Heves Megyei Népújság, 1989. január (40. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-26 / 22. szám
NÉPÚJSÁG, 1989. január 26., csütörtök CSALÁD — OTTHON — ISKOLA 5. Receptsarok Kis adagban orvosság, nagyban méreg Megörökíteni a pillanatot Együnk finomat Szárnyasaprólék-leves Hozzávalók: 25 dkg szárnyas- aprólék, 20 dkg vegyes zöldség, 10 dkg friss vagy konzerv zöldborsó, 5 dkg gomba, 11/2 evőkanál olaj vagy 2 dkg zsír, zöldpetrezselyem, 1 tojássárgája, 1 evőkanál tejföl, só. Az aprólékot jól megmossuk, feldaraboljuk, és főni tesszük. A zöldséget apró kockákra, a gombát szeletekre vágjuk, és egy kis fej apróra vágott hagymával a zsiradékban megpároljuk. Mikor a hús puhára főtt, a zöldséget felöntjük vele, és még pár percig együtt főzzük. Hozzáadjuk az apróra vágott zöldpetrezselymet, végül a levesestálban a tojássárgát a tejföllel elkeverjük, és a levest ráöntjük. Rétes, paprikás csirkével töltve Hozzávalók: 30 dkg liszt a réteshez, 1 db kisebb, paprikásnak való csirke, 3 evőkanál olaj vagy 5 dkg zsír, 2 dl tejföl, hagyma, paprika, só. A csirkéből az aprólék nélkül paprikást készítünk (lásd a szárnyasoknál.) Olyan puhára főzzük, hogy könnyen lefejthessük a csontról. A leszedett húst vékony metéltre vágjuk, és 10 ernes sávban a kinyújtott tészta szélére helyezzük. A visszamaradt paprikás zsírhoz hozzáadjuk a tejfölt, és egyharmad részével a húst meglocsoljuk, a többit bögrébe téve, melegen tartj uk. A tölteléket tésztával letakarjuk, lazán felcsavarjuk, és lehetőleg elvágás nélkül helyezzük a tepsibe. Rózsaszínűre sütjük. Szeletekre vágva, sültestálra helyezzük, és a megmaradt levével leöntjük. Forrón tálaljuk. Borsos tokány Hozzávalók: 60 dkg sovány marhahús, 1 nagyobb fej hagyma, 15 dkg füstölt szalonna, 1 zöldpaprika, 1 db paradicsom, só, bors, 1 dl fehérbor. A húst vékony, kisujj nyi csíkokra vágjuk, a szalonnát szintén. A szalonnát kisütjük, a zsírját leszűrjük, a többi zsírhoz öntjük, az apróra vágott hagymát benne megfonnyasztjuk. Beletesszük a húst, s a hagymás zsírban többszöri kevergetés mellett átsütjük. Majd vízzel fölengedjük, s a pörkölthöz hasonlóan kevés lében pároljuk. Fővés közben hozzáadjuk a szeletekre vágott, héjától, magjától megtisztított paradicsomot, zöldpaprikát, egy késhegynyi törött borsot, a fehérbort (ami el is maradhat). Jól lefödve puhára, pároljuk, majd zsírjára sütjük, s hozzáadjuk a kisütött szalonnadarabokat. Pár percnyi sütés után kevés vizet öntünk hozzá, amivel kb. 10 percig forraljuk. A tokány leve rövid, sűrű, barna színű, tartalmas. Párolt rizst, tört burgonyát vagy galuskát adunk hozzá. Bólé Egy nagy zöld uborkát meghámozunk. Vigyázzunk, hogy keserű ne legyen. Vékony szeletekre vágjuk. Mély üvegtálba tesz- szük, rászórunk 10 dkg porcukrot, egy citrom reszelt héját, 1/2 órát állni hagyjuk. Leöntjük egy üveg fehérborral, és fogyasztásig hidegre állítjuk. Fogyasztás előtt leszűijük, és hozzáadunk 1-2 üveg hideg szódavizet. Enyhén fanyar ízű és igen frissítő ital, a másnapos gyomor kitűnő gyógyszere. 'vm&wiSsaa sum —— tólAn fa -ügy ü ■ A bőrgyógyász és a kozmetikus tanácsai Nemcsak a férfiak, hanem mi nők is irigykedve tekintünk a zimankós téli hónapokban néhány hölgytársunk napbarnított arcára, akik nyári színüket kvarc és szolárium segítségével érték el. A kvarclámpa egészségünket, szépségünket egyaránt szolgálja, de csak akkor, ha betartjuk a szigorú szabályokat. A természetes fényt utánzó sugárkezelésekről, azok hatásáról kérdeztük a bőrgyógyászt, dr. Pap Erzsébetet, a Heves Megyei Tanács Kórház és Rendelőintézet főorvosát, valamint a kozmetikust, az egri Csebokszári-lakótelep fodrászüzletében dolgozó Kovács Lajosnét. Dr. P. E.: — Mindenkire egyaránt érvényes a fokozatosság. A fénykezelést egyperces idővel kezdjük, és másodnaponként ismételjük meg. Ekkor az időt újabb perccel növeljük, amíg el nem éljük a tíz percet. Ezután ugyanilyen ritmusban menjünk vissza egy percig. Nem árt, ha időnként beiktatunk két-három hét szünetet is. A világos vagy fehér bőrű, a szőke vagy vörös hajú nőknek különösen óvatosan kell bánniuk a kvarcfénnyel, mert bőrük az átlagosnál érzékenyebb, fokozott a gyulladás veszélye. Éppen ezért náluk a kezelési idő ne legyen több nyolc percnél. Óvjuk a szemünket is, ezért használjunk bőrszegéllyel ellátott speciális védőszemüveget. Tévednek azok, akik azt hiszik, hogy erre a célra megfelelő a napszemüveg is. Az oldalról érkező sugárzás ugyanis károsítja a szemet, és kötőhártyagyulladást okozhat. Az első időszakban védőszemüveg helyett megteszi a nedves vatta is. K. J.-né. — Azért is szükséges betartanunk a kvarcolási időt, mert a sugárzás alkalmával nem érzünk egyebet, mint meleget, s csak négy-hat óra után jelentkezik a pír az arcon, ami tizenkét-tizennyolc óra alatt enyhe bámulás egyidejű fellépésével eltűnik. A kezelés előtt használjunk Fabu- lon naptejet, vagy más, magas víztartalmú krémet, nemcsak azért, hogy biztosítsuk az egyenletes bámulást, hanem ezek a szépítőszerek védik, puhán tartják bőrünket. Tudni kell, hogy csak teljesen tiszta kozmetikummentes testfelület barnul egyenletesen. Mi elsősorban fertőtlenítésre, frissítésre használjuk ezt a fényt, s gondosan ügyelünk arra, hogy páciensek megfelelő távolságban — legalább egy méter legyen — helyezkedjenek el a lámpától. Érdemes megjegyezni, hogy a sugárzás ereje a távot ág csökkentésével négyzetes arányban növekszik. Dr. P. E.: — Minél nagyobb felületet ér a fény, annál intenzívebb a hatása. A bőrgyógyászatban elsősorban pattanásos, serdülő fiataloknál alkalmazzuk, továbbá zsíros bő- rűeknél, pikkelysömörnél, de jó hatással van a különféle bőrbajokra, a lábujjak közötti gombásodásra, idült ekcémára, és lassan gyógyuló fekélyekre is. Egészségvédő ereje pedig abban áll, hogy növeli a szervezet védekezőképességét a járványos betegségekkel szemben. Nyugtatja az idegrendszert, serkenti a vérkeringést, elősegíti a D-vitamin képzését, fokozza az emésztőnedvek kiválasztását. Vannak azonban olyan betegségek, amelyeknél tilos a kvarcfény alkalmazása. Ilyen például a magas vérnyomás, az érelmeszesedés, a láz, a fokozott pajzsmirigymű- ködés, néhány bőrbetegség, szív- bántalmak. Az