Heves Megyei Népújság, 1989. január (40. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-18 / 15. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XL. évfolyam, 15. szám ÁRA: 1989. január 18., szerda 4,30 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA „...a kért adat vagy információ szolgáltatása csupán idő kérdése volt. Most már pénzé is...” (3. oldal) KORSZAKVÁLTÁS A KRIZANTÉMTRÓNON? Fel akarja számolni az ősi császári szokást, amely megbont­ja a családot. (5. oldal) A BAJNOKSÁG EGYENLŐ NÉGY MÉRKŐZÉSSEL? F.gri vélemény: ’’...hogy mit ad vissza a szövetség, azt, amit most a versenykiírásnál érzékelünk?” (6. oldal) TOMBOLA A TAXIBAN Nyerni akar? Utazzon Hungária-taxival, olvassa a Népújsá­got' Lehet, hogy gépkocsi-nvereménybetétkönyvhöz jut. (8. oldal) MILYEN BANK AZ ADATBANK? Grósz Károly Davosba utazik Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára január végén a Világgazdasági Fórum elnevezésű nemzetközi alapítvány ta­nácskozására, Svájcba utazik. Az immár két évtizede, minden évben megrendezésre kerülő davosi fórumon a világ különböző országai­nak több száz gazdasági és pénzügyi szakembere, az üzleti élet képvi­selői, politikusok, közéleti személyiségek vesznek részt. Az MSZMP főtitkára előadást tart a kelet — nyugati kapcsola­tokról, az összeurópai együttműködés fejlesztéséről, s találkozik a fó­rumon jelenlévő több vezető politikussal. Áprilistól 1990-ig, két szakaszban Szovjet csapatkivonás Magyarországról A Szovjetunió áprilisban kez­di meg csapatai részleges kivoná­sát Magyarországról, Csehszlo­vákjából és az NDK-ból. Ezt Vi- talij Sabanov hadseregtábomok, szovjet honvédelmi miniszter- helyettes jelentette be hétfőn Moszkvában, az osztrák rádió és televízió (ORF) tudósítójának nyilatkozva. A csapatok kivoná­sát két szakaszban, 1990-ig hajt­ják végre — mondta. Sabanov közölte, hogy már ki­dolgozták a terveket, s ezeket egy későbbi időpontban nyilvá­nosságra hozzák. Utalást tett ar­ra, hogy a csapatkivonás szállítá­si kapacitáshiány miatt nem köny- nyű feladat. — A csapatok teljes kivonásá­val kapcsolatban még nem szüle­tett döntés, ezt a kérdést majd akkor vizsgálják meg, ha befeje­ződött a részleges kivonás — hangsúlyozta. A szovjet csapatok Kelet-Eu­rópából történő egyoldalú kivo­nását Mihail Gorbacsov jelentet­te be december 7-én az ENSZ közgyűlésén. Eszerint 50 ezer katonát és 5 ezer harckocsit von­nak ki összesen a három érintett kelet-európai országból. A washingtoni törvényhozás előtt: Idén hazánk: esélyei io libák A Ferihegyre ereszkedő köd miatt , kedd helyett valószínűleg csak szerdán utazik el Budapest­ről az az amerikai képviselőházi küldöttség, amely Tom Lantos, demokrata párti képviselő veze­tésével tett látogatást hazánk­ban. Tom Lantos az MTI munka­társának adott rövid nyilatkoza­tában egyebek közt elmondta: idén újra fel fogja vetni a was­hingtoni törvényhozásban, hogy — elsőként a szocialista országok közül — Magyarországra is ter­jesszék ki az amerikai kormány- garanciát az úgynevezett tenge­rentúli beruházásokra. Tavaly ezt nem sikerült elfogadtatnia, az idén azonban sokkal jobbak az esélyek — vélekedett. Száz forintért adták el a Csongrad megyei oktatási központot Több tízmillióval gazdagodott a KISZ? Szegedi alternatív szervezetek tiltakozása A Fidesz szegedi regionális szer­vezete, a főleg értelmiségieket tömörítő Szegedi Körgát Klub, a MDF szegedi elnöksége, a Sza­bad Demokraták Szegedi Szer­vezete kedden nyilatkozatot jut­tatott el a szerkesztőségekhez, amelyben tiltakozásukat fejezték ki a Csongrád Megyei KISZ Ve­zetőképző Intézet tulajdonjogá­nak megváltoztatása miatt. A mintegy 10 hektáron lévő komplett oktatási központot a KISZ Csongrád Megyei Bizott­sága 100 forintért eladta a KISZ Központi Bizottságának. A ma­gyar állam tulajdonát képező in­tézmény, amely eddig a KISZ Csongrád Megyei Bizottságának csupán kezelésében volt, így a KISZ KB tulajdonába került. Hasonlóan jártak el az ugyan­csak a Csongrád megyei KISZ­bizottság kezelésében levő mar- télyi Tisza-parti üdülővel is. . Az alternatív szervezetek jogi­lag megengedhetetlennek tart­ják, hogy a szélesebb értelemben vett állami tulajdon így egy társa­dalmi szervezet tulajdonába ke­rül, holott eddig egyik megyei szerve az ingatlannak csak keze­lési jogával rendelkezett. Etikai­lag is elfogadhatatlannak ítélik, hogy a több tízmillió forint érté­kű ingatlannak tulajdonjogával gazdagodjon így a KISZ, kizárva e javakból a társadalom más ré­tegeit. A szegedi alternatív szerveze­tek nyilatkozatukat megküldték a kormány elnökének, az illeté­kes miniszternek, szegedi or­szággyűlési képviselőjüknek és az adásvételi ügy sürgős felül­vizsgálatát kérik. Éjszaka indokolatlanul — Az állami díjas boltban más — Makiá­ron a fele — Rossz a liszt — Nem lesz tejivó Áremelés után Ha valaki azt mondja, hogy az utóbbi napokban bármi másról több szó esett szerte e hazában, mint az áremelkedésekről, az nem mond igazat. Nem célunk most mélyreszántó gondolatok közepette állást foglalni a kormány intézkedése mellett vagy ellene. Az sem szándé­kunk, hogy a szakszervezetek reagálásait értékeljük. Nem buzdí­tunk sztrájkra vékonyka pénztárcájú embereket, s ösztönzést sem kívánunk adni a háziasszonyok bevásárlásaihoz. Pusztán csak az vezérelt bennünket, hogy bemutassuk a kedves olvasónak: miként fest egy húsbolt, egy pékség, egy tejivó, egy gyógyszertár 1989 ja­nuárjában, jó egy héttel a közismert árintézkedéseket követően. Gyöngyösön, a Szabadság tér 1. szám alatt üzemelő gyógyszer- tár látja el az éjszakai ügyeletet is a napi nyitva tartás mellett. Ezért kérdeztük dr. Bartus József, gyógyszertárvezetőt tapasztala­tairól. Mint elmondta, nem lehet még egyértelműen látni az áre­melkedések hatását. Január 9-e előtt ugyanis akkora volt a felvá­sárlás, hogy a szokott forgalmuk négy-ötszörösét is lebonyolítot­ták egy-egy nap alatt. A jelenlegi kereslet visszaesésének lehet ez az egyik oka. Igaz, hozzátette azt is, hogy a külföldiek mintha meggondolnák: viszik-e teljes áron a gyógyszereket. Sajnálatos tényként említette viszont: az éj­szakai ügyelet forgalma nem csökkent. Sok az indokolatlan vásárlás. Nem többhetes recep­tek beváltására, C-vitamin vagy éppen cumi vásárlására hozták létre. Hatvanban a Dózsa György téri, Állami Díjjal kitüntetett kollektívát foglalkoztató ABC- áruházban Braun János, az egy­ség vezetője arról tájékoztatott, hogy az első héten nem tapasz­talt különösebb visszaesést a for­galomban. Igaz, közvetlenül a fi­zetések utáni időszakról van szó. Régi kereskedői tapasztalata sze­rint az áremelkedéseket követő 8-10 nap után, amikor már tény­leg a pénztárcánk rohamos ürülé- sét tapasztaljuk, csak akkor csök­ken a forgalom, ezek után leszünk megfontoltabbak. Amiből vi­szont már most érezhetően keve­sebb a fogyasztás, az a vaj, a kü­lönböző sajtféleségek, a tejföl. Ezeknek az áruk ment fel a leg- drasztikusabban. Az áruellátással nincs gond, szinte mindent meg­találhat a vásárló, a téliszalámitól a különféle kolbászokig, húsokig. Igaz, népszerűbbek lettek az ol­csóbb termékek, mint például a baromfi vagy a malachús. Makiáron viszont az Egri úti ABC vezetője, Koczka László azt a tájékoztatást adta, hogy for­galmuk a felére csökkent az áre­melkedések óta. Amíg korábban naponta 80-100 ezer forint volt a bevétel, addig január 9-e óta csak negyvenezer forint körüli bevételt számolnak meg a zárás­nál. Aminek felvitték az árát, az nem fogy. Persze, ő is hangot adott annak a véleményének, hogy amiből lehetett, abból ko­rábban megtöltötték az éléskam­rákat. Azt nem lehet mondani, hogy csak a nyugdíjasok vásárol­nak kevesebbet, akiket köztu­dottan a legérzékenyebben érin­tett az intézkedés. Úgy véli, min­denki jobban megfontolja, hogy mit visz a pénztárhoz. Pető Tibor, a bélapátfalvi sü­tőüzem vezetője nem a forgalom visszaesését fájlalja. Hanem azt, hogy az áremelkedés ellenére sem képes a vásárlóknak a meg­szokott minőségű kenyeret sütni. Mint elmondta, ötven százalékot romlott a liszt minősége. Olyan alacsony a liszt sikértartalma, amire 1975-től nem volt példa. Éppen ezért kihívta a helyszínre a malomipar szakembereit, akik vissza is szállították a rossz minő­ségű alapanyagot. A helyzet mégsem javult, mert néhány nap elteltével ugyanolyan rossz mi­nőséget kaptak. Pedig a kenyér kellene. Az áremelkedés ellené­re sem csökkent a forgalom, a szokott januári mennyiség fogy. Nemrégiben azon füstölög­tünk, hogy szép sorjában bezár­tak az egri tejivók. Hiába a sok di­ák, ma már más, kifizetődőbb üz­letpolitikát folytatnak a fenntartó cégek. S tessék: amikor az egyet­len megmaradt egri tejivó áreme­lés utáni forgalmáról érdeklőd­tünk, arról számolt be Kulcsár Sándorné üzletvezető-helyettes, hogy az egri, Széchenyi utcai bol­tot is felszámolják, mivel a forga­lom, az üzlet nyeresége nagyon gyenge. Kérdés: egy hatvanezres városnak szüksége van-e tejivó­ra? Mi, laikusok mindenképpen úgv gondoljuk: igen! Tétova lép­tekkel (Fotó: Gál Gábor) Készül a tarifarendszer ÁBMH-vélemény a szakszervezeti bérkövetelésekről A január elején végrehajtott, illetve bejelentett -áremelkedé­sekre különféle szakszervezeti szervek bérkövetelésekkel rea­gáltak. E követelések realitásá­ról, végrehajthatóságáról kérdez­te Herczog Lászlót, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal osz­tályvezetőjét, az Országos Érdek­egyeztető Tanács titkárát Bajkó Erika, az MTI munkatársa. A követelések egy részével nyitott kapukat döngetnek — mondta Herczog László —, pél­dául, ami a 3 százalékos béreme­lést illeti. Az Országos Érdeke­gyeztető Tanács legutóbbi, de­cember 22-i ülésén ugyanis olyan megállapodás született, miszerint ajánlják a gazdálkodó szervezeteknek, hogy legalább 3 százalékkal emeljék dolgozóik bérét. A bérek ilyen mértékű, adó­mentes növelését az érdekképvi­seleti szervek kezdeményezték, amitől azonban a kormány elzár­kózott. Az Országgyűlés ugyanis az ÓÉT ülését megelőző napon fogadta el a népgazdaság 1989. évi költségvetését, amely ezzel az adóbevétellel is számol. Az ÓÉT megállapodása értel­mében július elsejétől a minimá­lis bér 3700 forint. A szakszerve­zetek ennek az időpontnak az előbbre hozatalát, illetve a mini­mális bér ennél is nagyobb ösz- szegben történő megállapítását követelik. Az ÓÉT a miminális bér kötelező felemelésével együtt olyan ajánlást is elfoga­dott, hogy ahol adottak a lehető­ségek, ott ne várják meg a júliust, hanem már előbb emeljék fel er­re a szintre a 3700 forintnál ala­csonyabb béreket. Ennek végre­hajtása a gazdálkodó szerveze­tek anyagi helyzetétől függ. A bérreform előkészületeinek felgyorsításán dolgozik az ÁBMH. Megkezdték egy olyan tarifarendszer kimunkálását, amely szakmánként, szakmacso­portonként tartalmazza a mini­mális bér nagyságát, s a jövőben a bértárgyalások is majd e tarifa­kategóriák alapján, szakmán­ként történnek. Város­csúfítók Megrendítően szépek, egyszersmind sajnálatosan szükségesek voltak dr. Var­ga Gabriella Kedves Fiaim! című levelében leírt gondo­latai lapunk január 5-ei szá­mában. Olyan jelenséget vett célba, amely már két esztendeje vissza-visszaté- rő negatívum a megyeszék­helyen. Nevezetesen a Dobó téri szilveszter. A felfokozódott hangulat bizony erre az esetre nagyon is enyhe kife­jezés. Sokkal inkább hasz­nálható megjelölés: a féke­vesztett tombolás, már-már vandál pusztítás. Nehéz megérteni, mi élvezet van abban, hogy teli pezsgős­üvegeket csapkodnak a földhöz. Vagy petárdákkal, füstjelzőkkel égetik ki a je­lentős költségekkel létesí­tett díszburkolatot. Vagy éppen az okoz kétes örö­möt egyeseknek, hogy meggyújtott csillagszóró­kat hajigáinak a tömegbe. Sőt, az is előfordult, hogy üres palackok röpködtek a levegőben. Szerencsére utóbbiak senkit sem talál­tak el — s ez elsősorban a véletlennek köszönhető —, így nem idéztek elő komo­lyabb sérülést. Ami csak fokozza a ke­serűséget, az nem más, mint hogy a — különben teljesen fölöslegesen — du- hajkodók java része fiatal volt. Közülük is többség­ben részeg ifjú. Ez pedig nemhogy valamelyest men­tené, még inkább súlyosbít­ja cselekedeteiket. Igaz, szüleik többnyire nem is sejtik, mire készül­nek, mit művelnek cseme­téik. Az azonban kétségbe­vonhatatlan: gyermekeik nevelésében súlyos mulasz­tásokat követtek, követnek el. Miképpen az is megle­hetősen érthetetlen, ho­gyan lehetséges, hogy a két fiát egyedül gondozó, be­csületesen dolgozó édesa­nya gyermekei olyan tettre ragadtassák magukat, mint ami tavaly, november 7-én történt. Egy oktatási intéz­mény épületének ablakait vették csúzlijaikkal célba. Százezer forintnál is na­gyobb kárt okoztak. Ezt a tetemes összeget most az értük áldozatokat vállaló szüleiknek kell kifizetnie. Ez utóbbi esetben per­sze, megtérült a kár. A Do­bó téri rongálások felelősei, továbbá az utcákon, közte­reken elhelyezett hulladék- gyűjtők felborogatói, a ház­falakra szövegeket, ocs- mány rajzokat pingálók el­lenben vélhetően nemigen válnak ismertekké. Épp ezért csak remélhető, hogy a jövőben nem folytatják áldatlan ténykedésüket. Ezzel ugyanis lehetetlenné teszik azok szívesen vállalt, mindenféle ellenszolgálta­tás nélkül elvégzett munká­ját, akik Eger folytonos szépítéséért fáradoznak. Nem csak érthetetlen, hanem egyenesen bosszan­tó, felháborító is az efféle városcsúfítók mesterkedé­se. Olyan tett, amely hatá­rozott ellenlépést kell, hogy kiváltson! Szalay Zoltán

Next

/
Thumbnails
Contents