Heves Megyei Népújság, 1989. január (40. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-09 / 7. szám

NÉPÚJSÁG, 1989. január 9., hétfő POSTAFIÓK 23. —- — ___ ! ! Á tmeneti lesz az elválás? A sajtó, a rádió és a televízió már jó előre beharangozta, s ha kézbe veszik lapunkat, láthatják, hogy az áremelés nem kerülte el a szerkesztőségeket sem. Számos olvasónk le­mondta a Népújságot. Sokan az ára miatt kénytelenek vol­tak megválni kedvenc lapjuktól, mások kritikai észrevétele­iket is eljuttatták a Népújság főszerkesztőjéhez, Kaposi Le­ventéhez. Ezekből adunk most közre néhányat. Üzen a szerkesztő F. M. Idézünk leveléből: „Decem­ber 16-án délután, 81 éves vak nagynéném az egri Lenin u. 12- 14. sz. alatti ABC-áruházban vá­sárolt egy fél kiló kenyeret és két darab kis csokit. Mivel nem lát - ezt igazolta a nála lévő fehér bot is -, így megkérte a pénztárost, hogy az aprópénzt legyen szíves kivenni a tárcájából. Amíg ez történt, a pénztáros szólt az egyik eladónak, jöjjön, nézze meg a néni táskáját. Mire a vevő bármit szólhatott volna, már ketten tur­káltak a táskájában...”. Az idézetet itt abbahagyjuk. Nem szeretnénk tapintatról el­mélkedni, sem arról, hogy a ke­reskedők általában kitűnő em­berismerettel rendelkeznek. Ma­gánbeszélgetéseink során el is mondják, mennyire nem va­gyunk mi sem angyalok, akik a pult elé megyünk, vásárlási szán­dékkal. Ezt a panaszt fejcsóválás mellett tesszük közzé. N. J. A parabolaantenna felszerelé­sének örül levélírónk, de kérdé­sei vannak: „Nem hisszük, hogy minden egyes lakásba való új an­tenna egységesen 2500 forint, il­letve azok részére 800, akik már rendelkeznek városi kábeltévé­hálózattal. Kérdezzük: azt kinek a költségére építették ki? Az or­szág több városából értesültünk arról, hogy pl. Pesten is és Mis­kolcon is 1400-1500 forintba ke­rült, a Dunántúli Napló egyik számában pedig 1000 forint befi­zetéséről van vita! Szeretnénk tudni, hogy milyen kalkuláció alapján merül fel ez a magas költ­ség, s gondoltak-e a kis nyugdíj­jal rendelkező idősekre, mikor ezt a költséget megállapították?” A kérdés indokoltnak látszik, ezért adunk neki nyilvánosságot. M.M. A lengyelpiaccal kapcsolatos észrevételeit - több más levélíró megjegyzéseivel együtt - végig- gondolandónak tartjuk. Ha azt állítjuk, hogy ezen a lengyelpia­con teljes mértékben érvényesül a piac törvénye, magyarul: meg­fogom az árut, „meggusztálom” és ha nekem megéri, megve­szem, éppen annyiért, amennyi­re lealkudom. Igaz, itt nem ad­nak semmiféle bizonylatot, hogy innen vagy onnan származik, eny- nyi meg ennyi a jótállási idő. Ga­rancia nélkül megy a kereskede­lem. Tagadhatatlan igényt elégít ki. S ma, amikor az emberek igen hosszan megnézik, mire adják ki a pénzt kezükből, megfontoltan kell beavatkozni az eddigi „len­gyelpiaci rendbe”. Rendészet és kereskedelmi érdek diktálhat in­tézkedéseket. De amit a levélí­rók „zargatásnak” neveznek, nem tűnhet végleges megoldás­nak. „Egy olvasó” jeligére Kritikát mond, ezért kíván névtelenségben maradni. A kri­tika nekünk szól, az újságnak, azért mert feledékenyek, olykor pontatlanok vagyunk: hogy fil­mek lényeges adatait nem újuk meg, így nem tudni, hogy azt a produkciót ki rendezte, milyen nemzetiségű alkotásról van szó, ki játssza a főszerepet. Hiányzik néha a közéleti személyek pon­tos jelölése is. ígérjük, igyek­szünk a pontos és gyors informá­cióra! „Sok évig voltam előfizetője, olvasója lapjuknak. Nagyon sze­rettem ezt az újságot, mert a me­gyénk különböző helyeiről szóló cikkek közelebb álltak hozzám, mint az országos lapoké. Miért írom múlt időben? Sajnos, egye­lőre meg kellett tőle válnom, het- venhárom éves, nyugdíjas peda­gógus vagyok, nem túl nagy nyugdíjjal. Tehát azokat az újsá­gokat tartottam meg, amik egye­lőre nem drágultak. Bízom ben­ne, hogy átmeneti lesz ez az elvá­lás. Addig is jó egészséget kívá­nok munkájuk végzéséhez.” Manapság nem ritka, hogy hosszú, kiegyensúlyozott vagy annak látszó házasságban a fele­ségnek rá kell döbbennie arra, hogy élete párja megszegte a há­zastársi hűséget. Olyannyira, hogy annak „kézzel fogható nyo­ma” az elkövetkezendő években fizethető gyermektartásdíj. Ugyanis a félj házasságon kívüli kapcsolatából gyermek szárma­zott. Ha a házastársak rögtön elvál­nak, mielőtt az apa tartási köte­lezettsége életbe lép, anyagi probléma emiatt nem keletkezik a házastársak között. Ám legin­kább az az eset fordul elő, hogy hosszabb-rövidebb türelmi idő után zátonyra fut a házasság. A bontóperben, illetve az azt köve­tő vagyonjogi vitában a feleség kéri, hogy a bíróság számolja el a házasságon kívül született gyer­mek után fizetett tartásdijat a férj különadósságaként. Házasságon kívül született gyermeke persze bármelyikük­nek lehet, a házasság megkötése előtti időből is. A bíróságok ezért nagyon körültekintően vizsgálják az adott esetet, és azt helyezik a döntés súlypontjába, hogyan állapodtak meg erről a kérdésről a házastársak. Ugyan­Orvosetikai okokból nem állt szándékomban véleményt nyil­vánítani a Népújság december 15-i számában dr. Kaucsek Fe­renc tollából megjelent írásra, amely az égési sérülés sóval tör­ténő kezeléséről szól. De betege­im és köztem konfliktushelyzetet szült ez a cikk, ezért tehát nem hagyhatom szó nélkül. Orvosi­lag, biológiailag és fiziko-kémia- ilag olyan tájékozatlanságról árulkodik az írás, amelyet bár­mely, középiskolát végzett em­ber két mondatban meg tudna cáfolni a diffúzió és az ozmózis törvénye alapján. A hiperozmo- láris oldat legyen cukor, só, vagy bármi más nedvszívó (dehydTá- ló), azaz szövetroncsoló hatású, „Végtelenül sajnálom, hogy a Népújságot, aminek 1955-től, egri lelkészkedésem kezdetétől olvasója voltam, amiből 1975- től"85-ig — mint Heves megye országgyűlési képviselője — sze­retett megyémről tájékozódtam, január elsejétől le kellett monda­nom. Testvéri szívvel kívánom, hogy szocialista hazám, hazánk egyre tökéletesebb fejlődését a Népújság tovább erősítse. A fő- szerkesztő úrnak és munkatársa­inak lélekben tovább is testvére maradok és sikereket kívánok.” Komjáthy Aladár református esperes-lelkész Budapest is, ha a házasság megkötése már úgy történik, hogy a házasságot kötők egyikének házasságon kí­vül született gyermeke van, és ezt eleve tudomására hozza leendő házastársának, akkor a közösen kifizetett tartásdijjal szemben fel sem merülhet a különadósság- ként