Heves Megyei Népújság, 1989. január (40. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-26 / 22. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XL. évfolyam, 22. szánt ÁRA: 1989. január 26., csütörtök 4,30 FORINT JAPÁN FIRST LADY JE A trónörököspár románca: ki is Micsiko hercegnő valójában? (2. oldal) LÉPÉST TARTVA A NAGYVILÁGGAL A mérnök-kisiparos üzletet lát a kozmetikában. Hogyan lehetünk szebbek az elektronika segítségével? (3. oldal) ERDÉLY ÉLŐ HAGYOMÁNYAIBÓL Nem holt tárgyak seregszemléje a gyöngyösi kiállítás: az erdélyi magyarokkal való együttérzés hozta létre. (4. oldat) ÉTLAPSZÉPÍTÉS ÖNERŐBŐL Az előítélet: a menzai koszt kevés és rossz. Sarudon mégis sikerül az ellenkezőjét bizonyítani. (8. oldal) Grósz Károly találkozója Georges Hauival Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, szerdán a Központi Bizottság székházában találkozott a hazánkban tartózkodó Georges Hauival, a Libanoni Kommunista Párt főtitkárával. A szívélyes, baráti légkörű találkozón tájékoztatta partnerét a hazánkban végbemenő társadalmi, gazdasági reformfolyamatról. Kiemelte, hogy gondjaink leküzdésének elengedhetetlen feltétele a tervbe vett nagy horderejű reformok következetes véghezvitele. Véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről, különös figyelemmel a közel-keleti válsággóc legújabb fejleményeire. Grósz Károly megerősítette, hogy hazánk érdekelt egy tartós, igazságos közel-keleti béke létrejöttében. A találkozón részt vett Györ- ke József, a KB Nemzetközi Pártkapcsolatok Osztályának helyettes vezetője. Hazánkban tartózkodik Anatolij Gribkov Anatolij Gribkov hadseregtábornok, a Varsói Szerződés tagállamai Egyesített Fegyveres Erői törzsének főnöke, aki kedd este óta rövid munkaiátogatáson hazánkban tartózkodik, szerdán találkozott Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszterrel, és megbeszéléseket folytatott a Honvédelmi Minisztériumban. A honvédelmi miniszter nyilatkozata A magyarországi szovjet csapatkivonási ütemtervről ■ Befejeződtek az előkészületek, konkréttá vált az ideiglenesen hazánkban állomásozó Szovjet Déli Hadseregcsoport egyes csapatainak, fegyverzete és haditechnikája egy részének kivonási ütemterve. A részletekről Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter tájékoztatta szerdán a Magyar Távirati Iroda, valamint a Tv-híradó munkatársát. Elmondta: a napokban Dmit- rij Jazov hadseregtábornoktól, a Szovjetunió honvédelmi miniszterétől levelet kapott, amelyben hivatalosan tájékoztatja a magyar vezetést, hogy milyen alakulatokat és milyen ütemben vonnak ki Magyarország területéről. Eszerint még ennek az évnek az elsőfelében Veszprémből, illetve környékéről hazaindul egy harckocsihadosztály. Ugyancsak az első fél évben tervezik egy kiképző harckocsiezred kivonását is. Az esztendő második felében egy deszant-rohamzászló- alj, valamint a tököli repülőtérről egy vadászrepülő-ezred hagyja el hazánk területét. Jövőre egy vegyvédelmi zászlóaljjal, illetőleg a 'szolnoki katonai tisztesiskola állományával csökken a hadseregcsoport létszáma. A pontos létszámadatokra vonatkozó kérdésre válaszolva Kárpáti Ferenc vezérezredes hangsúlyozta: a jelenlegi kivonások során elsősorban nem a létszám a lényeges, a meghatározó a fegyvernemek ereje. Az adatok ugyan ismertek, de fontosabb szempont a kivonási tervekben szereplő fegyvernemek és hadi- technika, így a harckocsik, repülőgépek, deszant-rohamegysé- gek tűzereje, ütőereje. A honvédelmi miniszter beszámolt arról is, hogy a két vezérkar tovább folytatja azokat a tárgyalásokat, amelyek során pontosítják: mi lesz a kiürített létesítmények sorsa? Ezzel összefüggésben rámutatott: néhány régóta húzódó probléma is megoldódik. Utalt arra, hogy az Esztergomi Bazilika szomszédságában lévő műemléképület sorsáért aggódva, mint országgyűlési képviselőt is már korábban megkeresték. Az épületben a szovjet csapatoknak hosszú idő óta kórháza működik, most a műemlék- épületet is végérvényesen kiürítik. Szóba került a gödöllői Gras- salkovich-kastélyban lévő kisebb szovjet alegység áthelyezésének lehetősége is. Az egyeztető tárgyalások során minden