Népújság, 1988. december (39. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-13 / 296. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIX. évfolyam, 296. szám ÁRA: 1988. december 13., kedd 1,80 FORINT Grósz Károly és Németh Miklós fogadták Willy de Clercq-et Grósz Károly, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt főtitkára hétfőn este fogadta Willy de Clercq-et, az EGK bizottságá­nak tagját, a külkapcsolatok, ke­reskedelmi megállapodások fe- . lelősét, aki az EGK küldöttsége élén tartózkodik hazánkban. A találkozón jelen volt Beck Tamás kereskedelmi miniszter. Németh Miklós, a Miniszter- tanács elnöke hétfőn az Ország­házban fogadta Willy de Clercq- t, az EGK bizottságának tagját a külkapcsolatok, kereskedelmi megállapodások felelősét. Willy de Clercq a Magyarország és az EGK kereskedelmi és gazdasági együttműködési megállapodása alapján létrehozott vegyesbizott­ság első ülésén résztvevő közös piaci küldöttség vezetőjeként tartózkodik hazánkban. A szívélyes légkörű megbe­szélésen részt vett Nyers Rezső államminiszter és Beck Tamás kereskedelmi miniszter, a bizott­ság ülésén résztvevő magyar de­legáció vezetője. Sallangok nélkül... Ezen az ünnepségen nem volt elnökség. Ennek a jubile­umi ceremóniának a szerve­zői rájöttek arra, hogy az em­bereket nyomasztja a hatal­mas transzparensek súlya, a rikító feliratok öntömjénező idézetjialmaza. Az esti prog­ram résztvevői természetes dolognak vették, hogy az ün­neplő város vezetői ugyan­azokban a széksorokban fog­lalnak helyet, amelyekben ki­ki maga választotta meg az ülésrendet. Ezen az ünnepsé­gen a véletlen diktálta, hogy a közismert zenetanár mellett egy igazgatónő, vagy egy jól gazdálkodó vállalat brigádve­zetője, netán egy díszegyen­ruhás munkásőr figyeli, éli át a pergő eseményeket. Ekkor és ott olyan fesztelennek, könnyűnek érezte magát mindenki. Lám, ma már nem egy pél­da igazolja, csinnadratták nélkül is lehet tisztelettel adózni emberek és történelmi hagyományok előtt. S lehet értékelni a sorsforduló emlé­kében az emberléptékű elveT két és tetteket. Az emberben pedig az egykori és a mai helytállást, a követendő pél­damutatást. Lehet hitté tenni eszmét örök fohász nélkül, csupán érthető, világos és meggyőző szavakkal. Lehet csodálni nőt s férfit, élete de­lén túllépett, élettapasztalt bölcset, de heves érzelmű ifjút éppúgy, még ha olykor-oly­kor csodabogárnak tűnik is, lehet becsülni őket nemes egyszerűséggel is. Hiszen a mai kor rohanó és egyre raci­onálisabb világa nem a homo sapiens-i érzelmeket igyek­szik kirekeszteni dolgos és ünnepnapjainkból, hanem mindinkább a teátrális pózo­kat. Az üres, magamutogató külcsínt, amely semmit rejtő paraván csupán. S ha lebont­ják, mögötte ott éktelenkedik színtelenül a formalitások egyre gyengébb lábakon álló pillérrendszere. Az embernek arra van szüksége, hogy elfogadják önmaga formálta arcát, s le­vetessék vele az uniformizált maszkot. Égyre inkább érző­dik környezetünkben, hogy hellyel-közzel egyengetik már az igazi egyéniségek ma még rögös útját. Hogy ne kü­löncködésnek, kivagyiságnak véljék egy vállalati igazgató esti-hajnali kocogását az egészségéért, a pihentető kertművelést a kikapcsolódás óráiban, a pocakos férfiak ló- tását-futását a sportpályákon, az autóbuszon, vonaton önfe­ledten olvasó, nyelveket ta­nuló útitársainkat, az ’’értel­metlen” hobbit is mesterfo­kon űző ismerőseinket. S vé­gül ne azokat, akik — kioltha- tatlan alkotói igényességüktől indíttatva — életük rövidebb- hosszabb gyertyáját mindkét végéről égetik a munkájuk, közéleti tevékenységük so­rán. Elhivatottságukat, az em­beri élet színesen szép egysze­rűségére törekvőket — mint az említett jubileumi ünnep­ség rendezőit és résztvevőit — csak azok érthetik meg való- -jában és fenntartások nélkül, akik maguk is a sallangok mellőzésével vívták ki tiszte­letünket... Szilvás István Leértékelődő kultúra — csökkenő olvasási kedv Emberek és könyvek Nem kedveznek a mostani idők a kultúrának. A szociológu­sok által készített időmérlegek tanúsága szerint egyre kevesebb idő jut a a kikapcsolódásra, hi­szen mind többet kell dolgozni azért, hogy korábban elért élet- színvonalunkat legalább meg­tarthassuk. Ugyancsak felméré­sek igazolják, hogy kevés szabad óránkban sem az igényes műve­lődés felé fordulunk, hiszen a fá­radt ember megelégszik a keve­sebb szellemi erőfeszítést kívánó szórakozási formákkal is. Ami­kor a fizetést kell beosztani, a kulturális kiadások ugyancsak háttérbe szorulnak, hiszen első­sorban táplálkozni, ruházkodni kell, és a mai árak mellett a több­ségnek másra nem is futja. Sőt, az állami „nagy pénztárca” kezelői is hasonlóképpen gondolkod­nak: az elvonások már olyan mértékűek, hogy tiltakozó akci­ókra késztetik az értelmiséget — gondoljunk a felsőoktatásban ta­nuló diákok összehangolt meg­mozdulásaira, vagy' a pedagógu­sok aláírásgyűjtő mozgalmára. Pedig miként dr. Szűcs Cász.ló, a Ho Si Minh Tanárképző Főis­kola főigazgatója fogalmazott az ünnepi könyvhét megnyitóján: a kulturálódás, s ezen belül az ol­vasás a lélek nélkülözhetetlen fé­nyűzése. Nem véletlen tehát, hogy különféle társadalmi szer­vezetek is programjukba iktatják a könyv becsületének növelését célzó akciókat, rendezvényeket. A Hazafias Népfront már szá­mos tapasztalattal rendelkezik e téren, hiszen az Olvasó Népért mozgalom gazdájaként hosz- szabb ideje harcol az irodalom nagyobb megbecsüléséért. Ennek egyik formájaként ol­vasótáborokat szerveznek, első­sorban az ifjak részére. Nyaranta neves szakemberek segítenek el­igazodni a versek és a próza rej­telmeiben. Ez a kezdeményezés Heves megyéből indult el, és azóta országossá vált. Ugyan­csak itt szervezték meg először a szövetkezeti fiatalok és az iskola- szövetkezetekben tevékenykedő diákok találkozóit. Remélhető­leg ez a forma is elterjed majd. A felnőtt lakosságot a Kell a jó könyv akcióval célozták meg, amely kétségtelen eredményei mellett sok formális elemet is tartalmazott. A legnagyobb ér­deklődés vitathatatlanul a könyvheteket kíséri, közülük is hagyományosan a tavaszi a leg- agyobb. Az idén négy váro­sunkban és két nagyközségünk­korán kezdeni. ben közel hárommillió forint volt a forgalom, ugyanakkor író-ol­vasó találkozókra, előadóestek­re, ankétokra is sor került. Új kezdeményezés az orszá­gos könyvbarát kör megszerve­zése. Ennek jelenlegszűkebb ha­zánkban több mint négyszáz tag­ja van, egyelőre azonban nem működik zökkenőmentesen. Ér­dekeltté kellene tenni a könyves­boltokat a kör propagálására és a tagokkal való precízebb foglal­kozásra, hiszen most még gyak­ran előfordul, hogy a megérke­zett könyveket nem teszik félre, és kiértesítést sem küldenek. A vásárlások háttérbe szoru­lásával a könyvtárak szolgáltatá­sai mind nagyobb hangsúlyt kapnak. Itt jelképes összegért hozzá lehet jutni a legfrissebb ki­adványokhoz is, és ma már a na­gyobb intézményekben külön fonotéka, fénymásolási lehető­ség, helytörténeti gyűjtemény várja az érdeklődőket. Sajnos, a megyei helyzetkép nem túl ró­zsás, bár az utóbbi években szá­mottevő fejlesztéseknek lehet­tünk tanúi. Új bibliotékát kapott Füzesabony, amelyben a köny­vek mellett több mint ezer lemez és kazetta, illetve 130 folyóirat fogadja az olvasókat. Ugyancsak új, szakszervezeti fenntartású könyvtárat adtak át tavaly no­vemberben Bélapátfalván, közel tízezer kötettel. Ügyanakkor ko­moly gondokkal küzd a megyei könyvtár, ahol a tárgyi feltételek már az alapszolgáltatás minősé­gére is negatív hatással vannak. A helyszűke miatt a raktári állo­mány egy részét bérelt helyisé­gekben, a központtól távol kell tárolni, ami bonyolítja a kölcsön­zést is. A statisztika szerint a köz­ponti bibliotékánk az országos utolsó helyen áll a beszerzéseket tekintve, és utolsó előtti az egy lakosra jutó alapterületét illető­en. Sajnos, belátható időn belül jelentős változásra nem lehet számítani, mert bár számos im­pozáns tanulmányterv készült, az anyagi lehetőségek elégtelen­nek bizonyutnak egy új, modern intézmény megépítésére. Mind­ezek ellenére a Bródy Sándor Megyei Könyvtár a hagyomá­nyos szolgáltatások mellett je­lentős részt vállal a közművelő­désben is. Lelassult a szakszervezeti könyvtárhálózat fejlesztése is. Bár számos vállalatnál önálló he­lyiséget kaptak, a hatvan száza­lék még mindig szekrényes mód­szerrel kölcsönöz. Ennek ellené­re még, elmondható, hogy aki akar, hozzájuthat a világiroda­lom és a hazai literatúra klasszi­kusaihoz, a legfrissebb alkotá­sokhoz, a különféle szakköny­vekhez és sajtótermékekhez — már amennyiben érdeklődik még az efféle „luxus” iránt... A modern fü­zesabonyi könyvtárban ezer lemez és kazetta várja a fonotékában az érdeklődő­ket. (Fotó: Koncz János) Hazank és az EGK Vegyesbizottsági ülés Budabesten Megkezdődött a magyar- EGK vegyesbizottság ülése hét­főn Budapesten. Az ülés résztvevőit Beck Ta­más kereskedelmi miniszter kö­szöntötte. Szólt arról, hogy ör­vendetes módon jelentős változás tapasztalható a világ két legkiter­jedtebb gazdasági integrációjá­nak, a KGST-nek és az EGK- nak a kapcsolataiban. Ehhez nagymértékben hozzájárul az az egyezmény, amelyet Magyaror­szág a közelmúltban kötött meg a Közös Piaccal. Az egyezmény még csak 11 napja lépett érvény­be, s máris megkezdődött az ér­demi munka. Magyarország húsz éve folytatja gazdasági rendszerének átalakítását — mondta Beck Tamás. — Ez a re­form korántsem volt töretlen, ma viszont felgyorsulóban van. Je­lenleg nem kis áldozatot követel a lakosságtól, és bizonyos terüle-' teken politikai feszültséggel is jár. Ám a kormányzat mindezt vállalja. Beck Tamás hangsúlyozta, hogy a magyarországi reformók csak széles körű nemzetközi együttműködés. keretében való­síthatók meg sikeresen. Ezért na­gyon fontos mindazon partne­reknek a támogatása, akik ezeket a törekvéseket pótolják. Nem közömbös, hogy az EGK e téren milyen partnernek ígérkezik. Ä vegyesbizottság ülése az el­ső alkalom arra, hogy a Közösség nyilatkozzék: kész-e a megálla­podás szerint mezőgazdasági koncessziók adására és vám- csökkentések cseréjére. Magyar- ország hajlandó előnyöket elő­nyökért cserélni. E téren külö­nösen fontos a mezőgazdaság. Minél előbb sikerül megkezdeni a koncesszió kölcsönös nyújtá­sát, annál előbb lehet konkrét és bizalmat erősítő tapasztalatokra szert tenni. Beck Tamás után Willy de Clercq, az EGK bizottságának kulkapcsolatokert felelős tagja kért szót. Igyekezett eloszlatni azokat a félelmeket, amelyek szerint az EGK 1992 után „ euró­pai erőddé" válik. A gazdasági határok, korlátok elmozdítása a Közösség tagállamai között még nagyobb és szélesebb piaci bázist és lényegesen kisebb költséget jelent majd azok számára, akik a Közösséggel kereskednek — hangsúlyozta. Mint mondotta, a - magyar export lehetőségei is el­sősorban attól függenek, hogy mennyire sikerül Magyarország­nak modernizálnia iparát, képes lesz-e a nyugati cégekkel sokkal fejlettebb együttműködési for­mákat kialakítani. Az ülésen részt vevő nyugat­európai üzletemberek délután a Magyar Gazdasági Kamara szer­vezésében kerekasztal-megbe- szélésen találkoztak magyar vál­lalati vezetőkkel. Gábor András, a Magyar Gazdasági Kamara el­nöke hangsúlyozta, hogy a kö­zelmúltban aláírt megállapodás az Európai Gazdasági Közösség és Magyarország között minősé­gi változást jelent a külgazdasági kapcsolatrendszerben. Remél­hető, hogy a megállapodás révén jóval könnyebbé válik a magyar vállalatok piacra jutása. Willy de Clercq a vegyesbi­zottság munkájával kapcsolat­ban elmondta: keresik azokat a módszereket, amelyek alkalma­sak az ipari kooperáció jelentős bővítésére. Ennek keretében felmérik azokat a gyakorlati akadályokat, amelyek gátolják az együttmű­ködés fejlesztését és megvizsgál­ják, milyen akciók szükségesek a kelet-nyugati vállalkozások szé­lesítéséhez. A jövőben több üz­letember-delegáció érkezik Ma­gyarországra, és segítséget kí­vánnak nyújtani a vállalati veze­tők képzésében is. A vegyesbizottság'ülése ked­den folytatódik. Ülést tartott az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsága Az MSZMP Központi Elle­nőrző Bizottsága Gyenes András elnökletével hétfőn ülést tartott. A testület — a kijelölt munkabi­zottság által előterjesztett javas­lat alapján — elvi állásfoglalást fogadott el a KB pénzgazdálko­dásának ellenőrzésére. A KEB ellenőrző munkájának célja elő­mozdítani, hogy a párt anyagi eszközei továbbra is jól szolgál­ják a politikai munkát, a párt be­vételeiből rendelkezésre álló anyagi és pénzeszközök haté­kony felhasználását, az ésszerű takarékosságot, a változó gaz­dálkodási feltételekhez való ru­galmas alkalmazkodást. A KEB tapasztalatait a párt vezető szer­vei tudomására hozza és megis­merteti a párttagsággal. Somogyi Imrének, a KEB tit­kárának előterjesztése alapján meg­vitatta testület munkatervét. A testület döntött arról, hogy megismerteti a párttagsággal az előző ülésén már jóváhagyott, kiegészítésekkel és módosítá­sokkal gazdagított állásfoglalá­sát a KEB működési elveiről, munkamódszeréről és munka­rendjéről. A testület személyeket érintő pártfegyelmi ügyekben határo­zott. Elbírált pártbüntetések el­leni fellebbezéseket, illetve felül­vizsgált alsóbb pártszervek által kiszabott pártbüntetést. E párt­fegyelmet sértő esetekben a kö­zös jellemző a társadalmi tulaj­donban okozott kár, a felelőtlen, laza gazdálkodás. Részvétlátogatás a szovjet nagykövetségen Grósz Károly, az MSZMP főtitkára és Berecz János, a Politikai Bi­zottság tagja, a Központi Bizottság titkára az MSZMP nevében, Stra­ub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke az Elnöki Tanács képviseleté­ben, Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke és Várkonyi Péterkíú- ügyminiszter pedig a Minisztertanács nevében mély részvétét, cse­lekvő együttérzését fejezte ki Borisz Sztukalinnak, a Szovjetunió ma­gyarországi nagykövetének az Örményországban történt természeti katasztrófa súlyos következményei miatt. A magyar vezetők tegnap tettek részvétlátogatást a Szovjetunió budapesti nagykövetségén.

Next

/
Thumbnails
Contents