való elszámolás, ugyanúgy, mint az előző házasságból „ho­zott” tartásdíjfizetéssel szemben sem. Ez a törvényen alapuló tartási kötelezettség a házastársak egyetemleges kötelezettsége, te­hát ha a kötelezett nem tud fizet­ni, helyette házastársának kell állnia az összeg fizetését. Más a helyzet viszont, ha a házasságkö­téskor valamelyik fél elhallgatja, hogy házasságon kívül született gyermeke van, és ezután a gyer­mek után a közös szerzeményből fizeti a tartásdijat. Ez az eset nem tartozik a közösen vállalandó törvényes tartási kötelezettség körébe. A házasság fennállása alatt keletkezett — házasságon kívül született gyermek utáni — tartási kötelezettségből ismét döntő a feleség hozzáállása. Ha ő egy jogfenntartó nyilatkozattal közli, hogy az együttélést ugyan foly­tatja, de esetleges válásuk esetén mert a sejtekből elvonja a vizet. A szerző ennek fordítottjával próbálkozik magyarázatot adni, de sajnos, a természet törvényeit nem úgy forgathatjuk, ahogy az nekünk kedvező. Az a tény, hogy a betegeknek komolyabb baja nem történt, az csak a szervezet csodálatos ellenálló-képességé­nek köszönhető, amit néha az or­vos is tisztelettel figyel. Szakmai­lag tovább lehetne folytatni a bi­zonyítást, amely szakfolyóirat­ban természetes lenne, de nem ez a legalkalmasabb hely erre. Min­denesetre, ha a magyarországi legkiválóbb égésisebészek és in­tézmények több tízéves felvilá­gosító munka után elérték, hogy a köztudatból úgy ahogy, eltűn­Vannak olyan előfizetők is, akik az újság minőségi mutatóit hozzák fel a lemondás indoká­nak. Egy kétségtelenül jó szán­dékú olvasó őszinte tisztelettel a „kevésbé mamelukok közül” a következőt úja: „Nemcsak az nyilvánvaló az újságolvasó előtt, hogy a szerkesztők művelteb­bek, okosabbak az olvasóknál, de az is, hogy kiérződik írásaik­ból. Ez azonban nem érheti el a gúnyolódás érezhető szintjét, hi­szen ez csökkentheti az előfize­tők számát, ronthatja a gazdasá­gosságot, de ugyanilyen hatást eredményezhet az, ha az előfize­tő a csökkentésnek nem látja ér­telmét.” A levelében leírt további kifo­gások is igazak. Célunk az elkö­vetkezendő időszakban az, hogy adottságaink és lehetőségeink között versenyben maradjunk a többi lapokkal. A Népújság nemcsak esztétikai megjelenésé­ben, nyomdai technikájában, ha­nem a tartalom tekintetében is igényesebb kíván lenni. a gyerek tartására kifizetett ösz- szeget a férj különadósságaként kívánja elszámoltatni, akkor a bíróság ezt a későbbiekben fi­gyelembe veszi. Ajánlatos ezt a nyilatkozatot írásban, ügyvéd se­gítségével elkészíttetni. Ha a feleség nem tesz ilyen nyilatkozatot, akkor a közös va­gyon megosztásakor a későbbi­ekben a félj külön adóssága nem jön létre. Jó tudni, hogy ha a félj nem végrendelkezik a felesége javára (most feltételezzük azt az esetet, hogy a házasságból közös gyerek nincs), akkor a törvényes örökös ez a házasságon kívül született gyermek lesz. Ha a félj úgy hal meg, hogy felesége nem tette meg annak idején a jogfenntartó nyilatkozatát, azaz jogi formá­ban is elhatárolja magát a gyer­mektartásdíj közös fizetésétől, akkor férjének halála esetén sem számíthatja le a félj ezzel kapcso­latos különadósságát. A vagyon­közösséghez tartozó dolgok felé­nek örököse a házasságon kívül született gyermek lesz, oly mó­don, hogy az özvegy csak haszon- élvezetet örököl. tek e sebek kezelésének változatos és az emberi butaság legnagyobb repertoárját tartalmazó kuruzsló szokásai (a mézes puskaportól kezdve elképesztő „gyógymódo­kig”), akkor sajnálatosnak tartom, hogy ezt meggondolatlan jóindu­latból visszaállítjuk. Kérem, hogy korrigálják a hi­bás cikket, mert az orvos és beteg közötti bizalmat rendítették meg ezzel a téves információval. Egyébként égési sebet, ha or­vos nem látta, elsődlegesen csak bő, hidegvizes mosással, esetleg gyógyszertárban kapható spray- vel, aerosollal, például Irixszel, Panthenollal kezelünk. Dr. Dányi Gyula Tárnáméra Urbán Dezsőné Selyp Jogi tanácsadás A házasságon kívül született gyerek és a házastársak vagyona Dr. Kertész Éva Ne a mézes puskapor mintájára Konfliktus — betegeim és közöttem A „KARANCSHÚS” felvételre keres Latvija típusú mikrobuszra GÉPKOCSIVEZETŐT. Elsősorban gyöngyösi lakosok jelentkezését várjuk. A gépkocsivezető feladata: Gyöngyös-Salgótarján útvonalon a „KARANCSHÚS” dolgozóinak munkásszállítása. A munkásszállítási feladat ellátása mellett a gépkocsivezetőt önálló munkakörrel bízzuk meg. (Jelentkezhet húsipari szakmunkás is, ha rendelkezik a mikrobuszra érvényes jogosítvánnyal.) Jelentkezni: személyesen lehet a vállalat munkaügyi osztályán. Cím: „Karancs” Húsipari Szövetkezeti Közös Vállalat 3100 Salgótarján, Hámán Kató telep 64. sz. Sikeres váltás A parádsasvári SZOT-gyermeküdülő bezárása után a parádfür- dőire is hasonló sors várt. Annak ellenére, hogy az ország legkihasz- qáltabb intézménye volt, pénzügyi nehézségek jelentkeztek. Nem kis gondot okozott ez a SZOT Mátra-Bükkvidéki Üdülési Igazgatóság­nak, mivel még Parádsasváron is ott áll kihasználatlanul a gyönyörű kastély, és most a parádfürdőit kell megmenteni az elavulástól. Az üdülő vezetői keresték a megoldást, míg végül sikerült üzemeltetőt találni. Az egri, hajdúhegyi szociális otthon épületének állaga erősen meg­romlott, ezért nyolc évre bérbe vette az Egri Városi Tanács a gyermek- üdülőt. Pák Péterné igazgató elmondta, sikeres volt a váltás. Eleinte szokatlan volt számukra, hogy gyermekek helyett idős, több magate­hetetlen lakót gondoznak, de az egészségügyi dolgozóval kiegészült személyzet mindent megold. Persze ehhez az is hozzájárul, hogy az itt otthonra lelök nagyon kedvesek, szereire méltók. Csizmánk Imre bá­csi szerint ő Parádfürdőn újjászületett. A fentieket én is tanúsíthatom, mivel a karácsonyt együtt köszöntöttük velük, ahol részt vettek to­vábbá a helyi népfront, a Vikuv, a Parádi Üveggyár, az egri áfész és a Finomszerelvénygyár képviselői is. Gembiczki Béla Parádsasvár Meg kell várni a fórumot Nyílt levél A december 19-én Gyöngyö­sön megtartott „várospolitikai fórumon” én is részt vettem. Ha jól tudom, akkor és ott abban foglaltunk állást, hogy a Gyön- gyösorosziban épülő üzem kör­nyezetvédelmének, a Mátrára várható szennyeződésének tisz­tázására 1989. január 23-án meghívott jeles szakemberek részvételével egy nagyon komoly fórumra kerül sor. Itt tisztázódna véglegesen, hogy valóban meny­nyire