bizonnyal erre is találnak megfelelő megoldást. A megbeszélések kiteljednek majd a veszprémi és a tököli létesítmények sorsára is. Az azonban már most biztonsággal állítható: mindkét helyen csendesebbé válik a környezet, csökkenni fog a lakosság által sokszor joggal kifogásolt magas zaj szint. A pénteki vendég: Nyers Rezső Egyetemisták és főiskolások tábora Gyöngyösön A gyöngyösi főiskolán tegnap kezdődött az a négynapos felkészítő tábor, amelyet a KISZ Központi Bizottsága Egyetemi és Főiskolai Tanácsa szervezett a felsőoktatási intézmények hallgatóinak. A résztvevőket Gyurcsány Ferenc, a KISZ KB titkára köszöntötte. A megnyitót követően „Minek nevezzelek, azaz a magunkkal cipelt múlt” címmel ke- rekasztal-beszélgetésre került sor az 1956-os eseményekről. Ma politikai tanácskozással folytatódik a program, amelyen az országos KISZ-értekezlet után kialakult helyzetről tárgyalnak, majd a délután folyamán szekcióülések keretében dolgozzák fel a délelőtti vita tapasztalatait. Este gyalogostúrát szerveznek a Kékes — Mátraháza szakaszon, amelyet követően tovább folytatódik az eszmecsere a diákokat érintő legidőszerűbb kérdésekről. Pénteken reggel Nyers Rezsőt, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, államminisztert várják az intézetbe, aki a kormány- program megvalósulásának lehetőségeiről tájékoztatja meghívóit. Ezen a napon a tervek szerint szó esik az új baloldali szervezetek működésének lehetőségeiről is. Tanfolyamok és továbbképzések Korszerűbb gazdaság — nagyobb tudás Az utóbbi években sok gazdasági és társadalmi változás történt. Parancsoló szükséggé vált a struktúraváltás, a hatékonyság. Egyre több helyen igyekeznek ugyanazokat a feladatokat kevesebb munkatárssal megoldani. Azok érezhetik magukat legnagyobb biztonságban, akik több szakma birtokosai, vagy igyekeznek minél korszerűbb ismeretekre szert tenni. Nem megy konfliktusok nélkül a változás. Eddig ismeretlen fogalmakkal és helyzetekkel kell közvetlenül megismerkednünk, így például a munkanélküliséggel. Az adatok szerint ez a képzetleneket sújthatja leginkább. Nem csoda tehát, hogy egyre inkább előtérbe kerülnek a különböző tanfolyamok és továbbképzések. Az ipari miniszter rendeletben is kimondja, hogy milyen jelentős tényező a tudás, s erre kiemelt figyelmet kell fordítani. Akad, ahol megszerzését saját erőből is meg tudják oldani, máshol külső segítséget vesznek igénybe. Hathatós támogatást nyújt ehhez a vállalkozáshoz a Tudományos Isméretterjesztő Társulat Heves Megyei Szervezete is. Segítségét leginkább a kisebb üzemek és vállalatok veszik igénybe, a nagyobbak elsősorban belső lehetőségekre támaszkodnak. A korábbiakban is életre hívtak ilyen kurzusokat, de inkább olyan ismeretek elsajátíttatására, amelyek kötelezők voltak bizonyos munkakörök ellátásához, így szerveztek például kazánfűtői, elsősegélynyújtó, tűzvédelmi vagy könnyűgép-kezelői előadás-sorozatokat. Újabban azonban változatosabb a képlet. Igény szerint indulnak csoportok, több esetben a megyei munkaügyi szolgáltató iroda is kezdeményez. Ezeknek a formáknak a legA korszerűbb gépek mellé új tudás szükséges nagyobb hagyományuk a megyeszékhelyen, Egerben van. A város vállalatai saját és közös szervezésben a leggyakrabban könnyű- és nehézgép-kezelői, elsősegélynyújtó ' és építőipari fenntartó képzést indítanak. Nagy sikere van újabban a középfokú raktárgondozói és anyaggazdálkodói oktatásnak is, de már olyan divatos témával is foglalkoznak, mint a videomű- sor-készítés. Gyöngyösön mindenekelőtt a Gagarin Hőerőmű Vállalat, a Mikroelektronikai Vállalat Gyöngyösi Gyára és a Mátra Gázbetongyár jeleskedik ezen a területen. Ami a mátraalji településen sajátosság: várják az érdeklődők jelentkezését a cipőfelsőrész-készítői, gázbetongyártó, darukezelői és villamosművi gépész szakmákra. Hatvanban az utóbbi években egyre többet foglalkoznak ezzel a kérdéssel. Már rendszeresen képezhetik magukat azok, akik hegesztői, ács-állványozói vagy A holnap a csúcstechnológiáé, amely nemsokára mindennapos eszközzé válik (Fotó: Szántó György) más területekkel kívánnak megismerkedni. A hevesi körzetben a korábbiakban szinte egyáltalán nem lehetett volna beszámolni az át-, illetve továbbképzés eredményeiről. Újabban azonban a munkáltatók ott is egyre gyakrabban veszik fel a kapcsolatot a TIT-tel és a helyi szakmunkásképzővel. Tanfolyamok indítását elsősorban a hevesi, illetve a környék falvainak termelőszövetkezetei szorgalmazzák. Még mindig fehér foltnak számít ilyen szempontból Füzesabony és vonzáskörzete. Természetesen közrejátszik ebben, hogy meglehetősen kevés arrafelé az ipari üzem, s a lakosság nagy része a városok gyáraiban keresi meg a kenyerét, s ott szerzik a megfelelő műveltséget is. A helyzet összességében még nem rózsás, lényegesen nagyobb ütemben kellene gondoskodni korszerű ismeretekről. De már tapasztalhatók olyan törekvések, hogy országos hatókörű szervezetekkel, intézményekkel is szövetkezzenek megyénk munkaadói. Annál is inkább szükségesek újabb és újabb tanfolyamok, mert nem kevesen akadnak ezen a tájegységen, akik nemhogy több foglalkozás alapjaihoz nem konyítanak, de egynek sincsenek birtokában. Másrészt azokra is gondolni kell, akik ugyan megszerezték a felsőfokú végzettséget, de ahhoz, hogy a műszaki fejlődés élvonalában maradhassanak, mind több információra van szükségük. Akadnak olyan vállalatok is, ahol nem . adottak az oktatás feltételei, s néha bizony komoly gondot okoz számukra, hogy nem találnak embert bizonyos speciális szakterületre, ók szövetséges nélkül végképp nem boldogulnak. Összességében leszögezhető, hogy ahhoz, hogy a tartós munkanélküliséget elkerülhessük a megyében, nem elegendő ez a mostani szint. Lényegesen dinamikusabban, egyes rétegekre jobban figyelve kell kialakítani a taktikát és a stratégiát mind megyei szinten, mind pedig az egyes vállalatoknál. Felelősséget kell éreznie minden munkáltatónak, mert ha dolgozói érdekeit nézi, bizony a saját jövőjéért is sokat tesz. Mert a holnap a korszerű gépeké, a hatékony vezetésé, s természetesen a képzettebb szakembereké, legyen szó a munkapadról vagy az irodákról. Munkanélküliség? Nem tudom, miért teszünk úgy,jnintha valami soha nem hallott rémséggel találnánk magunkat szembe? Mintha csak most kellene rádöbbennünk, hogy van ilyen a világban. A világban? Nálunk. Nemcsak van, volt is. Hogy lesz-e? Reméljük, megszabadulunk tőle. Csak ezzel is úgy voltunk, mint annyi mással, hogy szépen elkenegettük az élét. Mert miféle szocialista társadalom volna az, amelyben a munkához való jog a gyakorlatban sehogy sem érvényesülhetne? Nosza, csináljunk egy látszat foglalkoztatottságot. A munkanélküliséget bezártuk a falak közé. A naivabbak szerint csak az irodákban és a szellemi foglalkozások körében ’’fordult elő”, hogy munkabért ugyan adtak, de munkát...? így aztán ki lehetett járni vásárolni, a fodrászhoz, a lottószelvényeket kitölteni, egy kávét meginni a sarki presszóban, hosszasan elcsevegni telefonon a barátnővel, a rokonokkal, akár száz kilométerek távolságában, természetesen a dijat odacsapták a hivatalos költségekhez. Annyi minden fölösleges pocsékolás mellett ez már meg sem kottyant az össznépi elszámolásnak. De miért beszélek én múlt időben? Tessék csak bemenni bármelyik központba, irodaházba. Hányán szoronganak ott a túlzsúfolt szobákban? És közülük hányán dolgoznak? Hányán csevegnek? Kávéznak? Tehetik, ha a lelkiismeretük kifúrja az oldalukat, akkor sem tudnak elfoglaltságot találni maguknak. És így van ez mindenütt. Igazgatóságokon, elnökségeken, fő- és mellékintézményekben, ilyenolyan apparátusokban. De azért valamit csak ki kellett találni a látszat megőrzésére. Régi mondás: az íróasztal feladatot kíván. Mi legyen az? Először is: a jelentés. Amihez adatok kellenek. Nosza, kérjük azokat innen is, onnan is. Ebből lett az a hatalmas bürokratikus, túlburjánzott szövevény, amely mindent behálóz nálunk. Hovatovább már lélegzetet is csak a ’’szabályozók” szerint merünk venni, ha egyáltalán engedélyt kapunk rá. Belátom, ez utóbbi csipkelődés kissé túlzás. De azt nem látom be, hogy miért kell még mindig szembe- kötősdit játszanunk. Például ezzel a munkanélküliséggel. Hány évtizede cipeljük magunkkal? Ideje lenne rendezni ennek a dolgát is. G. Molnár Ferenc
