Népújság, 1988. december (39. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-01 / 286. szám
NÉPÚJSÁG. 1988. december 1., csütörtök 3 Gyöngyösön január 21>én A megyei pártértekezletre készülve Beszélgetés Juhász Lajossal, az MSZMP Heves Megyei Bizottsága titkárával Mint lapunk november 29-i számában beszámoltunk róla: 28-án tartott ülésén a Magyar Szocialista Munkáspárt Heves Megyei Bizottsága állásfoglalást fogadott el a megyei pártértekezlet előkészítésével, szervezésével kapcsolatosan. Az előkészületekről, a pártbizottság döntéseiről Juhász Lajossal, a megyei pártbizottság titkárával beszélgettünk. — Akárhogyan számoljuk a napokat, de január 21-e már meglehetősen közel van. Sok idő tehát nincs a nagy fontosságú eseményre való készülődésre, de annyi igen, hogy szervezett, hatékony munkával eredményes munkát végezzen majd a párt- értekezlet ... — A pártbizottságnak és nekem is ez a véleményem. A tartalmi munka semmiképpen sem kerülhet háttérbe a viszonylag kevés idő miatt sem. És, hogy ez így is történjen, úgy érzem annak minden feltétele biztosítva van a megyében. — Konkrétan miben döntött említett ülésén a párt- bizottság? — Elsőként a pártértekezlet időpontjában, majd színhelyében, és meghatározta a jelölést előkészítő bizottság létszámát is. Ez harmincegy tagú lesz majd. — A pártértekezlet résztvevőinek kialakításánál milyen főbb szempontokat vettek figyelembe? — Mindenekelőtt a demokratizmust. Ügy döntöttünk, hogy valamennyi kommunista közösség képviselője legyen jelen a pártértekezleten, s reméljük minél többen elmondják önmaguk és társaik véleményét munkánkról, gondjainkról, és a legfontosabb tennivalókról. — Hogyan történik a küldöttek delegálása? — Ahogyan már említettem, olyan döntést hozott pártbizottságunk, hogy minden párt-alapszervezet képviseltesse magát a pártértekezleten. Ez körülbelül hét- százhatvan küldöttet jelent. Jelen lesznek a megyei pártbizottság, és a megyei pártfegyelmi bizottság jelenlegi tagjai is. Úgy tervezzük továbbá, hogy negyven-hatvan lesz azok száma, akik meghívottként, de nem szavazati joggal vesznek részt az eseményen. — A megyei pártértekez- leten megválasztásra kerülő új pártbizottság tagjait miként választják majd? — Valamennyi kétszáz párttagnál több tagot irányító üzemi, községi, hivatali, ágazati bizottság — az általuk irányított alapszervezetekben megválasztott küldöttek közül — közvetlenül egy-egy tagot delegál a pártbizottság. — Melyek ezek? — Nem fontossági sorrendben a következők: az egeresein bánya, az egri Finomszerel- vénygyár, a Mátravidéki Fémművek, a Heves Megyei Tanácsi Építőipari Vállalat, a Mátra—Nyugat-bükki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság, a kereskedelmi ágazati, az egri tanárképző főiskola, az egri pedagógus, a bélapátfalvi, a parádi, a pétervásá- ri, a recski nagyközségi, községi, a gyöngyösi Mikroelektronikai Vállalat, a Mátraalji Szénbányák Vállalat, a Thorez Külfejtéses Bányaüzem, a Mátraalji Szénbányák Gép- és Vegyes Üzeme, a Gagarin Hőerőmű Vállalat, a gyöngyösi pedagógus, az Apci Qualitál Vállalat, a Mátravidéki Cukorgyárak, a hatvani MÁV, a lőrinci, a kiskörei nagyközség, a Tarnamérai Lenin Tsz, és a káli nagyközség párt- bizottsága. Szeretném hozzátenni, hogy ez a lista még bővülhet, mert ha időközben valamelyik pártszerv létszáma meghaladja a kétszázat, akkor onnan is választhatnak tagot a megyei pártbizottságba. A delegált pártbizottsági tagok visszahívásáról, cseréjéről a delegáló pártszervek döntenek majd. — A körülbelül hetven főre tervezett új pártbizottság többi tagja hogyan kerül megválasztásra ? — Őket a jelölőbizottság javaslata alapján a pártér- tekézlet közvetlenül választja meg. — Megindult már a konkrét előkészítő munka? — Igen, pártbizottságunk a pártértekezlet előkészítésére és lebonyolítása érdekében három munkabizottságot bízott meg. Az egyik a dokumentumok előkészítésével, szerkesztésével, és véglegesítésével kapcsolatos feladatokat végzi, a másik szervezési kérdésekkel foglalkozik, a harmadik pedig az anyagi, a technikai feltételeket biztosítja majd. — Mikor lát munkához a harmincegy tagú jelölést előkészítő bizottság, és mikor döntenek a pártértekezlet ügyrendjéről? — Programunk szerint a fenti kérdésekben 1988. december 22-i ülésén dönt majd a pártbizottság. — Mikor kezdődnek és meddig tartanak a küldötteket választó taggyűlések? Meddig döntenek a pártbizottságok a delegálásról? — Rövidesen elkezdődnek, s december 31-ig be is fejeződnek. Koós József Kevés helyen maradt töretlen kukorica A hirtelen jött télies időjárás miatt átmenetileg félbeszakadt a kukorica törése, amely azonban már csak kevés helyen ad munkát a gazdaságoknak. A hét eleji felmelegedés nyomán újra indíthatták a kombájnokat a még lábon álló táblákban, és így remény van arra. hogy december első napjaiban mindenütt befejeződik a betakarítás — erről adott tájékoztatást a MÉM az MTI-nek. Az adatok szerint jelenleg a kukoricának mintegy egykét százaléka van még kinn a határban. Mintegy 15—20 ezer hektár területen vár még letörésre e fontos takarmánynövény, főleg Sza- bolcs-Szatmár, Szolnok, Győr-Sopron, Borsod-Aba- új-Zemplén és Pest megyében. A késői érés miatt a betakarítás az aszályos dunántúli és délalföldi részek kivételével a szokásosnál kél héttel később kezdődött. A szokottnál csapadékosabb szeptember nem kedvezett a munkának, és hátrányt jelentett az is, hogy a kukorica nedvességtartalma eléggé magas volt; emiatt vissza kellett fogni a betakarítás tempóját. Számos gazdaságban mesterséges szárításra volt szükség. Az éhhez szükséges berendezésekből nincsen elegendő, mindenekelőtt éppen azokon a területeken, ahol az érésben mutatkozott késedelem miatt amúgy is későn kezdődött a törés szezonja. A munka október derekán felgyorsult és a kezdeti lemaradást sikerült behozni, sőt november elején már némi lépéselőnyben voltak a gazdaságok a tavalyi, vagy akár a tavaly- előtti betakarítási teljesítményhez képest. A kukorica betakarítása a sokéves átlagnak megfelelő időpontban ér véget az idén is. A technikát is Márkát adnak forintért Ahol a (ékdobok készülnek (Fotó: Dózsa Balázs) Hogy pontosain hány márkát adnak forintért, azt nem volt hajtandó elárulni Dähnis Richard, az Agromechanikai Kisszövetkezet elnöke. Csak sejtelmesen mosolygott, amiből nem ok nélkül következtethettem arra, hogy itt, bizony, tekintélyes summáról van szó. De a titok legyen az övék. Ha titok. Kiderült, hogy odakint, a/ NSZK-ban már aláírták az előzetes jegyzőkönyvet. A gyöngyösi cég nevében Varga János műszaki vezető, és vele volt a Trade—Coop Szövetkezeti Kereskedőház üzletkötője is. Az sem titok, hogy előzőleg tájékozódtak arról, milyen pénzügyi alapokkal rendelkezik a német vállalkozó. Kiderült, hogy nála minden rendben. Az üzlet tehát... ! No, nem eszik olyan forrón a levest, mint ahogy megfőzik. Néhány hét, és a szükséges iratot alá lehet írni. Ez már csak ilyen, magyar módra. Hogy ezt miért nem értik „odaát”...? Miért értenék? Mi sem értjük. Én legalábbis —nem. — Egyelőre elég annyi — jegyezte meg a kisszövetkezet elnöke —, hogy valami olyan tárgyat készítünk ennek a nyugati cégnek, amelyből jelentős mennyiséget kér. A befejező műveleteket ott végzik el, de szó volt arról is, hogy átadja nekünk a teljes technikát. A legkorszerűbb eszközökről van szó, amiért nem kell márkával fizetnünk, és amely azt is megköveteli, hogy a mi szakembereink az ismereteiket tovább bővítsék ebben a tárgykörben. Ha hozzáteszem, hogy az új gyártási mód lehetővé teszi, hogy a belföldi piacra is szállítsunk, esetleg még egyéb piacokra is, akkor érzékelhetővé válik, hogy ez a mostani együttműködés jelentős távlatokat nyithat előttünk. így adunk mi forintért márkát az államnak. El ne felejtsem, van itt még más is. Azok a bizonyos fékdobok, amelyek eddig is nagy mennyiségben készültek itt, Gyöngyösön. Az öntvényeket a Soroksári Vasöntöde Rt. szállítja. Innen kapták azelőtt is. Aztán jött a váratlan fordulat: úgy volt, hogy a soroksári öntödére lakat kerül. Jelentős mennyiségű adósság terhét cipelték magukkal. Mit tesz ilyenkor egy kisszövetkezet? Azt mondja, majd segítek én. Felajánlott egy jelképes összeget ahhoz, hogy ki lehessen húzni a kátyúból az öntödét. Majd több milliót érő váltó kezességét vállalta el. Lett erre ribillió. Egy kisszövetkezet ennyi millióval terhelné meg magát? Ámuldoztak a váltót kézhez vevők. Telefon a bankba. A válasz; már le is bonyolították a pénz átutalását, mondták a bankiak. Ha úgy tetszik, a ta- máskodóknak leesett az álluk. — Nekünk is érdekünk, hogy a soroksári öntöde működjék, ezért tettünk meg mindent, hogy segítsünk rajtuk — magyarázza az elnök. — Az általuk készített öntvényekre szükségünk volt és szükségünk lesz. Mert itt is exportot tudnak teljesíteni, ha csak közvetve is. Ugyancsak nyugati megrendelésre készítették el a próbaszériát, aránylag rövid idő alatt. Meghívták a megrendelőt, jöjjön el a mátraalji városba, nézze meg, mit kínálnak neki. — Mindent szépen, akkurátusán előkészítettünk — idézi fel az eseményeket az elnök. — Az ellenőrünk mérni akarta a fékdobot, amikor szelíden annyit mondott a nyugati kereskedő: majd ő. Minden mozdulata a szakértelmet árulta el. A végén bólintott: Sehr gut!, azaz: Nagyon jó. Mi pedig csak mosolyogtunk. Persze, hogy jó. Ha mi a kezébe mertük adni... ! Ez az üzlet is csak az alapjaiban van készen. A fejlesztése önmagát kínálja. Ha lehet, be akarnak kapcsolódni nemcsak a személyautók hazai összeszerelésébe, hanem a gyártását is célnak megjelölő programba. Az előkészítő tárgyalásokat már megkezdték. Importot helyettesíthetnek a gyártmányaikkal. De még most sem értünk a sor végére. Még mindig van a tarsolyukban valami figyelemre méltó terv. Azt mondják, bútorhoz való szerelvények gyártását határozták el. Ha minden úgy történik, ahogy ők szeretnék, akkor ezzel is tőkés importot takarítanának meg a népgazdaságnak. Ha úgy tetszik, nem valamiféle jótékonysági kampány vezérli a kisszövetke- zetieket. Biztosak akarnak lenni abban, hogy holnap is lesz munkájuk, holnap is lesz miből megélniük. Az már a sors fintora, hogy a forintért „termelt” márkából ők egy pfenninget sem kapnak. Legfeljebb adott esetben hivatkozhatnak arra, hogy importmegtakarításukhoz szükségük lenne némi valutára is. Abból, amit ők „hoztak”, talán valamit kaphatnának is ... ? — Mennyi haszna lesz mindebből a kisszövetkezetnek? — faggatom az elnököt. — Hogy jövőre milyen szabályozók lesznek, nem tudhatjuk. De. ha az adót olyan mértékben emelik, ahogyan hírlik, örülünk, ha a dolgozók legalább annyi forinthoz jutnak, mint az idén. Már el sem mondom, hogyan kellett az idén a nyereségből elvenni azokat a forintokat, amelyek kellettek a dolgozók munkakedvének megőrzéséhez. De ez a nyereség végső soron a szövetkezet tagjaié lenne. Ha folyton faragnak belőle, akkor a dolgozók húzzák a rövidebbet, mert annál kevesebb jut belőle az ő zsebükbe. Kitől veszik el a pénzt ? Az idén 125 milliós árbevételt terveztek. Jövőre ezt körülbelül 150 millióra lehet felnövelni. Tévedés azonban azt gondolni, hogy ennek arányában emelkedhet az egyes személy jövedelme is. A mostani információk nem erre utalnak. Ha tehát többet termelnek, egyáltalán nem biztos, hogy többet is keresnek. Akkor pedig? .. . Mi is van hát azzal a bizonyos visszatartó erővel... ? Sóhajtozhatok én is, a gyöngyösi Agromechanika Kisszövetkezet minden tagja is, ahogyan akarunk. Mire megyünk vele? Pedig nem kell hozzá nagy képzelőerő, hogy eldöntsem, mennyire szolgálnak ezek a gyöngyösiek népgazdasági érdekeket is. De mennyi jut nekik azokból ? A választ jó volna megfontolni. G. Molnár Ferenc Hatvan szakmai előadás Együtt - a bűnnel szemben Az elmúlt évi bevált programnak megfelelően — amikor a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat tavaly úgynevezett jogpropaganda hónapot szervezett — az idén a bűnözés kérdésével foglalkozott a szervezet. Leginkább a bűncselekmények elkövetésének okait, társadalmi hátterét vetették vizsgálat alá, s tájékoztatóinkban ezekre. valamint a büntettek elkövetésének lehetőségeire próbálták felhívni szakemberek a figyelmet. Heves megyében a TIT megyei szervezete, továbbá a Magyar Jogász Szövetség helyi szervezete a városokban létrehozott Bűnmegelőzési Tanácsokkal közösen november 15-től december közepéig bűnmegelőzési hónapot hirdettek meg. A rendezvénysorozattal kapcsolatban dr. Gáspárdy József. a Heves Megyei Bíróság elnökhelyettese, a TIT Heves Megyei Szervezete jogi osztályának elnöke adott lapunknak tájékoztatást Az elmúlt esztendőben az úgynevezett jogpropaga nda hónap nagy segítséget nyújtott az embereknek, elsősorban a jogszabályok megismerésében, a gazdasági változásokkal kapcsolatos eligazodásban. Ez alkalommal a bűncselekmények visszaszorítása érdekében kívánnak fellépni a szakemberek. Tudni kell, szerencsére Heves megye a bűncselekmények gyakoriságát illetően, a kevésbé fertőzött területek közé tartozik, ám tudomásul kell venni, az utóbbi időben bizony növekszik a kártékony esetek száma. Hasonlóan az országos helyzethez, elsősorban a vagyon elleni bűncselekmények szaporodtak különösen nagymértékben az utóbbi években. Az is tény. hogy a korábbiaknál több volt a súlyos testi sértés, a garázdaság, a közlekedés rendjét sértő cselekmény, leginkább az ittas vezetés. Jellemző adat; évente hat-hétszáz jogosítványt vonnak be amiatt, mert a gépjármű tulajdonosa toroköblögetés után ül a volánhoz. Szerencsére szőkébb hazánkban nem any- nyira jellemzőek az erőszakos bűntettek: mindössze három-négy alkalommal kell eljárni gyilkosok ellen, ugyanakkor a hivatalos személy elleni erőszak elvétve fordul elő az országnak ebben a részében. Sajátosság a megyében, hogy — ami az országban különösképpen riasztó — az elkövetők között a fiatalkorúak csak kisebb arányban képviseltetik magukat, tulajdonképpen évente 130— 150 tizennégy és tizennyolc év közöttit ítélnek el a bíróságok. Az is egy érdekes dolog, hogy — az adatok tanúsága szerint — a legtöbb szerződéses üzlet éppen Heves megyében van, ám ez a bűnözésben szinte egyáltalán nem jelentkezik. A bűnözés okai között természetesen szerepelnek a szokásosak, emellett azonban tény, hogy o rendezetlen családi élet, a rendkívül alacsony fokú műveltség, az italozás, valamint sajnálatos módon a mai gazdasági helyzet, jelentős mértékben közrejátszanak abban, hogy egyesek bűncselekmények révén próbálják megoldani gondjaikat. Annak is szerepe van a megyei bűnözési helyzetben, hogy a rengeteg túlmunka miatt az embereknek kevesebb idejük jut gyermekeik nevelésére, a velük való foglalkozásra. Nemkülönben igen gyakori oka például a lopásnak, a betörésnek az állampolgárok rendkívüli fegyelmezetlensége. Felsorolni nehéz, hány esetben hagyják a sértettek lakásukat, gépkocsijukat nyitva, menynyire nem törődnek saját javaik védelmével. Az sem mellékes, hogy azok, akik a társadalmi tulajdon kezelésével. őrzésével vannak megbízva, bizony sokan a legkevesebb gondosságot sem tanúsítják. Ugyancsak bőséges lenne az a lista, amely a bizonylati fegyelém figyelmen kívül hagyóit tartalmazná. A szakemberek ezalatt az egy hónap alatt összesen hatvan előadást tartanak a megye különböző helyein, hogy tájékoztassák a lakókat a bűnözés jelenlegi helyzetéről, egyúttal elkerülésének lehetőségeiről. Szólnak például a bírák, ügyészek, ügyvédek, a rendőrkapitányságok megbízottai a bűncselekmények elkövetésének főbb okairól, mindenekelőtt a szülők ezzel kapcsolatos nevelési feladatairól. Az előadások elhangzanak az általános és középiskolákban, a kollégiumokban, a művelődési házakban, valamint természetesen a munkahelyeken. Szalay Zoltán
