Népújság, 1988. november (39. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-10 / 268. szám

NÉPÚJSÁG, 1988. november 10., csütörtök CSALÁD — OTTHON — ISKOLA 5. Receptsarok Finomságok a havas Alpokból Egytál káposztaétel Hozzávalók 4 személyre: 50 dkg sertésoldalas, 50 dkg bá- rányhús, 20 dkg hagyma, kb. 2 kg fejes káposzta, 20 dkg zsír, só, b.ors. A húsokat kockára vágjuk, zsíron megpirítjuk, majd kivesz- szük és félretesszük. A káposztát 2—3 cm vastagságú kockára ap­rítjuk, és a karikázott hagymával együtt kicsit megpároljuk. Hoz­záadjuk a húst, sózzuk, borsoz- zuk, majd felöntjük kevés húsle­vessel. Befedjük, lassú tűzön pu­hára pároljuk, kb. egy-másfél óráig. Többszöri felmelegítés után az íze még finomabb. Sertés- vagy borjú­szelet zürichi módra rosti burgonyával Hozzávalók 4 személyre: 50 dkg borjú- vagy sertéshús, 3 dkg vaj, 15 dkg gomba, só, paprika, 1 dl fehérbor, egy középnagyságú hagyma, tejföl, liszt a szóráshoz. A húst vékony csíkokra vágjuk, vajban rövid ideig sütjük, kevés liszttel megszóljuk. A húst kive­sszük az edényből, s a hátrama­radt vajban megpirítjuk a finom­ra vágott hagymát, hozzáöntjük a fehérbort, a tejfölt, majd a ne­gyedekre szeletelt gombát, ízlés szerint sózzuk, paprikázzuk, s keverés közben felforraljuk. A félretett húst ezután hozzákever­jük, és néhány percig összefőz­zük. A rosti burgonya elkészítése. Hozzávalók: 1 kg burgonya, 15 dkg zsír, valamint só ízlés szerint. A burgonyát héjában megfőz­zük, majd a vizet leöntve róla hűlni hagyjuk. (A krumplit aján­latos előző nap megfőzni). A ki­hűlt darabokat csíkokra reszel­jük, megsózzuk és a felforrósított zsírba helyezzük, szép kerekre formázzuk. Fedővel lefedjük, lassú tűzön 10 percig sütjük. Ararrybamára pirítjuk, megfor­dítjuk, s a másik oldalát a mara­dék zsírral megsütjük. Málna Ninon módra Hozzávalók: 40—50 dkg friss vagy mélyhűtött málna, 10 dkg kristálycukor, egy citrom leve, 4 dl tejszín, fél dl tripli-sec. A mál­nát az italban és a kristálycukor­ban 2—3 óráig állni hagyjuk, majd hozzáöntjük a citromlevet, s az egészet finoman összetöijük. A felvert tejszínhabbal összeke­verjük. Pohárban tálaljuk, s tete­jére egész málnaszemeket te­szünk. Természetesen gyerme­keknek alkohol nélkül készítjük. Karácsonyi hal zugi-módra Hozzávalók 4 személyre: 60 dkg fogas, pisztráng vagy egyéb édesvizű, szálkamentes halfiié, fűszerkeverék (bazsalikom, zsá­lya estragon), ízlés szerint só, 2 dl fehérbor, egy kis fej hagyma, 3 dl tejszín, apróra vágott petrezse­lyem, 20 gr vaj. Az apróra vágott hagymát üvegesre pároljuk, majd rátesszük a halfiléket. Sóz­zuk, fűszerezzük, ráöntjük a fe­hérbort, befedjük, kis lángon pá­roljuk. A fiiéket ezután tálra he­lyezzük. A serpenyőben maradt mártást a tejszínnel felforraljuk, majd rászóljuk a petrezselymet. Mindezt a halra öntjük, s főtt burgonyával, salátával adjuk az ünnepi asztalra. A svájci gasztronómia 99nagykövete99 Egerben Kiskerttulajdonosoknak Növényvédelem A svájci ízek mesterei: Jan Lüthy (középen), Alfréd Zürcher (balra), Roland Schindler (jobbra) (Fotó: Szántó György) Az Eger Szálló kedvelt vacso- raest-sorozatának keretében még két napon át Közép-Svájc ízeivel ismerkedhetnek meg a Park Szálló vendégei. Seewen fa­lucska, Rössli Hoteljének szaká­csai, élükön Jan Lüthy vei egy hé­ten keresztül arról győzték meg az ínyenceket, hogy az ételek el­készítésének nemcsak tudorai, hanem művészei is. A szálló