Heves Megyei Népújság, 1989. január (40. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-24 / 20. szám

NÉPÚJSÁG, 1989. január 24., kedd KALEIDOSZKÓP Kondorkeselyű születése Pusztító forgószelek Az USA-ban, a San Diego-i vadrezervátumban az idén első alkalommal jött világra fogságban kaliforniai kondorkeselyű. A gumikesztyűs állat­ápoló segíti kibújni a tojásból. Ha életben marad, e madárfaj száma a vi­lágon 28-ra emelkedik. (MTI — Külföldi képszerkesztőség) A Föld állatvilágában az el­múlt néhány évezred alatt lezaj­lott negatív hatás leginkább a ra­gadozó madarakon tanulmá­nyozható. Sorsuk összefonódik az emberiség történetével. Va­dásztak rájuk, és vadásztak a se­gítségükkel. A Föld szinte min­den táján előfordulnak. Élnek a magas Északon, de Dél-Ameri­kában, Patagónia szélsüvített platóján is, fészkelnek az egyen­lítő környéki dzsungelekben éppúgy, mint a Csendes-óceán magányos szigetein. Közülük ke­rülnek ki a puszták félelmetes, eleven nyilai, amelyek elől a leg­gyorsabban futó nyúl vagy anti­lop sem menekülhet, de ők az ég­benyúló sziklák fölött keringő égi vándorok is. A Föld ma már kicsi lett szá­mukra: egyre többen kénytele­nek elhagyni a fészkelőhelyüket, egyre többen szorulnak ki va­dászterületeikről, mert az ember számára kell a hely. És a raga­dozókat sújtja leginkább a szeny- nyező-mérgező anyagok árada­ta, mert végső soron a szerveze­tükbe rakódnak le a vizekbe vagy a földekre jutott és onnan az élő szervezetekbe került mérgező anyagok. A ragadozó madarak kitartó ereje, gyors, ügyes röpte, fárad­hatatlan vitorlázása ősi idők óta megragadta az ember képzele­tét, és minden időkben találó és eszményi összehasonlításokra ihlette. Az óegyiptomi napistent, Hort sólyomfejjel ábrázolták. Az ókori görög mitológiában is gyakran találkozunk ragadozó madarakkal: Prométheusznak büntetésből, amiért az emberek számára ellopta a tüzet az égből, keselyűvel tépették ki a máját. Julius Caesar jelvénye a kétfejű sas volt, de ma is ragadozó madár szerepel Lengyelország, Auszt­ria, az Egyesült Államok és még más országok címerében. A ragadozók ősi családja, az újvilági keselyűk napjainkban az amerikai kettős földrészre szo­rultak, de a korai harmadkorban Európában is képviselve voltak. Az újvilági keselyűk nagy testű, jól vitorlázó, csupasz, gyakran színes fejű ragadozó madarak, amelyek dögön és hulladékon él­nek. A nap legnagyobb részét a levegőben, zsákmányszerzéssel töltik. Pihenés közben kitárják szárnyaikat. A talajon ügyesen mozognak, lábuk azonban nem annyira alkalmas a zsákmány, megragadására, mint a sasokkal rokon óvilági keselyűké. Gyenge csőrükkel csak puha húst tudnak feldarabolni, ezért a rothadó dö­gökön kívül legfeljebb újszülött állatokat esznek. A ragadozó madarakra általá­ban jellemző, hogy számuk vi­lágszerte fogyatkozik. Az egyik legszomorúbb sorsú faj a kalifor­niai kondor, amelyet az ember lődühe és a méreg a kihalás szé­lére sodort, és ha nem hoztak volna szigorú intézkedéseket, már ki is halt volna. A csatomaalagút londoni terminál- pályaudvarának terve Az összesen 589 millió fontsterlinges költséggel épülő I.a Manehe-csatorna- alagút londoni terminál-pályaudvará­nak makettje. A Waterloo Station terü­letén létesítendő új csatorna-pályaudvar építését 1989-ben kezdik meg és 1993 májusában adják át a forgalomnak, a csatornaalagúttal együtt. (Telefotö — MTI külföldi képszerkesztőség) b '•* " v i t* U- rjf f 1 ■ 3 % 1 / í Tudományos A só és a vérnyomás Mind Amerika fekete bőrű népességében, mind Afrikának ama fekete bőrű lakói között, akik a fejlett országokban szoká­sos táplálékot fogyasztják, két- szerte nagyobb arányban fordul elő magas vérnyomás, mint az európai népek között. Az ohiói (USA) egyetem kutatói szerint ennek az lehet az oka, hogy Afri­ka fekete bőrű lakossága nagy ré­szének génjei az évezredek során a sótlan táplálkozáshoz alkal­mazkodtak, s most „összeütkö­zésbe kerülnek” a fejlett orszá­gokban megszokott sós táplálko­zással. Ezt látszik igazolni az a vér­nyomásbeli különbség, amely Afrika olyan törzseinek tagjai­ban mutatható ki, akik más-más mértékben jutottak hozzá sóhoz. Például Szenegálban és Gambiá- ban, ahol mindig volt só az étke­zéshez, a mandingo és a szerer la­kosság körében a nyugati étkezé­si szokások átvétele után sem lett gyakori a magas vérnyomás. Más a helyzet a jurubákkal. ők nigé­riai eredetűek, s olyan területen éltek, amely távol volt mind a tenger sójától, mind a Szahara sóbányáitól, s a só olyan ritka­ságnak számított náluk, hogy minden grammjáért ugyanannyi aranyat adtak. Most a sós táplál­kozásra való áttérés sokukban magas vérnyomást okoz. Minthogy Nyugat-Afrika la- ■fcosságának számottevő része só­ban szegény területről szárma­zik, megnövekedett sófogyasztá­suk azzal a következménnyel jár­hat, hogy körükben a magas vér­nyomás népbetegséggé válik. Csillagközi rubidium Csillagközi rubídiumot fedez­tek fel a kaliforniai és a washing­toni egyetem (USA) kutatói. Vé­kony elnyelési vonalát a Zeta Ophiuchi színképében észlelték, a hawai 2,2 méteres óriás távcső­vel fényképezve. A rubidium színképe a többi alkálifémére (lí­tium, nátrium, és kálium) emlé­keztet. A rubidium a legnehe­zebb elem, amelyet eddig a csil­lagközi térben megfigyeltek. Festék a világűrben A mesterséges holdak kényes műszereit és érzékelőit nem any- nyira a mikrometeoritok veszé­lyeztetik, mint inkább azok a fes­tékrészecskék, amelyek a világ­űrben más mesterséges holdakról pattogzottak le. Ez derült ki ak­kor, amikor az SMM (Solar Ma­ximum Mission) napkutató mes­terséges holdról leszerelt és a Földre visszahozott négy vékony alumíniumtáblát mikroszkóppal megvizsgálták. E táblákon, ame­lyek négy évig voltak kitéve a pa­rányi részecskék bombázásának, háromszázharmincegy 0,09— 250 mikrométer átmérőjű mé­lyedést, lyukat találtak. Negyven­ötben már nyoma sem volt azok­nak az objektumoknak, amelyek oda becsapódtak. Húsz mélye­désben olyan anyagokat találtak, amelyeket a meteoritokból is is­merünk. A legtöbb mélyedésben azonban titánnak, cinknek, klórnak, szilíciumnak és más olyan elemnek a nyomai­ra leltek, amelyek a mesterséges holdak festékbevonataiban for­dulnak elő.­Oxigén és sebgyógyulás A néphit szerint a sebek a sza­bad levegőn gyógyulnak leg­gyorsabban. Ugyanerre a követ­keztetésre vezettek egy minnea- polisi (USA) orvosnak az állatkí­sérletei. Megállapította: minél kevesebb a levegőben lévő oxi­gén, annál nagyobb a sebfertőző­dés veszélye. A gyógyulás kilátá­sai akkor a legjobbak, ha — mi­közben a levegőben sok az oxi­gén — a beteg antibiotikumot is kap. Egy heilbronni (NSZK) or­voscsoport a nehezen gyógyuló sebeket olyan oldattal gyógyítja eredményesen, amely oxigént ád le a környező szöveteknek, s ez­által a fehérvérsejteket a fertőzés leküzdésére serkenti. Képünkön: tájkép csata után. 1988. április 19-én a Florida állam­beli Madison Hickory Grove elővárosában hatalmas tornádó pusz­tított. Négy ember vesztette életét, felbontott autók, háztörmelé­kek jelzik elvonultát. A természeti katasztrófák kö­zött óriási károkat okozhatnak a szélsőségesen felerősödött sze­lek. Ilyenek például a Csendes­óceán déli részein kialakuló hur­rikánok. Ezek heves légörvé­nyek, középpontjukban kis lég­nyomással, amelynek környeze­tében a levegő egy képzeletbeli függőleges tengely körül gyors forgásba kezd. Természetesen mindezt óriási méretekben kép­zeljük el! A forgatóerő a forgó levegőt a tengelytől eltávolítani igyekszik, és mivel a magasban erősebb a mozgás, fölfelé táguló tölcsér keletkezik. A légörvény­ben a gyors nyomáscsökkenés miatt a szél sebessége viharos: a forgó mozgás óránkénti 100 ki­lométeres sebessége csak az alsó határ, mértek már 300—500 ki­lométeres sebességet is. A forgóviharok legveszedel­mesebb formája a tornádó, amely szintén a mérsékelt övben pusztít. A tornádók átmérője csupán néhány száz méter. Élet­tartamuk általában egy óránál rövidebb, de ezalatt alapos pusz­títást végeznek. Az a terület, amelyen a tornádó végigsöpör, általában 500 méternél keske­nyebb, és hosszúsága ritkán ha­ladja meg a 100 kilométert. Kü­lönösen gyakori Észak-Ameri- kában, ahol az észak-déli hegy­vonulatok elősegítik a sarki és szubtrópusi légtömegek viharos összeütközését. (MTI Külföldi Képszerkesztőség) E félelmetes erejű szélvihar szintén felfelé táguló tölcsér for­májában közeledik a földhöz. Ahol a tölcsér vége a talajjal érintkezik, valósággal felrobban­nak a házak, a szélvész magasba emeli a háztetőt, a kocsikat, föl­dönti a vonatokat, a súlyos gépe­ket. A tornádó belsejében lehe­tetlen megmérni a szél sebessé­gét, mert a legerősebb műszerek is tönkremennek: csak az oko­zott kárból lehet következtetni a vihar erejére és sebességére. A viszonylag kis átmérőjű tölcsér szívóhatása igen nagy, emiatt a tornádó mindenkor nagy pusztí­tást végez, és majdnem mindig hatalmas jégeső követi. Tapasz­taltak már olyan jégverést, amelyben 25 centiméter átmérő­jű jégdarabok hullottak, néme­lyikbe kis halak, békák voltak belefagyva. A tornádók pusztításáról szin­te hihetetlen leírások olvasha­tók. Például Amerikában 1879. május 30-án egy vasúti hidat le­dobott a pillérről, Minnesota ál­lamban pedig 1931-ben öt, egyenként 73 tonnás vasúti ko­csit lökött le a sínekről egy torná­dó, az egyiket 24 méterre hajítva el. Leírták, hogy a tornádó egy­szer egy bikát 36, egy lovat 180 méterre tett le. Egy templomto­rony tetőzetét a szélkakassal együtt 24 kilométerre röpítette el a fékevesztett szélvihar. H eti umor Egy férfi érkezik a határra ke­rékpárral, a kerékpáron két zsákkal. — Mi van a zsákokban? — kér­dezi a vámos. — Homok — válaszolja a ke­rékpáros. — Nyissa ki a zsákokat! És valóban, csak homok van bennük. Egy héttel később ugyanez a jelenet játszódik le, és a Kerékpárost ismét átengedik a határon. Ez így megy hétről hét­re. Egy nap a vámos találkozik a kerékpárossal a kocsmában: — Tudjuk, hogy maga csem­pészik, de mondja meg végre mit. Nem fogom magát elárulni. — Biciklit! — Igaz, Erika, hogy a vőlegé­nyed a titkosszolgálatnál van? — Igen. — Es hogy hívják? — Azt nem szabad elárulnia. * — Szerintem jó szokás, ha a szülők lefekvés előtt jó éjszakát kívánnak gyerekeiknek, es meg­csókolják meet. — Persze, de sajnos, én már mindig alszom amikor hazajön­nek. * — Az igazgatónk nagyon fog tetszeni önnek mondja a sze­mélyzeti főnök az új munkatárs­nak. — Ez nálunk előírás. * A fiatal drámaíró elküldi Mi­ért élek még? című darabját a színházigazgatón ak. Tíz nap múlva visszakapja kéziratát a válasszal: — Azért, mert nem maga jött el, hanem postán küldte el a darabját! Heves Megyei Autójavító Vállalat, Eger, Faiskola u. 5. Felvételre keres szakirányú végzettséggel rendelkező belső ellenőrt, valamint autóvillamossági szerelőt. AGRIA Bútorgyár, Eger, Kistályai út 8. Felvételre keres varrónőket, géplakatost, gyakorlattal rendelkező SZTK-ügyintézőt és utókalkulátort. Finomszerelvénygyár, Eger Egri telephelyre alkalmaz női munkavállalókat minőségellenőri és vegyész munkakörbe, pétervásári telephelyre vasipari szak- és betanított munkásokat. Heves Megyei Állami Építőipari Vállalat, Eger, Lenin út 140/B. Szakirányú középfokú végzettséggel alkalmaz anyagkönyvelési, ellenőrt az egri központjába. Jelentkezni lehet a fenti címen a személyzeti osztályvezetőnél. Továbbá felvesz kőműves, ács, lakatos, kubikos munkaerőket Gyöngyös, Gödöllő, Veresegyháza és budapesti munkahelyekre. Bérezés megegyezés szerint. A munkásszállítás naponta biztosított. Jelentkezni lehet: Gyöngyös, Kenyérgyár u. 9. Heves Megyei ZÖLDÉRT Vállalat, Eger, Klapka u. 9. Gyöngyösi hűtőbáza felvesz Heves és környékéről „D"-kalegóriás jogosítvány- nyal rendelkező gépkocsivezetőt Robur gépkocsira. Jelentkezni lehet: Gyöngyös, Karácsondi út 1/a. Mátra VOLÁN Egri Üzemegysége Eger, Lenin út 194. Felvételt hirdet autóbusz-vezetői munkakör betöltésére. A vállalat „D”-kategóriás tanfolyamot indít. Beiskolázási feltételek: a vállalattal munkaviszony létesítése. — 21. életév betöltése. — Erkölcsi feddhetetlenség, Eü. II. alkalmasság. — PÁV II. kategória (1988. április 1-je előtti hivatásos jogosítványszerzés esetén nem kell). — Kétéves tehergépjármű-vezetői gyakorlat 3,5 tonnánál nagyobb össztömegű gépjárművön. Kereseti lehetőség teljesítménytől függően 12—17 000 forint. Jelentkezni lehet a fenti címen I. emelet 16-os szoba. Telefon: 12-380 Felvesz akkumulátor-összeszerelő munkakörbe lehetőleg hegesztővizsgával rendelkező fiatal munkaerőket. Jelentkezni lehet 10-122/67-es telefonon. Alkalmaz továbbá igazgatási és jogügyi, valamint üzemgazdasági csoportvezetőt. Jelentkezni lehet: 10-122/88-as telefonon. Juttatások: a dolgozónak Heves megye területén ingyenes, családtagok részére kedvezményes utazási lehetőség a VOLÁN-járatokon.

Next

/
Thumbnails
Contents