Népújság, 1988. november (39. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-08 / 266. szám

NÉPÚJSÁG, 1988. november 8., kedd KALEIDOSZKÓP Hazai tájakon Döhrönte és Ganna Élő játékmackó Az 1367-ben felépített döbrentei Szarvaskővár még álló rondellája Bakonyalján Képünkön: a koalamama hátára kapaszkodó kölykével egy óriás gumifa törzsén mászik az élelmet jelentő lomb felé a Fém Free Gully Nemzeti Parkban (MTI Külföldi Képszerkesztőség) A Bakony északnyugati ré­szén fekszik Döbrönte, hajdan büszke lovagváráról volt neveze­tes, amelyből ma már, sajnos, a rondellán kívül nem sok látszik. Himfy Benedek bán, ország- nagy, Nagy Lajos király egyik hadvezére építtette 1367-ben. A Himfy család szarvast ábrázoló címere után Szarvaskő várának is mondják. Dicső események nem fűződnek nevéhez. Volt időszak — a XV. század —, ami­kor a Himfyek a szomszédos bir­tokok fegyveres fosztogatásáig csúsztak, és Szarvaskő rablólo- vagvárrá züllött. Évről évre fel­dúlták urai a zirci és bakonybéli apátság, valamint a kisebb birto­kosok falvait. A várépítő déd­unokái már ismét visszatértek a tisztességhez. Himfy Tamás püs­pök a magyar humanizmus első alakja. Hunyadi Mátyás király diplomatája volt, öccse pedig ki­rályi várnagy Visegrádon. 1555- ben a vár még teljesen ép, de ez az utolsó adatunk róla. Végvár­nak alkalmatlannak találták, megmaradt magán várnak. Nem tudjuk, mikor és hogyan vált rommá. Talán tulajdonosai hagyták magára? Vagy váratlan török rajtaütés végzett vele? A török kiűzése után mindenesetre már lakatlan, düledezik. Érde­kes gótikus részletei miatt na­gyobb gondosságot érdemelne ez a Döbrönte fölé magasodó he­gyormot koszorúzó festői omla- dék, amelynek hiányzó kövei a XVIII. században újratelepülő Döbrönte házaiba épültek be. Döbrönte nemcsak Szarvas­kővel, hanem faluhelyen külön­leges, kerek, klasszicista stílusú, kupolás templommal is büszkél­kedhet, amelynek főoltárát egyetlen márványból faragtatta Somogyi Jánosné Györy Kriszti­na 1815-ben. Ekkor épült a — Száz százalékig megbízha­tom a titkárnőmben — mondja a főnök. — Igazán? — Igen, mindig ugyanazokat a hibákat követi el. * Jochen dühösen dobja az asz­talra a kártyákat. — Csaltok! Hat bubi van a kártyacsomagban! — No és — mondja az egyik játékos —, még sohasem hallot­tál sokgyermekes családról? * A félj késő este megy haza a kocsmából. A felesége szótlanul fogadja. — Miért nem mondasz sem­mit? — Már feladtam. templom is a francia Charles de Moreau tervei alapján. S hogy ezt a szép kis templo­mot egy francia építész tervei alapján emeltette Somogyiné, az nem volt véletlen. Ugyanezek­ben az években a szomszédban is Moreau tervei szerint épült a döbrönteinél sokkalta nagyobb és gazdagabban megformált templom, agannai. A hajdani Kisganna és Nagy- ganna valamikor ugyancsak a döbröntei várbirtokhoz tarto­zott, mindkettő azonos völgyben fekszik, macskaugrásnyira Szar­vaskő várától. Idővel összeépült a két kis falu, s ma már egy nevet viselnek: Ganna. Itt párját ritkító értékű plébá­niatemplomot, és abban családi mauzóleumot emeltetett gróf Esterházy Miklós. Ő volt az, aki 1808-ban Moreau-val tervet ké­szíttetett, s 1812-ben megindít­tatta az építkezést. így került kapcsolatba az Esterházyaknál kevésbé tehetős