Népújság, 1988. november (39. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-24 / 280. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1988. november 24., csütörtök KÖZLEMÉNY Várkonyi Péter távol-keleti útjáról — Álláspontunk az afgán helyzetről — A Romániából kiutasított magyar diplomata ma találkozik az újságírókkal Szóvivői tájékoztató a Külügyminisztériumban (Folytatás az 1. oldalról) A Központi Bizottság azt várja, hogy az autonóm társadalmi szervezetek és mozgalmak az ál­taluk képviselt rétegek érdekei­nek feltárásával és kifejezésével felelősen járuljanak hozzá a poli­tika alakításához. Szükségesnek látja, hogy az érdekek védelmé­nek és egyeztetésének fő színte­reivé a különböző érdekeket képviselő szervezetek egymás közötti és a kormánnyal folyta­tott megbeszélései váljanak. A Központi Bizottság két kongresszus vagy pártértekezlet között a párt legfelső politikai irányító, döntéshozó és ellenőr­ző testületé. A párttagság egé­szét érintő kérdésekről kizárólag a Központi Bizottság jogosult dönteni. A Politikai Bizottság feladata a Központi Bizottság döntései­nek előkészítése és a határozatok végrehajtásának megszervezése; a Központi Bizottság ülései kö­zött a párt vezető szerve, dönt a hatáskörébe tartozó kérdések­ben. Munkájáért a Központi Bi­zottságnak felelős, arról rend­szeresen beszámol. 2. A Központi Bizottság a megújult politikai tevékenységé­nek követelményeihez igazodó, azonos jogállású munkabizottsá­gok létrehozását határozta el: Nemzetközi, Jogi és Közigazga­táspolitikai Bizottságot, Társa­dalompolitikai Bizottságot, Pártpolitikai Bizottságot, vala­mint Gazdaság- és Szociálpoliti­kai Bizottságot alakít. Emellett szükségesnek tartja közgazdasá­gi, művelődéspolitikai, szövet­kezetpolitikai és tudománypoli­tikai munkaközösségek műkö­dését. Tanácsadó testületét a ko­rábbi döntésének megfelelően hozza létre. 3. A központi apparátus mun­kája, szervezeti felépítése a meg­újuló politikai tevékenységhez igazodjon. Létszáma további 8-10 százalékkal csökkenjen. A Központi Bizottság apparátusá­nak az eddigi nyolc osztályt meg­szünteti. A jövőben hat osztály keretében, egymással rugalma­san együttműködő munkacso­portok látják el a központi appa­rátus feladatait. A Központi Bi­zottság apparátusa a testület munkaszervezete, annak mun­káját hivatott szolgálni. Nem irá­nyíthatja az alsóbb pártszerve­ket, sem azok apparátusait. III. 1. A Központi Bizottság meg­tárgyalta az alkotmány néhány rendelkezésének módosítására élőt erjesztett javaslatot. Megál­lapította: az országos pártérte­kezlet állásfoglalásának megfe­lelően folyik az alkotmány átfo­gó felülvizsgálata és az új alkot­mány koncepciójának kialakítá­sa. Ezzel egyidejűleg — a politi­kai szükségletekkel összhangban — indokolttá vált több olyan tör­vény előkészítése, amely alkot­mányos előírásokat is érint. Ilyen többek között a gyülekezési jog­ról, az egyesülési jogról, a nép­szavazásról szóló törvények megalkotása, az Alkotmánybí­róság létrehozása, valamint az Országgyűlés ügyrendjének kor­szerűsítése. A Központi Bizott­ság támogatja, hogy a Miniszter- tanács — a folyamatban levő tör­vényhozói munkához igazodóan — kezdeményezze az Ország- gyűlésnél az alkotmány egyes rendelkezéseinek a módosítását. 