mesterszakács-tulajdonosa elő­ször öt évvel ezelőtt mutatkozott be hazánkban. — A tavaszi fesztivál idegen- forgalmi programjára érkeztünk Budapestre, és az Átrium Hyatt Szállóban svájci napokat rendez­tünk, továbbá a Swissair Légitár­saság megbízásából egy hétszáz személyre szóló büfét nyitottunk a Népligetben, nagy sikerrel. Ek­kor ismerkedtem meg a Hungar­Hotels vezetőivel, s egymást kö­vették a cserelátogatások. A fő­város után vidékre is ellátogat­tunk, például Szolnokra, Sop­ronba és most Egerbe. Elmond­hatom tehát, hogy Magyarország számomra nemcsak Budapestet és a Balatont jelenti. Remélem, hogy főztjeink ízlenek az egri kö­zönségnek, akik nemcsak a híres borukra lehetnek büszkék, ha­nem a városban élő szakácsokra, cukrászokra is. Svájci kinttartóz­kodásuk ugyanis nagy siker volt, amit az ételek és a zene mellett kedvességükkel vívtak ki. — Kérjük, jellemezze hazájá­nak ételeit, gasztronómiáját. — A svájci konyha nagyon egyszerű, egy kicsit olasz, fran­cia, egy kicsit német és ósvájci. Országunk négynyelvű, s a kü­lönböző nemzetiségek hatása év­századokon keresztül a gasztro­nómiát sem kerülte el. Szállo­dámban, amit tíz évvel ezelőtt vásároltam, a különféle tájegysé­gek, hagyományos ételeit kíná­lom vendégeim asztalára. Ebből mutatunk be néhányat Egerben is. — A meghívóból értesültünk arról is, hogy ön több szakács­olimpián vett már részt kollégái­val együtt, akikkel nemegyszer győztesen tért haza. — Elmondhatom, hogy a leg­szebb szakmát tanultam meg ifjú koromban. Munkaruhám, a fe­hér kabátom az én érdemren­dem, többet jelent számomra a frakknál vagy az esküvői öltö­zéknél. Ötvenéves koromig a svájci szakács válogatott kapitá­nyaként több nemzetközi verse­nyen vehettem részt, Luxem­burgtól Prágáig. Most mégis arra vagyok a legbüszkébb, hogy évente több héten keresztül a Rössli Hotelben nevelhetem, ok­tathatom a fiatalokat erre a mes­terségre. — Világjáró mesterszakács Jan Lüthy, amit nemrégen meg­jelent könyve is fémjelez. — A külföldi utazásaim során szerzett tapasztalatokat gyűjtöt­tem össze ebben a kötetben, amely amellett, hogy szakács- könyv, ízelítőt ad a különféle né­pek gasztronómiai szokásaiból, hagyományaiból. Magyarorszá­gon szerzett ismereteimet ez a ki­advány még nem tartalmazza, de remélem, hogy a következőben már a magyar konyha sokoldalú­ságával, gazdagságával ismertet­hetem meg az olvasókat. Nagyon szeretem ezt a közép-európai kis országot, s amikor csak tehetem, ide látogatok. Az útlevelem is jelzi, hogy már huszonhárom- szor kértem vízumot önökhöz, így nem csoda, hogy amikor át­léptük a határt, Győr felé halad­va szinte egyszerre jegyeztük meg feleségemmel: egy kicsit új­ra hazajöttünk... Szüle Rita Novemberben is maradt még néhány növényvédelmi feladat. Ilyen többek között a gyümölcs­fák ápolása, hiszen most lombta­lan állapotban láthatók jól a mo­níliás múmiák, a különböző kár­tevők tojáscsomói és hernyó­fészkei, mely károsítok kora ta­vasszal, rügyfakadáskor okoz­hatnak érzékeny veszteséget. Most kell levágni a száraz ágakat, a 10—15 cm-nél nagyobb átmé­rőjű sebeket feltétlenül simítsuk le éles kacorral és kenjük be Cell- cid, Santor SM stb. sebvédő anyaggal. Célszerű hozzálátni a fatörzsek ápolásához is, tisztítá­sukhoz használjanak drótkefét és az így keletkezett kéregkapa- rékok elégetésével, a károsítok jelentős része semmisíthető meg. Fiatal telepítésű gyümölcsösök­ben, ahol még nincs megbízható kerítés, ott a