Népújság, 1988. november (39. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-26 / 282. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIX. évfolyam, 282. szám ÁRA: 1988. november 26., szombat 2.20 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Folytatta munkáját az Országgyűlés Jelen lesz a szovjet-francia űrhajóshármas startjánál Mitterrand Moszkvába érkezett Pénteken a délutáni órákban munkalátogatásra Moszkvába érkezett Francois Mitterrand francia köztársasági elnök. Az államfőt a Vnukovói repülőtéren Eduard Sevardnadze külügyminiszter és Anatolij Lukjanov, a Legfelsőbb Tanács Elnöksége elnökének első helyettese üdvözölte. Közvetlenül a megérkezés után a Kreml Katalin-termében Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, a Legfelsőbb Tanács elnökségének elnöke fogadta a francia köztársasági elnököt, akivel rövid megbeszélést folytatott. Mint ismeretes, szombaton este indul el a Mír űrállomás felé a Volkov-Krikaljov-Chrétien szovjet-francia űrhajóshármas. Az első számú űrhajóscsapat tagjai valamennyien megfeleltek az utolsó orvosi vizsgálaton, így igen nagy valószínűséggel ők indulnak útnak szombaton, Mitterrand elnök jelenlétében, aki ott lesz a startnál. Megszavazták a kormány stabilizációs programjának ^’-változatát Pénteken délelőtt 9 órakor a kormány stabilizációs gazdasági programjának végrehajtásáról és az 1989. évi gazdaságpolitikai feladatokról szóló beszámoló feletti vitával folytatta munkáját az Ország- gyűlés ülésszaka. Az ülésen részt vett Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke, Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke. Halaszthatatlan a költségvetési reform Történelmi lecke a jövőnek Tudományos emlékülés Gyöngyösön a KMP jubileuma alkalmából Az MSZMP Heves Megyei Bizottságának Oktatási Igazgatósága, az egri tanárképző főiskola, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Társadalomtudományi Karának Vállalatgazdasági Üzemmémökképző Intézete a magyarországi polgári demokratikus forradalom győzelme és a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának 70. évfordulója tiszteletére közös tudományos emlékülést rendezett tegnap Gyöngyösön a GATE üzemmérnökképző intézetében. A tudományos tanácskozáson résztvevőket, köztük dr. Lőkös Lászlót, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem rektorhelyettesét, dr. Patócs Lászlót, Gyöngyös város pártbizottságának titkárát dr. Magda Sándor egyetemi docens, az üzemmérnökképző intézet igazgatója üdvözölte. Kiss Sándor, a megyei pártbizottság titkára köszöntőjében más egyebek mellett elmondotta, hogy immár hagyomány a megye, illetve szűkebb pátriánk társadalomtudománnyal foglalkozó kutatóinak a körében az emlékülés, hiszen a munkásmozgalom jelentős évfordulóinak alkalmával már több hasonló rendezvényt tartottak. Különösen fontos a történészek, ideológusok kutatómunkájának publikálása, illetve ismertetése, hiszen változó korunkban ez a történelmi lecke már a jövőnek szól, és a szocializmus ideológiája csak akkor képes megőrizni vezető helyét a haladó nézetek között, ha a mélyreható stratégiaváltást végrehajtja, és ezáltal megőrzi a progresszív gondolkodásúak bizalmát, s alapot teremt a további együttcselekvésre. A köszöntő elhangzása után dr. Nagy József kandidátus, az egri tanárképző főiskola történelemtudományi tanszékének vezetője tartotta meg nyitó előadását: Magyar október, az ellentmondások forradalma címmel. Ezt követően az egyes témakörök szakemberei szekcióüléseken ismertették újabb kutatásaik eredményeit. A helytörténészek közül elsőként dr. Misóczki Lajos kandidátus tartott referátumot az őszirózsás forradalom és a KMP Heves megyei megalakulásának ösz- szefüggéseiről. A Mátraalján, Gyöngyösön éreztette hatását az 1918-as őszirózsás forradalom. Az eseményekről szólt Molnár József, a Mátra Múzeum munkatársa, míg a hatvani történésekről Németi Gábor, a Bajza József Gimnázium és Szakközépiskola igazgatóhelyettese számolt be. A KMP egri szervezete megalakulásának körülményeit mutatta be dr. Csiffáry Gergely aspiráns. Míg Kolacskovszky Lajos eszmei-politikai fejlődéséről dr. Szecskó Károly, az MSZMP Heves Megyei Bizottsága archívumának vezetője tartott előadást. A magyar munkásmozgalom történetének kutatói közül dr. Tóth Ferenc, dr. Kovács József az MSZMP Heves Megyei Bizottsága Oktatási Igazgatóságának tanszékvezető tanárai, valamint Horváth Ágnes, Lőrinczné Thiel Katalin, az egri tanárképző főiskola marxizmus-leninizmus tanszékének munkatársai számoltak be legújabb kutatási munkájuk eredményeiről. Igen érdekes kérdésről szóltak Bozsik Raffael és dr. Kovács Endre, az egri tanárképző főiskola történelemtudományi tanszékének tanársegédei, akik Jászi Oszkár és a magyar proletárdiktatúra viszonyáról, valamint a haladó polgári gondolkodó mai aktualitásairól tartottak referátumot. Az ideológiai kérdések szekcióban kiemelt érdeklődés kísérte két szovjet előadó referátumát. Fjodor Vasziljevics Cann Kai Szi professzor, a vlagyimiri pedagógiai főiskola tanszékvezetője „A vallás kérdései a peresztrojka időszakában” témakörében számolt be a legújabb nézetekről. Míg Jurij Vaganovics Szogomo- nov professzor, a vlagyimiri műszaki főiskola tanszékvezetője a napjainkban oly égető és sokakat érdeklő nemzetiségi kérdést helyezte vizsgálódásainak középpontjába. Az egész napos rendezvénysorozat plenáris üléssel, és dr. Vasas Joachim kandidátus, az MSZMP Heves Megyei Bizottsága Oktatási Igazgatósága igazgatójának zárszavával fejeződött be. Az Elnöki Tanácshoz fordulnak Üj nevet kér az egri tanárképző főiskola Az elnöklő Stadinger István elsőként Bartha Ferenc államtitkárnak, a Magyar Nemzeti Bank elnökének adta meg a szót. Elöljáróban elmondotta, hogy az idei kedvező folyamatok fenntartása, erősítése, a konvertibilis áruforgalomban elért aktívum további növelése rendkívül fontos a külső egyensúly helyre- állítása, a gazdasági reform továbbvitele szempontjából, s a magyar gazdaság zökkenőmentes finanszírozása érdekében is. A külső egyensúly javítása, a konvertibilis eladósodás megállítása kiemelt célja a programnak. Ez olyan követelmény, amit mindenképpen el kell érni. Több területen a gazdasági folyamatok nem az elképzelteknek megfelelően alakultak. A költségvetés hiánya a tervezettnél nagyobb lesz. Ez a hiány nem ássa ugyan alá az ország devizapozícióját az idén, de a következő időszakban semmiképpen sem tartható fenn. Az államháztartás terhei, régi és új kötelezettségei túl nagyok. Halaszthatatlan a költségvetési reform mielőbbi végrehajtása, hogy az állami szférának a gazdaságban betöltött túlzott szerepét csökkenteni lehessen. A vállalatok és a lakosság megtakarítási hajlandósága egyaránt alacsony. A lakosság a magas fogyasztói árszínvonal miatt a kedvező kamatfeltételek mellett sem növelte számottevően folyó évi megtakarításait. A kamatemeléssel csak a korábbi megtakarítások nagyobb mérvű felhasználását sikerült megállítani. Növekedett az építési és lakásértékesítési hitelek iránti kereslet, amivel nem tartott lépést a lakossági megtakarítás. így a lakosság számottevő mértékben eladósodott a bankrendszerrel szemben. Csökkent az értékpapírok kereslete is. A jövőben az állam, a jegybank, a pénzintézetek és a vállalatok vagyoni és adóssághelyzetének az eddiginél reálisabb megítélésére van szükség. így készíthetők a gazdaság tényleges folyamatait tükröző pénzügyi programok. Ezzel kapcsolatban az MNB széles körű helyzetfeltárást végzett: 1988. szeptember végén tartozásaink konvertibilis valutában 16,7 milliárd dollárt, követeléseink 6,4 milliárd dollárt tettek ki, így nettó adósságállományunk 10,3 milliárd dollár volt. Az ország követelései az 1973-as 1,5 milliárd dolláros szintről 1978-ra duplájára emelkedtek. Szintjük 1983-ig nem változott, azt követően azonban 1985-ig megkétszereződött, s azóta a dollárárfolyam alakulásától függően 6-7 milliárd dollár között alakul. A nettó kamatkiadás 1973-ban 81 millió dollár volt, 1979-ben már 366 millió dollárra, 1985-ben 725 millió dollárra, s napjainkban 1,1 milliárd dollárra emelkedett. Különösen figyelemre méltó, hogy miközben nettó adósságunk 1979 és 1985 között nem nőtt, a kamatterhek megduplázódtak. Ez egyrészt a követelésállomány jelentős emelkedésével, továbbá egy nagyobb, nem kamatozó követelésállomány kialakulásával magyarázható. Tartozásaink és követeléseink eltérő minőségűek. Összességében — a kamatterheket és a behajthatóságot illetően — követeléseink jóval „puhábbak”, mint tartozásaink. Követeléseinkből 3,3 milliárd dollár nem kamatozik. így a tényleges népgazdasági terheket jobban kifejező nettó kamatozó adósságállomány értéke 13,4 milliárd dollár. A továbbiakban arról beszélt, hogy 1982 óta a rendszeres forintleértékelés jelentősen megnövelte a népgazdaság deviza- tartozásainak forintértékét. Az ebből, valamint a külföldi valuták árfolyamváltozásából származó árfolyamveszteség 250 milliárd forintot tesz ki. Ezt az állományt a Magyar Nemzeti Bank a kihelyezései között tartja nyilván, ám indokolt a veszteséget közvetlen államadósságként megjeleníteni. Vannak más tételek is, amelyek szintén terhelik az államháztartást. Ilyen a vállalatokhoz kihelyezett 36 milliárd forint értékű forgóalap-juttatási hitel. E hiteleket vagy vállalati tartozásokká, vagy állami adóssággá kell átminősíteni. Az állami adósság terhét a költségvetésnek kell viselnie, amelyre járadékszedéssel teremthet fedezetet az érintett vállalatoktól. Indokolt az is, hogy a szanálásra, felszámolásra került vállalatok tartozásait is állami veszteségként tartsák nyilván. Mindezek alapján az állam adóssága mintegy 320 milliárd forintra tehető, amelyet növel az éves költségvetési deficitek halmozott összege. így összesen 480 milliárd forinttal adósodott el a költségvetés a jegybanknál. Ez a teher a múltban halmozódott fel, következményeit már eddig is viselte a gazdaság, csak most a dolgok a helyükre kerülnek. Az államadóssággal kapcsolatban kamattérítési és perspektivikus törlesztési tervet kell elkészíteni. Tovább kell fejleszteni a jegybanki irányítást — hangsúlyozta az MNB elnöke. A kormány- program végrehajtásának időszakában befejeződik a bank- rendszer decentralizálása. Megkezdődött a jegybankról szóló törvénytervezet kidolgozása is. Várható, hogy a tervezett reformlépések kedvező visszhangra találnak külföldön is. Magyar- ország a jövőben még megbízhatóbb partner kíván lenni az üzleti és a pénzügyi kapcsolatok terén. Ezért — mondotta Bartha Ferenc — a stabilizációs és kibontakozási programhoz szükséges külföldi hitelek biztosíthatók. Somogyi László építésügyi és városfejlesztési miniszter az Országos Lakásépítési Alap létrehozásának tervéről szólt, s visz- szatekintett a lakásépítés eddigi eredményeire. Elmondta, hogy 1950 óta 2,5 millió lakás épült az országban, s a közhiedelemmel ellentétben ennek többsége magánkivitelezésben készült. Az újonnan kialakított lakásépítési koncepcióban foglaltak is ezt a folyamatot erősítik, hiszen tanácsi beruházásban 1980-tól ez év végéig csak 100 ezer, míg magánerőből 448 ezer lakás épül. A szinte töretlen magánlakásépítés azonban gondokat is rejt — mutatott rá Somogyi László. Az Országos Takarékpénztár és a takarékszövetkezetek jelenleg 2 millió 900 ezer, lakásépítéssel összefüggő hosszú távú hitelezési szerződést tartanak nyilván. Ezek összege ez év végén eléri a 279 milliárd forintot. E kölcsönöket az elmúlt évtizedekben alacsony kamatokkal adták, s ez annak idején nem okozott feszültséget, mert a piaci kamatok és a hosszú távú lakásépítési kamatok szinte fedték egymást. A költségvetés a piaci kamat és az OTP által finanszírozott lakásépítési kamatok különbségét mindig megtérítette, különben a pénzintézeteknél alapvető veszteség keletkezett volna. Tavaly ez az összeg már elérte a 11,5 milliárd forintot. Ez a folyamat nem állítható meg, hiszen ahogy emelkednek a piaci kamatok, a támogatási igény csak növekszik. Az idén a kamatok közötti különbség 31 milliárd forint költségvetési kiegészítést igényel. A kormány számolt e tendenciával, hiszen nagy valószínűséggel a piaci kamatok továbbra sem csökkennek. Jövőre a kiegészítés ösz- szege 42 milliárd forintra növekszik, s a további kamattámogatásokkal együtt eléri az 55-60 milliárd forintot. Nyilvánvaló, hogy ezt a hatalmas különbséget valakinek meg kell téríteni. A hosszú távú lakásépítési koncepcióról folyó, csaknem két éve tartó vitában felvetődött, hogy a különbséget azok fizessék meg, akik e hiteleket felvették. A kormányzat elhatározott szándéka, hogy visszamenőleg nem hárítja a terheket azokra, akik annak idején a kölcsönt felvették. A megoldást a kormányzat nem elsősorban az adóterhek növelésében látja. Az elképzelések szerint a vállalati lakásépítési alapból való hozzájárulás — a megelőző év nyereségére számított — 16 százalék lenne, azzal, hogy azt nem a nyereségből, hanem a költségek között kell elszámolni. A szándék egyértelmű: egy-két éven belül a visszamaradó összeg — amellyel a vállalatok, illetve az adófizetők gazdálkodnak — érje el a 25 százalékot. A költségvetés rendkívül nehéz helyzete miatt azonban jö(Folytatás a 2. oldalon) Az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola tanácsa pénteki ülésén titkos szavazással úgy döntött, hogy névváltoztatást kér az Elnöki Tanácstól. A túlnyomó többség Gárdonyi Géza nevét javasolta az intézmény számára. A névváltoztatás igénye már régebben felmerült, s a főiskola tanácsa szeptemberben határozta el, hogy kezdeményezi új név felvételét. Egyúttal arról is tájékozódtak, hogy milyen, a városhoz kapcsolódó és az intézményhez illő nevek jöhetnek szóba. Sokan javasolták Balassi Bálint és Kazinczy Ferenc nevét, de elég széles körben felmerült az is, hogy gróf Eszterházy Károly püspök, a Líceum építésének támogatója legyen a névadó. A főiskolai tanács — amelyen jelen vannak a hallgatók képviselői is — pénteki ülésén nagy többséggel a Gárdonyi Gézáról való elnevezés mellett szavazott. Az író egykor az egri tanítóképző hallgatója volt, s gyakorló néptanítóként harcosa a „nemzet napszámosai” nagyobb társadalmi megbecsülésének, élete, munkássága szorosan kötődött a városhoz. A tanács tagjainak véleménye szerint ez a névválasztás akkor is indokolt, ha Egerben a színház és egy iskola már korábban felvette Gárdonyi nevét. A döntésről tájékoztatják a Művelődési Minisztériumot, s a felügyelet útján kérik az Elnöki Tanácsot, járuljon hozzá a Gárdonyi Géza Tanárképző Főiskola név használatához. Vitában gazdag napot hagyott maga mögött pénteken a Parlament (Fotó: Szántó György)
