Népújság, 1988. november (39. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-29 / 284. szám
NÉPÚJSÁG, 1988. november 29., kedd KALEIDOSZKÓP 5. Sütőipari kisgépek Emlékek a múltból A Sütőipari Emléktár tanonciskolái végbizonyítvány, a segédlevél, az ipari művelésre jogosító igazolvány, és végül a mesterlevél — ez mind egy-egy jelentős állomása volt a pékmesterségnek. A tágas bemutatótérben mérőeszközök, különböző tésztakészítő, -alakító, kiegészítő gépek sorakoznak a péküzem technológiai sorrendjében. A takarékos anyagfelhasználás emlékét őrzi például a verősztjas zsákporoló. Ezzel a praktikus szerkezettel porolták, verték ki az utolsó szem lisztet is a kiürített zsákból. Külön részlegben őrzik « házi kenyérsütés tárgyi emlékeit, valamint a sütőiparhoz kapcsolódó cukrász- és tésztaipari kisgépeket, anyagmegmunkáló szerkezeteket Van itt tésztaosztó gép, császárzsemlét gyártó és kézzel működtetett szerkezet, s egy dagasztógép szomszédságában perecfőző üst. (Ma már egyre kevesebb azok száma, akik ismerték azt a szakmai érdekességet, hogy régen a perecet előbb főzték, s aztán sütötték -ki.) A könyv- és folyóirattár, a dokumentációs részleg az emléktár szerves része, s alapvető feladatként a helyben olvasást, az elmélyülést és a kutatást szolgálja. A Sütőipari Emléktár heten- két kétszer—szerdán 12 órától 18 óráig, csütörtökön reggel 9 órától 14 óráig — van nyitva. Előzetes megbeszélés, bejelentés alapján csoportos látogatókat más időpontban is — vidékről is — fogad a múzeum. Ezzel a kéréssel — telefonon vagy levélben — Wit- tinghoff Saroltához, az emléktár vezetőjéhez kell fordulni. K. Gy. M. A kissé megkopott, majdnem százesztendős emlékkönyvben a budapesti sütősegédek dalosköre első tíz évének a története olvasható. A Hársfa utcai társaskörben 1889-ben — 99 évvel ezelőtt — alakult kórus 60 tagú volt. Érdekessége, hogy napjainkban ez a daloskor az Édosz férfi dalkaraként működik tovább, Marosán György hosszú évtizedek óta, még ma is tagja a kórusnak. Az egyik falon látható fénykép B. Nagy Gizellát ábrázolja. A mára elfeledett hölgy érdeme: az ötvenes években ő volt a magyar sütőipar első női sztahanovistája. Egy bizonyos Zuckermapn Kálmán, 78 éves nyugdíjas pék azt írta be a vendégkönyvbe, hogy emléktárgyat nem tudott hozni, de az ismerős gépek, felszerelések között szívesen emlékszik vissza a munkában eltöltött évtizedekre. A sütősegédek kórusáról szóló rövid ismertető, a sztahanovistanő portréja és a vendégkönyv a budapesti Sütőipari Émléktár tulajdona. Az emléktár — egyszerűbben: a pékmúzeum — 1986. február 20-án nyílt meg Budapesten, a Majakovszkij utca 67-es számú házban. Az otthont adó és még a hetvenes években is üzemelő pékműhely a legrégibb fővárosi pékségek közül való. A múlt század végén épült sütöde utolsó tulajdonosa 1940-től az államosításig Schlederer Dezső volt. Az egyre bővülő gyűjtemény főként technológiai, gazdasági és munkásmozgalmi témákra tagozódik a korai sütőipartól egészen napjainkig. Hazánkban az ipartörténeti kutatások több évtizedes múltra tekintenek vissza, s az éielmiszerA három sütőteres kemence iparon belül is számos gyűjtemény — például a malom-, a húsipari múzeum, a söripari emléktár — gazdag anyaggal mutatja be a különböző iparágak történelmi jelentőségű érdekességeit, tárgyi és írásos emlékeit. A Sütőipari Emléktár jelentős része egy vándorkiállítás, mégpedig az 1966-ban városról városra utazó V. Országos Sütőipari Újítási Kiállítás anyagából gyűlt össze. Pécs, Szombathely, Dunaújváros, Szeged, Debrecen, Miskolc és Eger voltak a két évig tartó vándorlás jelentős állomásai. Most a Majakovszkij utca 67- es számú házban az eredeti pékség két kemencéje — a gáztüzelésre átállított magyar és a gőzös kemence — az emléktár kiállítási anyagát gazdagítja. Érdekesség, hogy a három sütőtérrel üzemelő magyar kemencék hazánkban a húszas évek végén terjedtek el, és az ötvenes évek végéig üzemeltek annak ellenére, hogy nagyon egészségtelen, igen fárasztó körülmények között dolgoztak mellettük a pékek. Egy kisebb laboratóriumi sarkot is berendeztek a gyűjteményben. Itt azokat a műszereket őrzik, amelyekkel a kenyér minőségét ellenőrizték. Magyar szabadalom például az elastigraph. A készülék sütőipari termékek minősítésére szolgált, a mellette álló férméntométerrel pedig a liszt gázfejlesztő képességét vizsgálták. Oktatástörténeti kuriózum az a tablóösszeállítás, amely a szakmunkássá válás múltbéli fázisait mutatja be. A szülő és a mester között kötött tanoncszerződés, a Gyermekrajzok Óvónő ismerősöm mutatja a rajzokat. Középső csoportosokkal, vagyis ötévesekkel végzi a munkáját. A rajzok zöme már nem egészen ákombákom, látni, hogy a gyerek mit akart rajzolni. Nézem a rajzokat, de én, a laikus, csak annyit tudok hozzátenni, hogy ez szép, amaz meg csúnya firka. Nem így ő, Dóri, az óvónő. És mondja és mutatja: — Látod, ez itt M. Pisti rajza. Fekete, csúnya, zavaros. És látod, hogy mi van előtérben? — Látom, egy nagy pohár, és ez az egy, ami nem fekete, hanem piros. — Piros, mert bor van benne. Pisti édesapja bizony gyakran néz a pohár fenekére, és úgy látszik, ezt Pisti nem tudja elviselni, mert ilyenkor a papa veszekszik, kiabál, a mama is veszekszik, és utána sír ... De nézd, ezt a másik rajzot. Napocska van rajta, játszó gyerekek, virágok, és vagy három valami, amiről én már tudom, hogy kutya, mert Emőke minden rajzán ott vannak a kutyák. — Mert van kutyája? — Mert nincs kutyája. Emőke szülei nagyon rendes emberek, szeretik a kislányukat, de borzasztóan vigyáznak a lakásukra, és Emőke kapott már kutya helyett aranyhalat, kapott törpepapagájt, de a kislánynak kutya kellene. Ez az, ami az ő egyébként szép, derűs világából számára hiányzik. És az óvó néni tovább mutogatja a rajzokat, és nagyon sokat lát belőlük. Lát, mert ismeri a gyerekeit és lát, mert még jobban meg akarja ismerni őket. És azt mondja, ezekkel a rajzokai megy majd családlátogatásra. Talán ez többet jelent a szülőknek, mint ha ő „prédikálna”. (sm) Pincefalu Hajóson A borospincének elsődleges célja a bor érlelése, tárolása, de csaknem ugyanilyen lényeges kelléke, hogy megfelelő keretet adjon a királyi nektár élvezetéhez, a felejthetetlen pincézések- hez, kvaterkázásokhoz, beszélgetésekhez, nótaszóval fűszerezett iszogatásokhoz. A pincesorok egyik legszebb, egységes egészet alkotó, faluvá nőtt együttese a Bács-Kiskun megyei Hajóson található. Hajós a török hódoltság után németekkel újratelepített község a kalocsai érsekség hajdani birtokán. A 19. században mezővárosi rangot nyert. Ekkoriban már több mint 500 holdon termeltek szőlőt. Amint Fényes Elek 1851- ben kiadott könyvében írta: „Szőlőskertjei jó vörös bort teremnek.” Egy Bács-Bodrog vármegyét bemutató, a századfordulón megjelent munkában ezt olvashatjuk: „hol jó pincékkel rendelkezik a termelő, az elismeréssel fukarodni nem szabad.” S Hajóson jók a pincék. A település fényét az 1739- ben épült, egyemeletes, sarok- tornyos érseki nyaralópalota emeli, amelynek dísztermét eredeti stukkók, előcsarnokát faliképek ékesítik. Műemléki szempontból is értékes a Csáky érsek által 1728-ban építtetett Szent Imre-kegytemplom. Berendezése copf stílusú, de a főoltáron álló, a Madonnát ábrázoló kegyszobor késő gótikus. A plébániaház mellett 1933-ban felállított Kálvária stációit a pécsi Zsolnaygyár színes kerámia domborművei díszítik. Térjünk vissza a településtől alig kőhajításnyira elterülő pincesorhoz, amely már csaknem önálló életet él. Nem pinceszer, hanem valóban pincefalu. Épületeit, kívül-belül karbantartják gondos gazdáik. A hajósi szőlősgazdák a borból élnek. S talán éppen ezért gondolták, hogy megadják neki a módját. A pincék olyan rangos présházakká fejlődtek, hogy az arra tévedő idegen bízvást lakóépületnek nézhetik. S ebben nem is téved nagyot. Mert csaknem mindegyikben található a szőlő feldolgozásához való munkaeszközön kívül ülő-, fekvő- és főzőalkalmatosság. S természetesen nagy asztal, esetleg több, ahol egy-két pohár kitűnő vörösbor, a világversenyeken is sikeresen szerepelt cabemet mellett a pin- cézésre összegyűlő vendégek kedélyesen megbeszélhetik a világ folyását. Ebből az előtérből vezet le az ajtóval elzárt mélybe, az igazi, 20—50. méter hosszú, ki- téglázott, íves pincealagutakhoz a lépcsősor. Ha a gazda éppen a pincéjében tartózkodik, szívesen behívja az idegent is. Természetesen már kialakították itt a Pince- és présházmúzeumot, a Présház utca 93. szám alatt, amelyben többek között megtalálhatók a szőlőfeldolgozás eszközei is, prések, zúzok, kádak stb. A Hosszúhegyi Állami Gazdaság fogadójában pedig, a pincejáratokban — hogy teljes legyen a kép a hajósi szőlőtermesztésről — bormúzeum várja a kirándulókat. Cs. K. Tudományos kishírek A tisztább levegőért Két egyesült államokbeli kutató olyan eljárást találtki, amely- lyel a dízelmotorok kipufogó gázaiból és a széntüzelésű kazánok füstjéből eltávolíthatják a nitro- gén-oxidokat. Fölfedezésüknek a fontosságát mutatja, hogy földünkön ebből a két forrásból ered a légkörbe kerülő nitrogén- oxidok 70 százaléka. Az eljárás cianursavat alkalmaz. Ez nem mérgező vegyület. Amikor a motorok és a kazánok forró gázai átáramlanak rajta, olyan gáz keletkezik, amely a nit- rogén-oxidokkal reagál, s azokat nitrogénre és vízre bontja. Ennek az eljárásnak az az előnye, hogy a dízelmotorok gázaiból külön szűrhetők ki a nitro- gén-oxidok, és külön távolíthatók el az egyéb szennyező anyagok, és a kátrány is. A nitrogén- oxidokat ártalmatlanító eddigi eljárásoknak ugyanis az volt a hátrányuk, hogy növelték a kátrány mennyiségét, míg a kátrány ártalmatlanítói a nitrogén-oxi- dokét. Most lehetővé vált, hogy az égés során a motorban kevesebb kátrány képződjön, majd azután a megnövekedett meny- nyiségű nitrogén-oxidokat cia- nursawal szűrjék ki. Rákos platánok Az után, hogy a szilfavész egész Európán végigsöpört, úgy látszik, hogy most a platánfákon a sor: rák pusztítja őket. A kórokozó, egy gomba, a kéreg sebein át hatol be a törzse és az ágakba, s bennük nagyon elterjed: évenként 1—2 métert is előrehalad. A fertőzéstől egy százéves fa már négy-öt év alatt elpusztulhat. E vész elhárításának közvetlen módját még nem ismerik, jóllehet a gombát már 1929-ben fölfedezték. A platánok pusztulása ez idő szerint csákókkor állítható meg, ha betartják a szigorú higiéniai előírásokat: a beteg fákat és azok szomszédait azonnal ki kell vágni, és el kell égetni. Morfin állatokban, növényekben Bethesdai (USA) kutatók patkányok és házinyulak bőrében morfinnyomokat mutattak ki. Most kiderítették, hogy a patkányok több morfint termelnek, ha szalutaridint, tebaint vagy kodeint fecskendeznek beléjük. Ezeknek az anyagoknak a morfinhoz vezető vegyi folyamat során a növényekben is szerepük van a morfin képződésében. Az említett emlősökben termelt morfin azonban olyan kevés, hogy csak nagyon érzékeny mérési eljárásokkal mutatható ki. Egyelőre nem tudják, hogy a morfiumnak az emlősállatokban — és az emberben — mi a biológiai szerepe. — Én a legszívesebben százzal hajtok — mondja az egyik autós a másiknak. — Én inkább hatvannal, hogy megérjem a százat! Fölsegíthetem önre ezt a bundát? — Persze. De remélem, nem lesz belőle semmi kellemetlensége. — Miért lenne? — Mert ez a bunda nem az enyém. jpi umor I ét elején — Több mozgásra lenne szüksége — mondja az orvos. — De hiszen gyalog járok a munkahelyemre, doktor úr! — Az nem elég. Járjon inkább autóbusszal. * — A születésnapomon meglepett a férjem. — Kivel? — Maga szerint mi hiányzik ahhoz, hogy boldog legyen? — kérdezi a pszichiáter. ■— Egy kis boldogság, doktor úr. — Szeretnék megnősülni — mondja az egyik színész a másiknak. — Mit gondolsz, boldog lehet az a nő, akinek egy géniusz a férje? — Nem tudom — mondja a másik. — Talán kérdezd meg a feleségemtől. • HEVES MEGYEI . . ÁLLÁSAJÁNLATAI: Finomszerelvénygyár Eger: egri telephelyre alkalmaz vegyész szakmunkást, központifűtés-szerelőt, víz-, gázszerelőt, valamint NC-CNC forgácsológép-kezelő szakmunkást, és kazánfűtőt. Pétervásári üzemébe felvesz automata forgácsoló gépbeállító lakatost és gépjavító lakatost, központifűtés-szerelőt, valamint kazánfűtőt. Heves Megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság: Eger, Lenin tér 1. Felvételt hirdet érettségivel és középfokú társadalombiztosítási szak- képesítéssel, valamint gyakorlattal rendelkező munkaerő részére társadalombiztosítási ellenőri munkakör betöltésére. A Ho Si Minh Tanárképző Főiskola: Eger, Szabadság tér 2. Pályázatot hirdet tanulmányi osztályra általános előadói állás betöltésére. Feltétel: középfokú iskolai végzettség és gépírni tudás. A pályázatokat a főiskola személyügyi hivatalába kell benyújtani. Továbbá felvesz középfokú végzettséggel rendelkező gyors- és gépírót. Heves Megyei Sütőipari Vállalat: Eger, Sas út 60/a. Felvesz: építész-tervezőt, autószerelőt, lakatost, kőművest, ^’’-kategóriás jogosítvánnyal rendelkező gépkocsivezetőt, vízvezeték-szerelőt, központifűtés-szerelőt, sütőipari szakmunkást, betanított és segédmunkásokat. Heves Megyei Autójavító Vállalat: Eger, Faiskola u. 5. Felvesz egri szervizébe éjjeliőrt, valamint emelőgép-javításban jártas géplakatost. Egri ingatlankezelő Közvetítő és Lakásberuházó Vállalat: Eger, Za- lár u. 1. Felvételt hirdet villanyszerelő munkakörbe órabéres, víz-, gázszerelő munkakörbe teljesítménybéres foglalkoztatásban. Jelentkezni lehet a vállalat karbantartó-felújító építésvezetőségén. (Eger, Somogyi B. u. 3.) A pincefali! egyik házsora Hajóson
