgy gondoljuk, hogy ér­demes folytatni a tanulságos eset leírását. A felborzolt szőrzet a védeke­zésnek egyik lehetősége. Az állat ezzel félelmet kelt az ellenfelé­ben. A vérbe ömlő adrenalin ha­tására tágra nyíló pupilla a látó­teret bővíti; a veszélybe-került lény nagyobb területet foghat át pillantásával. A mellékvesének ez a hormonja a vérkeringésnek az ütemét is megváltoztatja, gyorsabbá teszi a szívverést, nö­veli a vérnyomást, az átáramló vér mennyisége is növekszik. De maga a vér sem marad változat­lan. Magasabb lesz a cukorszint­je, és ez ugyancsak fokozza a ha­tékonyságát. Időlegesen több lesz benne a vér alvadását segítő anyag. A vészreakciókor a szervezet­be kerülő vérmennyiség zöme a működő szervekhez jut. Ez biz­tosítja a veszély eredményes el­hárítását, a védekezést: az izmok erei kitágulnak, több „üzem­anyagot” kapnak. Ugyanakkor a küzdelem során nélkülözhető szervek az idegrendszer közvetí­tésével továbbított ' parancsra csak csekély vérellátásban része­sülnek. Ilyenkor szinte teljesen szünetel az emésztés, a kiválasz­tás, más szóval, a veszélybe kerü­lő nem eszik, és egyéb szükségle­teinek elvégzését is nyugalma­sabb időkre halasztja el. Nos, ez a lényege annak, ami­kor a Cannon-féle vészreakció működésbe lép a macskában a kutya támadásakor, és ezért bor- zolódik fel a szőre. B.I. Érdekességek a nagyvilágból AZ ELPUSZTULT TURISTALÁTVÁNYOSSÁG A délnyugat- afrikai sivatagban található szélfaragta kőoszlop, amelyet Keet- mansup városától 130 kilométerre északra láthattak az idelátoga­tók. Az ’’Isten ujjaként” ismert látványosság azonban már csak a múlté, 1988 decemberében egy heves szélvihar ledöntötte, és több ezer darabra hullott. KATONAI ROBOTEM­BER A vegyi fegyverek el­leni védőru­hák kipróbá­lására szolgá­ló robotem­ber, Manny, akit a sajtó képviselőinek mutattak be a Dugway kí­sérleti lőté­ren. A robot itt nem viseli azt a vastag gumibőrt, amelybe érzé­kelőket épí­tettek be a védőruhákon esetleg előfor­duló apró ré­sek felfedezé­sére. ARANYLÁZ MALAJZIÁBAN Több ezer ember próbál szeren­csét, keresve az aranyat, a fővárostól, Kuala Lumpurtól 300 km-re északkeletre. Az első aranyrögöt néhány héttel korábban találták itt, s azóta valóságos vándorlás indult meg a területre, hogy még mielőtt a kormány engedélyhez kötné az aranymosást, megtalálják szerencséjüket. LUXUS-ÓCEÁN JÁRÓ A TEMZÉN A Royal Nikiiig Line brit hajótársaság legújabb luxushajója, a Royal Viking Sun elhalad Greenwich partjai mellett. A világ legnagyobb óceánjárójának mondott, 38 ezer tonnás, 205 méter hosszú hajó összesen 740 utast képes befogadni 370 luxuskabinjába. (Népújság-telefotó - MTI Külföldi Képszerkesztőség) állásajánlatai: KSH Számítástechnikai és Ügyvitelszervező Vállalat: Eger, Grónay u. 3. Részmunkaidőben történő foglalkoztatással alkalmaz érettsé­givel rendelkező fiatal lányokat adatrögzítő munkakörben. EMÁSZ Egri Üzemigazgatósága: Eger, Vincellériskola u. 26. Azonnali belépéssel felvesz felsőfokú végzettségű üzemgaz­dászt, bádogos, festő-mázoló szakmunkásokat. Jelentkezni a fenti címen lehet. Heves Megyei Településtisztasági Vállalat: Eger, Makiári u. 7. Központi TMK műhelyébe felvesz gépjármű villamosságban is jártas hálózati villanyszerelőt. Jelentkezni lehet: Eger, Merengő út 3. Juhász Pál TMK vezetőnél. Telefon: 10-633. VILATI Egri Gyára: Eger, Faiskola u. 9. Felvesz szakirányú végzettséggel rendelkező gyártástechnoló­gust, gyártmánytervezőt, rendszerszervezőt, számítógép prog­ramozót és üzemeltetőt, mérlegképes könyvelői végzettséggel könyvelési csoportvezetőt, közgadasági érettségivel előkalku­látort és anyaggazdálkodót, technikumi végzettséggel termelési programozót, géplakatos és esztergályos szakmunkást, vala­mint raktári kiadót. BUBIV VII. Sz. Gyáregysége: Eger, Faiskola u. 7. Gyakorlattal rendelkező faipari technikust keres felvételre programozói munkakörbe, alkalmaz továbbá közgazdasági végzettséggel bérelszámolót, valamint betanított gépmunkáso­kat. AGRIA Bútorgyár: Eger, Kistályai u. 8. Felvételre keres varrónőket, géplakatost, udvari segédmunkást, gyakorlattal rendelkező SZTK ügyintézőt és utókalkulátort.

Next

/
Thumbnails
Contents