Somogyi család a francia építőművésszel. A gan- nai templomra 1814-ben került H eti umor ét elején — Kár. Éppen ma egy nagy­szerű kifogásom lett volna. * Panaszkodik a rab a börtön­ben: — Most multimilliomos lehet­nék, ha nem követtem volna el egy hibát. — Milyen hibát követtél el? — Az ezermárkás bankjegye tető, 1818-ban szentelték fel, de ezt követően is tovább folyt a munka. Esterházy Miklós úgy tervezte, hogy Gannán lesz az Esterházyak grófi ágának a te­metkezőhelye. A plébániatemplommal egy­beépített temetkezőhely gondo­lata jóformán előzmények nélkü­li. A gannainak csupán egyetlen előzménye van hazánkban, a máriabesnyői, amelyet Grassal- kovich Antal herceg építtetett a XVIII. században. De a gannai mauzóleum mégis más, mert az antik sírépítmények példáját kö­veti, ezért is nevezik mauzóle­umnak. A gannai sírkápolna centrális alaprajzával, kupolájá­val a klasszikus mauzóleumok hagyományait eleveníti fel. A magyar klasszicizmus e páratla­nul érdekes alkotása azonban nem talált folytatókra. Hiszen a többi családi sírkápolna — mint például a nagycenki — temető­ben áll. A templom főtengelyében, a lapos kupola alatt áll a vörös­márvány lépcsővel megemelt fő­oltár, rajta töviskoszorút tartó Madonna ül. Körben, fülkékben életnagyságú szobrok, amelye­ket J. Klieber, a bécsi akadémia tanára mintázott. Az oltár mögött lehet lejutni a kör alaprajzú központi kriptá­hoz. Innen közelíthetők meg a szarkofágokat és koporsókat rej­tő oldalfülkék. A mauzóleum bejáratával szemben Esterházy János és Pálffy Jozefa kettős klasszicista szarkofágja áll. A ha­zai emlékanyagban kitűnnek rit­kaságukkal, szépségükkel. Fi­gyelmet érdemel Esterházy Sán­dor címerrel és az aranygyapjas renddel díszített koporsója, vala­mint több romantikus és eklekti­kus érckoporsó. Külön érdekes­sége Gannának, hogy az Ester­házy család ma is ide temetkezik, a folytonosság tehát nem szakadt meg. im két centiméterrel hosszabbak voltak, mint kellett volna. * A kis Krisztina sírva jön haza az iskolából: — Mi történt? — kérdezi az anyja. — Mindegyik gyerek tudta, hogy a gólya hozza a kisbabát. Csak én blamáltam magam a te ostoba, úgynevezett felvilágosí­tásoddal. * Sor áll a mozipénztár előtt. — Ne tolakodjék! Kérem, áll­jon a sor végére! — Nem lehet. — Miért nem? — Ott már áll valaki. Nincs gyermek, akinek ne kedvenc játéka lenne a bájos Teddy mackó. Kevesen tudják, hogy ennek a játékmackónak élő megfelelője is van — Auszt­ráliában. Még kevesebben tud­ják, hogy ez az élőlény, a koala, erszényes állat. Az erszényesek nevüket arról a hasfalukon lévő bőrtasakról kapták, amelyben — mintegy utóvemhességként — még jó ideig hordják a fejlet­lenül, magatehetetlenül meg­születő kölykeiket. Némely er­szényesnek csupán erszénypót­ló bőrkettőzete van a hasfalán, mások hasaljuk sűrű, puha szőrzetében őrizgetik az igen rövid vemhesség után megszü­lető kölyküket a teljes kifejlő­désig. A koala még abban is el­tér a többi erszényestől, például a kengurutól, hogy bőrtasakja nem előre, a fej felé nyílik, ha­nem hátra, a végbélnyílás felé. Ennek a biológiai szerepe bizo­nyára abból fakad, hogy a meg­születő, alig gyűszűnyi koala­apróság — az anyaállat egyszer­re csak egy kölyköt hoz a világ­ra — életének első hónapjában