Népújság, 1988. december (39. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-21 / 303. szám

NÉPÚJSÁG, 1988. december 21., szerda FIATALOKRÓL. — FIATALOKNAK 5. Szeretnénk jobban megmozgatni a gyerekeket Cserkészek és úttörők? Gyerek­sarok Legutóbbi feladványunk helyes megfejtése egy versrészlet volt: „Megenyhült a lég, Vidul a határ, S te újra itt vagy, Jó gólyamadár.” Szerencsés nyerteseink: Vrano- vics Milán Egercsehi, Varga Zsolt Detk, és Gyüre Bernadett Gyön­gyös. Következő fejtörőnk: Ha kará­csonyra dominót kaptok, a játék­hoz egy szokatlan ötletet adunk. Az ábrán lévő dominóköveket cseréljétek meg úgy, hogy a négy­zet minden oldalán a pontszámok összege nyolc legyen. Rajzos megfejtéseket várunk két héten belül szerkesztőségünk címére. A levelezőlapokra írjátok rá: Gyereksarok. Zöld Front Zöld Front alakítását javasolja az Ifjúsági Környezetvédelmi Szövet­ség Elnöksége mindazoknak a szer­vezeteknek, amelyek rendelkeznek környezetvédő programmal. Az Ifjúsági Környezetvédelmi Szövetség október 8-án alakult, és jelenleg 640 tagja van — főként olyan diákok, akik már korábban létrejött környezetvédő csoportok­ban tevékenykednek. A szövetség azt vallja céljának, hogy szolgáltató funkciókat lásson el az ilyen csopor­tok részére: információkat biztosít­son számunkra, segítse kapcsolat- tartásukat, koordinálja munkáju­kat, védje érdekeiket.-*■ Manapság annyian hirdetik a megújulást, rengeteg reform­párti ember bukkant fel a közel­múltban. Beszélni a változás szükségességéről azonban kevés. Én ennél sokkal fontosabbnak tartom a mindenkori rugalmas alkalmazkodást az új követelmé­nyeket támasztó időkhöz és vi­szonyokhoz. Különösen igaz ez a mi munkánkra, mivel mi gyere­kekkel foglalkozunk—mondta Kalina Mária, a Magyar Úttörők Szövetségének megyei elnöke azon a beszélgetésen, amelyen a mozgalom új törekvéseiről vál­tottunk szót. — Mit jelent konkrétan ez a ru­galmas alkalmazkodás a úttörők szervezetében? — Mozgalomszerűbbé kell tenni az útttörőmozgalmat. Első hatásra talán kissé furcsának hat ez az elképzelés. Valójában arról van szó, hogy a programajánlata­inkkal, a különböző országos pá­lyázatokkal szeretnénk jobban megmozgatni a gyerekeket. A hangsúly a gyerekeken van, nem pedig a szülőkön. Ugyanis jelen­leg úgy fest, hogy sokszor rájuk hárul a nagyobb felelősség egy- egy rendezvény lebonyolításá­ban, márpedig mi elsősorban a fiatalokért vagyunk. Az idén meghirdetett országos pályáza­tok is ezt a célt szolgálták. A Vi- lágablak-expedíció, amely az er- dők-mezők titkai témakörhöz kapcsolódott, vagy az 1848-49- es szabadságharc 140. évfordu­lóját köszöntő rendezvénysoro­zat jó kezdeményezéseknek bi­zonyultak. Ugyancsak népszerű­ek voltak szaktáboraink, ame­lyeken ki-ki a hozzá közelálló, számára vonzó területen próbál­gathatta szárnyait. Ilyen volt pél­dául az újságíró- illetve a népmű­vésztáborunk. — Egyre több helyen elevení­tik fel a cserkészmozgalmi ha­gyományokai. Milyen kihívást jelent ez az úttörővezetőknek? — Nem tekintünk ellensége­sen, kétkedve erre a folyamatra. Ha ugyanis a toborzás mentes a vallási szempontoktól, akkor a vonzó turisztikai programok, a közösségteremtő célok egybees­nek a mi érdekeinkkel is. Termé­szetesen szeretnénk, ha a mi ajánlataink környezetvédő, vízi, sí, kerékpáros vándortáborok legalább annyira vonzzanák a ta­nulókat, mint az egyéb szerveze­tek által kínált programok. Épp ezért a jövőben a szakosított tá­borok szervezésére fektetjük a hangsúlyt. — Ma sokszor elhangzik az önkéntesség szó. Hogyan értel­mezik ezt egy-egy csapatban? — Évek óta tudjuk, hogy a régi elvárás, miszerint mindenkiből legyen kisdobos, illetve úttörő; helytelen volt. Arra törekszünk tehát, hogy mindenki maga döntsön arról, hogy meg tud, vagy meg akar-e felelni a köve­telményeinknek, illetve részt kí- ván-e venni egy-egy általunk kí­nált rendezvényben. Sajnos úgy tűnik, erről csak beszélünk, de a gyakorlatban még mindig a meg­szokott, idejétmúlt módszerek érvényesülnek a legtöbb helyen. Kevés a kivétel. Ha pedig más ol­dalról nézzük, látnunk kell, hogy a pedagógusok és a pajtások egyaránt túlterheltek, kevés időt és energiát tudnak ezekre a kér­désekre fordítani. — Elhangzott az imént az új táborozási formák jelentősége. A szaktáborokon kívül milyen egyéb lehetőség kínálkozik? — Elsősorban említeném a nemzetközi kapcsolatokat, s ezen belül is a legfrissebbet, a lengyelországit. Nemrégiben jár­tam kint, és alkalmam volt né­hány ifjúsági tábort is megtekin­teni. Ez alapján erősödött ben­nem az a vélemény, hogy a mi ilyen jellegű létesítményeink túl­ságosan korszerűek, s ezért a ro­mantikus, félig-meddig nomád táborozási hagyományok felidé­zésére alkalmatlanok. A lengye­leknél a gyerekek maguk verik a sátrakat, Köjál-szemle nélkül főznek az általuk rakott tűznél. A mi gyerekeinknek zártláncú tv- és videorendszereket, össz­komfortos körülményeket bizto­sítunk. Ez luxus, ráadásul sokkal kevesebb élményt nyújt. Épp ezért a csereüdülés minden bi­zonnyal népszerű lesz. — Közelednek a téli ünnepek. Milyen meglepetéssel készül a megyei szervezet? — Az egri Kemény Ferenc Sportcsarnokban nagyszabású fenyőünnepélyt rendezünk de­cember 28-án, ahol mintegy 3000 gyerek vehet majd részt. Délelőtt fél tíztől és délután 1 órától kezdődnek majd a progra­mok, amelyeken a hangulatos műsorokon kívül értékes nyere­ményeket is sorsolunk az előre megvásárolható fenyősorsje­gyek közül. — Ez nem kis pénzbe kerül. — Rengeteget segítettek a me­gyei vállalatok és intézmények a szervezésben. Bármilyen szűkö­sek is mindenütt a pénztárcák, ha gyerekekről van szó, megnyíl­nak. Ezzel a támogatással azt is elértük, hogy ezen az eseményen ingyen vehetnek részt a gyere­kek. (barta) Karácsonyi álom Több mint egy hét volt még hátra karácsonyig. Abban az év­ben először esett a hó, a bevásár­lók nagy szatyrokkal csúszkáltak a fehér pihék között. Az áruhá­zak tetején, a benzinkutak csap­jainál, a vasútállomások érkezési oldalánál feldíszített fenyők je­lezték a szeretet közelgő ünne­pét. A gyerekek megírták levele­iket, a szülők pedig lassan-lassan mindent beszereztek. Több mint egy hét volt még hátra karácso­nyig, a szívek megmelegedtek. Otthon feküdtem az ágyam­ban és aludtam. Körülöttem az ablakaimon túl mozgott az élet, tartott még a bevásárlócsütör­tök. Én álmot láttam. Álltam egy népfrontklubban és verset kellett volna mondanom. Középiskolás voltam, öltönyöm makulátlan, nyakkendőm szélsőségektől mentes, hajam szabályosra nyírt, borosta nem piszkította az arco­mat. Kellemes benyomást keltve léptem a közönség elé. Tapsol­tak, biztató szemekkel néztek. Egy hang sem jött ki a torkomon. Pillantásnyi idő alatt szakállam és bajuszom nőtt, csapzott lett a hajam. Angol szövetzakóm ko­pott farmerdzsekivé változott, s a nadrágomon néhány pecsét ék­telenkedett. A közönség mor­góit, zajongott, ujjal mutogatott rám. Csúfoltak. Elszaladtam, hátamban éreztem a megvető pillantásokat. Aztán tüntettem. Nem tudom miért, nem tudom kikkel. A metróállomáson üvöl­töttünk. Rengetegen voltunk, alig fértünk egymástól az oszlo­pok között. A lépcsőn gumitöm­lők kúsztak felénk, s vizet okád­tak magukból. Csak a sínek felé lehetett menekülni. Megvetet­tem a lábam a két acélon, de nem ütött agyon az áram. Jött a met­ró, s most nem állt meg ezen az állomáson. Átgázolt rajtam, de én állva maradtam. Csak a víz nem hagyta magát, egyre maga­sabban állt az alagútban. Szeren­csére egy pillanat múlva már egy mikrobuszban utaztam többed- magammal, amely a berlini Schönefeld repülőtér felé szállí­tott. Az ablakból néztem, ahogy egy karcsú, hattyúnyakú gép fel­száll, s kecsesen szeli a levegőt. Amikor elérte állandó repülési magasságát, megtorpant, mintha csak körülnézne, majd lezuhant. Kétségbeesetten mutogattam társaimnak, de ők már csak a fák közül felszálló robbanásfüstöt látták. Nekivágtunk gyalog a te­repnek, kézzel szaggattuk az ős­erdő akadályait, s meg is találtuk a roncsot. Ä szétzúzott gépből halott gyermekfejek néztek ránk. Csak egy uszodán keresz­tül hagyhattuk el a rettenet hely­színét. Miután fejest ugrottunk, eltűnt a part, viszont a feszített víztükör fölött egy méterrel lét­rák jelentek meg, amelyek a szá­razföld felé vezettek. Hiába ug­ráltunk, nem érhettük el, egy vi­lágklasszis vízilabdakapus „ta­posása” sem lett volna ehhez elég. A rettenetes víz pedig vége- láthatatlanul hömpölygőit ve­lünk. Mint a viharos tenger, úgy hullámzott a reménytelenség. Reggelre elolvadt a hó. Dör­zsöltem a szemem a hideget be­engedő ablak előtt, képeslapo­kat írtam az emléklányoknak, sétáltam a villogó fénnyel beta­kart latyakos utcán. Egy hét volt még hátra karácsonyig. Hét bi­zonytalan éjszaka, amikor nem az a kérdés, hogy mennyit kell még aludni, hanem az, hogy ér­demes-e elszunnyadni. Szembe­nézni hétköznapjaink tudat alól előbújó rettegéseivel. Amikor már az is szép álom, ha nem ál­modunk semmit. Amikor rossz lefeküdni, mert már előre tud­juk, hogy ideges és nyugtalan lesz a reggel. Amikor az ember legszívesebben egyedül alszik, hogy ne érezze a másik hányko- lódásait, és az ne érezze az övét. Amikor a nappalok miatt rosz- szak az éjszakák. Óvj meg minket egy napra ál­mainktól, karácsony! Kovács Attila Egy lemezlovas Gyöngyösről Meghívás a rádióba és az NSZK-ba Immár nyolcadik éve dolgozik lemezlovasként a Mátra alján Baranyi István. Elsősorban a jól megválasztott friss, zenei össze­állításai miatt népszerű a kör­nyék diszkóiban, nyaranta pedig a Balaton partján szórakoztatja a fiatalokat. Idén egy országos felhívást tett közzé: Diszkós kerestetik!- címmel a rádió népszerű Pop­tarisznya műsora, amelyre ő is nevezett. — Mennyien indultatok a ver­senyen? — Közel hatvanan vettünk részt az ország minden részéből, és kilencen jutottunk tovább. — Milyen zenei blokkot állí­tottál össze? — Főként, amit én is kedvelek. Ez pedig a néger-muzsika közül a soul, a funky és a rap-zene. Mindezt a rádió is közölte, és azóta többször is kaptam meghí­vást. Jelenleg abban állapodtunk (Fotó: Szántó) meg B. Tóth László műsorveze­tővel, hogy a jövő év elején ad­nak lehetőséget egy új műsor be­mutatására. — Ügy tudom, a nyáron egy másfajta meghívást is kaptál. — Igen, a Balatonon keresett meg egy nyugatnémet üzletem­ber, aki egy 800 fiatalt befogadó bár tulajdonosa. A jövő évtől ő is szívesen alkalmazna időnként. Amennyiben sikerül a munka- vállaláshoz szükséges papírokat beszerezni, úgy semmi akadálya nem lesz annak, hogy ezt elvál­laljam. Gyöngyöstől és a környéktől azonban nem akarok elszakadni, hiszen családommal itt élek. Je­lenleg keddenként a mátraházi Sport Presszóban, csütörtökön és vasárnap Nagyrédén, pénte­ken pedig a GATE gyöngyösi ta­gozatának klubjában szórakoz­tatom a zene és a tánc rajongóit. Vállalati támogatással Számítógép az iskolának (Tudósítónktól:) A Mátra Volán és az egri Neumann János Gimnázium és Köz- gazdasági Szakközépiskola együttműködési megállapodást kötött az intézményben folyó nevelőmunka hatékonyságának növelése, valamint az oktatás tárgyi feltételeinek javítása, s nem utolsósor­ban a vállalat számítástechnikai szakember-utánpótlása érdeké­ben. A Volán ennek jegyében a közelmúltban egy IBM PC kom­patibilis számítógépet ajándékozott az iskolának, amelyen a diá­kok a számítástechnika gyakorlati ismereteit sajátíthatják el. A korszerű berendezés nagyban hozzájárul a differenciáltabb közép­fokú szakemberképzéshez. Képünkön Antal Ágnes és Budai László készít gyakorlóprogramot. (Mezei Lajos felvétele) ÁLLÁSAJÁNLATAI: Mátravidéki Cukorgyárak Hatvani Cukorgyára: Hatvan, Szocialista brigádok tere. Azonnali belépéssel keres számítógépes hálózat üzemeltetésére hálózati menedzsert. A hálózat áll 1 db Cobra AT TS központi egységből, 5 db Cobra NT TI terminálból, 2 db Cobra XTM terminálból, és 2 db EBS0N FX 1050 nyomtatóból, a helyi hálózat NOVELL rendszerből. A munkakör betöltésére fiatal munkaerők jelentkezését várják. Jelentkezni lehet a fenti címen a sze­mélyzeti és oktatási osztály vezetőjénél. Heves megyei TÜZKEV: Eger, Klapka u. 9. Hatvani kirendeltsége alkalmaz kőműves szakmunkásokat kéménykarban­tartói munkák végzésére. Jelentkezni lehet: Hatvan, Bástya út. Gyermekváros: Eger, Új Élet u. Felvételre keres érettségivel rendelkező raktárost és érettségizett, gépírni tu­dó ügyintézőt, valamint portást. Szociális Foglalkoztató: Andomaktálya, Rákóczi út 289. Azonnali belépéssel felvesz gazdasági ügyintézőt (gondnoki munkakörbe), valamint főnővérhelyettest. Az alkalmazáshoz középfokú iskolai végzettség és szakirányú szakmai képesítés szükséges. Felsőfokú szakirányú képesí­téssel rendelkezők előnyben. Jelentkezni lehet a fenti címen. MEFAG Eger, Kossuth u. 18. Szilvásváradi üzemigazgatósága felvételt hirdet könyvelői munkakör betöl­tésére. Az alkalmazás feltétele pályakezdőnél felsőfokú szakirányú végzett­ség, gyakorlattal rendelkező munkaerő esetében középfokú végzettség és mérlegképes könyvelői képesítés. Jelentkezni lehet az üzemigazgatónál (Szilvásvárad, Egri út 16.) Mátra Volán hatvani üzemegysége: Hatvan, Bercsényi út. Felvételre keres D:kategóriás jogosítvánnyal rendelkező autóbusz-vezetőt, valamint autószerelő szakmunkásokat. Továbbá kiemelt bérezéssel alkal­maz E-kategóriás jogosítvánnyal rendelkező gépkocsivezetőt a horti kiren­deltségére. Jelentkezni lehet a fenti címen. KAEV10. Sz. Gyára: Eger, Kistályai út 6. Felvesz közgazdasági egyetemi vagy pénzügyi-szárriviteli főiskolai végzett­séggel rendelkező elemző közgazdászt, valamint segédmunkást. Agria Bútorgyár: Eger, Kistályai út 8. Felvesz gyakorlattal rendelkező utókalkulátort és varrónőket.

Next

/
Thumbnails
Contents