Heves Megyei Népújság, 1989. január (40. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-19 / 16. szám

NÉPÚJSÁG, 1989. január 19., csütörtök CSALÁD — OTTHON — ISKOLA 5. Receptsarok :ünk finomat! Borleves Hozzávalók: 5 dl fehérbor, 3 dl víz, 5 dkg cukor, 1 egész tojás, 1 késhegynyi liszt. A tojást habüstben elkavar­juk, beleszórjuk a lisztet, felhígít­juk a vízzel és hozzáöntjük a szegfűszeggel és citromhéjjal fel­forralt bort, cukrot, és nyílt tűzre téve, habverővel addig kavarjuk, amíg sűrűsödni kezd. Csészékbe szűrve, forrón tálaljuk. Tányérba is tálalhatjuk pirított zsemlekoc­kával. Zeller sütőben sütve Hozzávalók: 25 dkg zeller, 2 dkg vaj, 2 dkg liszt, 2 dl tej, 2 to­jásból készült gratenmártás. A zellert megfőzzük, meghá­mozzuk és csíkokra vágjuk. Ki­vajazott tűzálló tálba helyezzük, meghintjük 5 dkg reszelt sajttal, a gratenmártást ráöntjük, forró sütőben kisütjük. Tálaláskor 2 dkg vajat a tetejére darabolunk. A rakott zeller egyszerűbben ügy készül, hogy a főtt, meghá­mozott zellert vékonyra felszele­teljük, kivajazott tűzálló tálba rakjuk, és egy tojássárgájából két deci tejföllel elkevert nyers már­tással leöntjük. Tetejére vajda­rabkákat hintünk, és a sütőben átsütjük. Szaporíthatjuk ezt a ra­kott zellert csíkokra vágott, főtt füstölt hűssal is. Sertésborda zöldborsóval Hozzávalók: 40-50 dkg ser­tésbordaszelet, 3 evőkanál olaj vagy 6 dkg zsír, 2 dkg liszt, 80 dkg kifejtett zöldborsó. A sertésszeleteket kivetjük, besózzuk és lisztbe mártva forró zsíron, mindkét oldalán átsütjük. A visszamaradt zsírjából kevés víz hozzáadásával pecsenyelevet készítünk, és a szeleteket vissza­helyezve, tovább pároljuk. A zöldborsót 2 dkg zsíron megpá­roljuk, a húshoz öntjük. Annyi vizet öntünk alá, hogy elég bő le­ve legyen, és a zöldborsóval még pár percig összefőzzük. Zöldpet­rezselyemmel meghintjük. Kö­retnek párolt rizst adunk hozzá. Télen, ha konzervborsóból készítjük, a borsót a legvégén ad­juk hozzá, és csak 2-3 percig pá­roljuk már együtt. Ez a készítmény, valamint a temesvári sertésborda fiatal mar­hahúsból vagy sertéscombból is készíthető, de akkor kevés vízzel puhára pároljuk a húst. Kapros túrós lepény Hozzávalók: 25 dkg liszt, 3 dkg cukor, 1 tojás, 5 dkg zsír vagy vaj, kb. 2 dl tej, só. Töltelék: 40 dkg túró, 3 evő­kanál cukor, 2 tojássárga, 1 kanál dara, 1 kanál apróra vágott zöld kapor. Az élesztőt kevés tejben fel­oldjuk és a többi anyagból az előbbihez hasonló módon, nem túl kemény tésztát verünk. Lan­gyos helyen kétszeresére megke­lesztjük, ujjnyi vastag tésztát nyújtunk és zsírral bekent tepsi­be helyezzük. Amíg a tészta a sü­tőlemezen kel, elkészítjük a töl­teléket. A túrót szitán áttörjük, elkeverjük a cukorral, a tojássár­gákkal, egy kanál darával, a tojá­sok felvert habjával, és hozzáke­verjük a kaprot. A tölteléket a tészta tetejére tesszük és lassan sütjük. Mielőtt kivesszük a sütő­ből, megkenjük a következő ke­verékkel: egy kapál tejföl, egy kanál cukor, egy tojássárga. Utá­na még 2-3 percre a sütőbe tesz- szük, amitől a teteje szép barnára sül. Készíthetjük a tölteléket cu­kor nélkül, csak sózva. Kapor nélkül készítve, egyszerű túrós­lepényt kapunk. A kelt tésztából készíthetünk mákos, diós tekercset, lekváros kiflit, túrós táskát is. Fotótáska — saját kezűleg A vérbeli fotóamatőr számára nem elég a fényképezőgép. Többnyire magával visz egyéb kiegészítő felszereléseket: ob­jektíveket, szűrőket, fénymérőt, tartalékfilmeket