Heves Megyei Népújság, 1989. január (40. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-02 / 1. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XL. évfolyam, 1. szám ÁRA: 1989. január 2., hétfő 4,30 FORINT MA MÁS DOLOG POLITIZÁLNI „Eddig a legjobb akaratom ellenére sem tettem annyit, mit valójában várnak tőlem” — mondja Tótpál Jánosné, a/, új, hatvani első titkár. (3. oldal) A VONAL VÉGÉN: BICSKEI BERTALAN Az új szövetségi kapitány: „...a spanyolok mögött másodikként mi zárjuk a világbajnoki selejtezőt (6. oldal) MIT VÁR AZ ÚJ ÉVTŐL? Válaszol az egri érsek, a képviselő, a muzeológus és az adószedő. (8. oldal) AZ EMBEREK SZIGORÚ ÍTÉLETET VÁRNAK A lőrinciek az ikergyilkosról. (8. oldal) Gorbacsov üzenete az amerikai néphez: J ókívánságok és hála Az elmúlt év igen gazdag volt rendkívüli jelentőségű eseményekben — egyebek mellett ezt hangsúlyozta Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, államfő az amerikai néphez intézett újévi üzenetében. A szovjet vezető emlékeztetett arra, hogy 1988- ban kedvező változások jellemezték a két nemzet, a két állam viszonyát. A kétoldalú kapcsolatok mára a korábbinál sokkal di- amikusabbá, emberibbé váltak — hangsúlyozta Gorbacsov. Megállapította: a két ország jzelebb került egymáshoz, s mind az Egyesült Államokban, mind a Szovjetunióban sokkal többet tudnak immár a másik félről. A félelem és a gyanakvás légkörét most már a bizalom, a kölcsönös rokonszenv érzése kezdi felváltani — tette hozzá. A Szovjetunió — mondotta — a kapcsolatok lehető legteljesebb kiszélesítése mellett van. Reményét fejezte ki az iránt, hogy erről az Egyesült Államokban is hasonlóképp gondolkodnak, s így — fűzte hozzá — derűlátóan tekint a két ország viszonyának jövőbeni alakulása elé. Gorbacsov kifejtette: 1988 úgy marad meg az emberek emlékezetében, mint az az esztendő, amelyben megkezdődött a legfenyegetőbb fegyverfajta, a nukleáris fegyverek leszerelése. Mindemellett számos egyéb jele is volt tavaly annak, hogy rendkívül fontos és kedvező irányú változások kezdődtek a világban. Ennek alátámasztására Gorbacsov megemh'tette az afganisztáni válság rendezése felé tett lépéseket, az iráni-iraki fronton létrejött fegyvemyugvást, a Délke- let-Ázsiában és Afrika déli részén tapasztalható enyhülő feszültséget. Gorbacsov meleg szavakkal emlékezett meg az örmény katasztrófa nyomán világszerte megnyilvánult együttérzésről és külön is hangot adott a Szovjetunió hálájának a tragédia után tanúsított amerikai segítőkészségért. Végezetül kifejezte jókívánságait az Egyesült Államoknak, üdvözölte az új esztendő alkalmából az amerikai népet, amelynek békét, egészséget, jólétet kívánt. A franciák ízlése Ben Johnsont is díjazta Az év embere: Cuellar A francia rádió, a Paris-Match és az FR3 televízió világméretű felmérésében Javier Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkár lett az év embere. Második helyen végzett csekély különbséggel lemaradva Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, aki tavaly az év embere volt. A harmadik helyen mögöttük, messze lemaradva, az év negatív szenzációja áll, az olimpián aranyérmétől dopping miatt megfosztott kanadai rövidtávfutó: Ben Johnson, aki megelőzte Reagan amerikai elnököt. A francia rádió nemzetközi adása (RFI) ezúttal hatodik alkalommal kérte hallgatóinak szavazatát és 32507 levelet kapott a világ 108 országából. Az eredményben erősen közrejátszott az RFI hallgatottságának földrajzi megoszlása és a szavazás technikája. Minden válaszolótól egy képzeletbeli dobogó három helyére kértek jelölést, s az így súlyozott válaszokat öszszesítették. Döntően esett latba, hogy a szavazatok kétharmada a rádió legrendszeresebb hallgatóitól : Afrika országaiból került ki. Az RFI eredményt összegező vitaműsorában tüstént rámutatott, hogy Gorbacsov négy földrészen is elsőnek bizonyult, Afrika túlnyomó részvétele