Népújság, 1988. december (39. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-13 / 296. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIX. évfolyam, 296. szám ÁRA: 1988. december 13., kedd 1,80 FORINT Grósz Károly és Németh Miklós fogadták Willy de Clercq-et Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára hétfőn este fogadta Willy de Clercq-et, az EGK bizottságának tagját, a külkapcsolatok, kereskedelmi megállapodások fe- . lelősét, aki az EGK küldöttsége élén tartózkodik hazánkban. A találkozón jelen volt Beck Tamás kereskedelmi miniszter. Németh Miklós, a Miniszter- tanács elnöke hétfőn az Országházban fogadta Willy de Clercq- t, az EGK bizottságának tagját a külkapcsolatok, kereskedelmi megállapodások felelősét. Willy de Clercq a Magyarország és az EGK kereskedelmi és gazdasági együttműködési megállapodása alapján létrehozott vegyesbizottság első ülésén résztvevő közös piaci küldöttség vezetőjeként tartózkodik hazánkban. A szívélyes légkörű megbeszélésen részt vett Nyers Rezső államminiszter és Beck Tamás kereskedelmi miniszter, a bizottság ülésén résztvevő magyar delegáció vezetője. Sallangok nélkül... Ezen az ünnepségen nem volt elnökség. Ennek a jubileumi ceremóniának a szervezői rájöttek arra, hogy az embereket nyomasztja a hatalmas transzparensek súlya, a rikító feliratok öntömjénező idézetjialmaza. Az esti program résztvevői természetes dolognak vették, hogy az ünneplő város vezetői ugyanazokban a széksorokban foglalnak helyet, amelyekben kiki maga választotta meg az ülésrendet. Ezen az ünnepségen a véletlen diktálta, hogy a közismert zenetanár mellett egy igazgatónő, vagy egy jól gazdálkodó vállalat brigádvezetője, netán egy díszegyenruhás munkásőr figyeli, éli át a pergő eseményeket. Ekkor és ott olyan fesztelennek, könnyűnek érezte magát mindenki. Lám, ma már nem egy példa igazolja, csinnadratták nélkül is lehet tisztelettel adózni emberek és történelmi hagyományok előtt. S lehet értékelni a sorsforduló emlékében az emberléptékű elveT két és tetteket. Az emberben pedig az egykori és a mai helytállást, a követendő példamutatást. Lehet hitté tenni eszmét örök fohász nélkül, csupán érthető, világos és meggyőző szavakkal. Lehet csodálni nőt s férfit, élete delén túllépett, élettapasztalt bölcset, de heves érzelmű ifjút éppúgy, még ha olykor-olykor csodabogárnak tűnik is, lehet becsülni őket nemes egyszerűséggel is. Hiszen a mai kor rohanó és egyre racionálisabb világa nem a homo sapiens-i érzelmeket igyekszik kirekeszteni dolgos és ünnepnapjainkból, hanem mindinkább a teátrális pózokat. Az üres, magamutogató külcsínt, amely semmit rejtő paraván csupán. S ha lebontják, mögötte ott éktelenkedik színtelenül a formalitások egyre gyengébb lábakon álló pillérrendszere. Az embernek arra van szüksége, hogy elfogadják önmaga formálta arcát, s levetessék vele az uniformizált maszkot. Égyre inkább érződik környezetünkben, hogy hellyel-közzel egyengetik már az igazi egyéniségek ma még rögös útját. Hogy ne különcködésnek, kivagyiságnak véljék egy vállalati igazgató esti-hajnali kocogását az egészségéért, a pihentető kertművelést a kikapcsolódás óráiban, a pocakos férfiak ló- tását-futását a sportpályákon, az autóbuszon, vonaton önfeledten olvasó, nyelveket tanuló útitársainkat, az ’’értelmetlen” hobbit is mesterfokon űző ismerőseinket. S végül ne azokat, akik — kioltha- tatlan alkotói igényességüktől indíttatva — életük rövidebb- hosszabb gyertyáját mindkét végéről égetik a munkájuk, közéleti tevékenységük során. Elhivatottságukat, az emberi élet színesen szép egyszerűségére törekvőket — mint az említett jubileumi ünnepség rendezőit és résztvevőit — csak azok érthetik meg való- -jában és fenntartások nélkül, akik maguk is a sallangok mellőzésével vívták ki tiszteletünket... Szilvás István Leértékelődő kultúra — csökkenő olvasási kedv Emberek és könyvek Nem kedveznek a mostani idők a kultúrának. A szociológusok által készített időmérlegek tanúsága szerint egyre kevesebb idő jut a a kikapcsolódásra, hiszen mind többet kell dolgozni azért, hogy korábban elért élet- színvonalunkat legalább megtarthassuk. Ugyancsak felmérések igazolják, hogy kevés szabad óránkban sem az igényes művelődés felé fordulunk, hiszen a fáradt ember megelégszik a kevesebb szellemi erőfeszítést kívánó szórakozási formákkal is. Amikor a fizetést kell beosztani, a kulturális kiadások ugyancsak háttérbe szorulnak, hiszen elsősorban táplálkozni, ruházkodni kell, és a mai árak mellett a többségnek másra nem is futja. Sőt, az állami „nagy pénztárca” kezelői is hasonlóképpen gondolkodnak: az elvonások már olyan mértékűek, hogy tiltakozó akciókra késztetik az értelmiséget — gondoljunk a felsőoktatásban tanuló diákok összehangolt megmozdulásaira, vagy' a pedagógusok aláírásgyűjtő mozgalmára. Pedig miként dr. Szűcs Cász.ló, a Ho Si Minh Tanárképző Főiskola főigazgatója fogalmazott az ünnepi könyvhét megnyitóján: a kulturálódás, s ezen belül az olvasás a lélek nélkülözhetetlen fényűzése. Nem véletlen tehát, hogy különféle társadalmi szervezetek is programjukba iktatják a könyv becsületének növelését célzó akciókat, rendezvényeket. A Hazafias Népfront már számos tapasztalattal rendelkezik e téren, hiszen az Olvasó Népért mozgalom gazdájaként hosz- szabb ideje harcol az irodalom nagyobb megbecsüléséért. Ennek egyik formájaként olvasótáborokat szerveznek, elsősorban az ifjak részére. Nyaranta neves szakemberek segítenek eligazodni a versek és a próza rejtelmeiben. Ez a kezdeményezés Heves megyéből indult el, és azóta országossá vált. Ugyancsak itt szervezték meg először a szövetkezeti fiatalok és az iskola- szövetkezetekben tevékenykedő diákok találkozóit. Remélhetőleg ez a forma is elterjed majd. A felnőtt lakosságot a Kell a jó könyv akcióval célozták meg, amely kétségtelen eredményei mellett sok formális elemet is tartalmazott. A legnagyobb érdeklődés vitathatatlanul a könyvheteket kíséri, közülük is hagyományosan a tavaszi a leg- agyobb. Az idén négy városunkban és két nagyközségünkkorán kezdeni. ben közel hárommillió forint volt a forgalom, ugyanakkor író-olvasó találkozókra, előadóestekre, ankétokra is sor került. Új kezdeményezés az országos könyvbarát kör megszervezése. Ennek jelenlegszűkebb hazánkban több mint négyszáz tagja van, egyelőre azonban nem működik zökkenőmentesen. Érdekeltté kellene tenni a könyvesboltokat a kör propagálására és a tagokkal való precízebb foglalkozásra, hiszen most még gyakran előfordul, hogy a megérkezett könyveket nem teszik félre, és kiértesítést sem küldenek. A vásárlások háttérbe szorulásával a könyvtárak szolgáltatásai mind nagyobb hangsúlyt kapnak. Itt jelképes összegért hozzá lehet jutni a legfrissebb kiadványokhoz is, és ma már a nagyobb intézményekben külön fonotéka, fénymásolási lehetőség, helytörténeti gyűjtemény várja az érdeklődőket. Sajnos, a megyei helyzetkép nem túl rózsás, bár az utóbbi években számottevő fejlesztéseknek lehettünk tanúi. Új bibliotékát kapott Füzesabony, amelyben a könyvek mellett több mint ezer lemez és kazetta, illetve 130 folyóirat fogadja az olvasókat. Ugyancsak új, szakszervezeti fenntartású könyvtárat adtak át tavaly novemberben Bélapátfalván, közel tízezer kötettel. Ügyanakkor komoly gondokkal küzd a megyei könyvtár, ahol a tárgyi feltételek már az alapszolgáltatás minőségére is negatív hatással vannak. A helyszűke miatt a raktári állomány egy részét bérelt helyiségekben, a központtól távol kell tárolni, ami bonyolítja a kölcsönzést is. A statisztika szerint a központi bibliotékánk az országos utolsó helyen áll a beszerzéseket tekintve, és utolsó előtti az egy lakosra jutó alapterületét illetően. Sajnos, belátható időn belül jelentős változásra nem lehet számítani, mert bár számos impozáns tanulmányterv készült, az anyagi lehetőségek elégtelennek bizonyutnak egy új, modern intézmény megépítésére. Mindezek ellenére a Bródy Sándor Megyei Könyvtár a hagyományos szolgáltatások mellett jelentős részt vállal a közművelődésben is. Lelassult a szakszervezeti könyvtárhálózat fejlesztése is. Bár számos vállalatnál önálló helyiséget kaptak, a hatvan százalék még mindig szekrényes módszerrel kölcsönöz. Ennek ellenére még, elmondható, hogy aki akar, hozzájuthat a világirodalom és a hazai literatúra klasszikusaihoz, a legfrissebb alkotásokhoz, a különféle szakkönyvekhez és sajtótermékekhez — már amennyiben érdeklődik még az efféle „luxus” iránt... A modern füzesabonyi könyvtárban ezer lemez és kazetta várja a fonotékában az érdeklődőket. (Fotó: Koncz János) Hazank és az EGK Vegyesbizottsági ülés Budabesten Megkezdődött a magyar- EGK vegyesbizottság ülése hétfőn Budapesten. Az ülés résztvevőit Beck Tamás kereskedelmi miniszter köszöntötte. Szólt arról, hogy örvendetes módon jelentős változás tapasztalható a világ két legkiterjedtebb gazdasági integrációjának, a KGST-nek és az EGK- nak a kapcsolataiban. Ehhez nagymértékben hozzájárul az az egyezmény, amelyet Magyarország a közelmúltban kötött meg a Közös Piaccal. Az egyezmény még csak 11 napja lépett érvénybe, s máris megkezdődött az érdemi munka. Magyarország húsz éve folytatja gazdasági rendszerének átalakítását — mondta Beck Tamás. — Ez a reform korántsem volt töretlen, ma viszont felgyorsulóban van. Jelenleg nem kis áldozatot követel a lakosságtól, és bizonyos terüle-' teken politikai feszültséggel is jár. Ám a kormányzat mindezt vállalja. Beck Tamás hangsúlyozta, hogy a magyarországi reformók csak széles körű nemzetközi együttműködés. keretében valósíthatók meg sikeresen. Ezért nagyon fontos mindazon partnereknek a támogatása, akik ezeket a törekvéseket pótolják. Nem közömbös, hogy az EGK e téren milyen partnernek ígérkezik. Ä vegyesbizottság ülése az első alkalom arra, hogy a Közösség nyilatkozzék: kész-e a megállapodás szerint mezőgazdasági koncessziók adására és vám- csökkentések cseréjére. Magyar- ország hajlandó előnyöket előnyökért cserélni. E téren különösen fontos a mezőgazdaság. Minél előbb sikerül megkezdeni a koncesszió kölcsönös nyújtását, annál előbb lehet konkrét és bizalmat erősítő tapasztalatokra szert tenni. Beck Tamás után Willy de Clercq, az EGK bizottságának kulkapcsolatokert felelős tagja kért szót. Igyekezett eloszlatni azokat a félelmeket, amelyek szerint az EGK 1992 után „ európai erőddé" válik. A gazdasági határok, korlátok