Népújság, 1988. december (39. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-02 / 287. szám

NÉPÚJSÁG, 1988. december 2., péntek A HÉT VÉGÉRE AJÁNLJUK 5. Filmparádé A kikndarkú macska — ez a címe Dario Argento pro­dukciójának, amit az egri Vörös Csillag mozi tűzött műso­rára. A színes olasz—NSZK—francia krimi főszereplője egy fiatal újságíró, aki egy kutatóintézetben végrehajtott örök­lésbiológiai kísérletek után nyomoz ... Az izgalmas törté­net korhatáros, csak 14 éven felülieknek ajánlott. Két új filmet vetít az egri Prizma mozi. Árulás a címe Ha­rold Pinter drámájának, amelynek főszereplője Emma és Jerry, akik évek óta szeretik egymást, de közben kisebb ha­zugságokkal elárulják érzéseiket. A történet ma délután 3 és 5 órakor elevenedik majd meg a vásznon. Ugyancsak ma, este 7 órakor színes holland filmdrámát láthat a Prizma mo­zi közönsége Pervola címmel. Programbörze Kiállítások, tárlatok Tegnap nyílt meg a hatvani ifjúsági ház galériájában Basáné Révész Erzsébet iparmű­vész kiállítása. A Gyöngyösön született, s Egerben, a tanárkép­ző főiskolán biológia—rajz sza­kos tanári oklevelet szerzett al­kotó festett textiljeivel mutatko­zik be a tárlat látogatóinak. * Szalatnyay József Munkácsy-dí- jas festőművész munkái — a He­vesi Szemle Galériája és a Me­gyei Művelődési Központ szer­vezésében — Egerben, az okta­tási igazgatóságon láthatók na­ponta 12—18 óráig. * Hevesen megnyílt az ország első sakkmű- zeumi kiállítóterme. A vendége­ket szombati napokon 10—12, és 15.30—17.30-ig várják. * Nagy Gábor fotóiból nézhetnek meg válogatást mindazok, akik felke­resik a Megyei Művelődési Köz­pont második emeletét. * Kört- vélyessy Magdolna festőművész alkotásainak a Gyöngyösi Galé­ria adott otthont. * Ugyancsak Gyöngyösön, a Mátra Múzeum­ban a város történetét a honfog­lalástól napjainkig, valamint me­gyénk vadászattörténetét és ter­mészetvédelmét felelevenítő ki­állítások fogadják a látogatókat. Szórakoztató, ismeretterjesztő rendezvények Nagy Bandó András, a népszerű humorista szórakoztatja a gyön­gyösi Mátra Művelődési Köz­pont vendégeit ma délután 3 és 5, valamint este 8 órától. * Ugyanebben az intézményben vasárnap fél 6-kor lép pódiumra Zoltán Erika énekesnő Túl sze­xis? című műsorával. * Kétnapos találkozót rendeznek ifjúsági klubok részére szombaton és va­sárnap a füzesabonyi művelődési központban. Gyerekeknek, fiataloknak ajánljuk A Sólyomasszony című színes, szinkronizált amerikai ifjúsági kalandfilmet vetítik szombat dél­előtt fél 11-kor az Egri Ifjúsági Ház Prizma matinéjában. Ugyanezen a napon délután 2 órától a Szöszmöte klub válja a gyerekeket, majd 6 órakor vide­óval és számítógépes játékokkal egybekötött diszkó kezdődik. * Télapó-ünnepséget rendez a he­lyi áfész december 4-én 3 órától Hevesen. A rendezvényen fellép Otaky, a bűvész is. * Diszkóba hívja a fiatalokat Baranyi István szombat este a gyöngyössolymo- si művelődési házba. «V» A szépség társasága a Rudnay-teremben Olasz dalok Ha valaki egyszer beleszeretett a bel cantóba, az olaszok áradó dallamaiba, nem tud szabadulni tőlük. Az is nyilván­való, hogy ezek a déli tempera­mentumból kikívánkozó érzel­mek, vallomások csillognak, és ha csak a dalok címeit