Népújság, 1988. december (39. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-02 / 287. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIX. évfolyam, 287. szám ÁRA: 1988. december 2., péntek 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA A Fogyasztók Megyei Tanácsa tárgyalta Napirenden a tüzelo- és az építőanyag-ellátás A VÁÉV BRAMAC cserepekből elegendő van az egri TÜZÉP-telepen A Fogyasztók Heves Megyei Tanácsa legutóbbi ülésén az idei építő- és tüzelőanyag-ellátás helyzetéről tárgyaltak a résztvevők. Napirendre került a kereslet, a kínálat és a minő­ség alakulása, s szó esett az évek óta visszaköszönő hiányossá­gokról is. A fogyasztókat képviselők időszerű felvetéseire és kérdéseire dr. Szilák Károly, a Tüzelő- és Építőanyag Keres­kedelmi Vállalat Heves, Nógrád megyei kirendeltségének igazgatója válaszolt. Prognózis Néhány héttel ezelőtt egyik nagyvállalatunknál jártam, hogy riportban számoljak be a cég tevékenységéről. Alkal­mam nyílott arra is, hogy pár munkással beszélgessek ar­ról, milyennek is látták az idei esztendőt, mit remélnek az el­következő időszakoktól, s hogy szerintük milyen terüle­teken is kell ahhoz változáso­kat elérni, hogy az a bizonyos jövő a jelennél szebb legyen. Nos, a dolgozók sok okos dol­got elmondtak, javasoltak. A leginkább figyelemre méltó­nak ezek közül az bizonyult, miszerint hangsúlyozták, hogy az előrelépés egyik leg­fontosabb záloga az lenne, ha az irányítók megfelelő mó­don képesek lennének bizo­nyos folyamatokat előre meg­látni, érzékelni, s később az­után ezeknek az alapján dön­teni és cselekedni. Merthogy — tették hozzá valamennyien — eleddig ez az alapvető, sőt teljességgel nélkülözhetetlen tulajdonság csak elenyésző mértékben volt jellemzője az érintetteknek. Mi tagadás, jómagam is egyetértettem ezekkel a véle­ményekkel. Elsősorban ezért lepett meg, amikor a gyár egyik vezetője — miután is­mertettem vele az említett diskurzus lényegét — azt fo­galmazta meg, hogy személy szerint ő nem ítéli fontosnak az effajta ’’vátesz szerepet”. Már csak azért sem, mert né­zete szerint mostanság a leg­főbb követelmény az, hogy a vezetők a napi feladatokat oldják meg, az éppen legin­kább sürgető bajokon, nehéz­ségeken igyekezzenek mi­előbb túljutni. Ha ezt megte­szik, akkor aligha lehet bármit is a rovásukra írni. Kétségtelen tény, hogy a je­lenre való fokozott koncent­rálás sehol, semmilyen körül­mények közepette sem ma­radhat el. Ezzel a kijelentéssel szembeszállni dőreség lenne. Azon azonban már igencsak joggal lehet vitatkozni, hogy pusztán ebben kell-e kimerül­nie egy-egy irányítói poszton lévő személy munkálkodásá­nak. Ha engem kérdeznek, úgy a válaszom egyértelmű: nem. Még akkor is így igaz, ha tökéletesen tisztában vagyok azzal, hogy pillanatnyilag az élet bármelyik szférájának — s ez elsőrendűen érvényes a gazdaságra — a jövőjéről rop­pant nehéz bármi biztosat is előre leszögezni. Egyesek előtt sok esetben még az elkö­vetkező hetek-hónapok tör­ténései is rejtélyesek, nem is . beszélve hosszabb periódu­sokról. Ám mindezeket tudva is csak azt állíthatom: a leges- legnagyobb hiba lenne, ha j - minden további nélkül le- < mondanánk az előregondol- 8 kodásról. Távlati helyzete- j lemzésekre, prognózisokra í ugyanis szükség van. Az ese­ményekbe csakis akkor avat­kozhatunk be számunkra kedvező módon, ha azok be­következte nem ér minket ab­szolút váratlanul. Csupán tu­domásul venni, konstatálni azokat messze-messze nem elégséges... Sárhegyi István Elöljáróban azonban röviden tájékoztatta a jelenlevőket a té­máról. Ennek lényege, hogy a tü­zelőanyag-ellátás október végéig kiegyensúlyozott volt a telepe­ken. Szénből és brikettből meg­felelő mennyiség állt rendelke­zésre. Ez annak is köszönhető, hogy a Borsodi Szénbányák ter­melése ebben az évben jól ala­kult, sőt, többletszállításokat is teljesített. A jó kínálat ellenére az utóbbi hetekben aránytalanul megnövekedett a kereslet, ami részben azzal is magyarázható, hogy a bányászat állami támoga­tásának csökkentése miatt sokan újabb áremelkedésektől tarta­nak. A választékban az okozott gondot, hogy a kormányzat a ter­vezett importszén-behozatalt a felére csökkentette. ' Az építőanyagokat változatla­nul sokan keresik, a január else­jén bevezetett áremelkedések el­lenére is. Folyamatosan hiány­zott a telepekről azonban a ka­zincbarcikai gázszilikát, a mező­túri pillér- és burkolótégla, vala­mint a tetőfedőfajták. A békés­csabai cserépgyár például a ko­rábbi évekhez képest az idén megrendelt mennyiségnek csu­pán a felét szállította. A kedvelt alpesi betoncserépből ugyan­csak nem tudták kielégíteni az igényeket, a hódfarkú cserép pe­dig magas ára miatt nem kelendő portéka. A tetőfedők színválasz­téka ellen is több kifogás merült fel, ugyanis a gyártó egy szériá­ban többnyire csak egyfajta színt tud alkalmazni. A fal- és a padlóburkoló anya­gok szintén krónikus hiánycikk­nek számítanak. A csempegyá­rak például, exportorientáltsá­guk miatt csak elenyésző men­nyiségű árut szállítanak a belke­reskedelemnek. A gyakori ter­mékváltás is nehezíti az igények kielégítését. A nyílászárók közül a népszerűbb fajtákból (Sofa) sincs elegendő a túlterhelt ter­melőkapacitás miatt. A tájékoztatót követően a ta­nácstagok több kérdést tettek fel a témával kapcsolatban. Felve­tették többek között, hogy a Tü- zép Vállalatok miért nem élnek szankcionálási lehetőségeikkel (pl. kötbérezéssel), ha a terme­lők nem teljesítik szerződéses kötelezettségüket. Az igazgató válaszában elmondta, hogy a ke­reskedelem jelenleg kiszolgálta­tott helyzetben van, ugyanis ha jogos követeléseit érvényesítené, azzal veszélyeztetné a későbbi árubeszerzést is. Előfordulhat ugyanis, hogy a gyártó cég a Tü- zép Vállalaton kívül működő más forgalmazóknak juttat töb­bet a keresett termékből. Érdeklődtek az iránt is, hogy milyen javulás várható attól az intézkedéstől, amely szerint 1989. január elsejétől leányvál­lalattá alakulnak a T üzép telepei. — A változás következtében nem növekszik az árualap — mondta dr. Szilák Károly -, de az önállósággal várhatóan lényege­sen jobb színvonalon tudjuk majd kiszolgálni a vásárlókat. Többen kifogásolták a csúszó­pénzzel megvesztegethető dol­gozók magatartását is. Ezzel kapcsolatban az igazgató hang­súlyozta, hogy az ilyen esetekben szigorúan felelősségre vonják az illetőt. Ha pedig konkrét panasz vagy bejelentés érkezik, a Tüzép vezetősége maga teszi meg a büntető feljelentést a visszaélő ellen. A tanácskozás végén a Fo­gyasztók Megyei Tanácsa úgy foglalt állást, hogy az építő­anyag-ellátás területén erősíteni kell a szerződéses fegyelmet. Fontosnak tartják továbbá a ter­melés és az értékesítés közötti összhang tökéletesítését. Kívá­natos az is, hogy a piacfelügyeleti ellenőrzés fokozottabb mérték­ben teijedjen ki a termelésre, va­lamint a választék és a minőség ellenőrzésére. Most nyílászárókból sincs hiány (Fotó: Szántó György) Grósz Károly iráni vendégeket fogadott Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára csütör­tökön fogadta MohammadReza Ajatollahiiráni bányászati és kohá­szati minisztert, aki átadta Mir Hosszéin Muszavi Hamenei miniszte­relnök üzenetét. A megbeszélésen az MSZMP főtitkára hangsúlyozta, hogy hazánk a magyar-iráni kapcsolatok hosszú távú, kiegyensúlyozott fejleszté­sére törekszik. Kölcsönösen kiemelték, hogy az októberi miniszterel­nöki találkozón elért megállapodások megbízható alapul szolgálnak az együttműködés bővítéséhez. Méltatták a bővülő politikai és sza­kértői látogatások jelentőségét. Egyetértettek abban, hogy a minisz­terelnöki megállapodások szellemében további intézkedésekre van szükség a gazdasági kapcsolatok fejlesztése érdekében. A találkozón részt vett Berecz Frigyes ipari miniszter. Jelen volt Keyvan Imani Irán magyarországi nagykövete. Ülést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács csütörtöki ülésén meghallgatta és tudomá­sul vette a Pest Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának irá­nyító tevékenységéről készített beszámolót. A kormány javaslatot tett az Országgyűlésnek egyes társada­lombiztosítási rendelkezések módosítására. A Miniszterta­nács a kormányzati irányítás át­alakításával összhangban — a Közlekedési, Hírközlési és Épí­tésügyi Minisztérium létrehozá­sára — törvénymódosítást kez­deményezett. A kormány megvitatta a laká­sellátás VII. ötéves tervi társa­dalmi-gazdasági programjának várható teljesítéséről készített beszámolót, majd elfogadta az 1989-re javasolt lakásügyi intéz­kedéseket. A Minisztertanács előterjesz­tést hallgatott meg az 1989. évi bérmechanizmusról. Az ezzel összefüggő szabályokat az Or­szágos Érdekegyeztető Tanács álláspontjának figyelembe véte­lével fogja kialakítani. A kormány határozatot hozott, a közúti közlekedési szolgáltatá­sokról és a közúti járművek üzemben tartásáról, továbbá a személyzeti szakképzés beveze­téséről. A kétszintű tanácsi igaz­gatásra való áttérést a megyei ta­nácsok hatáskörébe utalta. Hatvanmillió az egri uszodáért Átadták az Agrobank Rt. egri fiókjának űj irodaházát Szigcthy Miklós és dr. Varjú Vilmos írták alá az együttműködési megállapodást Az Agrár Innovációs Bank Részvénytársaság égri fiókjának ünnepélyes avatására került sor tegnap, s nem túlzás, ha azt állít­juk, mérföldkő ez a pénzintézet életében. Dr. Székely Ferenc fió­kigazgató üdvözölte a vendége­ket, köztük Kiss Sándort, a me­gyei pártbizottság titkárát. Utalt rá, hogy az elmúlt húsz hónap alatt négyszázötven bankügyle­tet bonyolítottak le, és ma már 289 gazdasággal, vállalattal, in­tézménnyel állnak szerződéses kapcsolatban. Forrásként egy- milliárd 73 millió forint betétál­lománnyal rendelkeztek az eltelt időszakban, s eddig az idén 1,6 milliárd forintot forgalmaztak. Szigethy Miklós, az Agrobank Rt. vezérigazgatója arról szólt, hogy napjainkig tíz helyütt nyi­tott fiókot pénzintézetünk. Szem előtt tartják valamennyi térség sajátos gondjait, feladatait, s azon fáradoznak, hogy bizalmi kapcsolatokat építsenek ki. A banki hagyományokat jelen gaz­dasági helyzetünkben át kell ér­tékelni, s a partnerekkel emberi kontaktust kialakítani. Mint ke­reskedelmi bank, olyan megálla­podásokat kötnek, hogy a gazda­ságosan működő vállalat ne szenvedjen hátrányt semmiben, ha hozzájuk fordul. Az avatáson együttműködési megállapodást írt alá a vezéri­gazgató és dr. Varjú Vilmos, Eger Város Tanácsának elnöke. Ennek értelmében a bank 60 millió forinttal támogatja az egri uszoda építését. Teszik ezt an­nak érdekében, hogy a város hír­nevét gyarapítsák, hiszen nagy múltra tekint vissza az úszósport megyeszékhelyünkön. Másrészt az a célúk, hogy az Agrobank eg­ri fiókja részt vegyen a város tár­sadalmi-gazdasági életében, he­lye, szerepe, feladata legyen a fejlődésben. Az Almagyar utcai irodaház ideális körülményeket biztosít nemcsak az itt dolgozóknak, ha­nem a partnereknek is. Az ele­gáns berendezés nélkülözi a „pultrendszer” jelleget, barátsá­gos, közvetlen tárgyalási teret biztosít. A gyors, pontos munkát korszerű berendezések, számí­tógépek is biztosítják. Az új irodaház nemcsak elegáns, korszerűen felszerelt is (Fotó: Szántó György)

Next

/
Thumbnails
Contents