hat károsan a környezetre, a Mátrára, Gyöngyösre és von­záskörzetére a megépítendő üzem. Ezt egy időszerű, fontos és korrekt dolognak ítéltem meg. Sokan voltunk, akik tevőleges részesei voltunk a Mátra szebbé, kulturáltabbá, az idegenforga­lom számára vonzóbbá tételé­nek. Sok ezer gyöngyösi ember­rel vasárnapokat dolgoztunk a Sástó építésénél, a váltógyáriak építették a kilátót. Épült autóút és sok pihenőhely, van vízveze­tékrendszer, stb, stb. Sokan már nem is élnek közü­lük, akik a Mátra szerelmesei voltak. Dr. Nagy Gyula bácsi, Magyári Pista, Bugát Pál és le­hetne sorolni. Most mégis „Tiltakozunk” címszó alatt aláírásokat gyűjte­nek, hogy azonnal állítsák le az építkezést. Ez az, ami ellen viszont én til­takozom! Meg kell várni ezt a fó­rumot — ahol biztosan telt ház lesz —, s ha a szakemberek meg­győznek arról, hogy káros lesz az üzem a környezetre, ígérem, én leszek az egyik, aki az építkezés ellen tiltakozom és segítek az alá­írások gyűjtésében. De addig nem! S kérem, hogy a hozzám ha­sonló, a Mátrát szerető, egészsé­günket féltő, de igazságosan dönteni nem tudó többséget ne zaklassák addig az aláírások gyűjtésével. Gácsi László Gyöngyös Nem mindegy... Kérődző sörtehenek ? A Népújság december 17-i számának 3. oldalán, a jobb alsó sarokban lévő szöveg „új távlato­kat nyit meg számunkra”. A rö­vid írás arról tudósít, hogy a Nagykanizsai Sörgyár rövidesen forgalomba hozza 0,33-as pa­lackban a Holstein Prémium sört. Makacsul, háromszor is megírja ezt. Elgondolkoztam. Ha ez így igaz, akkor ezentúl nem szorulunk sörbehozatalra, és legelőinken békésen kérődz- nek majd a sörtehenek, de akkor mi lesz a sörgyárakkal? Esetleg készíthetnének tejporból vagy árpából tejet. Erről egy Hasek- tréfa jut eszembe. Akkortájt kü­lönösen fontos volt a pályaudva­rokon a hordár. A befutó vonat első osztályú kocsijának ablaká­ból harsányan kiált egy kemény­kalapos úr: „Nocsnik!” A pálya­udvar közönségéből kitört a har­sány nevetés, amit hősünk cso­dálkozó arccal figyelt. A hordárt ugyanis Noszicsnak hívják, a Nocsnik bilit, éjjeli edényt jelent. (Fonetikusan írtam az idegen szöveget.) Ugye, nem mindegy? A már említett cikkben sem, mert ezt a finom sört Holstennek hívják, és NSZK-licenc. Eredetileg a Hols­ten Brauerei AG Hamburg gyártja. Besztercei György Eger Nyugdíjasokat köszöntöttek A Technolux Szolgáltató Szö­vetkezet vezetői nemrégen talál­kozóra hívták nyugdíjasaikat az egri Expressz étterembe. Két szép vers elhangzása után a szö­vetkezet részéről Lakó Péter kö­szöntötte a szépszámú idős em­bert, akiket tájékoztatott a szö­vetkezet életéről, munkájáról, eredményeiről és természetesen a gondokról is. Ezt követően a Bontott anyagok — műanyag ajtó, 3 szárnyas műanyag ablak, két szárnyas faajtó, radiátor, armatúrák — sürgősen eladók. Érdeklődni lehet: a 20-577-es egri telefonon 8-16 óráig. r munkában megfáradt emberek baráti beszélgetés keretében ele­venítették fel élményeiket. Ez­úton mondunk köszönetét e fe­lejthetetlen estéért a szövetkezet vezetőségének. Külön elisme­réssel szólunk az étterem dolgo­zóiról, akik kitűnő vacsorát szol­gáltak fel. Berecz Gáborné Bélapátfalva

Next

/
Thumbnails
Contents