fák bekötözésével kell megelőzni a nyulak és őzek kártételét. Gondosan gyűjtsék össze a kertekben a lehullott lombot, de elégetésük csak akkor indokolt, ha betegséggel vagy kártevővel fertőzöttnek bizonyulnak. A lombozatot — dió és vadgeszte­nye kivételével — komposztké- szítésre javasolt felhasználni. Az összegyűjtött levélzet, a hidegre érzékeny dísznövények, vala­mint a szamóca takarására is fel­használható. A tartós hideg beállta előtt, gondoskodnunk kell a madáre­tetők kihelyezésével, a hasznos madarak védelméről is. Tud­nunk kell róluk, hogy rengeteg káros rovart szednek össze, se­gítve minket a terményeink meg­védésében. Táplálékul legjobbak az olajos magvak — napraforgó, tök — de kedvelt a bőrös, sótlan szalonna, faggyú is. A madarak etetését ta­vaszig nem szabad abbahagy­nunk, mert könnyen elpusztul­nak. Most van itt a növényvédő szerek számbavételének az ideje is. A sérült csomagolású vegy­szereket gondosan csomagoljuk át és eredeti felirattal lássuk el. Ügyeljünk arra, hogy ne keve­redjenek össze a különböző ké­szítmények. Most dönthetünk a szükséges vásárlásokról is. Déliéi Adrienne Gerincferdülést javító torna A tomagya- korlatok erő­sítik a háti- zomzatot, ru­galmasan nyújtják a ge­rincoszlopot Olcsó őszi—téli vitaminok A vitaminokról a legtöbb em­ber csak annyit tud, hogy fontos valami, ami leginkább a zöldsé­gekben van. Az alig nyolcvan esztendővel ezelőtt született fo­galom „atyja” Casimir Funk, lengyel kutató volt. 1911-ben a Berlinben rendezett Nemzetközi Élettani Kongresszuson mutatta be kísérleteinek eredményét. A rizs héjából sikerült olyan anya­got kivonnia, amelynek milli- grammnyi mennyiségével per­cek alatt felélénkítette a hántolt rizsen tartott, görcsbe mereve­dett kísérleti galambokat. Funk a rizshéjban lévő vegyü- letet — mivel az anyag az élet fenntartásához feltétlenül szük­ségesnek bizonyult — az élet la­tin nevéről „vita” az új vegyüle- tet meghatározó aminnal össze­kapcsolva nevezte el „vitamin­nak”, s a kutatások során az ábé­cé betűivel különböztették meg őket. A nyári zöldfélék, színes gyü­mölcsök teli vannak C-vitamin- nal. ősszel és télen kevesebb a C-vitamin-forrás. Nem közismert például, hogy a burgonyának is nagy a C-vita- min tartalma, ami — elkészítési módjától függően — csökken ki­sebb vagy nagyobb mértékben. Héjában főve őrzi meg leginkább élettani értékét. Olcsó és gazdag vitaminforrás a savanyú káposzta. Leghaszno­sabb nyersen fogyasztani. Ha töltenivaló leveleiből a vastag in­dát kivágjuk, akkor ezek kis bugyrokba formálva megtölthe­tők maradék darált sült hús, ke­ménytojás sós, mustáros elegyé­vel, vagy darált párizsival. A töl­telék közé keverhetünk apróra összevágott savanyú káposztát is, és a bugyrocskákat egymás mellé rakva az egészet nyakon önthetjük tejföllel, mustárral, vagy hígított kész tubusos majo­nézzel. A sárgarépa azon zöldségek egyike, amelynek zsírban oldódó gazdag A-vitamin tartalma van, de C-vitamin tartalma sem meg­vetendő, ha nyersen fogyasztják. Hogy sem az égjük, sem a másik élettani értéke se vesszen kárba, megtisztítása, megreszelése után ajánlatos egy kis olajjal megper­getni, és kicsit megédesített cit­romlével meglocsolva salátának elfogyasztani. A cékla is a C-vitaminban gaz­dag ennivalók családjába tarto­zik, de nem héjában agyonfőz­ve, minek során C-vitamin tar­talma szinte teljesen megsemmi­sül. Ha már főzni kell, akkor nyersen meghámozva, vékony szeletekre vágva és csak annyi vízben, amennyi ellepi, úgy pu- huljon a tűzön, és főzőlevébe ke­rüljön (amikor az már félig ki­hűlt) az ecetes torma. így a leve még őriz valamit eredeti értéké­ből. Legegészségesebb változata azonban, ha hámozás után ká- posztagyalun megreszelik, meg­sózzák, közé kevernek finomra vágott vöröshagymát (újabb C-vitamin-forrás), és kevés ece- tes-cukros-sós páclével meglo­csolják. Ebből hétrevalót lehet egyszerre üvegbe gyömködni, és apránként elfogyasztani. Sokan úgy vélik fedezi C-vita- min-szükségletüket, hogy több kifacsart citromból és cukorból nagyobb adag citromszörpöt ké­szítenek, és ezt adagolják ás­ványvízhez. Nos, a C-vitamin az állás során lebomlik, megsemmi­sül, mégha levegővel nem is érintkezik. Levegőzve pedig fel­gyorsul a bomlási folyamat, tehát az egyik napról a másikra eltett, félbevágott citrom — élettanilag — lyukas garast sem ér. 1. / Kígyókúszás. Hason fek­ve, karral, lábbal kígyózunk las­san előre, az arc a talaj felé néz. Az egész gerinc vegyen részt a lassú előrehaladásban. Ideje: 2-3 perc. 2. / Hason fekvés, kar a fül mellett. Arc a talajra néz. Nyúj­tott karemelés, a felemelt kart tartsuk tíz másodpercig a levegő­ben, majd helyezzük vissza a ta­lajra. Tízszer ismételjük. 3. / Törökülés, a kar a fül mel­lett a magasban, kezek összefog­va. Egyik kezünkkel húzzuk át a másik kezet az ellenkező oldalra; felváltva végezzük a mozgást. A hát függőleges legyen, és mind­két kar maradjon a fej mögött. Hússzor ismételjük. 4. / Térdelés fallal szemben, a kar a fül mellett, nyújtva, a tér­dek kissé terpeszben. Egyenes törzshajlítás erős nyújtással a fal­hoz. Ebben a helyzetben hintáz- tassuk néhányszor a talaj felé mellkasunkat, majd emelked­jünk fel függőleges helyzetbe. Tízszer ismétlés. 5. / Törökülés egyenes háttal, a kéz a tarkón. Távolítsuk el hát­rafelé a kezet a tarkótól, és ma­radjunk így tíz másodpercig. A könyököt erősen hátratartva igyekezzünk a lapockákat össze­húzni, de a vállat ne húzzuk fel. Hússzor ismételjük. 6. / Térdelve üljünk a sar­kunkra. Lenyomott mellkassal, előre nyújtott karral kezünkkel kapaszkodjunk lassan előre ad­dig, míg a medencénk felemel­kedik, és a combunk függőleges helyzetbe kerül — ugyanígy ka­paszkodjunk vissza a kiidulási helyzetbe. A karok végig nyújtva maradnak. Tízszer ismételjük. 7. / Térdelve üljünk sarkunk­ra. A karokat nyújtsuk előre, ke­zünk a talajon van. Mellkasunkat lenyomva, hajlítsuk be könyö­künket, és testsúlyunkat helyez­zük előre úgy, hogy vállunk egy vonalba kerüljön kezünkkel, majd könyökünket kinyújtva, gömbölyű háttal üljünk vissza a kiindulási helyzetbe. Tízszer is­mételjük. 8. / Üljünk a talajra. A karok vízszintesen előre nyújtva. Dől­jünk kissé hátra gömbölyű hát­tal, kb. 45 fokos szögig. Ebben a helyzetben egyenesítsük ki a tör­zsünket. A karok a fül mellé ke­rülnek — majd néhányszor vált­va ezt a mozgást, üljünk ismét fel. Tízszer ismételjük. 9. / Feküdjünk hanyatt, a ka­rokat helyezzük oldalt vállma­gasságba, tenyérrel lefelé fordít­va a talajra. Emeljük fel a nyúj­tott lábakat függőlegesen, és eb­ből a helyzetből helyezzük le a talajra testünk jobb, majd bal ol­dalán. Tízszer ismételjük. 10. / Sétáljunk, fejünk búbján egy könyvet tartva. Állunkat, vállunkat engedjük le, lapoc­kánk alsó részét kissé húzzuk ösz- sze! Ne homorítsunk! Az egysze­rű gyakorlattal jól beidegződik a helyes, egészséges testtartás.

Next

/
Thumbnails
Contents