Népújság, 1988. december (39. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-08 / 292. szám

NÉPÚJSÁG, 1988. december i., csütörtök CSALÁD — OTTHON - ISKOLA Ruhák a tengerentúlra Az év utolsó negyedében jelentős exportmegrendeléseket teljesít a Salgótarjáni Ruhagyár. A megyeszékhelyen lévő központi üzem mel­lett a bátonyterenyei gyáregységben kizárólag csak tőkésvevők részé­re készítik a divatos női és férfikollekciókat. A termékeket amerikai, kanadai, dán, holland, NSZK, svéd és finn partnerek vásárolják. Az idei bevétel a tőkés piacról származik; több mint 200 millió forint. Felvételünk a bátonyterenyei gyáregységben készült, ahol Mészáros Erzsébet és Magyar Judit divattervezők az új modelleket tekintik meg. (Kulcsár József, MTI-fotó) Ózondús levegő? Orvosunk válaszol Tél eleji munkák a gyümölcsösben Receptsarok Töltött csirke Hozzávalók: 1 db sütni való, kb. 80 dkg-os csirke, 2 evőkanál olaj vagy 3 dkg zsír. Töltelék: 1 zsemle, 2 egész to­jás, 2 evőkanál olaj vagy 3 dkg zsír, zöldpetrezselyem, majorán­na, só, bors. Szép, sütni való fiatal jércét veszünk erre a célra. Már a tisztí­tásnál ügyeljünk arra, hogy a bő­re szét ne szakadjon. Kezünkkel vagy fakanál nyelével ügyesen a bőr alá nyúlva elválasztjuk a bőrt a comb- és a mellehúsától. A csirkét kívül-belül gyengén be­sózzuk, kevés majoránnával fű­szerezzük. Töltelék: a zsemlét tejben megáztatjuk, kicsavarjuk, jól szétmorzsoljuk, hozzáadunk egy csíkokra vágott főtt tojást, 1 nyers tojást, 3 dkg olvasztott zsi­radékot, sót, borsot, apróra vag­dalt zöldpetrezselymet, esetleg a csirke apróra vágott máját, s mindezeket jól elkeverjük. ízlés szerint adhatunk bele kevés pá­rolt gombát is. A tölteléket egyenletesen a bőr alá töltjük, egészen le a comb tövéig, amíg a bőr fel van nyitva, vagy a csirke hasüregébe nyomkodjuk, a nyí­lást a végén összetűzve. Kézzel eligazítjuk, nyakánál a nyílást ösz- szekötözzük vagy bevarrjuk, a combokat a háton keresztül át­kötözzük, hogy alakját megtart­sa. A kimaradt tölteléket a belse­jébe töltjük. A szárnyakat zsír­papírba csavarjuk, hogy ki ne száradjanak. A töltött csirkét nagyságának megfelelő kis tepsi­be vagy lábasba helyezzük, forró zsiradékkal leöntjük. Nem túl forró sütőben sütjük. Időközben kevés vizet is önthetünk alá, és a zsíros lével sütés közben locsol­juk. Sütés ideje 50—60 perc. Sü­tés után 10 percig pihentetjük, s azután vágjuk fel. Szalagos fánk A fánk a legkényesebb kelt tészta. Összeállítása, kelesztése és sütése nagy gyakorlatot kíván. Hozzávalók 28—30 darab­hoz: 1/2 kg liszt, 2 dkg élesztő, 5 dkg porcukor, 5 dkg vaj, 2 tojás­sárga, 1 pohárka rum, késhegy­nyi só, kb. 1/2 liter tej, 1 liter olaj vagy 1 kg zsír a sütéshez.. 3 dl langyos tejjel, az élesztő­vel, egy kanál porcukorral, 3 ka­nál liszttel félsűrű kovászt készí­tünk. A többi porcukorral a to­jássárgát elkavaijuk, az érett ko­vászhoz adjuk, jól elkeverve hoz­záöntjük a langyos vajat, a lisztet és annyi langyos tejet, amennyi­ben a sót feloldottuk, hogy lágy, kalácstészta sűrűségű tésztát kapjunk. Fakanállal 20 percig verjük vagy géppel dagasztjuk. A tetejét liszttel megszóljuk, le­takarjuk és langyos helyen jó másfélszeresére kelesztjük. Utá­na