Népújság, 1988. december (39. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-14 / 297. szám
NÉPÚJSÁG, 1988. december 14., szerda GAZDASÁG — TÁRSADALOM 3 Egy új kft születik Szőlő- és borgazdaságunk helyzete III/3. Amikor a vevők is nyertesek... November végén Egerben tanácskoztak a Ruhaker Társasághoz tartozó cégek képviselői, s döntöttek arról, hogy kft-vé alakulnak át. Mi húzódik meg ezen elhatározás mögött, mit remélnek mindettől az érintettek? Erről beszélgettünk Haász Tamásnéval, a Heves Megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat igazgatójával. — Nos — mondja —, először talán nézzük meg, mi is volt a helyzet korábban. A Ruhaker Társasághoz tizenkét ruházati kiskereskedelmi vállalat tartozott, az irányítást pedig — budapesti székhelyén — egy három személyből álló titkárság végezte. A fő hangsúly a szakmai konzultáción, az informáláson nyugodott. Az importkeretekből a társaság 4 százalékkal részesült, azaz ez éves szinten mintegy 400 millió forint értékű terméket jelentett. Igen ám, de ezen ösz- szeg javarészt a győri és a bajai ruházati kereskedelmi cégnél „csapódott le”, míg a többiek hátrányosabb pozícióban voltak. Magyarán: gazdasági érdekellentétek alakultak ki, ugyanakkor épp a gazdasági területen ez a szervezet meglehetősen keveset nyújtott. E forma a mai helyzetben egyetlen vállalatnak sem érdeke, emellett pedig olyan kényszerítő körülmények is akadtak, amelyek abba az irányba hajtottak bennünket, hogy valamiféle gazdasági egyesüléssé alakuljunk át. — Hogyan működik majde kft? — Mielőtt erre felelnék, annyit szabadjon megjegyeznem, hogy minderre a lépésre 1989-től a lehetőség is megvan, hiszen akkor életbe lép a társasági törvény. Ami a felépítést illeti... Ott van mindjárt a taggyűlés, amely a törzstőketulajdonosokat tömöríti. A vállalkozás törzstőkéjét ugyanis a résztvevők adják össze, s mindenki olyan arányban részesedik az eredményből, amennyivel beszállt, s az irányításba való beleszólás is ettől függ. A napi tennivalókat, tárgyalásokat az ügyvezető elnök és beosztottja intézik, s lesz egy felügyelő bizottság is. Ha minden igaz, úgy a jövő esztendő első napjaiban a cégbíróságon már bejegyeztetjük a kft-t. — Kérem, kicsit részletezze, milyen okok is motiválták ezt a lépést. . . — Alapvető szempont, hogy az idetartozó kiskereskedelmi vállalatok — amelyek egyébiránt évente összességében 16 milliárdos forgalmat produkálnak — az eddiginél egységesebben jelenjenek meg a piacon — gondolok itt a termelőkre és a nagykereskedelemre — mint vevők. Célunk, hogy bizonyos cikkeket önmagunknak termeltessünk, s ezzel kikapcsoljuk a lánckereskedelmet. Ilyenformán nem csupán a mi eredményeink javulhatnak, hanem a vásárlók is olcsóbban juthatnak az árukhoz. A haszon tehát nem kizárólag a miénk. Ráadásul úgy érezzük, hogy a piacot, vagyis a vevők igényeit mi ismerjük a legjobban, azaz így sokat tehetünk azért, hogy a boltokban valóban olyan portékákat lehessen kapni, amelyeket az emberek keresnek. Az átalakulás persze nem megy egyik napról a másikra, tehát sok-sok munkára lesz még szükség ahhoz, hogy megismerjenek, elfogadjanak minket a gyártók. De abban bízom, hogy 1989 első felében már a fogyasztók is tapasztalnak pozitív változásokat. Egyet tehát még egyszer le kell szögeznem: nevezetesen, hogy egy-egy termék nem mehet át any- nyi kézen, mint korábban, mert az csak drágasághoz vezethet. — Ez a dolog belföldi oldala... De mi lesz külkereskedelmi téren? — Az új „felállás” itt is nagyobb lehetőségeket biztosít. Már csak azért is, mert a kft nagyobb importkeretre jogosult a már említett 4 százaléknál. Egyébiránt az ezzel kapcsolatos igényünket jelezzük a Kereskedelmi Minisztériumnak, s tervezzük, hogy megszerezzük az önálló export-import jogot. A szocialista országokból szeretnénk olcsó ruházati és napi cikkeket behozni, míg a nyugatiakból ruházati és műszaki árukat. De itt is az a lényeg, hogy „kikapcsoljuk” a folyamatból a nagy- és a külkereskedelmi egységeket. Ha ezt megoldjuk, úgy a vásárlók is sokat nyernek. Mert mi is a mai állapot? Mire egy- egy külföldről érkező dolog bejut az országba, addigra a vámok stb. következtében az ára már a duplájára nő, s erre még idehaza annyiszor tíz százalék „rakódik rá”, ahány kézen átmegy. Nos, mi éppen az effajta áttételeket kívánjuk megszüntetni. Utalnom kell arra — ez ugyanis cseppet sem elhanyagolható —, hogy amennyiben a kft bejegyzése megtörténik, úgy — hasonlóképpen a Skálához — mi is közös, egységes propagandával igyekszünk majd megjelenni. — Mit profitálnak mindebből a társaság tagjai? — Nézze, egyfajta piacbeszűkülésnek ma is tanúi vagyunk. A nagykereskedelmi vállalatok egyes kurrens cikkeket már most sem adnak el nekünk, hanem saját bolthálózatukon keresztül értékesítik azokat. A társasági formában — most és távlatilag is — az is a hasznunk, hogy ezen portékákhoz mi is jobban hozzájuthatunk. Az sem hagyható figyelmen kívül, hogy 1988-tól kisebb lett az árrés. Cégeink fenntartásához viszont feltétlenül szükségünk van arra az árrésre, amellyel ma a nagykereskedelem dolgozik. — Úgy tudom, az egri tanácskozásnak volt egy másik témaköre is... — Valóban. Arról van szó, hogy az országban létrehozzuk — mégpedig a napokban — az úgynevezett Krajcáros üzlethálózatot, vagyis azokat a boltokat, ahol olcsóbb áruk lesznek majd. Hazánkban harminckét ilyen egység nyílik. Megyénk minden városában lesz egy-egy ilyen. Azokat az üzleteket szervezzük át „krajcárossá”, ahol gyermekruházatot árulnak: Egerben a Babi-Mamit, Hatvanban a Gabit, Gyöngyösön és Hevesen a Mátyás király úti, illetve a Tanácsköztársaság téri árudát. Tesszük ezt azért is, mert manapság egy kisfiú és egy kislány felöltöztetése nem éppen olcsó mulatság, azaz nagyon is zsebbevágó dolog. Félreértés ne essék, itt nem afféle bóvlikról lesz szó. S hogy mitől lesznek mégis kevésbé borsosak az árak? Több elképzelésünk is van: igyekszünk beszerezni — mind bel-, mind pedig külföldről — olcsó termékeket, aztán termeltetünk is, valamint azzal is próbálkozunk majd, hogy raktárkészleteket vegyünk meg. Ennyi hát a „titok” ... Láthatja tehát, hogy ötletekben, elszántságban nincs hiány. Most már csak az van hátra, hogy mindezek a valóságban is ténylegesen kamatozzanak... (sárhegyi) Az új Polski 126 bis kisautó A lengyel autógyár szakemberei közlekedési újságíróknak bemutatták az új Polski 126 bis kisautót. Az új 650 köbcentiméteres újdonsága többek között a vízhűtéses padló alatti motor, a generátortöltés, a kagylóülés, a hátsó fűtőszálas szélvédő. A fogyasztása is alulmarad az eddigieknél. Remélhetőleg hamarosan találkozhatunk a magyar közutakon is a külsőre nem változott autóval. (Fotó: E. Várkonyi Péter — MTI) Márka- és érdekvédelem A szőlőfeldolgozás létesítményei műszaki-technológiai színvonal tekintetében alig alkalmasak a szelektált, a minőség szerint elkülönített feldolgozásra, az illat- és zamatanyag jobb kinyerésére, reduktív, tiszta borok készítésére. így a műszaki háttér hiánya is hozzájárul ahhoz, hogy nem alakult ki olyan felvásárlási árrendszer, amely a minőségi termelésre ösztönözne. Ezért mindenekelőtt a történelmi borvidékeken hozzá kell látni a szakaszos feldolgozás megvalósításához. Ültetvényeink termőképessége mellett a tárolásnál lényeges mennyiségi hiány nem mutatkozik. Más dolog viszont, hogy a tá- rolóedényzet minőségi állapota, valamint összetétele nem megfelelő, és így nem biztosított az érlelés értéknövelő igényének megvalósítása sem. Fizikai eljárások Fontos ezért, hogy a tárolótér szintentartó fejlesztése alapvetően a tárolóedények minőségi ösz- szetételének javítását célozza meg. Ezt kifejezésre lehet juttatni a tárolótér-fejlesztés támogatásának differenciálásával is. A jól méretezett és minőségben is megfelelő elhelyezés teremti meg a műszaki feltételét olyan ésszerű készletgazdálkodásnak, amely az elmúlt évekhez hasonló ágazati gondok levezetését a jelenleginél lényegesen kisebb áldozatok árán teszi lehetővé. A túltermelés és a minőség előtérbe helyezésével a szőlőtermelő országok legfőbb törekvése boraik javítása, a gazdaságosabb export növelése, a belföldi fogyasztók visszanyerése. A tömegnedűk iránti kereslet a nemzetközi piacokon erősen lecsökkent. Az EGK országaiban jelentős részét támogatással lepárolják. Ezért helyes, ha a figyelem a palackos termelés fokozására irányul. A hazai borgazdaságban jelenleg 35 palackozó üzem működik. Mennyiségben ez bőségesen elegendő lenne, azonban az igényes piacok kiszolgálását csak egy-két üzem képes teljesíteni. Az utóbbi években az élelmiszeripar több területén felerősödtek azok az irányzatok, amelyek a különféle kémiai anyagok kiszorítására törekedtek, hivatkozva a vegyszerek egészségre káros, hosszabb távon mérgező hatásaira. A borászati technológiában is a korábban alkalmazható szerek egyre jobban kiszorulnak, és fokozatosan át kell állnunk a fizikai borkezelési eljárások megvalósítására. Amióta a bot világpiacán szigorodtak a feltételek, egyre nagyobb hangsúlyt kap a márka- és érdekvédelem. Ezért nekünk is az ágazat termeléspolitikájának központi kérdésévé a minőségi termelést, a származási hely megjelölését, és az eredetvédelmet kell tenni. Ennek érdekében kívánatos kialakítani a termelés, a minőségvédelem, a forgalmazás, a piacirányítás és -ellenőrzés hatékonyan működő szakmai szervezetét. A bor minden termelő államban erősen felügyelt. Tekintélyes, átfogó szervezet létrehozására lenne szükség, amely a borgazdaság érdekvédelmét ellátva feltárná a szakma hiányosságait. Egyben megakadályozná a hamisításokat, irányítaná a fejlesztéseket. Figyelemmel kísérné a fogyasztó igényeit, a külpiac fejlesztését. Csak vonakodva látnak hozzá ... Felügyelne az eredetre utaló elnevezést viselő területek munkájára, mivel az arra utaló igény feltétele, hogy a termelő egyértelmű szándéka a minőségi bor termelése és fellendítése legyen. Fő feladatként a magyar bor hitelének biztosítását és garantálását kell megszabni. A jelenleg működő szervezetek munkájában, tevékenységében nem teljesül a fenti igény. Emellett alapvető igényként jelentkezik egy olyan fajta termelői érdekvédelem, amelyik borvidékenként alulról építkező szervezet keretében valósul meg. A termelés fontosságának, szerepének hangsúlyozása nem csupán a termelési tevékenységen nyugszik, hanem azon a kifejezett óhajon, amit az érdekeltek kinyilvánítanak. Nevezetesen: közösen kívánnak részt venni a termék eredetiségét, hitelességét és minőségét biztosító munkában. Ez az akarat feltételezi a termékbe vetett hitet és bizalmat, amellyel nem csupán a fogyasztó igényét kívánják kielégíteni, hanem a tények alapján bizonyítani a termelt bor egyedi, sajátos értékét. Hasonló gyakorlattal találkozunk valamennyi jelentős történelmi hagyományokon nyugvó bortermelő országban. A termelés és a piac összevetése, a magyar szőlő-borgazdaság rendkívül gazdag hagyománya, hírneve kifejezett igénnyé teszi, hogy ne a mennyiség uralkodjon aíninőség fölött. Ma az a helyzet, hogy senki nem vitatja ennek fontosságát, de még sincs összefüggő minőségi eredetvédelmi elképzelés. A szőlő- és bortermelés gazdasági szereplői elfogadják ugyan ezt az igényt, de csak vonakodva és igen kevés meggyőződéssel látnak hozzá a tájtermelés, az eredetvédelem gyakorlati megvalósításához. A fejlesztés céljaként azt kell kitűznünk, hogy a hazai szőlő- és bortermelésre épüljön, és ne ettől függetlenül folytatódjék a borászati tevékenység. Korszerűbb szervezetet, érdekeltséget Vissza kell térni ahhoz a hagyományos igényhez, hogy az eredetvédelmen alapuló minőségi termelés befolyásolja az ágazat tevékenységét. Szőlőültetvényeinkben 35—40 milliárd forint értékű nemzeti vagyon testesül meg. Ez a nemzeti vagyon olyan termelőeszköz, amely évente 15 milliárd forintot meghaladó termelési értéket ad. A szőlőtermelés 10 százalék körüli arányban járul hozzá a növénytermelés bruttó termelési értékéhez, a mezőgazdaságilag művelt terület nem egészen két és fél százalékáról. Az ágazat termékei — 90— 92 százalékban feldolgozva — fele részben exportpiacon értékesülnek. Az ebből származó árbevétel 7—8 milliárd forint, ami az összes élelmiszerexport értékének 8—8,5 százaléka. Nem közömbös tehát, hogy ezzel a jelentős termelővagyonnal, a gazdasági szerkezetben betöltött szereppel miként sáfárkodunk. A szőlő- és borvertikum előtt álló feladatok igen sokrétűek, a minőségi termelés, a hatékonyabb piacépítő tevékenység gyorsításának számos feltételére kiterjednek. A feladatok eredményes megvalósítására, az eddigieknél szélesebb területeken szükséges elérni a szőlő- és bortermelés gazdasági szereplői szervezeti és érdekeltségi kapcsolatainak továbbfejlesztését, új formák kialakítását. Ezért az ágazatban újra kell gondolni a termelés, a felvásárlás, a forgalmazás, valamint a támogatás elképzeléseit. Ezekhez igazodóan új stratégia kidolgozására és alkalmazására van igény és szükség. Vége Dancz Pál ny. vezérigazgató Egyenrangú partnerekként az üzletpolitikában ... Beszélgetés Szigethy Miklóssal az Agrobank Rt. vezérigazgatójával A közelmúltban avatták fel az Agrobank Rt. egri fiókjának irodaházát, amely nemcsak a pénzintézet életében tölt be jelentős szerepet — egyben azt is igazolja, hogy a bank arra törekszik, az ország minden területén igénybe vehessék a partnerek sokoldalú szolgáltatásaikat. Az Agrobank fél évtizedes történetében, fejlődésében különösen az elmúlt év volt kiemelkedő jelentőségű, ám az idei üzletpolitikai céljai is eredményesen valósultak meg. Ma már tíz fiókjuk van, s mindenütt figyelembe veszik a helyi sajátosságokat, gondokat, igényeket. Szigethy Miklóst, a bank vezérigazgatóját azért kértük beszélgetésre, hogy tüzetesebben is megismerkedhessünk működésük főbb irányaival. — Milyen szempontok vezérlik a pénzintézet hitelezési tevékenységét? — Elsősorban az élelmiszer- gazdaság, a szorosan kapcsolódó háttéripar, valamint a népgazdaság devizagazdálkodásának javítását szolgáló különböző fejlesztésekre, illetve az erre irányuló lehetőségekre összpontosítjuk erőinket. A bank által gondozott szerződések teljes előirányzata elérte napjainkra a 12 milliárd forintot, ebből a bruttó kötelezettségvállalásunk közel 7 milliárd forint. Ezt az összeget mintegy 700 gazdálkodó egység veszi igénybe. A működő tőkénk növekedése folytán számos, az élelmiszer-gazdaság hatékonyságát javító fejlesztésbe kapcsolódtunk be, mint teljes körű finanszírozó. Kapcsolatban állunk más pénzintézetekkel is, például a Magyar Nemzeti Bankkal kötött hitelszerződések révén részt veszünk a Világbank agráripari korszerűsítési programjában, az ipari szerkezetátalakító komplex tevékenységben, valamint az integrált állattenyésztési programban. Fennállásunk óta közel harminc önálló vagy gesztorált társulásba léptünk be. Ebből négy külföldi érdekeltségű vegyes vállalat, de továbbra is keressük a lehetőségeket az újabbakkal. — Említette, hogy nem csak az élelmiszer-gazdaság, hanem a háttéripar fejlesztését is szolgálják . . . — Jelentős összeget képvisel tevékenységünkben a MÉM központi műszaki-fejlesztési feladatok pénzügyi lebonyolítása. Napjainkban mintegy kétmilliárd forintnyi kutatási-fejlesztési összeg pénzügyi vitelét végzi bankunk. A gyors megvalósítást 192 millió forint innovációs kölcsönnel segítjük, a kutatóhelyek pedig 900 milliós teljesítményértékkel, illetve pénzösszeggel járulnak ehhez. Több mint egy- milliárd forinttal az állattenyésztő telepek létrehozásában is közreműködünk: 33 üzem részére 750 millió beruházási hitelt, illetve banki alapjuttatást nyújtunk. Tizenhatezer tehénférőhely és 22 ezer sertéshizlaló férőhely korszerűsítésére kerül sor ily módon. — Miként támogatják a kistermelőket, a vállalkozásokat? — Hosszú távú üzletpolitikánk szerves részének tartjuk, hogy közreműködjünk a mező- gazdasági kistermelés korszerű anyagi-műszaki hátterének (Fotó: Szántó György) megteremtésében. Jövőre bővíteni szeretnénk a kört. Elsősorban a vállalkozói tevékenység finanszírozása mellett egyben a szakértelmet is szolgáltatjuk. Mindenekelőtt az eladható termékek támogatására koncentrálunk, hiszen népgazdasági szinten is ez hoz jelentős hasznot. Aki például 300 sertést hizlal magángazdaságban, annak nagyüzemi szintű hitelt nyújtunk, s egyre inkább ez a jövő útja. De részt kívánunk vállalni a zöldségtermesztés támogatásában is. — Hogyan jellemezné a bank és a vállalatok kapcsolatát? — Csak a szoros együttműködés hozza meg a kívánt eredményt. A fejlesztéseket mi szíves örömest felvállaljuk, finanszírozzuk, egyben felelősséggel is tartozunk értük. Ha úgy tetszik, beállunk a versenybe, s olyan feltételeket kínálunk, hogy megélje hozzánk fordulni. Fontosnak tartjuk a bizalommal teli kontaktust, nemkülönben azt, hogy a nálunk elhelyezett pénz forgatását biztosítsuk. Természetesen, nem mindig pénzben mérhető a minőségi szolgáltatás. A vállalatokat mi egyenrangú partnernek tekintjük. — Önök együttműködési megállapodást kötöttek az Egri Városi Tanáccsal: hatvanmillió forinttal támogatják a városi uszoda építését. Miért vállalkoztak erre? — Az a célunk, hogy fiókunk szerves részévé váljon a város társadalmi-gazdasági életének. Ezzel azt bizonyítjuk, hogy nemcsak jogaink, hanem kötelességeink is vannak. Egyébként nem újkeletű ez a pénzintézet életében. Sopronban például a tavaszi, őszi ünnepi heteket támogatjuk, Szegeden a malom építését finanszíroztuk. Mindenütt a helyi érdekeket tartjuk szem előtt: Egernek ismert a híre, mint úszóvárosnak, s tudjuk, itt az Uszoda megépítése okozott nehézséget. A segítséggel szeretnénk markánsan jelen lenni a megyeszékhelyen. Mindemellett, meggyőződésem, ha nem tudunk új formákat bevezetni, ha nem vagyunk eléggé rugalmasak, akkor nincs ránk szükség. Úgy is fogalmazhatnám, pénzintézetünknek létérdeke, hogy megtalálja a társadalmi, emberi kapcsolatokat az ország minden részén ... mikes