elmozdítása a Közösség tagállamai között még nagyobb és szélesebb piaci bázist és lényegesen kisebb költséget jelent majd azok számára, akik a Közösséggel kereskednek — hangsúlyozta. Mint mondotta, a - magyar export lehetőségei is elsősorban attól függenek, hogy mennyire sikerül Magyarországnak modernizálnia iparát, képes lesz-e a nyugati cégekkel sokkal fejlettebb együttműködési formákat kialakítani. Az ülésen részt vevő nyugateurópai üzletemberek délután a Magyar Gazdasági Kamara szervezésében kerekasztal-megbe- szélésen találkoztak magyar vállalati vezetőkkel. Gábor András, a Magyar Gazdasági Kamara elnöke hangsúlyozta, hogy a közelmúltban aláírt megállapodás az Európai Gazdasági Közösség és Magyarország között minőségi változást jelent a külgazdasági kapcsolatrendszerben. Remélhető, hogy a megállapodás révén jóval könnyebbé válik a magyar vállalatok piacra jutása. Willy de Clercq a vegyesbizottság munkájával kapcsolatban elmondta: keresik azokat a módszereket, amelyek alkalmasak az ipari kooperáció jelentős bővítésére. Ennek keretében felmérik azokat a gyakorlati akadályokat, amelyek gátolják az együttműködés fejlesztését és megvizsgálják, milyen akciók szükségesek a kelet-nyugati vállalkozások szélesítéséhez. A jövőben több üzletember-delegáció érkezik Magyarországra, és segítséget kívánnak nyújtani a vállalati vezetők képzésében is. A vegyesbizottság'ülése kedden folytatódik. Ülést tartott az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsága Az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsága Gyenes András elnökletével hétfőn ülést tartott. A testület — a kijelölt munkabizottság által előterjesztett javaslat alapján — elvi állásfoglalást fogadott el a KB pénzgazdálkodásának ellenőrzésére. A KEB ellenőrző munkájának célja előmozdítani, hogy a párt anyagi eszközei továbbra is jól szolgálják a politikai munkát, a párt bevételeiből rendelkezésre álló anyagi és pénzeszközök hatékony felhasználását, az ésszerű takarékosságot, a változó gazdálkodási feltételekhez való rugalmas alkalmazkodást. A KEB tapasztalatait a párt vezető szervei tudomására hozza és megismerteti a párttagsággal. Somogyi Imrének, a KEB titkárának előterjesztése alapján megvitatta testület munkatervét. A testület döntött arról, hogy megismerteti a párttagsággal az előző ülésén már jóváhagyott, kiegészítésekkel és módosításokkal gazdagított állásfoglalását a KEB működési elveiről, munkamódszeréről és munkarendjéről. A testület személyeket érintő pártfegyelmi ügyekben határozott. Elbírált pártbüntetések elleni fellebbezéseket, illetve felülvizsgált alsóbb pártszervek által kiszabott pártbüntetést. E pártfegyelmet sértő esetekben a közös jellemző a társadalmi tulajdonban okozott kár, a felelőtlen, laza gazdálkodás. Részvétlátogatás a szovjet nagykövetségen Grósz Károly, az MSZMP főtitkára és Berecz János, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára az MSZMP nevében, Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke az Elnöki Tanács képviseletében, Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke és Várkonyi Péterkíú- ügyminiszter pedig a Minisztertanács nevében mély részvétét, cselekvő együttérzését fejezte ki Borisz Sztukalinnak, a Szovjetunió magyarországi nagykövetének az Örményországban történt természeti katasztrófa súlyos következményei miatt. A magyar vezetők tegnap tettek részvétlátogatást a Szovjetunió budapesti nagykövetségén.