említjük, azon­nal eszünkbe jut — lega­lábbis a régi generációnak —, hogy ezt Gigli énekelte annak idején (Non ti scordar di me), azt Josef Schmidt harsogta szívbemarkoló- an (O, sole mio) vagy Di Stefano, netán Mario Lanza. A Szorrentói emlék, a Mamma, a Marechiare nemzedékek emlékezetébe véső­dött itt, Európában. A tenorokra, az olasz iskola óriásaira nemcsak a fenséges operaáriák mondaniva­lója miatt gondolunk vissza szere­tettel, hanem azért is, mert ezeket a bájosan-szenvedélyes ritmuso­kat megismertették-megszerettet- ték velünk. Ezen a lemezen a bariton Miller Lajos vállalkozott arra, hogy az olasz dalok lelkiségét közvetítse hozzánk. És itt mindenek­előtt az egyéniségről kell szól­nunk. Arról a bensőségességről, ahogyan ezeket a dallamokat a magyar énekes újrafogalmazza. Emlékeink távoli izzása kísérőül szegődik ugyan a hallott elő­adásnak, de elhisszük azt a szenve­délyt, amely a mai énekesből is a legjobbik énjét varázsolja elénk. Mert a művészetben az a legmara­dandóbb, hogy a hang, az eszköz nemcsak a szépséget fejezi ki, ha­nem azt a többletet is, amitől a szépség egyszeresük úgy ragyogni kezd. Csaknem a gyónás és az imádság erejével hat az, amikor a szerelmes férfi küldi a dalt a távozó után, hogy ne feledje el őt. Mert az is egyik része az életünknek, hogy a múló idő egy részét elviszik az események és azok, akikkel azo­kat végigéltük. Derűt, álomvüágot, nyugtalan és nyugtalanító mozgást lát, érez, szemlélhet, fogadhat be az a mű­vészbarát, aki ezekben a napok­ban téved be az egri Rudnay-te- rembe, december hatig. A való­ságtól csak kissé elrugaszkodó, in­kább a tegnapból és a jókedvű képzeletből, netán nosztalgiából, történelmi, olvasmányemlékek­ből, a klasszicizáló XVIII. század­ból valóknak látszanak lenni, igye­keznek idetévedni ezek a társasá­gok, akikről szellemesen, nőies kacérsággal, bizonyos fajta röppe­nő beszámolókat jegyez le Egresi Zsuzsa. A grafikus, akinek a mű­vészi anyanyelve a vonalak rendjé­ben szónokol, életörömről, érzel­mekről vall, tudósít. Azt is elárul­ja, hogy ismeri a szenvedélyeket, de leginkább a harmóniát, ami ép­pen egy elkapott pillanatban fe­dezhető fel. Akkor, amikor az er­dő szélén, fák félig rejtett árnyéka­iban, vagy a minden zugon átvilá­gító fényben élik, ki- és elélik ma­gukat a hősök, a hősnők; minden­A Magyar Posta december 6-án Szakosíts Árpád születésé­nek 100. évfordulója alkalmából négy forint névértékű bélyeget bocsát ki 496 ezer 300 fogazott és 4700 fogazatían példányban; Rácz József grafikusművész ter­ve alapján, az Állami Nyomdá­ban készült, és a munkásmozga­lom kiemelkedő egyéniségének arcképét ábrázolja a bélyegkép. Az űj címlet az Évfordulók — események sorozat keretében je­lenik meg és a postahivatalokban elsőnapi bélyegzés lesz. A Magyar Bélyeggyűjtők Or­fajta emberi népség, akikről ma­gyarul és olaszul is lehet meghatá­rozást közölni. Nemcsak azért, mert ez a magyar művész Itáliában él és gondolkodik, hanem azért is, mert hőseinek, hősnőinek anyja, nagyanyja, szépanyja, de az apai ág is visszavezethető az antikvitá­sig. Addig, amíg ez a szürrealista lebegés a játszott-eljátszott pász­torok világát is érinti. A Ligetek népe, a Capriccio, a Panoptikum, a Régi fénykép, a Metamorfózis, a Találkozások, a Part, a Fátum, Az ősz madarai remek rajzolói szen­vedéllyel elénk varázsolt világ, amiben a szellem és a lélek közös dallama zeng. Itt valóban a szép­ség házassága éli előttünk a maga nyűttes, zárt világát. A miniatűrák művészi lebegé­sének reális ellentéteként köszön­nek ránk R. Füzesi Zsuzsa kerá­miái. Mintha csak azt állítanák, hogy Egresi Zsuzsa karcsú figurái is szoktak enni. Tehát az asztalra jól formált edények is kellenek. szágos Szövetsége ez évi árverése nagy édeklődés mellett zajlott le. Az értékesítésre kínáltak közül kiemelkedett az 1950. évi „Gyermek” sorozat 60 filléresé­nek a posta által visszavont vál­tozata. Egy ilyen példány 21 ezer forintért talált vevőre. Ä forga­lom összege a korábbiakat felül­múlta, javult a kereslet a modern magyar és külföldi bélyegek iránt, ezekből befektetési célok­ra is vásároltak. Az angol pecsé­telt bélyeget a kikiáltási ár más- félszeresére, a német sorozatot 8700-ról 18 ezerre verték fel. Évfordulók — események bélyegeken Világhírű lelet 200 hektáros területen Őslábnyomok Ipolytarnócon Az őslénytannal foglalkozó szakemberek előtt a múlt század végétől ismert Ipolytamóc neve. Böckh Hugó, neves geológus 1899-ben bukkant az itt levő vi­lághírű maradványra. Böckh a Kubinyi Ferenc által 1838-ban felfedezett, megkövesedett, 46 méter hosszú ősfenyő után ku­tatva lett figyelmes a furcsa, nagyméretű lábnyomokra. Az ősfenyő titka csak a századfor­dulón tisztázódott, kiderült, hogy növényünk, a Pinus torno- ciensis, ma élő rokonai a Himalá­ja erdőségeit lakják. Eredeti méretük 50 méternél is magasabb lehetett, törzsének átmérője 4 méter volt. Az első század végi leletek egy részét, amelyek a 25—30 millió évvel ezelőtt itt élt különböző nagysá­gú és formájú orrszarvú-, elefánt­méretű és kisebb testű állatok lé­pés- és csúszásnyomát őrizték meg, a Földtani Intézet Múzeu­mába szállították. Jelentős része azonban megrongálódott, el­pusztult, a környékbeliek épít­kezésekhez kitermelték a ke­mény kőzetet. A hazánkban megrendezett őslénytani kong­resszus résztvevőinek javaslatára 1928-ban újabb ásatást kezdtek, fáradságos munkájukat hamaro­san siker koronázta. Ami érthe­tetlen, ez alkalommal is megfe­ledkeztek ezen páratlan értékek őrzéséről, amelyek újra elpusz­tultak. A felszabadulást követő­en, 1954-ben végre védelem alá helyezték a csaknem 200 hektá­ros területet, amelyen a valami­kori fajgazdag mangrove erdő hatalmas testű állatainak nyo­mait láthatjuk. Rendkívülisége az, hogy nem csupán egy-egy, hanem számos faj nyomait őrzik. Az egykori da- gonyozóhelyre — lápos, iszapos rész — kétféle ősorrszarvú, két ősszarvas, ősormányos és három ősmadár járt. Ez a fantasztikus őslénytani lelet nemcsak a felnőtteknek, ha­nem a fiataloknak is felejthetet­len élményt jelenthet, akik földi rajzi, illetve biológiai ismeretei­ket is gyarapíthatják, ha egyéni­leg vagy osztálykirándulás kere­tében ellátogatnak Ipolytamóc- ra. Szekfű Gyula: A magyar állam életrajza Mikulás­túrák A Gyöngyösi Sportegyesület természetjáró szakosztálya szombaton rendezi hagyomá­nyos Mikulás-túráját. A kilenc kilométeres táv állomásai: Mát- rafüred — Cserkő — Lajosháza — Gyöngyössolymos. Az érdek­lődőket Szerencsés Imre és Szá­lai László várja 7.50-kor a gyön­gyösi autóbusz-állomáson. Hasonló kirándulást szervez a Bükkbe vasárnap a KPVDSZ Bükki Vörös Meteor Természet- járó Szakosztálya. A tíz kilomé­teres útvonalon Imre Éva kalau­zolásával Síkfőkutat, a Novaji kunyhót, Csákpilist, Várhegyet, Várkutat, -Szőlőskét keresik majd fel. Indulás 10 órakor az eg­ri Volán-pályaudvarról. Az első világháború idején jelent meg először Szekfű Gyula történeti tanulmánya. Előbb német nyelven, majd később fordította át ezt a mun­káját magyarra. Érdemes az idő­pontra is felfigyelni. A Monarchia Németország oldalán vívja a számá­ra előre nem látott, végül is végzetes következményekkel járó háborút. Szekfű a Bécsben töltött évek kuta­tómunkája, sok-sok tapasztalata és végiggondolása után — már túl van híres-hírhedt Rákóczi-kötetén — életrajzot ír a magyar államról. Nem a nemzetről, a népről ír, az államot járja körül higgadt, mélyenszántó gondolatokkal. A történelem kutatása mindig nehéz diszciplína, sok oldalról meg­közelíthető tudományos munka volt és maradt. Ehhez a „tantárgy­hoz” mindig is a gondolkodás, a szemlélet fegyelme látszott szüksé­gesnek. A fogalmak tisztázott rend­je, rendszere, az a képesség, készség is, amellyel az események, az elfe­dett vagy bevallott szándékok logi­káját fel lehet, fel kell építeni. Az egzakt adatok helyes csoportosítása itt talán fontosabbnak tűnik, mint az intuíció, de nemegyszer a hiány­zó fonál megsejtése jól helyettesít­heti a fehér foltok kérdőjeleit is. Amit Szekfű a magyar államról el­mond, nem puszta tézis, gondolati rendszer abban a szellemtörténeti környezetben, amelyben ő, a tudós élt. Amely környezet akkor is itt irá­nyította a kiművelt fejeket is. A tu­dós az akkori közvéleményt formál­ta szándéka szerint. S ha most, az utószóban a mai tudós bizonyos szemléleti kérdésekben naivitással vádolja, marasztalja el Szekfűt, ne értsük félre: a mai tudós a ma szem­szögéből mond bírálatot, nem tudva még, mennyire lesz elavult az ő szemlélete, mondjuk 70 év múlva. A Heves Megyei Közlekedésbiztonsá­gi Tanács keresztrejtvény-pályázatának befejező fordulójához érkeztünk. Most is a közlekedés biztonságával kapcsolatos jelmondatokat kell megfejteniük. A nyertesek ezúttal is 200 forintos vásárlási utalványt kapnak. A rejtvényben most sem teszünk különbséget a hosszú és a rövid magánhangzók között. Bekülden­dő a vízszintes 1. (folytatása a függ. 23. sorban) és a függ. 13. sorok megfejtése. A határidő: 1988. december 7. Cím: He­ves Megyei Közlekedésbiztonsági Ta­nács, 3300 Eger, Kossuth L. u. Múlt heti rejtvényünk nyertesei: Nagy László (Eger), Szekeres Ernőné (Hatvan), dr. Bajnok Jenő (Eger), Bőgős László (Eger) és Tarnóczi János (Kerecsend). Vízszintes: 1. A HMKBT jelmondata (folytatás a függ. 23. sorban — zárt be­tűk: S, Z, É). 20. Afrikai bábkirály. 21. USA-nagyváros. 22. Olasz női név. 24. Férfinév. 25. Fejetlen Fatime! 27. Érdek­lődő. 29. Izmus híve. 31. Miskolci tévéri­porter (György). 33. Város Texasban. 34. Nem faülésen! 36. Alumínium. 37. Megyénk hírneves községe . . . 39. Lantán. 41. . . . ekran, nemzetiségi tv-műsor. 42. Folyó megyénkben. 44. Kettős mássalhangzó. 45. Magyar újságí­rók szöv. röv. 46. Maradásra késztet. 48. Hidrogénoxid. 49. ... West amerikai filmsztár, vissza. 50. Megyénk szép fek­vésű községe. 51. Ez meg Komárom me­gyei község, vissza. 53. Hegy Gyön­gyös mellett. 56. „ . . .Homo” Mun­kácsy-festmény. 57. Előtagként — űj. 59. M. G. O. 60. Borainak híre nagy. 62. Nincs keverve! 63. Jós jelzője lehet. 66. Lénia. 67. Japán — más néven. 68. Ke­vert ekho! 69. Svájci főváros szintén ke­verve. 71. Egri szolgáltató szöv. röv. 73. Parkok szlovákul. 74. Fém röv. 77. Kre­dit fele! 78. Csak részben ő volt! 79. Kö­zött, közben latinul. 81. Gyönyörű fek­vésű üdülőhely megyénkben. 85. Rövi­dített csata — vissza! 87. 360 perc. 89. Latin nő, vissza. 91. Erén! 92. A gordon­ka királya volt (Pablo). 94. Fázik. 98. Nomen íiescio. 99. Indok. 100. Félig már agónia! 102. Párz! 103. Német regényíró szem.név kezdőb.-vel. 105. Bóka felesé­ge. 108. Ennek a községnek a nevét is emlegetik. 112. Megyénk szépen fejlődő városa. 113. A Bánk bán másik bánja. 114. A siíta-mozgalom egyik ága. 115. Részben vágtában! 117. O. E. R. 118. Irányítsd. 119. Hölgyek. 121. Sei . . . 122. Éen! 123. Keveredett Názá­reti! 125. Névelő. 126. Becézett női név. 130. Ez meg szép magyar női név. 131. Külügyminiszterünk volt (Endre). 133. Husáng. 134. Szép fekvésű mátrai kirán­dulórét. 136. Föléje rakta. 138. Szovjet repülőgéptíp. 139. Régi, nosztalgikus sláger címe. 140. Kevert rostán! Függőleges: 1. Káin ölte meg. 2. Me­gyénk szép fekvésű községe. 3. Japán mi­niszterelnök volt. 4. Félbevágott za­kó! 5. Társa röv. 6. Község Eger mellett. 7. Buenos . . . arg. főváros (fölös betű­vel). 8. Az Ú. Dózsa csatára volt, névelő­vel. 9. Angolul menj! 10. Tanintézetben- e? régiesen. 11. Fejetlen este! 12. Német parafa. 13. A HMKBT okkal fel­tett kérdése! 14. Beteg. 15. ősi magyar férfinév. 16. Kérdőszócska. 17. Női név. 18. Német névelő (sémi.). 23. A vízsz. 1- folytatása (zárt vetűk: V, I, E). 26. Zsi­neg. 28. Nepal közepe! 30. Testületek. 32. Kevert mégy! 35. Előtag jelzése: fül. 38. Folyó Alaskában. 40. Argentum. 43. Latin fordított. 44. Európai fővárosba való. 46. Elvágott Vali! 47. Megkevert kalap! 48. Háes! 50. Szeszfajtát. 52. ... Zámky, szlovák város. 54. Párosán ke­verve! 55. Brit is, jegyez is. 56. Mész — csehül és vissza! 58. E. O. E. 59. Kevéske ételízesítő. 61. Mátra . . . község. 62. To- pánkád-e? 64. Oh, megelőzlek! 65. Né­met kar. 70. Be-nezárd! egyneműi. 72. Zrínyiek vára volt. 75. Hatalom. 76. Szovjet repülőgéptíp. 80. Kusza-ban! 82. Ázsiai kiverve. 83. ... victis (jaj a le- győzöttnek!). 84. A Magyar Nemzeti Bank röv. 86. Ingatag ülőhely. 88. Tées! 90. Lassít-e? 92. Amerikai államba- —eredeti írással. 93. Fölfelé magas! 95. Kettős hangzó. 96. Fejetlen Irma! 97. USA-közéleti személyiség (Cyrus). 101. Német személyi névmás. 104. Állati hely. 106. Zenés műfaj is. 107. Nem hívő. 109. Harcias nő. 110. Vércsoport. 111. Fran­cia női név. 112. Becézett Hanka. 116. . . . Valéria politológus. 118. Sportegye­sület. 120. A Svejk lelkésze. 121. Pezseg. 124. Csak részben heterogén! 127. Nor­ma ... — irodalmi név. 128. Németül van. 129. Felfelé menő korszak! 135. Mennybolt. 137. Lásd függ. 101.

Next

/
Thumbnails
Contents