érzékenység egyénenként változó, ezért feltétlen konzultáljunk kezelőorvosunkkal. Sokan kerestek már meg a nyári napfürdőzők közül azzal a problémával, hogy a hirtelen bámulás következtében testükön itt-ott szemölcsök fejlődtek ki. Ezeket egyébként napszemölcsöknek hívjuk, s bizony a helytelen kvarcolásnak is lehet ez következménye. Vannak olyan gyógyszerek is — gyulladáscsökkentő, az emésztést szabályzók stb. —, amelyek növelik szervezetünk fényérzékenységét. Ha valaki rendszeresen szed ilyen típusú medicinákat, feltétlen kéije ki szakember véleményét. Ne felejtsük el azt se, hogy a kvarcfény hosz- szabb ideig vagy kisebb távolságból alkalmazva károsítja a bőrt, amely hámló, száraz lesz. A szolárium, a hellárium, a napágy nem okoz gyulladást, és ellenjavallatuk sincs. Sugárzásuk akár fél óráig is érheti még á fehér érzékeny bőrt is anélkül, hogy bajt okozna, legfeljebb a készülék hőhatása válhat egy idő után kellemetlenné. A barna bőr nagyon szép, divatos és egészséges benyomást kelt, mégsem áll jól mindenkinek, sőt sokakat öregít. A fénykezeléssel elért kreolszín pedig könnyen kiszáríthatja a bőrt, s a ráncok bizony elmélyülnek. Erre az eljárásra is érvényes az a mondás: ami kis adagban orvosság, nagyban méreg is lehet. Szüle Rita Reggeltől — estig Kockás mintás kötött kabát Hozzávalók (96 centiméteres mellbőséghez): 25-25 dkg sötétszürke, baracKsárga CAPRI fonal, 2,5-es, 3-as kötőtű, 6 darab ■gomb. Kötésminták , Patentminta: 1 sima, 1 fordított váltakozásával kötjük. Alapminta: 1. sor: sima, 2. sor: fordított. A leszámolható ábra szerint, két különböző színű fonal felhasználásával, norvég technikával dolgozunk. Az ábra szerint fel nem használt színű fonalat a munka bal oldalán vezetjük. Szempróba: 20 szem x 22 sor = 10 centi. Munkamenet Háta: 2,5-es kötőtűvel, szürke színű fonalból, 101 szemre kezdjük, patentmintával 3 centi maf as kezdőszélt kötünk. A követező sortól 3-as kötőtűvel, alapmintával folytatjuk a munkát. A leszámolható ábra szerint 1-8 sorral, szürke alapszínnel, sárga mintaszemekkel kezdőrészt kötünk, majd folyamatos ismétlődéssel 9-20 sorral szürke alapszínnel, sárga mintaszemekkel dolgozunk tovább. A kezdéstől számított 19 centi elérése után, a karkerekítés részére, mindkét oldalszélen, minden 2. sorban lefogyasztunk 1x3, 1x2, 3x1 szemet; minden 4. sorban lefof yasztunk 2x1 szemet (81). A ezdéstől számított 40 centi elérése után, a munkadarab középrészén, a nyakkerekítés részere lefogyasztunk 25 szemet, majd ennék mindkét oldalszélén, minden 2. sorban 1x3 szemet. Az oldalszéleken megmaradó 25 szemet, a kezdéstől számított 42 centi elérése után, egyenként, az alapszemnek megfelelően lefogyasztjuk. Bal eleje: 2,5-es kötőtűvel, szürke színű fonalból, 48 szemre kezdjük, patentmintával 3 centi magas kezdőszélt kötünk. A következő sortól 3-as kötőtűvel, a hátrésszel azonos színnel, színekkel sorszám szerinti mintaismétlődéssel dolgozunk. A jobb oldalszélen a hátoldallal azonos szemszámmal ujjakerekítést készítünk. A bal oldalszélen, a kezdéstől számított 34 centi elérése után, nyakkerekítést kezdünk, lefogyasztunk 4 szemét, majd minden 2. sorban lefogyasztunk 1x3, 1x2, 4x1 szemet. Az oldalvállszéleken megmaradó 25 szemet, a kezdéstől számított 42 centi elérése után, egyenként, szemet utánzó öltésekkel, szürke színű fonallal a már elkészült hátoldal szemeihez varijuk. Jobb eleje: a már elkészült bal elejével azonos szem- és sorszámmal, de ellentétes oldalszélen kezdett ujja-, nyak- és vállfo- gyasztással készítjük. Az alapmintás munkafelület a közép szélrészen, azonos színű szemmel indul. — Ujja: 2,5-es kötőtűvel, szürke színű fonalból, 45 szemre kezdjük, patentmintával 3 centi magas kezdőszélt kötünk. A munkát 3-as kötőtűvel, alapmintával, a leszámolható ábra szerint kötjük. A leszámolható ábra szerint az alapszín sárga, a mintaszín szürke. Az első alapmintás sortól mindkét oldalszélen, minden 6. sorban szaporítunk 14 x 1 szemet (73). A kezdéstől számított 41 centi elérése után, mindkét oldalszélen, az ujjakerekítés részére lefogyasztunk 4 szemet, majd minden 2. sorban 1x3, 2x2, 9x1, 2 x2, 2x3 szemet. A következő sorban, a középen megmaradó 13 szemet, egyenként, az alapszemnek megfelelően lefogyasztjuk. Összeállítás: a szabadon lévő oldalszéleket szürke színű fonallal, szem- és sortalálkozás szerint összevarriuk. Az eleje középoldal nyakszélszélrészeú 2,5-es kötőtűvel felszedjük a szemeket, szürke színű fonallal, patentmintával 3 centi magas pántot kötünk. Végül a szemeket az alapszemnek megfelelően lefogyasztjuk. Eleje középszél: 77 szem, eleje nyakszél: 23 szem, háta közép nyakszél: 33 szem, eleje nyakszél: 23 szem, eleje középszél: 77 szem = 237 szem. A jobb oldalszélen, 1,5 centi elérése után gomblyukakat készítünk. Az also széltol kiindulva, 4 szemet alapszemmel lekötünk, 3 szemet lefogyasztunk, a következő gomblyuk 14 szem után készül. A lefogyasztott szemek felett, a következő sorban, a lefogyasztott szemekkel azonos szemszámmal új szemeket készítünk. A színes fényképezésről A megválasztott témához illő expozíciós idő, a fényrekeszér- ték pontos beállítása mindig lényeges, a színes fényképezéshez azonban még a kis tévedés sem engedhető meg, mert diapozití- vek esetében jóvátehetetlen, negatívokban pedig nehezen javítható hibákat okoz. A leggyakrabban a 20-21 DIN (100 ASA) érzékenységű filmet fűzzük gépünkbe, mert — extrém viszonyokat nem számítva — a film univerzális, azaz mind napfényben, mind árnyékban, vagy műfény-megvilágítást használva is jól exponált fotókat készíthetünk vele. Az ennél kevésbé érzékeny filmek a közforgalomban már alig kaphatók, csupán az egy értékkel alacsonyabb 18 DIN-es és a kifejezetten táj- és műtárgyfotók készítésére, reprodukciók előállítására való 15 DIN-es fekete-fehér negatív áll az Ofotérteknél rendelkezésünkre. A szíhes fényképezés negatív filmre vagy diapozitívre történik. Az első esetében a természetes színek kiegészítő színét és egy egyöntetű — többnyire narancsrózsaszín — maszkot tartalmazó filmről szmekre érzékeny fotópapírra készül a nagyítás. A diaelőhívás után azonnal jó színű és briliáns tisztaságú képet ad. A vetíthetőség mellett ez a dia nagy előnyé, míg a papírképeké a tetszés szerinti méretű nagyítás, az albumba helyezés, és a korlátlan sokszorosítás lehetősége. Ha színes nyersanyagra fényképezünk, a pontos megvilágítás döntő jelentőségű. Már egyetlen fokozatnyi eltérés komoly minőségi hibát jelent a kész felvétel szüleiben, két-három értéknyi tévedés esetén pedig használhatatlan a felvétel. Ám a pontos beállítás sem garancia a szín-helyes képre! A színes nyersanyagoknak ugyanis van még egy sajátossága: a színhőmérséklet iránti érzékenység. Tudvalévő, hogy a színskála különféle hullámhosz- szúságú színekből tevődik össze, a narancstól az ibolyáig. Van egy speciális mérőszám, a színhőmérséklet Kelvinben megadott értéke, amely a hagyományos izzólámpák esetében 2000—3200 fok, a természetes fényben pedig a napsütés erősségétől és még sok más tényezőtől függően 4500—7500 Kelvin között van. A fotónyersanyag csak akkor ad szín-helyes képet, ha érzékenye sége megfelel a megvilágítás színhőmérsékletének. Mivel az úgynevezett napfényfilmek 5500, a műfényfilmek pedig 3200 K-ra vannak érzékenyítve, könnyen belátható, hogy minden fényforráshoz nem alkalmas egyetlen film. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a felhős ég vagy a víztükör visszaveri az ultraibolya és a kék sugarakat, s emiatt lesz a véltnél jóval nagyobb a fény színhőmérséklete, így szórt fényben fotózva sokszor kellemetlenül kék az egész felvétel. Színszűrőkkel korrigálni lehet az objektívbe eső fény színhőmérsékletét, de ehhez kellő tagú szűrősorozatra van szükség, s persze egy megbízható színhőmérséklet-mérőre, mert a fényerőértékkel szemben a színhőmérsékletet nemigen lehet pontosan megsaccolni! Aki szűrőt tesz gépére, arról se feledkezzék meg, hogy a diapozitívhez alkalmazott színszűrés a végeredményt is meghatározza. Negatív film esetén a nagyítógép fényének megfelelő színezésével kisebb színeltérések még javíthatók. Batyu, pogácsa — mirelitből Sodorva, hajtogatva A sokféle mirelit készítmény között igen kedvelt a félkész vajastészta, amelyből különféle édes és sós töltelékekkel köny- nyen, gyorsan igen finom sütemények, tészták készíthetők. A szárazabb töltelékekhez (dió, mák, gesztenye) mindig reszeljünk egy-egy hámozott almát, s ízesítsük vaníliás cukorral, fahéjjal, ízlés szerint néhány csepp rum- aromával. Ha almás kiflit akarunk sütni, a kevés cukorral, fahéjjal megpárolt reszelt alma közé keverjünk ledarált háztartási kekszet, így nem ázik el a vajastészta, töményebb lesz a töltelék. A sós töltelékek ugyancsak kedveltek, a tejföllel lazított darált főtt, füstölt sonka, a ledarált maradék pörkölt stb. mind alkalmas a változatosságra, de rövid virsliket is csomagolhatunk a vajastésztába. Rajzunk azt ábrázolja, hogy a felengedett tésztát miképpen tudjuk kinyújtás után a legpraktikusabban úgy felvágni, hogy maradék nélkül azonnal tölthes- sük, és felsodorva kiflinek, tojással megkenve, forró sütőben aranysárgára süssük. A tésztából természetesen sok más sütemény is készülhet: túrós batyu, krémes, sajtos rúd, pogácsa stb.