nemcsak tejen él. Úgy erősödik önálló életre, hogy időnként anyja vitaminokban gazdag bélsárszerű tápürülékét is fo­gyasztja. Ezt a hátrafelé nyíló erszényből könnyen eléri, csak fejecskéjét kell kidugnia a biz­tonságot nyújtó helyéről. Né­Egy legenda szerint az ópium azután jelent meg a Földön, hogy Buddha — az álmának elűzésére —' kitépte és a földre hullatta szempilláit. Ezekből nőttek ki a mákvirágok. (Történelmi tény viszont, hogy az ópium termelé­se idősebb a buddhizmusnál.) Az ópium történetében az az ér­dekes, hogy előbb volt gyógyszer, s csak később lett kábítószer. Amióta ember él a Földön, is­meri a fájdalmat, és megkísérli úrrá lenni rajta. Éz a küzdelem hány hónap múlva az apróság már kinő az erszényből, de egy ideig még továbbra is az anyja cipeli magával, most már a há­tán és a vállán. Ami miatt a leginkább beillik játékmacinak, az végtelenül jámbor — és lassú — természe­te. Oly óvatos kimértséggel, lomhasággal mozog a magas fák koronájában, hogy emiatt „ausztráliai lajhárnak” is neve­zik. Az ember minden nehéz­ség nélkül meg tudná fogni ezt a legfeljebb fél méter nagyságúra növő állatot, csupán a fára kel­lene utána másznia. még ma is tart. A fájdalomcsilla­pító gyógyszerek történetét az ópium, pontosabban a mákfej fájdalomcsillapító hatásának megismerésétől számítjuk. Kisázsiából került át Egyiptom­ba, ahol a XII. dinasztia idején teijedt el. A régi görögöknél a mák gubóját a Halál isten szim­bólumának tekintették; erre utalnak az i. e. 1400 körüli idők­ből származó szobrocskák. A középkor egyik több mint 140 receptet tartalmazhó gyógy­Bájos pofácskájára, lágy pu­ha bundájára és igen jámbor vi­selkedésére rá is fizetett a koala. Amikor jóllakva, szőrgombóc­cá gömbölyödve elszunyókál a ritkás erdő fáinak elágazódása- iban, könnyű célpontot nyújt a puskás embereknek. A kipusz­tulástól csak az mentette meg, hogy szigorú védelem alá he­lyezték. Az Ausztráliához kö­zeli Phillip-szigeten 1973-ban már csak 800-at számoltak ösz- sze a koalából, ám a vadvédel­mi hatóság gondoskodásának köszönhetően 1988-ra számuk elérte a 80 000-et. szergyűjteményében negyvenben fontos alkotóelem az ópium. Az európai orvostudományban Pa­racelsus volt az, aki a 16. század­ban az ópium fájdalomcsillapító hatását mindenekfölött állónak tartotta. A 17. századtól kezdve Európában a legtöbbet használt fájdalomcsillapító az ópium lett, de az is igaz, hogy a vele vissza­élőket romlásba taszította. A visz- szaélés pedig egyre jobban elha­rapózott, mert az orvosok sem is­merték fel az ópiumkezelés ve­szélyeit, sőt a kor nagy orvos­egyénisége, T. Sydenham, akit a belgyógyászat megalapítójának tekintettek, azt mondta: „Mit sem ér az orvos ópium nélkül”. Fájdalomcsillapító hatásán kívül ismerték altató hatását is, hiszen kábult állapotban csökken a fáj­dalom iránti érzékenység. A 18. században azonban már felis­merték a hozzászokás, a függő­ség veszélyét, azt, hogy az ópium lassan ölő méreg. Az ópium gyógyászati alkal­mazásában fordulópontot jelen­tett, amikor 1806-ban Sertürner gyógyszerész máktokból előállí­totta az ópium fő hatóanyagát, egy rendkívül erős fájdalomcsil­lapító és bódító szert. Ez volt az első alkaloida! Mivel az altató hatást tartotta elsődlegesnek, az anyagot 1811-ben a jó álmok is­tene, Morpheus után morfium­nak nevezte el. Az orvosok gyorsan rájöttek, hogy az ópium hatása összetett: csillapítja a fájdalmat, oldja a si­maizmok görcsét, van altató ha­tása, sőt bizonyos esetekben és bizonyos értelemben izgató ha­tású is. A morfiumot ma már a száraz máktokból közvetlenül vonják ki. Az eljárás kidolgozása egy magyar gyógyszerész, Kabay Já­nos nevéhez fűződik, ő alapította a Tiszavasvári Alkaloida Gyógy­szergyárat is. Képünkön: a máktokból készül „Morpheus isten itala” (MTI—Press) A plébániatemplommal egybeépített Esterházy-mauzóleum, a ma­ga nemében egyedülálló hazánkban és Európában is párját ritkítja. Francia építőművész tervezte. (MTI—Press — a szerző felvételei) Dr. Cs. K. Áldás és átok Heves Megyei Tanács V.B. Pénzügyi Osztálya: Eger, Kossuth u. 9. Pályázatot hirdet költségvetési el­lenőrzési munkakör betöltésére. ALKALMAZÁSI FELTÉTEL: felsőfokú iskolai végzettség és felsőfokú költségvetési képesítés, valamint 5—10 éves gyakor­lat. BÉREZÉS a módosított 11/1983. (XII. 17.) ÁBMII rendelet alapján. A pályázat beküldési határi­deje: 1988. november 30. A pályázatot részletes öné­letrajzzal az MT. V.B. Pénzügyi Osztály osztályveze­tőjének a fenti címre kell benyújtani. A pályázatokat bizalmasan kezelik. Részletesebb tájékoztatást adnak a 10-011 telefonon Sike Lászlóné vagy Nagy Sándor- né munkatársak. AMFORA-ÜVÉRT: Eger, Cifrakapu u. 24. Mintaterménck takarítására 3 órás munkaidőben al­kalmaz mellékfoglalkozású, vagy nyugdíjas munka­vállalót. Munkaidőkezdés: 7—16 óra között, meg­egyezés szerint. Épületkarbantartó szövetkezet Eger, Vöröstüzér u. 34. Felvételre keres asztalos, kő­műves. üvegező, bádogos, lakatos szakmunkásokat, valamint üvegező betanított munkásokat. Heves Megyei Tanácsi Építőipari Vállalat Eger, Sas út 94. Fémmegmunkáló Főüzeme felvételre keres villamos üzemébe technológiai és gyártási munkákra: elektroműszerészeket, villanyszerelőket, erősáramú­berendezés szerelőket. Jelentkezni lehet: a fémmeg­munkáló főüzeni vezetőjénél. (Eger, Meder u.). To­vábbá felvesz azonnali belépéssel ács-állványozó szakmunkásokat, vasbetonszerelőket, betanított munkásokat Eger és Gyöngyös város területén lévő munkahelyeire. Személyszállítás biztosított. Jelent­kezni lehet: Eger, Sas út 94. vagy Gyöngyös, Kossuth út 39. szám alatt. Heves Megyei Zöldért Vállalat Eger, Klapka u. 9. Azonnali belépéssel felvesz könyvelésben jártas szám­laellenőrt. Jelentkezni lehet a fenti címen. Heves Megyei Tüzeléstechnikai és Kéményseprő Vállalat Eger, Klapka u. 9. Szakember-utánpótlása érdekében gyakorlattal ren­delkező, felsőfokú számviteli végzettségű dolgozót al­kalmaz. Titkárságára felvesz gyors- és gépírót, továb­bá felvételt hirdet számviteli és pénzügyi soztályveze- tői, utókalkulátori, belső ellenőri munkakörök betöl­tésére. Hevesi és gyöngyösi telephelyre gyakorlattal rendelkező építőipari technikust keres műszaki el­lenőri munkakör betöltésére. A jelentkezést fenti cím­re a személyzeti és oktatási vezetőnek írásban kell be­nyújtani 1988. november 15-ig. FIGYELEM! Tájékoztatjuk az érdeklődőket, hogy iro­dánkban felnőtt pályakorrekciós és reha­bilitációs tanácsadás vehető igénybe. (Eger, Klapka u. 9.)

Next

/
Thumbnails
Contents