billentette a mérlég nyelvét az ENSZ-főtitkár javára. A szovjet vezető kvázi duplázása az utóbbi évek páratlanul hatásos politikai egyéniségét mutatja, míg Cuellar ez évi sikere lényegében a világ- szervezet hatékonysága növekedésének elismerését. Maga a főtitkár úgy nyilatkozott az egyenes adásban, hogy „nem is hiszem, hogy kiérdemeltem ezt a címet. De örülök neki, mert ebből is látszik, hogy az ENSZ-t egyre jobban ismerik szerte a világon. A diplomata feladatának mindig a béke egyengetését tartottam.” Kötetlen felhasználásra 60 milliárd dollár Japán kormányhitel Magyarországnak A japán kormány döntése alapján a Japán Export-Import Bank kötetlen felhasználású, 60 millió dollár értékű hitelt nyújt Magyarországnak. Az erről szóló hírt vasárnap, az év első napján közölte a Nihon Keizai Sim- bun, a távol-keleti ország vezető gazdaságpolitikai napilapja. A tokiói kormány annak ellenére a hitel nyújtása mellett döntött, hogy a washingtoni szenátus 1988 őszén határozatot fogadott el a kötetlen hitelek folyósításának felfüggesztéséről a Szovjetuniónak és a kelet-európai országoknak. A japán lap szerint a döntés meghozatalánál a tokiói kormány figyelembe vette, hogy Magyarország tagja a Világbanknak, a Nemzetközi Valutaalapnak, és a szocialista országok közül elsőként létesített gazdasági kapcsolatokat Dél-Kore- ával. Mindez azt mutatja, hogy a magyar gazdaságpolitika a szocialista országoké között a legnyitottabb. Amennyiben a magyar gazdaság továbbhalad megkezdett útján, további hitelek nyújtását is kilátásba helyezi a japán kormány — írta a Nihon Keizai Simbun. Harsány óévbúcsúztatás, csendes évkezdés Megint csak — nem először az utóbbi években — kikeleti szelekkel, tavaszi verőfénnyel köszöntött be az új esztendő. A harsány óévbúcsúztató, szilveszter éjszakája után csendes vasárnapra, józan reggelre ébredt az ország. Tarka forgatagra már csak a széttaposott, színes szerpentinek, a citromsárga, égszínkék, jajvörös és hupüila konfetti- pöttyöcskék emlékeztetnek, zajos mulatságra pedig az elhajított trombitatölcsér, a járda mellé söpört üvegtörmelék, s néhány tavalyról bódult ténfergő. Ami hajnalban még deres volt — teJ tőn a cserép, utcán a flaszter, bokron a tavalyi levél — reggelre nedvesen, frissen mosdatva tündökölt. A korhelylevest megették, az asztalokat leszedték, a konyhákban rendet tettek, a vendégeskedők hazaindultak, az emberek 1989 első napján abban reménykedtek, hogy vigasságszerző új esztendőnek nézünk elébe. Elmúlt ez a szilveszter is. A nagyobb szállodákra kikerült a Szerpentinek között a Hotel Egerben Említettük,hogy a telt ház táblák majdhogynem minden helyre kikerültek, de ezzel együtt is az emberek nagy részénél a kényszerű takarékosság jegyében telt el az ünnep. A szokottnál kevesebbeknek tellett a mulatságokra. A vékonyabb pénztárcájúak otthon, családi körben, tévé előtt búcsúztatták 1988-at, bízva abban, hogy az idei év több örömet hoz számukra. telt ház tábla. Például a fővárosi Atrium Hyattban a szokásos NSZK-beli és ausztriai vendégeken kívül sokan érkeztek Olaszországból és Svájcból. A Hiltonban NSZK-beliek és osztrákok voltak a legtöbben. A Vigadóban mintegy 400 olasz szórakozott önfeledten. S a margitszigeti Termál Szállóba is jóval többen érkeztek az idén az itáliai félszigetről mint régebben. Akadtak külföldiek — mégpedig japán és német turisták — a Hotel Egerben is, ahol a Park Szálló és az Eger Hall vendégeivel együtt mintegy 600-an mulatták át az éjszakát. Kétféle menü között választhattak. íme az egyik: a koktélt fácánerőleves követte fiirjtojással, azután töltött pulykamell került az asztalra Kumberland mártással, amit ropogós malacsült követett vöröskáposztával. Ezt követően szervírozták fel az ünnepi habos tortát, a vegyes sajttálat s a kávét. Éjfélkor durrantak a pezsgősüvegek, s aki még bírta, az füstölt tarját ehetett úgynevezett Szé- passzony-völgyi saláta kíséretében. Itt kisorsolták az újévi malacokat is. S aki bírta, hajnali ötig rophatta a táncot. A megye szállodáinak, éttermeinek nagy részében ugyancsak telt ház volt. A gyöngyösi Kékes étteremben 130-an, a hatvani Búzavirág étteremben több mint százan vigadoztak, többnyire a helyiek s a környező településeken élők. Hasonló számban búcsúztatták az óévet a hevesi Akác étteremben is. Ünneprontók iinináim hagyomány, hogy sziivcsziel éjfélkor sok-snk egri összegyűlik a Dobó téren. Mii tagadás, irigylésre méltó ez a kezdeményezés. Barátok szorongatják egymás kezét, békés, boldog új évet kívánva. Vasárnapra virradóra is több százan fordultak meg itt, viszont olyanok is az ünneplők közé keveredtek, akiknek ekkor már a kijózanítóban lett volna a helyük. Közülük nem is egy fura módját választotta az ismerkedésnek. Pezsgősüvegük dugójával ismeretlen emberek fejét vették célba, sőt, akadt olyan, magáról megfeledkezett siheder is, aki magával a pezsgősüveggel célozta meg a másikat. Néhánvan pedig annyira nem bírtak az erejükkel, hogy hulladékgyűjtő edényeket borítottak fel, ablakokat, vitrineket zúztak be. Ha így foly tatják, aligha lesz számukra békés az idei esztendő. Húzd rá cigány! Almába harapott a malac (Fotó: Gál Gábor) Tovább pörög a mókuskerék — Én inkább az elmúlt évre emelem poharamat — mondta éjfélkor egyik barátom, miután a mulatozó társaság csendben végigállta a Himnuszt. — Ezt is tűrhetően túléltem. Vajon hányán voltak, akik hasonlóképpen vélekedtek szilveszter éjszakáján? Menynyien, akik az önkizsákmányolás szintjén hajtják magukat, hogy családjuknak biztosíthassák a korábban elért szintet, s épp csak lélegzetvételnyi pihenést engedélyez nekik az év vége? Mennyien, akik lemondva a kis haladásért aránytalan erőfeszítést követelő harcról, napról napra szembenéznek szűkülő lehetőségeikkel? Mi bátontót lehet mondani az új év beköszöntével nekik, akik magukat becsapottnak, helyzetüket kilátástalannak érzik? Vigasztalja-e őket, hogy miközben ők napi gondokkal küzdenek, egy szűk rétegnek elegáns villára, nyugati autóra, bejárónőre, távoli utazásokra is futja. Elvárhatjuk-e, hogy a megélhetés hajszájában lelkesen bólogassanak a közben megszületett, vitathatatlan eredményekre? Hiszen, ha azt mondom: szerkezetátalakítás, ráfeleled: munkanélküliség. Ha azt hallod: világútlevél, visszakérdezel: mire elég a 20 ezer forintos keret? Ha az egyszintű árrendszer fontosságáról győzködlek, a növekvő inflációval vágsz vissza. Modern adórendszer bevezetése? Helyes, feleled, de miért etióp bérekkel? Ha arra figyelmeztetlek, hogy a kormány is nehéz helyzetben van, rávágod: hát még mi, kisemberek, akik ezt a döcögős útkeresést finanszírozzuk! Ha a demokratizálódó közéletünkre hívom fel a figyelmedet, azt tanácsolod: beszéljem ezt meg inkább a szintén szervezetet alapító régi és új sztálinistákkal... Olyan helyzet ez, amikor önmérsékletre van szükség minden oldalon, és mivel a türelem fogyóeszköz, határozott léptekkel tovább kell vinni a reformot, nem felemás tűzoltó-intézkedésekkel lejáratni. Ugyanakkor meg kell találni a módját, hogy ezek már ne a lakosság vállát nyomják. Az ember, ha már nem búja, lerázza magáról a terhet. De vajon meddig kell még ezt a „súlyfelesleget” cipelni? Egyes szakértők 3-4 évet, mások jóval többet jósolnak. Honnan vehetünk még erőt ezen évek átvészelésére, ha már szinte minden tartalék kimerült? Hiteink apályával is maradt még egy kötelességünk : gondolni a jövő nemzedékre. Kezünkbe kapaszkodik, hozzánk bújva csacskasá- gokat fecseg, új játékokért sír a jövő. Ha más már nem is, gyermekeink sorsán érzett aggódás újra és újra betaszít bennünket a mindennapok mókuskerekébe. Vidámabb szilveszterekért megújuló nekifutásaink közben persze nem felejtjük el a slágert dú- dolgatni: „Nekem nem ezt ígérték, kérem...” Koncz János