stb. Mindezeket legjobb táskában vinni, amit ma­gunk is elkészíthetünk bőrből vagy jó minőségű műbőrből. A táska megfelelő méreteinek meghatározása után először pró­basablont készítünk rajzlapból, s e sablon szerint vágjuk ki az egyes alkatrészeket. A táska alja két részből van összevarrva (a ábra). A négy füg­gőleges fal egy darab csíkból (1) készül, míg a fenék (2) téglalap alakú. A munkát az la és lb szé­leknek gépi összevarrásával kezdjük. Megtörténik azonban, hogy az összevarrott fenék nem fér bele a csík kerületébe, tehát először a fenekét (2) kell az le szélhez varrni úgy, hogy a széle­ket a c ábrán látható módon rak­juk össze. Az la és lb széleknek a fenék sarkán kell összeérniük. Csak most — a szövetfelesleg le­vágása után — varrjuk össze az la és lb oldalakat, hogy meg­kapjuk a d ábrán látható doboz­formát. (Az összes alkatrészt úgy varrjuk össze, hogy az anyag szí­ne befelé legyen fordítva). A szélek összevarrása után fordítjuk csak ki az egészet a megfelelő oldalára. Ekkor az összevarrott szélek befelé for­dulnak, mint aZ e ábrán látható. Vékony furnérból vágjuk ki a téglalap alakú oldalfalakat (3) és az alját (4) amint az f ábra mutat­ja. A furnért a doboz belsejébe ragasztjuk. A függőleges sarkok bevágása után a kiálló részt (5) behajtjuk, és leragasztjuk a falak belsejét, mint a g ábrán látható. Az így el­készített doboz alját (h ábra) le­ragaszthatjuk filccel, és kiegészí­tő rekeszeket készíthetünk az al­katrészeknek. A doboz fedelét ugyanúgy ké­szítjük el, mint az alsó részt. A méreteket úgy választjuk meg, hogy a fedél (6) pontosan simul­jon az oldalak (1) kerületéhez (i ábra.) Az ugyancsak bőrből megvarrott szíj (7) díszítőszegecs­csel (8) van a táska oldalához rögzítve. A kiegészítő szijjal (9) a felfelé tolható fedél (6) rögzíthe­tő, ahogyan a j ábra mutatja. B.K. Szélsőségektől mentes — A fehér és fekete örök módi Cipődivat ’89 Az, hogy hord-e valaki kala­pot vagy visel-e karkötőt, ízlés dolga. De cipőre mindig szükség van. Ez a különleges öltözék, ki­egészítő vagy olykor főszereplő, az elmúlt évezredek során sok meghökkentő újdonsággal szol­gált már. Most nyugalmas kor­szakát éli, mentes a szélsőségek­től. Sajnos, a kirakatok többsége sem izgatja fel a vásárlót — átla­gos a választék. Legfeljebb a ma­gas árak okozhatnak vérnyomás- emelkedést. Az életszínvonal csökkenése befolyásolja legin­kább a divatot, nem pedig a kül­földi módi — mondta kesernyé­sen a minap az egyik cipőkeres­kedő. A mai csizmaárak mellett nem lehet minden évben újat venni, ezért a szolidat, a strapa­bírót keresik, olyat, amilyet lehet talpaltatni, sarkaltatni. Van per­sze egy réteg, amelyik nem saj­nálja a pénzt — mivel sok van ne­ki — a sok ezer forintos bőr-lakk- vadbőr kombinációkra, a magas, fémből készült tűsarkakra. De még többen vannak, akik olcsó műbőr csizmát, posztócipőt, gu­micsizmát, uram bocsá’, kalucs- nit keresnek, hiába. Mert e téren a butikok sem igen segítenek. A cipőn még job­ban látszik a dilettáns kidolgo­zás, mint a ruhán. Csak azok a ti­zenévesek elégedettek a házilag összeeszkábált textil balerinaci­pőkkel, akiknél úgyis a „ron­gyos” a sikk. Mégis látni a nők lábán jó ci­pőket, csizmákat. Honnan? Ügyes beszerzéssel. Exportból visszamaradt tétel az alkalmiból, bizományiból csodás gyíkbőr, olcsón, barátnőtől beszerzett, kosztpénzből kispórolt Váci ut­cai. Mert ma már lehetetlen át­lagfizetésből megvenni egy szép cipőt vagy csizmát. Hihetetlen áraránytalanság van a fizetések és a cipőárak között. Az utóbbi évek nem kedvez­tek nálunk az elegáns szép cipők­nek. A fiatalok teljesen függetle­nül a helytől és alkalomtól edző­cipőben járnak, vagy ha tél van, hótaposóban, bár ennek az eny­he időjárás leáldozta divatját. Szerencsére, mert nagyon egész­ségtelen egész nap abban jönni- menni, pláne fűtött helyiségek­ben. Mi lesz az elkövetkező hóna­pok cipődivatja? Mi lesz a divat az idén. Lényeges változásra nem számíthatunk. Maradnak a lakkbőr és vadbőr utánzat kom­binációk, bár ez utóbbi technoló­giára a magyar ipar felkészület­len. A fehér és fekete örök divat­ja és variációja mellett az élénk színek — pirosak, lilák, kékek, zöldek — dominálnak, és ezek kombinációi. A sarok nem jel­legzetesen tűsarok, bár az ele­gánsabb ruhákhoz a drágább bu­tikok tízcentis sarkú, raffináltan egyszerű vonalú és szolid díszíté­sű körömcipőket ajánlanak Bécsben. Fiataloknak marad a kétszínű edzőcipő, a színes bale- rinapömsz. Az orr már levágott külföldön, de nálunk még egye­lőre marad a régi típus, a levágott orra (régi szép hatvanas évek!), még várni kell, mire hozzánk be­robban. A férfiaknak az oldalfű­zés, a papucscipő és a fekete szín változatlanul a módi. Most már csak tele buksza kell hozzá! Kiskerttulajdonosoknak Csapdák a gyümölcsösökben Felhívjuk a figyelmet a legfon­tosabb megfigyelő eszközökre — sexferomon csapdák — beszer­zésére, amelyek a házikertekben végzett növényvédelmi mun­kánkat segítik. Ezek a szőlőt és a gyümölcsféléket károsító moly­kártevők ellen készültek. Segít­ségükkel könnyen megállapít­hatjuk, hogy mikor érdemes vé­dekezni a termést veszélyeztető élőlények ellen, s így egyetlen csapdával molyok százait lehet ártalmatlanná tenni, permetezés nélkül is. Kertenként, illetve 50 méterenként egy-két csapdát he­lyezzünk ki. A Gyümölcs és Dísznövény­termesztési Kutató-Fejlesztő Vállalat érdi állomása jelenleg a következő tíz kártevőre állít fel feromon csapdákat Reagron né­ven. Almáskertekben almamoly, almailonca, almalevél-, aknázó­moly, lombosfa fehérmoly. Őszi- és kajszibarack-gyümölcsösök­ben keleti gyümölcsmoly, ba­rack- és kéregmoly. Szilvásban szilvamoly, szőlőültetvényekben a tarka szőlő és a nyerges szőlő­moly megfigyelésére készítenek csapdákat. A „kúra” egy hétig tart, de kihelyezhetünk pótcsap­dákat is ragasztós lappal, így a működési idő megkétszerezhe­tő. A megrendelésekkel kapcso­latos információkat a növény­egészségügyi és talajvédelmi ál­lomás egri szakemberei adnak. Hogy kapkodás nélkül ápoltak, csinosak legyünk Hetven perc elég... Sokszor megesik, hogy ven­dégségbe megyünk, vagy vendé­geket várunk, s már alig marad időnk a felkészülésre. Jó időbe­osztással hetven perc elegendő, hogy kapkodás nélkül ápoltak, csinosak legyünk. 1./ Mielőtt gurigákra csavar­juk a hajunkat, a fürtök végét kissé lakkozzuk be, ez 10 percig tart. 2./ Fejünket kössük be kendővel, arcunkat alaposan tisztítsuk le arctejjel vagy baba­olajjal, ehhez 5 perc elegendő. 3./ Következzék egy meleg, utána langyos tusolás, majd egész testünket dörzsöljük be testápolóval; újabb 15 perc. 4./ Tegyünk fel arcunkra és nya­kunkra a bőrünknek megfelelő arcpakolást, feküdjünk le, be­csukott szemmel lazítsunk lega­lább 10 percig. Utána mossuk le magunkról a pakolást. Az egész művelet 25 percet vesz igénybe. 5.1 Ki-ki saját jó ízlése szerint — és az alkalomhoz illően — kiké­szíti arcát, nyakát, szemét. Ne fe­lejtsük el: a kevesebb többet mu­tat! Úgy véljük, 10 perc ehhez is elég. 6./ Most pedig bújjunk ki­választott ruhánkba, és tegyünk a vállunkra kendőt, mert frizurát fésülünk magunknak. Ezután már csak némi parfüm vagy fi­nom kölni kell, hiszen letelt az utolsó 20 perc. Nem siettünk, nem ideges­kedtünk, s mégis frissek, szépek lettünk hetven perc alatt! Divat a pompon így készül a gömb alakú bojt A pompon nem más, mint egy gömb alakú bojt, s dekoratív dísze pulóvereknek, sapkáknak, megkötőpántoknak. így készül: Vastag kartonból vágjunk ki egy akkora kört, amekkorának a pompont elképzeljük. Ebbe a körbe egy belső, feleakkora kört rajzo­lunk, amit szintén kivágunk. Vastag, erős gyapjúfonalból egy szálat a belső kör széléhez fektetünk úgy, hogy a végei hosszan lelógjanak. (Ezzel húzzuk össze, illetve kötjük majd meg csomóra, nehogy a pompon szálai széthulljanak.) Ezután a kiszemelt fonallal (ha tarka pompont akarunk, több szín­nel) szorosan körbetekeijük a kartongyűrűt mindaddig, amíg a belső nyílást egészen el nem fedjük. Ha a felcsavarás már jó vastag, borot­vapengével a kerületének külső szélén felvágjuk, s a lelógó, hosszú szállal erősen összehúzva, csomóra kötve rögzítjük a pomponszála- kat. Szükség esetén éles kisollóval kiigazítjuk, kerekre nyírjuk a göm­böt. Orvosunk válaszol Egerben is egymásután kínálják szolgáltatásaikat a szépségszalonok. A kondicionálótermek, eszközök mellett a nők és a férfiak igénybe ve­hetik a szoláriumot, a masszázst, a szaunát. Ez utóbbiról kérdezem, hogy mennyire lehet használni egészségká­rosodás nélkül? — írja levelében Sz. Józsefné egri olvasónk. Fürödni az izzadtságban és — nem is kicsit — egyszerre szenvedni az egészségért és szépségért, így foglal­hatnánk össze a szaunázás lényegét. Hogy mennyire egészséges, azt a kö­vetkezeikkel magyarázhatjuk. A me­leg levegő hatására testünk felmeleg­szik, beleértve a legkisebb véredénye­ket is, amelyek a hő hatására kitágul­nak, majd a hideg vizes fürdő, vagy zuhanyozás után ismét összehúzód­nak. így edzésben tarthatjuk érrend­szerünket, lassíthatjuk ezzel az érfa­lak elmeszesedését, sőt meg is akadá­lyozhatjuk. Javul az egyes testrészek vérellátása, illetve érrendszerünk gyorsabban szállítja az anyagcsereter­mékeket. Az izzadással jó adag méreg és salakanyag távozik a szervezetünk­ből. Ha a kondicionálótermekben ne­tán az egyes erősítő gyakorlatokkal izmainkat kissé megerőltetjük, a sza­una jó hatással van az izomlázra is. A hideg-meleg állandó váltásával szer­vezetünk ellenállóképességét is meg­őrizhetjük a meghűléses betegségek­kel szemben. A száraz meleg tágítja a1 bőr pólusait, így kilökődnek az apróbb szennyeződések és bőrünk si­mává, egészséges színűvé válik. Né­hány jó tanács: szánjunk legalább két órát a szaunázáshoz, s ügyeljünk arra, hpgy lábunk'meleg legyen mielőtt a kúrát elkezdjük. Ha szükséges, mele­gítsük fel egy meleg lábzuhannyal. A kezdők tíz percnél többet ne legyenek egyszerre a fülkében, s ott is az alsó, vagy a középső pádon foglaljanak he­lyet. Fontos, hogy lazuljunk el, ké­nyelmes testtartást vegyünk fel. A ka­binból kilépve tegyünk néhány lépést hűvös helyen, ha mód van rá akkor a friss levegőn. Ezután következhet a hideg zuhany, vagy mártózás a me­dencében. Egy alkalommal a kondíci­ótól és a közérzettől függően csak két- szer-háromszor menjünk vissza sza- unázni, s utána óvakodjunk a na­gyobb fizikai megterheléstől.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents