Népújság, 1988. november (39. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-04 / 264. szám

NÉPÚJSÁG, 1988. november 4., péntek GAZDASÁG — TÁRSADALOM 3. PV törzsvezetési gyakorlat Magas szintű felkészültség megyénkben Munkában a szakszolgálat. A térképnél dr. Kaszás Mária, Kornis György mk. őrnagy és Oláh József (Folytatás az 1. oldalról.) Ebben az egyre „romló” helyzet­ben — a feltételezéseknek meg­felelően — több olyan rendkívüli esemény történt, mint például súlyos vasúti szerencsétlenség, olaj-, gáz- és vegyszerelfolyás, robbanások, amelyeknek elhárí­tása gyors intézkedéseket köve­telt meg valamennyiünktől — magyarázta a gyakorlat egyik résztvevője, Tóth-Péli József százados. — Később aztán kide­rült az is, hogy diverzáns cseleke­detek is történtek, gyújtogatá­sok, vízmű és villamosvezetékek rongálásai, stb. amelyeknek el­hárításához már a munkásőrök és a rendőrök segítségét is igény­be kellett venni, hiszen a PV nem rendelkezik fegyverekkel. Persze a baj nem jár egyedül, ahogy mondani szokás, mert főhadnagy dolgozik. magasabb alkalmazási készenlé­tet, meg egyéb intézkedéseket is el kellett rendelniük: csütörtö­kön, a feltételezéseknek megfe­lelően légitámadás érte a megye több helységét, létesítményét, bázisát. Ezek következményei­nek megszüntetését is meg kel­lett szervezniük: mentés, mente­sítés, elzárkózás, ellátás, közle­kedés, stb. a beérkezett informá­ciók alapján a leggyorsabban. — Hogyan sikerült mindeze­ket megoldaniuk? Miként álltak helyt a törzsvezetésben résztve­vők a nagy leterhelést jelentő szervező és irányító parancsnoki munkában? Ezt értékelte a pol­gári védelem főnöke, a gyakorlat vezetője, Sztanek Endre ezredes rövid összefoglalójában. — A megyei PV parancsnok­ság személyi állománya a kétna­(Fotó: Szántó György) pos gyakorlat folyamán fáradsá­got nem kímélve, éjjel-nappal, megértve a polgári lakosság vé­delmének fontosságát, lelkiis­meretesen és nagy szakértelem­mel dolgozott. Tudvalévő, a ma embere az ipari és természeti ka­tasztrófák árnyékában él, ame­lyet a világban bekövetkezett események bizonyítanak. A gya­korlat folyamán számos ilyen ka­tasztrofális helyzetet feltételez­tünk, melyet a megye és a váro­sok polgári védelmi szaktörzsei­be beosztott felelős vezetők fel­dolgoztak és esetlegesen bekö­vetkező katasztrófák esetén al­kotó módon használni is tudnak. Ez a kétnapos gyakorlat bizo­nyította, hogy Heves megye ve­zető állománya bármilyen ka­tasztrófa elhárítására magas szinten felkészült. Képes a köz­reműködésre és az irányításra. Ülésezett az Eger városi pártértekezlet jelölést előkészítő bizottsága A jelölést előkészítő bizottság elbeszélgetett a pártértekezlet háromszáznyolcvan küldötte kö­zül háromszázötvennel. Javasla­ta kialakításakor figyelembe vet­te a pártszervezetekkel folytatott korábbi párbeszédek tapasztala­tait is, amelynek során 1500 párttag nyilvánított véleményt. A városi pártbizottság 1988. szeptember 23-i döntése alapján harminckét személyt közvetle­nül választottak meg az irányítás alá tartozó pártbizottságok: Há­nyák Mihály (bátori termelőszö­vetkezet), Koczka Bertalanná (bélapátfalvai ABC), Kovács Gábor (parádi községi tanács), Váradi János (Eger- Mátravidé- ki Borgazdasági Kombinát), Molnár Józse/) Bélapátfalvi Ce­mentgyár), Bartók Miklósné (ostorosi termelőszövetkezet), Cserta György (Mezőgép), dr. Lantos Bálint (városi rendőrka­pitányság), Zám Ferenc (mátra- derecskei községi tanács), Varga Sándor (Gép- és Műszeripari Szakközépiskola), Koós József- né (egri 5-ös számú iskola), dr. Tasi István (egri megyei kórház), Popovits Ferenc (ipari szövetke­zetek pb), Varga Csaba (Vilati), Szabó Béla (Mátra Volán pb), Tóth Istvánná (Verpelét VOSZK), Bóta Ágnes (Heves Megyei Tanácsi Építőipari Vál­lalat), Berta István (Mátravidéki Fémművek pb), Simon János (Mátravidéki Fémművek), dr. Domán László (Egri Dohány­gyár), Szamos Gábor (Heves Megyei Állami Építőipari Válla­lat), Haász Tamásné(Heves Me­gyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat), Búzás Imre (Mefag pb), Kormos József (egercsehi általános iskola), Bakos Béla (Csepel Autógyár), Vígh Endre (egri Finomszerelvénygyár), Hantos Zoltán (egri Finomsze­relvénygyár), dr. Nagy József (Ho Si Minh Tanárképző Főis­kola), Kaszab öatózs (pétervásá- ri termelőszövetkezet), Csíkné Bartók Ilona (tarnaleleszi általá­nos iskola), Kovács József (KA- EV), Pintér László (recski nagy­községi pb). A jelölést előkészítő bizottság a hatvanhárom tagúra tervezett pártbizottság testületébe java­solja megválasztani továbbá a következőket: Németh László, Palcsó Pál, Pálfy István, Farkas József (MSZMP Eger Városi Bi­zottsága), Juhász Ferenc (Evill), Kiss Istvánná (mátráballai álta­lános iskola), Mohácsi Tamás (MNB Heves Megyei Igazgató­sága), Kopka László (egri Révai nyomda), Berecz István (Heves Megyei Sütő- és Édesipari Válla­lat), Barta Imre (KISZ Eger Vá­rosi Bizottsága), Bóta László (Heves Megyei Finommechani­kai Válallat ), Fejes János (NEB Eger Városi Bizottsága), Gyenes József (Egri Csillagok Termelő- szövetkezet), Harmati László (egri áfész), Máté Imre (Munká­sőrség Eger Városi Parancsnok­sága), Nagy Sándorné (Heves Megyei Gyógyszertári Köz­pont), Lubai Attila (ELKO), dr. Varjú Vilmos (Eger Város Taná­csa), dr. Gábor László ^Népúj­ság), Halász István (koolajter- melő vállalat), Gáli László (Gárdonyi Géza Színház), Vil- langó Pál (andornaktályai ter­melőszövetkezet), Dombóvári János (nyugdíjas), Bakos Gyu- láné (nyugdíjas), Patkó Zoltán (Nagyvisnyó), Kaknics László (Émász), Bürgermeister Erzsé­bet (Agria Bútorgyár), Farkas Lajos (Heves -megyei Zöldért), Szabó Géza (nyugdíjas), Bakon- di Károly (Felsőtárkány), Nagy Józsefi kerecsendi tsz.) A párt-végrehajtóbizottságot az eddigi 11 fő helyett 13 főben javasolja megválasztani: Németh László, Farkas József, Palcsó Pál, Pálfy István, dr. Tasi István, Villangó Pál, Szamos Gábor, Koós Józsefné, Haász Tamásné, Hantos Zoltán, Zám Ferenc, dr. Gábor László, Berta István. A városi fegyelmi bizottság el­nökének Juhász Ferencet java­solják megválasztani. A jelölést előkészítő bizottság kéri, hogy az előteijesztéssel kapcsolatos észrevételeket, véle­ményeket juttassák el Berta Ist­vánhoz, a jelölést előkészítő bi­zottság elnökéhez. (Mátravidéki Fémművek Pártbizottsága, Sí­rok. Telefon: 13-222) Pártbizottsági ülés Hatvanban és Hevesen Hermész Mátyás titkár vezetésé­vel az MSZMP városi bizottsága soron kívüli ülésén foglalkoztak csütörtökön délután Hatvan és vonzáskörzete kommunistái de­cember 3-ra összehívott pártér­tekezletének előkészítésével. Az ülésen — amelyen részt vett Ambrús József a megyei pártbizottság osztályvezetője is — TótpálJánosné megbízott első titkár terjesztette a tervezetet a bizottság elé a terület politikai, társadalmi, gazdasági helyzeté­ről szóló jelentésről, illetve az or­szágos pártértekezlet határoza­taiból adódó feladatokról. Az írásos anyaggal kapcsolat­ban tízen formáltak véleményt a segítés szándékával. Hasonlóan élénk aktivitás kísérte a jelölőbi­zottság megalakítását is, amely­nél végül 17 tagnak szavaztak bi­zalmat a felelősségteljes munká­ra. A továbbiakban elfogadták a végrehajtó bizottság nélküli 21 tagú pártbizottság tervezetét is, egy személyre a KISZ delegálási jogával. Egyetértettek a fegyelmi bizottság 9-ről 7 tagúra történő csökkentésével, befejezésül pe­dig tájékoztató hangzott el a pártbizottság tagjaival folytatott beszélgetésekről és a pártveze­tők munkájának megítéléséről. * Az 1985-ös városi pártérte­kezlet határozatainak megvaló­sításáról, főbb tapasztalatairól, továbbá a következő időszak fel­adatairól ülésezett az MSZMP Hevesi Városi Bizottsága, csü­törtökön délután. Először Barta Alajos, a megyei pártbizottság első titkára kért szót és méltatta Juhász Lajos, városi első titkár érdemeit, akit az MSZMP Heves Megyei Bizottságának október 13-i ülésén a megyei pártbizott­ság titkárává választottak. A tes­tület megbízásából ajándékot nyújtott át neki eddigi munkás­ságát elismerve. Ezt követően a városi pártbizottság érdemei el­ismerése mellett felmentette első titkári tisztségéből Juhász Lajost. Ezután Sári József titkár elő­terjesztésében jelentést hallga­tott meg és vitatott meg a testület Heves és térségének elmúlt háro­méves fejlődéséről, eredményei­ről, gondjairól. A tartalmas, szé­leskörű vita. során nyolcán mondtak véleményt. Közöttük Barta Alajos is. Kiemelte, hogy Heves és térsége politikailag megalapozott, kiegyensúlyozott. Iparilag erősödött az elmúlt idő­szakban, és stabil mezőgazda­sággal rendelkezik. Felhívta a fi­gyelmet arra, hogy a következő években a termelő üzemek töre­kedjenek arra, hogy a piacokon még jobban eladható termékeket állítsanak elő és értékesítsenek. A városi pártbizottság ezután Lukács József titkár előterjeszté­sében javaslatot fogadott el az országos pártértekezlet állásfog­lalásából adódó hevesi és kör­nyéki feladatok meghatározásá­ra. Végezetül a testület eddigi tagjai közül négyet felmentett és egyidejűleg Bencze Lászlót, Gottschalk Róbertét, Kiss Teré­ziát, Kozma Györgyöt, és Patkó Istvánt megválasztotta a városi pártbizottság tagjának. Hevesen az első titkár megválasztására je­lölőbizottság alakult. A jelölőbizottságok (a hevesi és a hatvani) összetételét szom­bati számunkban közöljük. Álmából felébresztett föld Szibériai útijegyzet (IV/3.) Amiből viszont sok van Szibé­riában, az a fa. Gyönyörű szálfa fenyők adják a kárpótlást a kevés gyümölcsért. A világon 1 főre 1,5 ha erdő jut. A Szovjetunió­ban ez a viszonyszám 5 ha, de Szibériában 45 ha az egy ember­re eső erdős terület nagysága. A kitermelt fenyőt a folyón úsztat- ják rendeltetési helyére: vagy a feldolgozó üzemekbe, “vagy az építkezésekhez. (A régi szibériai házak mind fából épültek). A bratszki tenger partján épült új úttörőtáborok, pihenőházak ma is fából épülnek, igazán szép ki­vitelben. Módunk volt arra is utunk so­rán, hogy visszapillantsunk a múltba. A tajgában, Bratszk kör­nyékén, felépítették az egykori őslakók, az evenkek „faluját”, vagyis az életmódjukat hitelesen bemutató skanzent. Fakéreggel borított csúcsos kunyhóik, a ma­gas lábakon álló kamrának neve­zett tárolók, polcok ha nem is je­lentettek komfortot, de prakti­kusak voltak, védték az embert a hidegtől, az elejtett vadakat pe­dig a dézsmálástól. Az evenkek vándoroltak a tajgában. Vadá­szattal foglalkoztak, élelmük, ru­házatuk forrása ez volt. Érdekes volt hallani, hogy halottaikat fa­koporsóba téve magas lábakon álló polcra rakták fel — lakóhe­lyüktől lehetőleg távolabb. A ha­lottat otthagyva megjelölték nyi­lakkal, karókkal a helyet (sajátos jelzéseket használva), hogy ne háborgassa senki a halott nyu­galmát. Az állatok sem férhettek hozzá, mivel magasra helyezték fel. Látható a skanzenben az evenkek sámánjának néhány eszköze is, pl. fából készített állat és egyéb faeszközök. Ezek fara­gása igen egyszerű, szinte elna­gyolt, de ez valószínűleg nem za­varta sem a sámánokat, sem a hallgatóságot. E régi időkbe való bepillantás után Irkutszkba vitt utunk, illet­ve repülőgépünk. Irkutszk a ha­sonló nevű terület központja. Az irkutszki terület egyébként na­gyobb, mint Ausztria, Svájc, a Benelux-államok és Franciaor­szág együttes területe (782 ezer m2). Lakóinak száma mindössze 3 millió, amelyből félmilliónál is több Irkutszk városban él. A vá­rost több mint 300 éve alapítot­ták, a Kínába, Mongóliába, illet­ve a Bajkálon túli területhez veze­tő utak egyik állomásaként. A prémvadászat, a közeli aranybá­nyák hamar fellendítették a vá­ros kereskedelmét, így népessége egyre gyarapodott. Kellemes, szép város lett napjainkra, sajá­tos ellentétekkel — a régi kék-fe­hér spalettás faházakkal, és a hétemeletes vadonatúj szállodá­val, szép régi templomokkal és modern Marx-és Lenin-emlék- művel. Irkutszkban nagy az ide­genforgalomjapánokkal, néme­tekkel, indiaiakkal laktunk együtt 'az Inturist szállodában. A város fontos vasúti csomópont is. A transzszibériai vasút itt halad keresztül. Szállodánk ablakából jól láttuk a szerelvényt, mely 17- 19 hálókocsiból állt. Elgondol­tam, milyen jó lenne egyszer Moszkvától Vlagyivosztokig utazni egy ilyen vonaton, több mint egy hétig száguldani éjjel­nappal. A város repülőtere is igen forgalmas, bár ottlétünkkor átépítés volt, ezért csak a kis gé­pek szálltak le-föl, szinte percen­ként. A várost az Angara folyó kettéosztja, mint Budapestet a Duna, bár kevesebb hídja van, mint a mi fővárosunknak, de sű­rű hajóforgalma a két part között pótolja ezt. Irkutszk kulturális központ is. Egyetemei, középis­kolái, négy színháza, akadémiai kutatóintézete tanúskodik erről. Számunkra ez a város két igazán maradandó élményt adott. Az egyik a dekabristák múzeuma, amit igazán ritkán láthat az em­ber. A dekabristák orosz nemesi származású forradalmárok vol­tak, akik lázadtak a cári önkény- uralom ellen. Ezért Szibériába, Irkutszkba száműzték őket, ahol igen kemény munkával, nehéz körülmények között éltek, távol családjuktól, de szellemiséget, kultúrát hozva e vidékre. A másik, igazán felemelő ér­zés egy koncert volt, amelyet egy helyi kórus adott. Feledhetetlen volt, ahogy énekelték a „Fensé­ges Bajkál”-t, és más, szebbnél szebb dalokat, kórusműveket. A XVII. századi Angara-parti templom — amely kiállítóhely is — csodálatos helyet biztosított a hangverseny megrendezéséhez. Irkutszki szállodánk előtt, az Angara partján hatalmas töm­bökben állnak a szibériai féldrá­gakövek, a nefrit, a csarait, a la- zurit. Mindezek csiszolva, ék­szerként az üzletekben is kapha­tók, igazán olcsó áron. (Folytatjuk) Haffnerné dr. Miskolczi Margit

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents