Heves Megyei Népújság, 1989. január (40. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-20 / 17. szám

NÉPÚJSÁG, 1989. január 20., péntek TUDOMÁNY ÉS VILÁGA A HÉT VÉGÉRE AJÁNLJUK 5. Mit csinálnak a régészek? Előhívják a múltat. Amikor ásatásokat végeznek, évszázadokkal ezelőtti városokat, településeket és sírokat, temetőket tárnak fel, amelyeket réges-régen beborított a föld. Távoli őseink házait, palo­táit, templomait, tárgyait, eszközeit ássák ki, hozzák fel­színre az utókornak. Mai öszeállításunkban elsősorban a régészet iránt érdeklődő olvasóinknak nyújtunk néhány érdekességet, de bízunk benne, hogy másoknak is hason­lóképpen szolgálunk. A sarkkutató nyomába szegó'dött Régészek a jég alatt Egy kanadai kutatócsoportnak sikerült a jégpáncél alatt fénykép- felvételeket készítenie arról a Bre- adalbane nevű, fából készült bár­káról, amely 1853-ban az északi sarkkörtől 400 kilométerre észak­ra akkor süllyedt el, amikor az el­tűnt híres sarkkutatónak, Sir John Franklinnak a nyomába szegődött. A Breadalbane 21 tagú legénysége idejében elhagyta a bárkát, de sem Sir Johnt, sem a hajóját és annak legénységét nem találták meg töb­bé. A Breadalbane helyét hanglo­kátorral már 1980-ban meghatá­rozták, de azt a fölötte levő jég mi­att sokáig nem sikerült megközelí­teni. A 20 tagú kanadai kutatócso­port ezúttal először egy 3000 kilós robotot juttatott a jégbe vágott lé­ken át a tenger színe alatt 100 mé­terre fekvő hajó közelébe, s kame­rája kiváló minőségű felvételeket továbbított a felszínre a meglepően jó állapotú roncsról. Majd bevetet­ték a felderítőmunka másik sztár­ját, a WASP (darázs) nevű, 700 ki- ' lós, testre szabott kis „személyi tengeralattjárót”. Használója akár 700 méteres mélységben is búvár­kodhat, mert a belsejében felszíni nyomás uralkodik, tehát utasának még gyors felmerülés közben sem támad búvárbetegsége. A Breadalbane felkutatását cél­zó munkálatokat a kőolajipari vál- falatok is támogatják, mert az így szerzett tapasztalatok esetleg hasz­nosíthatók a tengermélyi kőolaj­kutatásban, illetve az olajvezeté­kek ellenőrzésében. A trák sírépítészetről Bolgár régészek katakombára bukkantak a Lovecs térségében, Bulgária északi részén végzett ása­tásokon. A négy nagy kőlappal el­zárt bejárati sírkamrát kupola alakú tető fedi, és csupán akkora, hogy a halott ülő testhelyzetben fért el ben­ne. A csontmaradványokon kívül két, csillogó fekete felületű, remek művű aranyedényre bukkantak ben­ne. Ebből arra következtetnek, hogy a sírkamrát az időszámításunk kezdete előtti 6—5. században épí­tették. A lelet további elemzéséből értékes felvilágosításokat kaphat­nak a trákok sírépítészetéről, továb­bá az egyes trák törzsek kapcsola­tairól. Sörkészítő szobor egy gizehi sírban A „folyékony kenyér” ötezer éve A párizsi Louvre-ban őriznek egy i.e. 3000-ből származó dombormű- vet, amelyen Ur-Nina sumer király látható családjával együtt, amint ép­pen sört iszik. A New York-i Pierpont-Morgan könyvtár is őriz egy i.e. 2900-ból való kőlapot: a „sumer sörivókat”. Ezek a sör legrégebbi és tu­dományosan is elismert „dokumentumai”. A sör készítésére azután a sumé- rok a babiloniakat is megtanították. Hammurabi király i.e. 2000 körül kelt, 360 paragrafust tartalmazó törvénykönyve már szabályozza a sör árát és összetételét is, a csapos­nőnek pedig — akkoriban ugyanis nők űzték ezt a foglalkozást — vízbe fojtás terhe mellett tiltja a sör „pan­csolását”. Az utolsó babiloni ural­kodó, Nabukodonozor alatt a sör- főzők már céhekbe tömörültek. Egyiptomban (amelyet régebben — tévesen — a sör hazájának gon­doltak), e közkedvelt italnak több fajtáját készítették és külföldre is szálították. Az erre kijelölt üzletek a sört palackokban árusították. Felta­lálását Osiris istennőnek tulajdoní­tották, s ezért „az istenek italának” nevezték. Sok egyiptomi emlék ma­radt fenn a sörfőzésről. Az egyik le­gértékesebb, egy gizehi sírban talált, i.e. 2500-ból való, sörkészítőt ábrá­zoló szobor. A sörfőző kenyérpépet présel át egy szitán. Akkoriban ugyanis előbb megsütötték a kenye­ret, majd vízben áztatták, dézsában szétnyomták és megfőzték. (Való­színűleg ebből a korból származik a „folyékony kenyér” elnevezés.) A görögök és a rómaiak sem ve­tették meg a sört, bár az ő fő italuk a bor volt. A germánok söréről Taci­tus emlékezik meg, amikor lakomá­ikról és vendégszeretetükről ír. Kö- zép-Európában a népvándorlástól Nagy Károly uralkodásáig az egyes háztartások maguk gondoskodtak sörükről. Elkészítése — mint más­hol is az ó- és a középkorban — a nők feladata volt. Nagy Károly, a frank birodalom megalapítója, már nagy figyelmet fordított erre a tevé­kenységre, és táborában ügyes sör­főző férfiakat foglalkoztatott. A ko­A „folyékony kenyér" öt évezre­des múltja során sokféle alapanyag­ból és sokféle módon készült. A Nyugat-Európában hajdan élt kel­ták például különleges módon ké­szült méhsörrel oltották a Szöulju­kat. Egy olyan díszes bronzedényt áb­rázol, amely egy 2500 évvel ezelőtti kelta sírból került elő s eredetileg méhsörrel volt tele. A szakértők ezt a mintegy 10 centiméter vastag üle­dék elemzése alapján állapították meg. Egy olyan díszes bronzedénvt áb­rázol, amely egs 2500 évvel ez­előtti kelta sírból került elő s ere­detileg méhsörrel volt tele. A sza­kértők ezt a mintegy 10 cen­timéter vastag üledék elemzése alapján állapítot­ták meg rai középkorban a földesurak saját sörfőzőt tartottak. A 9. században alakultak meg a híressé vált kolosto­ri sörfőzdék. Készítményeik annyi­ra kedveltek voltak, hogy a szükség­letet ki sem tudták elégíteni. A sváj- ciSt. Gallenban fennmaradt egy ha­talmas kolostor tervrajza 830-ból. Ennek három saját sörfőzdéje volt: az egyikben a szerzeteseknek, a má­sikban a St. Gallus sírját látogató za­rándokoknak, a harmadikban pedig a lakosságnak főzték a sört. Ä 12. században már külön kocsmák mér­ték a barátok italát. Vita Amerika őslakóiról A Bastille története 1880 óta minden év július 14- én Franciaország nemzeti ünne­pén nagy parádéval emlékeznek meg a Bastille elfoglalásáról. A Bastille eredetileg kimagasló bástyát jelentett, de idővel ez lett a neve a párizsi várbörtönnek. A La Bastille erőd építését Párizs Saint-Antoine kapujánál 1370- ben kezdték meg. Richelieu bí­boros idején rendeztek be külö­nálló szobákat a foglyok részére. Általában politikai foglyokat tartottak itt; a közhiedelemmel ellentétben az akkori börtönvi­szonyokhoz képest jó bánásmód mellett. Összesen 42 fogoly szá­mára voltak berendezve a helyi­ségek. Ült itt VQltaire is, akinek „szabad szája miatt” több ízben meggyűlt a baja a hatóságokkal. Bűnözőket ritkán őriztek a Bas­tille falai között. A párizsi, álta­lában a francia nép szemében azonban a Bastille a zsarnokság jelképévé vált a királyság idején. A párizsi nép izzó hangulat­ban ostromolta meg a Bastille-t, s foglalta el. Az őrség nem tanú­sított nagy ellenállást. A nép megkezdte a Bastille lebontását, és igyekezett eltüntetni az abszo­lutizmus, a zsarnokság jelképét. Foulon minisztert megölték, vá­rosi tanácsot és nemzetőrséget szerveztek. A király Lafayettet nevezte ki a nemzetőrség pa­rancsnokává. Ettől az esemény­től számítják a nagy francia for­radalomnak a kezdetét. A Bas­tille ostromának pillanatában a várbörtönben nem volt • „telt ház”. Falai között négy pénzha­misítót, két elmebeteget és egy eladósott honpolgárt őriztek. Még mindig nem dőlt el a vita, hogy mikor települtek le az első történelem előtti ázsiai vadászok Észak-Ameriká­ban. A Yukon-folyó közelében talált mammutcsontok 40-50 ezer évesek. Datálásuk azért nehéz, mert mindeddig nem sikerült egyértelműen eldönteni, hogy a csontokat vagy kőleleteket em­berkéz munkálta-e meg, vagy pedig a természet erőinek hatására kapták le­hetséges szerszámformájukat. Ameri­kai kutatók most egy elpusztult állatker­ti elefánt csontjaiból készítettek megfe­lelő szerszámokat a kőkorszak módsze­rei vei. A mammut csontjaira nagyon ha­sonlító elefántcsontokból készült szer­számok meghökkentően egyeznek a Yukon vidékén talált csontleletekkel, és kitűnően felhasználhatók húsvágásra. Vajon elegendő adalék lesz-e mindez a kétkedő régészek meggyőzésére, hogy az első amerikai telepesek letelepedése valóban 40 ezer évvel ezelőtt ment vég­be? Gondolatok — színvázlatok Fridél Lajos tárlata a HEMO-ban Programbörze A Szolnoki Szigligeti Színházban Franz Kafka: A kastély Kafka regénye ma kerül a Sziglige­ti Színház színpadára. Ha a kafkai világ idézését tart­juk napjainkban időszerűnek, ta­lán A per még stflszerűbb lett vol­na, amely ezzel a mondattal kez­dődik: „Valaki megrágalmazhatta Josef K.-t, mert noha semmi bűnt nem követett el, egy reggel letar­tóztatták,” Ez a mondat nemcsak a szakember számára naiv, rettene­tes, ha úgy vesszük, iszonyatos, de a köznapi ember köznapi lelke számára is. Annak ellenére van ez így, még ma is, a két világháború minden rémsége, tömeges tébo­lya, szenvedése ellenére is, mert az ember szeretne hinni az igazság­ban. Ott kezdődik minden baj, hogy az egyik ember valamiféle­képpen sok hatalmat szerez a má­sik felett, és akkor ez a testi-szelle- mi-hatalmi súlyfölény óriás lép­tekkel teszi tönkre a kiszolgálta­tottakat. Kafkához és egész életművéhez nem árt apjának figuráját felidéz­ni, tehát az apa, Hermann Kafka egészen alulról kezdte, félprole- tár-zsidó családból számlázott. Volt „finesze” vagyont szerezni, házat csinálni. És ez a Hermann Kafka nem tudta elviselni a csene- vész és félénk Franz Kafkát, akire egyszer ráripakodott, hogy „szét­tépi, mint egy halat”. Ez a mondat és benne az ember széttéphetősége egy másik ember által — a mi félelmünk a huszadik század végén is. Ha az egri Gárdo­nyi Géza Színház Schiller Harami- ákját tűzte műsorára, mert az em­beri aljasságot drámai körítéssel akarja végigvonultatni közönsége előtt, a Szolnoki Szigligeti Színház művészei — Mucsi Zoltán, Mészá­ros István, Kocsó Gábor, Meszléry Judit, Egri Márta, Kátay Endre, Császár Györgyi, Dobák Lajos, és még sorolhatnánk a darab szerep­lőit — a kafkai világot idézi. Áz adaptációt Fodor Tamás, Jászai- dijas rendezte. Fridél Lajos munkáiból szer­veződött szép kiállítás az Egri Helyőrségi Művelődési Otthon­ban. Ha arra gondolunk, hogy az elmúlt évben tízszer vitte alkotá­sait a közönség elé, Pesten, Bu­dán és szerte az országban, egé­szen Zaláig, akkor mérhetjük fel igazán, mennyire jött lendületbe ez a javakorabeli művész. Mint ahogyan jóformán egyetlen lendületet elevenít meg az a munkája is, amit pár sor írá­sunkkal együtt közlünk. Ez az Októberi hangulatai! a látványt tálja elénk, amikor az ég alja ke­servesen acélszínű egykedvűség­ben ég; mi több, komor érzések, elhízott kételyeink megvallására Az egészség jegyében rendez családi hét végét az Egri Ifjúsági Ház szombaton délelőtt 10-től délután 1 óráig. Sütőipari és teji­pari termékekből vonultatják fel a korszerű táplálkozás alapvető cikkeit, amelyeket nemcsak néz­hetnek, hanem meg is kóstolhat­nak a vendégek. A gyerekeknek biztatnak, olyan hibáink, bűne­ink meggyónására is késztetnek az idomtalan percek és élmények, amiket egyébként titkolnánk. Fridél csak a lényeget közli ve­lünk. Inkább távirati tömörség­gel emlékeztet arra, miket is hagynánk magunk mögött, ha nem fárasztana bűntudatunk, és az a kényszer, amely mindig is lesben áll kifejezni, kifejeztetni komolyabbik énünket. Elmélkedésre indít ez a tárlat. És annak megfontolására, hogy a művészetben nem árt mindig is árgus szemekkel kutatni az igaz­ság magvát, amely néha megis­merteti magát velünk. És akkor az a mi nyereségünk! játékos vetélkedőket, láb és tar- • tásjavító tornát és videofilmeket kínálnak. A felnőttek az AIDS- ről hallgathatnak előadást, vala­mint nekik szól Jászberényi Ju­dit, az egészséges táplálkozásról. Emellett lehetőség nyílik a tüdő­kapacitás, vérnyomás, magas­ság, testsúly mérésére is. Kiállítások, tár­latok Buda István és Kubisch János festőművészek, valamint Rido- vics Péter szobrászművész mun­káinak adott otthont Egerben az MSZMP Oktatási Igazgatósága. A tárlat szervezője az MMK és a Hevesi Szemle Galériája. * Kár­páti József érdekes technikával készült képeit az Egri Ifjúsági Ház űj kiállítótermében láthat­ják az érdeklődők. * Ma délután öt órakor nyílik a Gyöngyösi Ga­lériában a helyi amatőrcsoport összeállítása. * Igazi filmcsemegékre számít­hat az egri Prizma mozi közönsé­ge a hét végén is. Két produkció­nak is a megyeszékhelyen, az If­júsági Házban lesz az országos premierje. Daniel Olbrychski főszerep­lésével játsszák a Szekercelárma című alkotást. Lengyelország­ban legenda veszi körül Edward Stachura munkásságát. A tragi­kus, fiatalon elhunyt író Szeker­celárma, avagy emberek a téli er­dőn című regényét Magyarorszá­gon is gyorsan elkapkodták az érdeklődők. A főhős, Janek el­vonul, kiábrándul a világból. Egy távoli faluba költözik, sze­relme egyre lidércesebb képe azonban nem hagyja nyugton. A nagy hatású film vasárnap este 7 órától látható. Ugyancsak itt fergeteges hu­morú vígjátékon denilhetnek pénteken este 7 órakor, amely­nek címe Elakadás. A csehszlo­Szórakoztató, ismeretter­jesztő rendezvények A balett-tanfolyam résztvevői nyilvános bemutatót tartanak a Gyöngyösi Mátra Művelődési Központban vasárnap délelőtt 9 órától. * Szombaton délután fél 3-tól tartja foglalkozását a hevesi Ifjú Zenebarátok klubja. Gyerekeknek, fiataloknak ajánljuk Két kicsi pingvin címmel báb­játékot mutat be az Állami Báb­színház csoportja ma délelőtt fél 11-től és délután fél 3-kor a füzesabonyi művelődési köz­pontban. »Tini-diszkóba várják a fiatalokat szombat délután négytől és hét órától a gyöngyösi Mátra Művelődési Központban. vák produkció főhőse Honza, aki abbahagyja a főiskolát, és mozdonyvezetőnek áll. Miköz­ben a tanfolyamot végzi, külön­böző kapcsolatokba bonyoló­dik... Még egy filmet láthatnak a Prizma mozi nézői pénteken dél­után 3 és 5 órakor. Marie három gyermekét egyedül neveli, de Könnyű téli tára A KPVDSZ Bükki Vörös Mete­or természetjáró szakosztálya köny- nyű téli sétatúrára invitálja az ér­deklődőket vasárnap. A 12 kilomé­teres táv során Liba Ferencné kala­uzolásával a következő állomásokat érintik: Szarvaskő — Margit-forrás — Lesrét — Berva. Indulás 8.40-kor az egri Volán-pályaudvarról. Ifjúsággal a Mátrában címmel e mozgalom első túráját ugyancsak vasárnap rendezi meg a Gyöngyösi Városi Természetbarát Szövetség. A 8 kilométeres szakasz során a résztvevők felkeresik majd Mátra- füredet, Bene- és Remetebércet, va­lamint Mátraházát. Találkozó 7.50- kor a gyöngyösi Volán-pályaudva­ron, ahol dr. Czinder Károly és dr. Pócsik József váíja a természet ked­velőit. óriási erőtartalékai vannak. Be­fejezi tanulmányait, egy ismerő­se jó állásba juttatja, de csak azért, hogy később eszközül használhassa fel felettese piszkos ügyeihez. Az asszony aljasságra nem hajlandó, az ellenfél azon­ban nem válogat az eszközök­ben. Felvételünkön a film egyik izgalmas pillanatát örökítettük meg. Szombatra várjuk! Országos premierek a Prizmában

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents