Népújság, 1988. december (39. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-20 / 302. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIX. évfolyam, 302. szám ÁRA: 1988. december 20., kedd 1,80 FORINT Az év végéig száz kilométerrel hosszabb Bővülő megyei gázvezeték-hálózat Az ellátó: a Testvériség és az országos távvezeték — Az egyik fő szem­pont a környezetvédelem — Elosztóállomások északon és délen — Heve­si kötvény a csőfektetéshez Ha a távlati tervek is rendre megvalósulnak, akkor a vasúthoz ha­sonlóan a gázvezetékek is úgy hálózzák majd-be a megyét, mint „testünket az erek". Megállapított tény, hogy az energiaellátáson belül a gázprogram teljesítése halad a legdinamikusabban: a me­gyei vezetékhálózat száz kilométerrel lesz hosszabb az idei eszten­dő végére, mint a tervidőszak kezdetekor volt. Három évvel koráb­ban 220 kilométernyi cső feküdt a földben, egy esztendővel később már 271, míg tavaly már csaknem háromszáz kilométernyit tartot­tak számon. S ezeken a vezetékeken keresztül csak 1987-ben 209 millió 884 ezer köbméter fűtőanyag áramlott a nagyüzemek kazán­jaihoz, a lakások tűzhelyeihez, konvektoraihoz. Vitatkozó képviselők Az elmúlt négy évtizedben az Országgyűlés decemberi ülésszakain ugyanúgy a költ­ségvetés volt a téma, mint ahogy a ma kezdődőn lesz. Ezen kívül viszont aligha talál­hatunk közös vonást a mostani és az elmúlt korszak tanácsko­zásai között. Merthogy ami az Országházban a legutóbbi időszakig történt, az egyálta­lán nem hasonlítható a jelenle­gi ülésekre. Régebben — ma már mindenki előtt világos —, ha például a költségvetést tár­gyalták, akkor az a néhány fel­kért hozzászóló felolvasta a hi­vatalos politikáétól cseppet sem különböző, többnyire má­sok által papírra vetett gondo­latait. Aztán, ha a szavazásra került a sor, mindenki nyújtot­ta a kezét. Egyhangúlag fo­gadták el hosszú éveken ke­resztül a költségvetést, egy­hangúlag fogadtak el negyven éven keresztül minden tör­vényt, ahogy azok közül nem is egyet egyhangúlag módosí­tottak, nem egyszer a törvény megszületését követő rövid időn belül. Ez is jelzi, nem funkcionált megfelelően a Tisztelt Ház a letűnt időkben. Az Országházban a haza sorsáért való komoly gondol­kodás helyett színjáték folyt. Erről elsősorban nem a hajda­ni idők honatyái tehetnek, ha­nem a politika formálói, akik többé-kevésbé (de inkább többé) afféle bábként kezelték a képviselőt, akinek az a dolga, hogy tapsoljon és szavazzon. Nyilvánvalóan akadtak ek­kor is közöttük kivételes sze­mélyiségek, mi több, ritkán az is megtörtént, hogy egy-egy törvénytervezétet nem fogad­tak el — egyhangúlag. De ilyesmire nagyon ritkán került sor. Miért írom le mindezt a mostani ülésszak előtt? Mert szinte egyértelmű — az ország- gyűlési bizottságok állásfogla­lásai alapján —, hogy a jövő évi költségvetés törvényjavaslatát rendkívül nagy vita kíséri majd. Egyesek még azt is el­képzelhetőnek tartják, hogy azt el sem fogadják. De ma­radjunk a realitások talaján: a jelek azt igazolják, hogy a kor­mány által előterjesztett há­rom költségvetési variáció he­lyett egy negyediket emelnek törvényerőre. Az Országgyűlés az eltelt egy esztendő során újra elkez­dett politizáló fórummá válni. Azok, akik hozzá voltak szok­va, hogy itt papírról olvasnak föl hozzászólásokat, meg az­tán, hogy itt fegyelmezetten tapsolnak, no és, hogy egy­hangúlag elfogadnak bármit, ami eléjük kerül, szóval ezek az emberek attól félnek, hogy — a rendkívüli vitázó kedv mi­att — cirkusz lesz a parlament­ből. Akik így gondolják, rend­kívül primitíven gondolják. Ugyanis a Tisztelt Ház csak akkor tölti be funkcióját, ha tagjai nem bólogatnak, hanem képviselik választóikat. Egyébként a mostani ülés­szakon ugyancsak komoly munka vár a képviselőkre, hi­szen a Minisztertanács által in­dítványozott gazdag napirend elfogadása esetén a szokottnál jóval több téma kerül teríték­re, így többek között a magán- személyek jövedelemadójáról szóló törvény módosítása, to­vábbá az egyesülési jogra, va­lamint a gyülekezési jogra vo­natkozó törvényjavaslatok... Homa János Két vonalon — északról és délről — érkezik szűkebb ha­zánkba a jó minőségű, vezetékes földgáz. A Salgótarján — Ózd közötti szakasz az országos gáz­szállító vezeték része, ebből Fe- démes térségében ágazik le az északi részt ellátó gerinc. A má­sik fogadóállomás Adács és Visz­nek között „csapolja” meg a Bu­dapest — Miskolc vasútvonallal párhuzamos Testvériség földgáz­távvezetéket. Az innen húzódó csőrendszerekre épültek fel a közvetlen ellátást biztosító alál- lomások, így Gyöngyöshalász térségéből látják el ezzel a gazda­ságos fűtőenergiával Gyöngyöst, Nagyrédét, Pest megye területé­ről érkezve pedig Hatvant és a Zagyva völgyét. Fedémes felől kapja a gázt a megyeszékhely, valamint Bélapátfalva, de műkö­dik átadóállomás Mátraballa közelében is Mátraderecske, Pá­rád, Parádfürdő és Parádsasvár üzemeinek ellátására. A közel­múltban épült meg az elosztóte­lep Pétervására és Lőrinci mel­lett, így ez a két település is be­kapcsolódhatott a gázszolgálta­tásba. Az északi nagyközségben például njár hat kilométer hosz- szú vezeték épült meg, s még hozzávetőlegesen ennyi lefekte­tésére lesz szükség ahhoz, hogy minden igénylőhöz eljusson a gáz. Hasonlóképpen tervezik Lőrinciben is a hálózat fejleszté­sét. A jelenlegi elképzelések sze­rint — döntően a tanácsi koordi­náció és a lakossági társulás ré­vén — folyamatban van Bükk­szék, Szajla és Terpes bekapcso­lása is. Közös erővel építi meg 1989 végéig a csatlakozóállo­mást Heves, Füzesabony és Kál, így várhatóan két év múlva a nagy fogyasztókhoz eljutnak a közvetlen vezetékek, s nem lesz akadálya annak sem, hogy erre ráköthessenek a helybeli lakosok is. Füzesabonyban már „zöld utat” kapott az építés, a telepü­lést a Petőfi Tsz majorjánál éri majd el a hálózat, amelynek a bővítése a továbbiakban már csak összefogás és pénz kérdése lesz. A lakosság zöme sürgeti a társulás létrehozását, ez ugyanis lehetővé teszi a költségek egyen­lő elosztását, amely a számítások szerint — városa, községe válo­gatja — 20 és 40 ezer forint kö­zött mozog portánként. Ehhez, s a lakásokba való bevezetéshez az Ipari Minisztérium gázbekötési engedélyével egy időben az OTP jelentős kedvezményes hitelt biztosít. Hevesen a városi gázellátás ér­dekében a tanács 49,9 millió fo­rint értékben kötvényt bocsátott ki a helyi takarékszövetkezet for­galmazásában. A részjegyeket szeptember 1-től nagy érdeklő­déssel vásárolták az ország kü­lönböző részeiben, de a kötvé­nyek még jövő március 31-ig je­gyezhetők és megvehetők. A visz- szafizetést a tanács 1991 szep­temberétől szavatolja, öt éven át, egyenlő részletekben. At eddig már befolyt összegből láthatnak neki a hálózatépítés első ütemé­hez, a gerincvezeték a Szalma­tanyánál éri el a város határát. A folytatás itt is a helybeliek össze­fogásán és akaratán múlik, hi­szen a lakossági rákötést itt is szorgalmazzák a szakemberek. Hivatkozva egyebek között arra, hogy ez a fűtési mód egyrészt a legkomfortosabb, jól szabályoz­ható, tehát energiatakarékos, s mi több: környezetvédelmi szempontokból a legelőnyösebb. A korábbi esztendőkben a gázfűtés elterjedését hátráltatta, hogy központilag korlátozták a szolgáltatást. Napjainkra javult a helyzet, s ez azzal a reménnyel kecsegtet, hogy megyénkben is újabb településekre jut el majd ez az energia. A távlatokban — a már meglévő vezetékrendszer adta előnyök alapján — szóba jöhet Tarnalelesz, Mátrafüred, Gyöngyösoroszi, Gyöngyöstar­ján és Gyöngyöspata bekötése is. Az elképzelések között szere­pel az is, hogy — a biztonságos ellátás érdekében — Füzesa­bony felől is lefektetnek egy ge­rincvezetéket Eger felé, így érintheti a csőhálózat útja Mak­iárt és Andornaktályát. A káli elosztóállomás közelsége és te­herbíró-képessége lehetőséget ad arra, hogy bővítsék a gázellá­tást a Tama mentén is: Tófalu, Aldebrő, Feldebrő és Verpelét felé. Hasonlóképpen kerülhet a gázzal ellátott települések köré­be Vámosgyörk, Adács és Visz­nek is. Az elképzelések megvalósítá­sára a következő tervciklusok­ban várhatóan — természetesen a pénztárca vastagságától függő­en — lehetőség nyílik majd me­gyénkben. Az országos hálózatból a Tigáz egri. Hajdú-hegyi fogadóállomására érkezik a gáz. (Fotó: Koncz János) Nemzetközi sajtótájékoztató Az Országgyűlés ülésszakának témáiról A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa ma délelőtt 10 órára összehívta az Országgyű­lést. Az Országgyűlés következő ülésszakának témáiról hétfőn nemzetközi sajtótájékoztatót rendezett a Minisztertanács Saj­tóirodája a Parlamentben. Béké­si László pénzügyminiszter-he­lyettes adott tájékoztatást az 1989. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslatról. Hang­súlyozta: a költségvetés-tervezet kompromisszumokat tartalmaz, figyelembe veszi az egyensúlyi követelmények teljesítését, te­kintettel van arra, hogy a lakos­ság terhei ne növekedjenek, s megteremti a fejlődés lehetősé­gét a gazdaság legprogresszívebb erői számára. A kormány három változatot terjeszt az Országgyű­lés elé: az első variáció a jövedel­mek, bevételek növelését, a na­gyobb jövedelemcentralizációt tűzi célul, a 2-3. változat nem nö­veli a jövedelem-központosítást, hanem jelentősen mérsékli a tá­mogatásokat. Mindhárom variá­ció egységesen 20 milliárd forin­tos költségvetési mérleghiánnyal számol. Békési László röviden ismer­tette a személyi jövedelemádó- törvény módosításával kapcso­latos elképzeléseket is. Elmon­dotta, hogy a 11 adósáv helyett csak nyolcat tartalmaz a javaslat, s az átlagos adóterhelés 12 száza­lékról 10 százalékra csökken. Ennek megfelelően 11-12 milli­árd forinttal kevesebb adót kell befizetniük az állampolgárok­nak. A külföldiek magyarországi befektetéséről szóló törvényja­vaslatról Sárközy Tamás igaz- ságügyminiszter-helyettes tájé­koztatta az újságírókat. Hangsúlyozta: 51 százalék alatti részvétel esetén semmiféle devizahatósági engedélyre nincs szüksége a külföldi vállalkozó­nak. A külföldiek minden társa­sági formában részt vehetnek, magánszemélyekkel is társulhat­nak. A törvénytervezet a száz- százalékos külföldi részvételt is lehetővé teszi. A külföldi részvé­tellel létrehozott társaság ma­gyar jogi személynek minősül, ingatlant szerezhet, magyar al­kalmazottakat foglalkoztathat. A kérdésekre válaszolva Bé­kési László kifejtette: amennyi­ben az Országgyűlés nem fogad­ja el az 1989. évi állami költség- vetésről szóló törvényjavaslatot, a költségvetési szerveknél kény­szerfinanszírozás lép életbe. Ez azt jelenti, hogy a költségvetési forrásoknak mintegy 20 százalé­ka vehető csak igénybe addig, amíg az országnak nem lesz jóvá­hagyott költségvetése. Addig is a jövedelemszabályozás, az adóz­tatás, a finanszírozás a régi sza­bályok szerint folyna. Az egyesülési és a gyülekezési jogról szóló törvénytervezetek­ről Kilényi Géza igazságügymi- niszter-helyettes tájékoztatta a sajtó képviselőit. Kitért arra: a politikai párt lét­rehozására, nyilvántartásba vé­telére, gazdálkodására és fel­ügyeletére vonatkozó szabályo­kat külön törvény állapítja majd meg. Ennek magyarázatául ki­fejtette: a Magyar Népköztársa­ság új alkotmánya tartalmazni fogja azt a szabályt, hogy csak olyan társadalmi szervezet mű­ködhet, amelynek programja és tevékenysége összhangban áll az alaptörvénnyel. A politikai pár­tok működésének tehát csak az új alkotmány rendelkezései szabnak korlátot. Ezért meg kell várni az új alaptörvény megalko­tását, s csak ezután dönthet az al­kotmánybíróság arról, hogy összhangban áll-e az alkotmány­nyal egy politikai tömörülés programja, tevékenysége, vagy sem. A politikai pártokról szóló törvényjavaslatot február 15-ig kidolgozza az Igazságügyi Mi­nisztérium. Az új alkotmány politikai szempontból is szektorsemleges lesz, azaz egyetlen párt vezető szerepét sem deklarálja. Örményország várja a segítséget Az örményországi természeti katasztrófának a lakosságot súj­tó következményeit átérző ma­gyar állampolgárok sokasága ér­deklődik naponta a Szovjetunió budapesti nagykövetségén, kon­zulátusán, kereskedelmi kiren­deltségén, a Szovjet Baráti Tár­saságok Szövetségénél (SZBTSZ), s a Szovjet Kultúra es Tudomány Házánál arról, hogy mit tehetnének, hova utal­janak át pénzösszegeket. Az MTI munkatársának Iván Vaskeba, az SZBTSZ magyaror­szági képviselője, a szovjet nagy- követség tanácsosa elmondotta, hogy az SZBTSZ vezetősége úgy döntött: a szovjet Békealappal összefogva átutal hárommillió rubelt egy kórház építésére a kárt szenvedett területen. A jövendő kórházhoz kelle­nek majd altató-lélegeztető ké­szülékek, orvosi műszerek, mű­tők és intenzív terápiás egységek, véranalizáló rendszerek és labo­ratóriumi berendezések, ultra­hangos készülék, hordozható al­tatógép, klinitron típusú légpár­nás ágyak, inturbáló felszerelés, laringoszkópok és betegészlelő berendezések monitorokkal. A felajánlásokat a következő cím­re, illetve bankszámlaszámra le­het eljuttatni: Magyar Vöröske­reszt MNB 235-90171-8147. A csekk hátán jelezni szüksé­ges: „Az örményországi földren­gés károsultjai javára,,. Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája alakult Budapesten hétfőn megala­kult a Független Szakszerveze­tek Demokratikus Ligája. Az FSZDL a független szakszerve­zetek szabad együttműködésé­nek fóruma, pártoktól és felettes szakszervezeti központoktól független, a szakszervezeti szoli­daritás jegyében jött létre. Célja, hogy állandó fórumot és kerete­ket biztosítson az együttműkö­désnek, egymás kölcsönös támo­gatásának, a közösen elfogadott célok együttes képviseletének. Támogatja újabb független szak- szervezetek megalakulását, a független szakszervezeti mozga­lom kialakulását. Alapítói a Humanitás De­mokratikus Gyógypedagógiai Szakszervezet, a Mozgókép De­mokratikus Szakszervezet és a Tudományos Dolgozók Demok­ratikus Szakszervezete. Csatla­kozási szándékát fejezte ki a Pe­dagógusok Demokratikus Szak- szervezete. Az FSZDL nyitott minden olyan együttműködés irányá­ban, amely nem csorbítja a részt­vevők önállóságát. Tagja lehet minden független szakszervezet, amely az alapelveit elfogadja. * Az FSZDL közös akció kez­deményezését határozta el a Munka Törvénykönyve terve­zett — a szakszervezeti jogokat szerintük csorbító — módosítá­sa, valamint a készülő sztrájktör­vény ellen. Az alakuló ülésen üd­vözölte és támogatásáról biztosí­totta a hétfői pedagógusde­monstráció résztvevőit. A hálóz;) I végén a fogyasztó f|

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents