Heves Megyei Népújság, 1989. január (40. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-25 / 21. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XL. évfolyam, 21. szám ÁRA: 1989. január 25., szerda 4,30 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA BARBARA BUSH, AZ EZÜSTRÓKA „Az új elnök nem kíván a Fehér Ház rabja lenni.'’ (2. oldal) Ml IS TÖRTÉNT AZ ELKO-NÁL? „A cégnél nem is maradt diplomás...” (3. oldal) A SZAKSZERVEZETEK AZ EGÉSZSÉGÜGY JÖVŐJÉÉRT „A sztrájkjog gyakorlása a mentősöknél elképzelhetetlen.” (4. oldal) NEM KÁROSODOTT A SZOT-SZÁLLÓ A kivitelező cáfolta a hírt, miszerint az uszoda robbantása miatt károsult volna a SZOT-szállő épülete. ., ,, (8. oldal) Ülést tartott az MSZMP Politikai Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága január 24- én, kedden ülést tartott. A testület megtárgyalta a politikai nyilvánosságról és a tájékoztatási törvény politikai irányelveiről szóló előterjesztést. Megállapította, hogy a nyilvánosság kiteljesedése az utóbbi hónapokban egybeesett új társadalmi szervezetek, pártok, alternatív tömörülések jelentkezésével, amelyek természetes igénye, hogy véleményükkel megjelenjenek az országos nyilvánosság és a tömegtájékoztatás fórumain. Az MSZMP-nek is határozott törekvése és érdeke, hogy nyilvánosságot kapjanak az alkotmánnyal és a törvényekkel nem ellentétes nézetek. A Politikai Bizottság megvitatta az MSZMP sajtópolitikájának elveiről és a pártsajtó fejlesztéséről szóló állásfoglalás-tervezetet, s e napirendhez kapcsolódva foglalkozott a Népszabadság helyzetéről, a lap feladatairól szóló jelentéssel, valamint a Társadalmi Szemle fejlesztési elképzeléseivel. A A Politikai Bizottság megvitatta a társadalmi szervezetek múlt évi nemzetközi tevékenységéről szóló tájékoztatót. Megállapította, hogy munkájukkal hozzájárultak a társadalmi és gazdasági kibontakozást célzó törekvéseink nemzetközi hátterének kedvező megteremtéséhez. A testület az agrárpolitika megújításának koncepciójáról beterjesztett javaslatot közbülső jelentésként fogadta el, s javasolja a soron következő központi bizottsági ülés napirendjére. A párt 1989. évi költségvetéséről szóló előterjesztést a Politikai Bizottság megvitatta és jóváhagyta. A bevételek összegét — az állami költségvetéssel együtt — 2 milliárd 667 millió forintban, a kiadásokét pedig 3 milliárd 229 millió forintban állapította meg. A hiány 562 millió forint. Ezt önerőből kell ellensúlyozni. A Politikai Bizottság foglalkozott az Uj Márciusi Front felhívásával kapcsolatos pártálláspont kialakításának szükségességével, s úgy döntött, hogy erre vonatkozó javaslatát a Központi Bizottság soron következő ülése elé terjeszti. A Politikai Bizottság a Központi Bizottság ülését február 20-21- ére hívta össze. A testület hatáskörébe tartozó személyi kérdésekben is döntött. Egerben az uszodáé a főszerep — Hatvanban tavaly 64 milliót ért — Sportudvar készül a gyöngyösi Kálvária-parton — Heves: első a belvízelvezetés Ki mit tehet Megyénk városainak lakói az elmúlt évben jelentős társadalmi munkákat végeztek, bizonyítja ezt jó néhány új létesítmény, park, út vagy éppen járda. Idén az állami szervek költségcsökkentése miatt még fontosabbá válik ez a tevékenység. Minden városi tanácson elkészült — vagy most készül — az 1989-es társa- dalmimunka-program. Erről érdeklődtünk az érintetteknél. Egerben az új uszoda építése foglalkoztatja leginkább a közvéleményt. Erre a célra egyéni vagy közösségi, pénzbeli hozzájárulást egy külön számlán lehet befizetni. A közműhálózat (gáz, víz, szennyvíz) fejlesztéséhez a városi tanács ad támogatást, amit a vállalkozók megpályázhatnak. A parkok, játszóterek, közterületek gondozásában, a fák, virágok ültetésében is számítanak a helybeliek részvételére. Ezenkívül van még néhány, megoldásra váró probléma. Ilyen például a tanács szociális foglalkoztatójában a gépek karbantartása, egyes bölcsődékben a kerítés, a helyiségek festése, az idősek klubjainak rendben tartása. Gyöngyösön a múlt évhez hasonlóan idén is a Kálvária-parti oktatási létesítmény sportudvarának kialakítása — amelyet a városi tanács korábban jelentős pénzeszközökkel támogatott, most viszont nincs rá anyagi kerete —, a Mátrai úti lakótelep parkosítása és a tavaszi takarítási-lomtalanítási akció tartozik a kiemelt feladatok közé. Az utóbbi tapasztalatai igen kedvezőek. A tavalyi márciusban kezdődött, három héten át tartott, a lakosság végezte a munka nagyobb részét. Legtöbbet az iskolák tanulói és az egészségügyi intézmények dolgozói segítettek. Ennek alapján biztosnak látszik az idei siker. A Hatvani Városi Tanácson a napokban összesítették az elmúlt évi eredményeket. Eszerint hatvannégy millió forint a végzett társadalmi munka értéke. Új- Hatvanban orvosi rendelő épült, s a közterületek tisztaságáért, az öregek napközi otthonáért is sokat tettek a városlakók. Az 1989-es tervek között szerepel a Bajza József Gimnázium bővítése — ami 11 milliós beruházás —, a hatos számú általános iskola tornatermének kialakítása, valamint természetesen a környezet gondozása. Hevesen régóta gond a magas belvíz, talajvíz, így érthető, hogy ott ennek elvezetése a legfontosabb. A lefolyók, árkok bemérése, helyük kijelölése a műszaki szakemberek dolga, viszont kiásásuk a lakosságra vár. A járdák felújításához, újak építéséhez a városi tanács az úgynevezett tanácstagi alapból nyújt fedezetet, emellett még megfelelő anyagokat is biztosít a kivitelezőknek. A földutak javítása, feltöltése szintén helyet kapott a programban. Már jó ideje él az az elképzelés, hogy a régi vásártérből szabadidő-, illetve sportközpont jöjjön létre. Megvalósításához ugyancsak szükség lenne a helybeliek segítségére. Cseh József a kábel nyomvonalát ellenőrzi A 100 méter hosszú kihordószalag szerelése Osztrák—magyar kooperációban Óriási külfejtéses bányagépet szerelnek össze Visontán A VOEST—ALPINE osztrák cég és a mátraaljai szénbányák szakemberei a visontai Thorez külfejtéses bányaüzemnél óriási méretű bányagépet szerelnek össze. (Szabó Sándor — MTI felvételei) Kókai Béla, SzerzőJózsef, Tőzsér Béla a védőcsöve' két készítik Kovács István lakatos-hegesztő Véneink — véreink Szeretjük az öregeket. Legalábbis így valljuk. Ny ugdíj as-találkozókat i szervezünk számukra, tá- | mogatj ukajárulékaik emelését szolgáló kezdeményezéseket, törekvéseket, intézkedéseket, mindenféle szociálpolitikai segítésü- I két. Ez a könnyebb. Öregedő munkatársain- I kát már kevésbé kedveljük. Hamar rájuk fogjuk, hogy ők sem érnek többet, mint a fiatalabbak, nem végeznek | értékesebbet az ifjabbak- nál. Gyakran kimondjuk j azt is: emezek mögött mesz- . sze lemaradtak. Mégis I mennyivel jobban élnek, I mennyivel többük van, milyen utolérhetetlenek anya- I gi, egzisztenciális előnyeik! ! Acsarkodni kezdünk miat- I ta, aztán haraggá, gyűlölet- ! té válik a neheztelés. Ki- ! nézzük koros kollégáinkat, ; kolléganőinket sorainkból, j távozásukat várjuk, sürget- jük. A rokonságban, családban is terhessé kezd válni, aki már nem „aktív”. Rosz- szallóan nézzük gyengülésüket, türelmetlenek vagyunk botladozásaik miatt, mind ingerültebben viseljük el rigolyáikat, elesettsé- güket. A megszokottabb találkozásokat idővel a kötelező látogatások kezdik i felváltáni, a beszélgetéseket is inkább az utódok éle- j téré, gondjaira tereljük. Megértük, hogy a nyug- '■ díjas szülő, nagyszülő úti1 poggyász lett kirándulásainknál. Jószerével csak azért csaljuk magunkkal hosszabb utazásra, hogy ne I főjön a fejünk az otthon maradóért. Cipeljük, rázzuk, törjük, átrohanjuk vele a fél világot, mert még mindig jobb így, mintha miatta magunk sem mozdulhatnánk hazulról. Főleg, hogy nyugati utainknál őt is megilleti az állampolgári devizakeret, amit természetesen saját hasznunkra fordíthatunk. Gyarlóságainkért azzal vigasztalódunk, hogy voltaképpen azért tesszük a kötelességünket. Gondoskodunk az idősekről, öregekről, s ha ez nem is látszik elég világosan, kevésbé tűnik meggyőzőnek — arról csupán korunk fékezhetet- len rohanása, sok saját gondunk, bajunk tehet. Nem azért lát az öreg kevesebbet a világból világjárása során, mert így akarjuk, hanem amiért nincs időnk a számára ahhoz, hogy többet mutassunk. Magunk sem hisszük igazán, hogy jól csináljuk, hát még nyugdíjas társaink, barátaink, rokonaink, családtagjaink! Mégsem nagyon akarunk változtatni viselkedésünkön. El-elfe- ledjük, hogy mivel is tartozunk nekik, mit várnak tőlünk. Jusson az eszünkbe. Mert így tisztességesebb. Véneink — véreink... Gyóni Gyula