lisztezett deszkára kibontjuk, kezünkkel ujjnyi vastagra szét­nyomkodjuk, vizespohár nagy­ságú fánkszúróval kiszaggatjuk, és gyengén lisztezett deszkán le­takarva, még kb. 1/2 órán át ke­lesztjük. Vigyázzunk azonban, hogy a tészta túl ne keljen, mert akkor nem lesz szalagos. A fánkot középforró, bő zsira­dékban, egyenletes tűzön sütjük. A zsiradék hőfokát próbafánk- darabbal próbáljuk ki. Ha túl forró a zsír, akkor hirtelen sül, és a belseje nyers marad, nincs ideje a növekedésre, nem lesz szala­gos. A megkelt fánk felső része kerüljön a sütéskor alulra; egy­szerre csak annyit süssünk, amennyi kényelmesen elfér, hogy helye legyen a növekedés­re. A sütés kezdetén az edényt befedjük, majd ha átfordítottuk, fedő nélkül sütjük tovább. Szű­rőkanállal szedjük ki tiszta papi­rosra, s még forrón vaníliás cu­korral meghintjük. Melegen tá­laljuk. A lehullott széleket össze­gyúrjuk, újrakelesztve kiszaggat­juk és utoljára sütjük. Legszeb­ben sül az olajban, ami kevésbé szívódik be a tésztába. így köny- nyebb is. A svájci Davos és Árosa híres szanatóriumai, amelyekben haj­dan tüdőbetegeket kezeltek, hír­nevüket régen nemcsak a luxus­nak, hanem az 'ózondús levegő­nek is köszönhették. Akkoriban az „ózondús” levegőt azonosí­tották a tiszta levegővel. Ma va­lamelyest megfordult a helyzet, mert az ózon maholnap a szeny- nyezett levegő fokmérőjévé is válik. Ugyanis a nagyvárosok le­vegőszennyező anyagai (nitro- génoxidok és szénhidrogének stb.) a napfény hatására másod­lagos ózonképződéshez vezet­nek. Az így képződött ózont a szél sok száz kilométerre elso­Minden korosztály­nak Modem formák -hét­köznap­ra is Aszimmetrikus szabású, hátán húzózáras ruha, kis kámzsagallérral. Anyaga le­het szövet vagy dzsörzé. El­lentétes gombolású, derék­ban szabott ruha bükié dzsörzéből. Minden korosz­tálynak javasolt fazon. Karcsú alakra előnyös a mélyen gombolódó kétsoros zsorzsett- vagy szövetruha. A felsőrész a csípő alá ér, on­nan a szoknya erősen bővül. A gallér és a kihajtó fényes selyem. Elegáns, bársony vagy zsorzsett alkalmi ruha begombolható betéttel, amelynek színe és anyaga változhat attól függően hová és milyen alkalomra viseljük. Szép az egyszínű lurex, a csipke vagy a fényes^ selyem. dorhatja olyan területekre is, ahol egyébként tiszta a levegő. A városokban az ózon részben le- bomlik, ami a vidéki levegőben kevésbé történik meg. így eshe- tik me*g, hogy a másodlagos ózon által „ózondússá” vált hegyi le­vegő mind egészséges mind be­teg embereknek asztmaszerű, nehéz légzéses rohamot válthat ki. Az ózon a közepes és kismé­retű és az egészen apró hörgők­ben okoz károsodást, mert a kén­dioxidhoz hasonlóan izgatja a hörgők nyálkahártyáját, és olyan reflexet válthat ki, amely hirtelen és gyors hörgőszűkület miatt asztmás rohamhoz vezet. Sokáig gondolkodtam azon, hogy merjek-e írni önnek, ugyanis szégyellem a problémá­mat. Nemcsak én érzem kelle­metlen szájszagom, de bizonyára kollégáim is. Mindent elkövet­tem már eddig, a legmodernebb fogkrémet, szájspray-ket hívtam segítségül, de sajnos hiába. Ho­gyan szüntethetném meg? A fog­orvosom szerint másutt kell ke­resni a bajok okát — írta levelé­ben V. Lászlóné Egerből. Nem kevés azoknak a szama, akiknek komoly problémát je­lent a kellemetlen szájszag. Ez nemcsak az érdekelt személynek nagy gond — nemegyszer lelki meghasonlást okoz —, hanem a környezetében élőkben is el­lenérzést kelt. Hiába öltözködik divatosan, ízlésesen, hiába hasz­nál különböző szépítőszereket, ha beszél és érződik a kellemet­len szag, az egész kellemes be­nyomást azonnal lerontja. Sokan nincsenek tudatában ennek, s csodálkoznak, hogy miért hú­zódnak el tőle az emberek. A legrosszabb az, ha az illető kör­nyezetében lévők tudják, de sen­ki sem beszél vele nyíltan és őszintén. Mi most ebben a prob­Gyümölcsfáink körül a termés betakarítása után is van még né­hány fontos tennivalónk. A téli araszolok még december elején is rajzanak, s ez komoly veszélyt jelenthet a jövő szezonra nézve. Tavaszi kártételük megelőzése érdekében a hernyóenyves gyű­rűknek és a hemyófogó övéknek jó állapotban a fák törzsén kell maradniuk. Az előbbi mellma­gasságon felül, az utóbbi mintegy másfél arasszal alatta helyezked­jen el. Az övékben gyűlnek össze az almamoly hernyói s más tele­lőre húzódó rovarok, míg a gyűrű a téli araszolok repülni nem tudó nőstényeit, hímjeit s a koronába tartó többi rovarfélét ejti rabul. Munkánk azonban akkor lesz igazán eredményes, ha a hernyó­enyves gyűrűk ragadóképessé­gét rendszeresen ellenőrizzük, s szükség szerint felújításukról is gondolkodunk. A szél olykor lombot, apróbb száraz ágdara­bokat, füvet sodor a ragadós fe­lületre, s ezek „hidat” képezhet­nek a fa koronájába igyekvő pil­léknek, ezért az ágdarabokat idejében távolítsuk el. Az utóbbi években, sajnos, lémában szeretnénk néhány ta­náccsal segíteni. Először is ho­gyan állapíthatjuk meg, van-e szájszagunk vagy nincs? Ve­gyünk mély lélegzetet, tartsuk mind a két tenyerünket beborít­va szorosan egymás mellett az aj­kunk elé, és lélegezzük ki lassan a levegőt, így megérezzük a ki­légzés tisztátlanságáí. Mi okozza a kellemetlen száj­szagot? Az okokat négy nagy csoport­ba oszthatjuk: természetes száj­szag, ápolatlanság, egészségügyi okok, időszakos szájszag, példá­ul az étkezés utóhatása. Természetes szájszaga tulaj­donképpen minden embernek van, különösen reggel érződik, amikor a hosszú éjszakai alvás után a kilégzés kissé áporodott. Ez a reggeli fogmosás, száj- és to­roköblítés után nyomtalanul el­múlik. Tehát nincs semmi egyéb teendő, mint a szokásos reggeli szájápolás. Az ápolatlanságból eredő szájszag is gyorsan és sikeresen megszüntethető, ha reggel és este rendszeresen elvégezzük a fog­mosást. Idősebb embereknél talán még gyakoribb a kellemetlen le­sok helyen ismét fellépett a már leküzdöttnek hitt vértetű. Az ál­tala fertőzött sebeket gondosan takarítsuk ki, majd kenjük be a sebgyógyító anyagok valamelyi­kével. Tüzetes szemrevételezés­sel a kéregben szuvas foltokat fe­dezhetünk fel. Vágjuk ki ezeket éles késsel, a lehulló törmeléket gyűjtsük össze, s a bennük lévő szúlárvákkal együtt haladéktala­nul égessük el. Fagymentes időben hozzá­kezdhetünk a kéregkaparáshoz és a korona karbantartásához is. A hámló kérgek, az ágzugok na­gyon sok rovarnak, álcának, pe­tének nyújtanak biztos védelmet részben a tél hidege, részben pe­dig a permedével szemben. Álta­luk indul meg tavasszal az első fertőzés, a tömeges szaporodás. A lemosó permetezés hatásossá­ga múlik azon, hogy ezeket a gó­cokat felszámoljuk a téli idő­szakban. A koronában már a nyár fo­lyamán felfigyelhettünk lankadó levélzetű, száradó ágakra, eltá­volításuknak most jött el az ideje. A lehullott lombozaton nagyon helet, mivel a hiányzó fogakat ki­vehető műfogsorral pótolják. Az ezek alatt visszamaradt ételma­radékok gyorsabban bomlanak, és beszéd közben kellemetlen szagot árasztanak. Mi a teendő? Napközben is módot kell találni arra, hogy fogat mosson az illető! Étkezések után legalább alapo­san öblítse ki a száját, hogy ne maradjanak benne ételmaradé­kok. Az egészségügyi vonatkozású kellemetlen szájszagnak már ko­moly, mélyebb oka van. Tehát, ha a rendszeres szájápolás mel­lett is érződik a lehelet tisztátlan- sága, sürgősen forduljunk orvos­hoz! Az időszakos, étkezések utáni szájszag háziszerekkel is meg­szüntethető. így például egy-két szem kockacukorra csepegtes­sünk néhány csepp sósborszeszt: kellemes szájszagunk lesz, ha rá­gunk egy kevés citrom- vagy na­rancshéjat, néhány szem babká­vét: segít az is, ha kevés petrezse­lyemzöldjét rágunk össze nyer­sen. A sok gombacsíra van amelyek za­vartalanul áttelelve a tavaszi fer­tőzés kiindulópontjai lesznek. Megelőzhetjük ezt azzal, ha az avart kétszázalékos bordóilevél vagy téli hígításé mészkénlével lepermetezzük. A lombot — ha nem ássuk be — ne égessük el, ehelyett vigyük a komposzttelepre, kiváló trágya lesz belőle. A gyümölcsfák törzsében ke­mény, havas teleken gyakran okoznak nehezen helyrehozható kárt a táplálékot kereső nyulak. A védekezéssel ne várjuk meg a havat, a munka akkor már sok­kal körülményesebb. Fáink má­sik réme a mezei pocok, amely a hó alatt teszi tönkre a kérget. El­lenük a forgalomban lévő szerek valamelyikét használjuk ugyan­csak a hótakaró érkezése előtt. A szerves anyagot — érett is­tállótrágyát, komposztot — ásás előtt terítsük szét a fák között, s ha indokolt műtrágyázzunk is. A talajmunka közben gondoljunk arra, hogy a fa tönkje rendkívül érzékeny a hidegre, ezért azt gondosan takarjuk. Kulin Imre „Szó­fertőzés” Napjainkban sokat foglalko­zik a sajtó, a rádió, a televízió a légkör szennyeződéseivel, ame­lyek nemcsak Magyarországon jelentenek problémát, hanem vi­lágszerte. Van egy olyan környezetszeny- nyezés, amelyről kevesebb szó esik. Ez nem a testi egészséget, hanem a lelki egészséget betegíti meg. A légkört szennyező beszéd valahogy ma polgárjogot nyert, a jó érzésű emberek tiltakozása el­lenére. Sikk ma a fiatalok között az ízléstelen, trágár szó. A ma­gyartalan, „laza” kifejezési ku­szaságok dominálnak az embe­rek érintkezési beszédstílusában. Nem kevés részük van ebben azoknak, akik ilyen stílust meg­engednek otthon, a munkahe­lyeken és sajnos egyes „írói alko­tásokban” is. Akadnak csalá­dok, kis közösségek, ahol a gyer­mek szinte az anyatejjel szívja magába ezt az elítélhető beszéd- stílust. A szófertőzés veszedelmesen terjed. A „szóbacilus” rontja a jóérzésű emberek lelki közérze­tét. Vegyük fel ellene a harcot az­zal, hogy ápoljuk szép magyar nyelvünket. ízletes ételek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents