Heves Megyei Népújság, 1989. január (40. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-02 / 1. szám

6. NÉPÚJSÁG, 1989. január 2., hétfő Bicskei Bertalan „Előttem két elérendő cél lebeg. Az egyik, hogy a honi futballt visszavezessük az európai középme­zőnybe, a másik, hogy a spanyolok mögött máso­dikként mi zárjuk a világbajnoki selejtezőt a cso­portunkban.” Jó napot és boldog új évet kívánok! Bicskei alant keresem — mondom, miután rövid csön­gő 5 után a magyar labdarúgó-válogatott újdon­sült szövetségi kapitányának otthonában egy női hang „nyugtázta” az év első napjának feltehetően első telefonhívását. Néhány másodperc elteltével jókívánságaimat a ház urának is kifejezhettem, aki zokszó nélkül vállalta, hogy pár kérdésre válaszol­jon. — Jól telt a szilveszter? — Igen, baráti körben ünnepeltük meg az új esz­tendő beköszöntét. Egy darabig nálunk múlattuk az időt, majd odébbálltunk. — Mire koccintott éjfélkor? — Természetesen 1989-re, egy sikeres új évre. — Az ismerősei hogyan reagáltak az ön kineve­zésére? — Kivétel nélkül gratuláltak, s ugyanakkor érez­tem a hangjukon, hogy féltenek. — Van rá okuk? — Ha elődeimre és a magyar labdarúgás jelenle­gi, hányatott helyzetére gondolok, a féltés nem alaptalan. — A nagy válogatottal megközelítően hasonló sikert, mint az ifikkel, el tudna-e képzelni? — Hogy EB-t nyerjünk? Ez most csak illúzió le­het. Előttem két elérendő cél lebeg. Az egyik, hogy a honi futballt visszavezessük az európai középme­zőnybe, a másik, hogy a spanyolok mögött máso­dikként mi zárjuk a világbajnoki selejtezőt a cso­portunkban. Többre, azt hiszem, első nekifutásra könnyelműség lenne vállalkozni. — Első nyilatkozatában a harmadik helyre, Spa­nyolország és Írország mögé sorolta nemzeti tizen­együnket. — Ez csak papírforma és nem szentírás. — Alig telt el két nap a hivatalba lépése óta. For­gatja-e már a fejében a terveket? — Persze, hogy jár az agyam, bár az utóbbi két napban s főleg pénteken szusszanásnyi időm sem volt. Reggel elbúcsúztattak a Honvédnél, majd kö­vetkezett egy gyors megbeszélés az MLSZ vezérka­rával, egyeztetés a szövetség sajtófőnökével, aztán sajtótájékoztató, s hogy teljes legyen a kör, még este tv-inteijú. Szóval, kellőképpen fáradt vagyok, de 2-án segítőimmel hozzálátunk a tényleges munká­hoz. — Ön szerint mi lenne a legfontosabb teendő, hogy a magyar foci kijózanodjon? — Vallom, hogy ahogyan a gazdaságban sem megy egyik évről a másikra a kibontakozás, a meg­újulás, a labdarúgásban is hosszabb időre, legalább tizenöt évre van szükség a teljes átalakuláshoz. A gyökereknél kell elkezdeni az orvoslást, először is az utánpótlást, a gyerekfocit kell helyes vágányra terelni. Ezen a téren egyébként az utóbbi időben történtek már kedvező változások. — Igen ám, csakhogy a bundabotrány akkora pofont adott a labdarúgásnak, hogy kérdés, ezt az ütést kiheveri-e szövődménymentesen? — Remélem igen, de ehhez minél előbb végérvé­nyesen le kellene zárni a vesztegetési ügyet. A rétes­tészta-politika csak olaj a tűzre, de nem old meg semmit. — Vagyis, a bűnösök bűnhődjenek? — így van. Én három kategóriát állítanék fel, s ennek megfelelően szabnám ki az ítéleteket. Vagy­is, nem lehet egy lapon említeni azt, aki főszerepet játszott a bundázásban, azzal, aki csak belecsöp­pent a sodrásba. A fölbújtókat — függetlenül a be­osztásra, a tisztségre — sújtanám a legnagyobb bün­tetéssel, utánuk következnének a szervezők, s a vé­gére hagynám azokat a futballistákat, akik kivite­lezték az egészet, vagy csak éppen tudtak a dologról és a könnyen szerzett pénzt zsebre vágták. — Köszönöm a beszélgetést és szívből kívánom önnek, hogy egy év múlva is legyen majd mire koc­cintani! — Köszönöm, és boldog új évet önöknek is! Budai Ferenc Labdarúgás Hajdúszoboszlóra készülnek az NB II-esek Futballgála Hatvanban maradt a Generál-Coop­kupa Érdeklődéssel kísért labdarú­gótornát bonyolítottak le a múlt év utolsó napjaiban a hatvani vá­rosi sportcsarnokban. A tornát a tanács iijúsági és sportosztálya, valamint a városi KlSZ-bizott- ság szervezte. A több napos mér­kőzéssorozaton először az általá­nos iskolák együttesei léptek pá­lyára, s végül tizenkét csapat kö­zül a hatvani Szabadság úti iskola diáksportköre végzett az első he­lyen, második az egri 12-es szá­mú iskola, harmadik a hatvani Rákóczi úti általános iskola sportköre lett. A középiskolások mezőnyében nyolc, a felnőttek­nél huszonnyolc csapat lépett pályára a tornán. Az ifjúságiak közül legjobbnak a selypi 215-ös számú szakmunkásképző intéze­tének csapata bizonyult, máso­dik helyen a hatvani Bajza gim­názium, harmadik helyen az egri Lakisz együttese végzett. A fel­nőttek mezőnyében végül — ádáz küzdelem után — a hatvani József Attila. Ifjúsági Otthon együttese szerezte meg az ez al­kalomra alapított Generál—Co- op-kupát, míg különféle sport­szerjutalomban részesült a má­sodik hatvani cukorgyári együt­tes, illetve a negyedik helyen végző kórházi Lendület SE. Labdarúgócsapatainknál még néhány napig tart a téli vakáció, hogy azután teljes erőbedobással elkezdjék a felkészülést a baj­nokság tavaszi folytatására. Az Eger SE NB Il-es kerete január­ban 5-én találkozik, s természe­tesen az orvosi vizsgálat lesz az első, amelyen minden futballis­tának át kell esnie. Az egészsége­sek — Bánkúd László szakveze­tő nagyon reméli, hogy valameny- nyi srác ebbe a kategóriába tar­tozik — 8-tól 12-ig a megyeszék­helyen, napközis rendszerben alapoznak, majd ezt követően Hajdúszoboszlóra utazik a társa­ság. A fürdővárosban 25-ig tar­tózkodik a csapat, ahol elsősor­ban az erőnlét fokozására fekte­tik a hangsúlyt, de a tornaterem­ben a technika csiszolására is mód nyűik. Az együttes ezután részt vesz a már hagyományos Népújság-kupa teremlabdarúgó tornán, amelyet lapunk ezúttal január 28-29-én rendez meg a körcsarnokban. A március 5-i rajtig az ESE otthonában foly­Totó A totó 53. heti játékszelvényén sze­replő mérkőzések eredményei: 1. Bologna - Ascoli ............... 1:0 1 2. Verona - Fiorentina ...........2:1 1 3. Milan - Sampdoria ........... 0:0 X 4. Pisa - Lazio ................... 1:1 X 5. Roma - Napoli ................... 1:0 1 6 . Juventus - Torino............... 1:0 1 ta tja a felkészülést, s a program­ban már most több edzőmérkő­zés szerepel úgy NB III-as, mint másodosztályú és élvonalbeli csapatokkal. Megyénk másik NB Il-es együttesének, a Hatvani KVSC- Dekónak a edzésterve nagyban hasonlít az egriekéhez. Ők az új esztendőben 6-án találkoznak, s a tüzetes orvosi vizsgálatot köve­tően az első héten szintén hazai környezetben próbálják felvenni a ritmust. Tizenhatodikán ver­nek tanyát Hajdúszoboszlón, ahonnét csak közvetlenül a Nép­újság focitornája előtt érkeznek haza. Rá egy hétre még egy meg­hívásnak eleget tesznek, ugyanis részt vesznek a gyöngyösiek Far­sang-kupáján is. A bajnokság kezdetéig hátralévő időben a HKVSC is edzőmeccsekkel igyekszik a lehető legjobb formá­ba lendülni. Az viszont továbbra is kérdéses, hogy a hatvani lab­darúgók felkészülését ki irányít­ja majd... 7. Ancona - Licata ................ 1:0 1 8. Barletta - Parma ............... 0:3 2 9. Brescia - Crenionese ........ 0:2 2 1 0. Cosenza - Bari ............. 0:1 2 1 1. Piacenza - Padova ............ 3:1 1 1 2. Keggina - Messina............. 1:0 1 13. Avellino - Calanzaro ........ 0:0 X P ótmérkőzések: 14. Lecce - Internazionale ...... 0:3 2 15. Pescara - Cesena............... 3:0 1 1 6. Taranto - Sambenedettese . 0:2 2 Fáklyától — a csúcsig „Egér”, azaz Egerszegi Krisztina — Kiss László edző taníts ama — az olimpiai bajnokok boldog mosolyával (Fotó: Szántó György) Az év (1988) legeredménye­sebb hölgy sportolója „uszoda­hosszal” Egerszegi Krisztina lett. Hozzá hasonlóan a majdnem olimpiai bajnok, Güttler Károly edzője is Kiss László. A Buda­pest Sportcsarnokban, a Bp. Spartacus úszószakemberét is dobogóra kérték a zsurnaliszták. A Népújság az év edzőjének je­lölte, végül harmadikként — de befutott. — Számított a szavazatokra? — bírtuk szóra a tanítványaival kiugró sikereket elért sportem­bert. — Igen, de az előkelő rangso­rolás kellemes meglepetést oko­zott. Önöknek is köszönöm a je­lölést, s nem azért mondom, ne­kem Eger mindig szimpatikus volt. — Nocsak? — Bátran kérdezheti Pócsi- kot, Bolyát, Frankot, Szöl- gyémyt, az a korosztály a Bárány uszodából ismer. A nyarat min­dig lent töltöttem a nagyszüleim- nél, s 1950-ben az első klub, amely leigazolt mint úszót, az az Egri Fáklya volt. — Ha most gondol az itteni vi­zekre? — Ismerem a nehézségeiket, remélem, a város, amely sok te­hetséget adott a sportágnak, át­vészeli a megpróbáltatásokat, s Eger egyszer ismét felzárkózik az élmezőnyhöz. — Önnek mit jelent a mostani elismerés? — A felelősségemet húzza alá, egyben „valuta”, amelyet beválthatok: Egerszegiék telje­sítménye nyomán a Szparinál bízhatnak abban, hogy ahol én dolgozom, ott mindenki eljuthat a csúcsra. — Legyen szerencsénk együtt örülni tanítványai további sike­reinek! Mondjuk idén, a bonni Európa-bajnokságon... v4 koronázás Jó ideje hagyomány már, hogy a sportújságírók megsza­vazzák az év sportolóit, szakve­zetőit. Az 1988-as teljesítmé­nyek utáni „koronázási ünnep­séget” szilveszterkor, a Buda­pest Sportcsarnokban tartot­ták. A díjazottak névsora kará­csonykor került nyilvánosság­ra, de sokan voltak, akik az óév búcsúnapján személyes jelen­létükkel, elismerő tapsukkal is ki akarták fejezni a nagyszerű teljesítmények iránti elismeré­süket. Sokan, azaz nem min­denki... A ceremónia így — nem elsődlegesen a pezsgőmá­mortól — elhomályosította az aranyembereket. E sorok írója persze joggal vádolható elfogultsággal, hi­szen a voksa mellé az újkor ma­gyar szempontból egyik leg­eredményesebb olimpiásza fő­szereplőinek tövis nélküli ba­bérkoszorút képzelt. A prog­ram éke, sajnos, nem a sporto­lók ünneplése lehetett. Ma­gam, aki ritkábban vagyok ré­szese könnyűzenei koncertek­nek, azért annyit tudok, hogy a „nagycsapatot” illik felvezetni. Az aránytévesztés ezért is fájt. A vidám, szórakoztató nép­ünnepély elsietett bevezetője lett a szöuli ötkarikás játékok és a szaloniki sakkolimpia győzte­seinek, sikerkovácsainak nyűt színi jutalmazása. A sportcsar­nokbéli program eleve a Neo- ton família koncertjét hirdette, fiksz kezdéssel. S való igaz, hogy 19 órára a popmesterek vehették birtokba a színpadot, ám azon az áron, hogy addig „leza várták ” a díjkiosztót, majd a sportembereket, a hivatalos aktus résztvevőit. Aki nem ép­pen a helyét kereste, vagy a gyarapodó félház újjonan érke­zettjei nem takarták járkálá- sukkal a kilátást, az valamit lát­hatott a világra szóló magyar sportsikerekből, amit vásznak­ra idéztek vissza a BS-ben. A szűkösre mért idő miatt nem tudtak neves kollégáink ér­demben mikrofonvégre kapni szinte senkit (érdekes mód az éjszakai Arató-Cintula diszkó­ban az olimpiai bajnok Sike András több lehetőséget s több tapsot is kapott). Hallottam persze, hogy a té­vé „helyre tette” az év sportem­bereit, azaz, a milliók olyan fü­zérkoszorú közepette csodál­kozhattak még- egyszer Eger- szegiékre, Széchyékre, Marti­nekékre, Gedőváriékra, amit méltán megszolgáltak. A hely­színen viszont az volt a sport- és zenerajongók érzése: ha 12 (a sakkozó lányokéval annyi) olimpiai aranyérem kiharcolói csak „előzenekarnak” felelnek meg, akkor a folytatásban lega­lább egy olyan família tagjának kellett volna.következnie, mint Michael Jackson... (budavári) Építik a pályát, s szeretnének egy-két hazai pilótát is felkészíteni Forma— 1 Szovjetunióban ? Még januárban aláírhatják a szerződést ÚJ év- megújuló Telesport Ma 21.30 órakor jelentkezik a televízió 2-es csatornáján az első 90 perces Telesport, amely nyi­tánya a jövőre naponta képer­nyőre kerülő Telesport-adások sorozatának. Az első program a bemutatkozáson kívül számos sportcsemegét ígér: többek kö­zött exkluzív interjúk egész sorát olimpiai és világbajnokokkal, Tatjana Szamoljenko, Julius Ka- riuki, Paul Ereng, Petra Felke, Ulf Timmermann, Peter Rono, Gennagyij Avgyejenko, Harry Butch Reynolds és a háromszo­ros Forma-1-es világbajnok: Nelson Piquet állt a Telesport ka­merája elé. Természetesen nem hiányozhat a műsorból az év sportolóinak díjátadása sem, va­lamint külön érdekességet ígér az először jelentkező Szembesí­tés című rovat, amelynek szerep­lői azonban egyelőre hadd ma­radjanak titokban — egészen ma estig. A Szovjetunió Autósport Szö­vetsége legutóbbi ülésén egy­hangúlag a Forma—1-es gyorsa­sági világbajnokságon való rész­vételre szavazott, s azt is megerő­sítette, hogy a közeljövőben sze­retne vb-futamot rendezni az or­szág területén. A tanácskozáson Vlagyimir Konovalov elnök úgy fogalma­zott, hogy elsőként egy-két szov­jet pilóta felkészítésére lenne mód, aztán ha megfelelnek a ma­gas követelményeknek, sor ke­rülhet bemutatkozásukra. A kö­vetkező lépés lehetne, hogy vi­lágbajnoki futamnak adna ott­hont a Szovjetunió. Az autósport szovjet szerel­mesei már régóta szeretnének közelebbi kapcsolatba kerülni ezzel a versenysorozattal. A szándékot jelzi az is, hogy Moszkvában, Leningrádban, Tallinban, Jaroszlavlban, Zapo­rozsjében és Togliattiban is fo­lyik olyan pálya tervezése, vagy már építése, amely alkalmas Forma—1-es világbajnoki futam lebonyolítására. Akadnának szponzorok is. Az egyik, meg nem nevezett európai cég illetékesei már letették javas­latukat, s a napokban várják az érdekeltek, az autósport szövet­ség és a Szovinterszport vezetői­nek válaszát. Ha sikerülne meg­állapodniuk, akár már 1991-ben vagy 1992-ben megrendezhet­nék az első Forma—1-es Szovjet Nagydijat. Ugyanakkor támo­gatnák, hogy egy szovjet pilóta bekapcsolódjon a VB-pontva- dászatba, s azt is, hogy szovjet versenyautót építsenek és csapa­tot hozzanak létre. A hírek szerint a tárgyalások már igencsak előrehaladott álla­potban vannak, s januárban alá­írhatják a szerződést.

Next

/
Thumbnails
Contents