2. A Központi Bizottság java­solja, hogy a Parlament alkosson törvényt a népszavazásról, azzal a céllal, hogy alapvető fontossá­A Központi Bizottság munkájá­nak korszerűsítésével kapcsolat­ban a megyéket érintő kérdés kapcsán a szóvivői értekezleten ezt válaszolta Szűrös Mátyás. — Az elfogadott előterjesztés szerint a pártmunka korszerűsí­tésének gyakorlati kérdéseiben a megyei és városi pártszervek önállóak, ezt az önállóságot a Központi Bizottság adminisztra­tív úton nem kívánja csorbítani. Ugyanakkor az is elhangzott az ülésen, hogy például a jelenlegi instruktori rendszert meg kíván­ják szüntetni. Az elmúlt hóna­gú országos és helyi ügyekben megteremtse a közvetlen állam- polgári döntéshozatal lehetősé­gét. A közvéleményt megosztó kérdésekben a népszavazás in­tézménye is járuljon hozzá a tár­sadalmi közmegegyezés kialakí­tásához. A Központi Bizottság támo­gatja, hogy népszavazásra orszá­gos, megyei (fővárosi) és helyi szinten egyaránt sor kerülhes­sen. Olyan jelentős kérdéseket bocsássanak szavazásra, ame­lyek az ország, illetve a terület, a település lakosainak egészét vagy nagyobb részét közvetlenül érintik. A népszavazás elrende­lésére az Országgyűlés, valamint az illetékes tanácstestületek le­gyenek jogosultak, de kiírását kezdeményezhesse meghatáro­zott számú állampolgár is. A Központi Bizottság ajánlja, hogy a népi kezdeményezést is e törvény szabályozza, biztosítsa: meghatározott számú állampol­gár indítványára az Országgyű­lés vagy a tanácstestületek a ha­táskörükbe tartozó kérdésekben döntéseket hozzanak, jogszabá­lyokat alkossanak. A Központi Bizottság szüksé­gesnek tartja, hogy az alternatí­vákat is tartalmazó törvényter­vezetet a Hazafias Népfront szervezésében széles körben megvitassák. 3. A Központi Bizottság meg­állapította, hogy a gyülekezési és az egyesülési törvénytervezetek társadalmi vitája hasznos és konstruktív volt. A véleményt nyilvánítók többsége egyetértett azzal, hogy már az alkotmány felülvizsgálatát megelőzően szükség van e két alapvető ál­lampolgári szabadságjog törvé­nyi szabályozására. A tervezetek szövegét azonban — a vita ta­pasztalatait hasznosítva — indo­kolt átdolgozni és helyenként pontosabb megfogalmazásokat alkalmazni. Mindkét törvényben egyértel­műen szabályozni kell azt, hogy a gyülekezési és az egyesülési jog mindenkit megillető szabadság- jog, amelyet a Magyar Népköz- társaság elismer, és biztosítja an­nak zavartalan gyakorlását. Ugyanakkor az egyesülési és a gyülekezési jog gyakorlása nem sértheti a Magyar Népköztársa­ság alkotmányos rendjét, nem valósíthat meg bűncselekményt, nem hívhat fel bűncselekmény elkövetésére, nem járhat mások jogainak és szabadságának sérel­mével. Szükségtelen bejelentéshez kötni a középületben tartandó rendezvényeket. A törvény csak kivételesen adjon lehetőséget a rendezvény megtiltására, így ak­kor, ha az súlyosan veszélyeztet­né a népképviseleti szervek vagy bíróságok zavartalan működé­sét, ületőleg ha a közlekedés rendjének aránytalan sérelmével járna. Amennyiben a rendez­vény törvényes előírásokba üt­közik, azt a rendőrség feloszlatja. Az egyesülésről szóló tör­vénytervezetben egyértelműen szükséges szabályozni, hogy tár­sadalmi szervezet minden olyan tevékenység végzésére alapítha­tó, amely összhangban áll az al­kotmánnyal, s amelyet törvény nem tilt. A politikai pártnak a társadal­mi rendszerben betöltött szere­pére az alkotmány rendelkezései az irányadóak. A törvény rögzít­se, hogy az egyesülési jog a poli­tikai párt létrehozására is kiter­jed. Ugyanakkor politikai párt megalakítására, nyilvántartásba vételére, valamint megszüntetésére pok során kiderült, hogy egy en­nél tulajdonképpen egyszerűbb kérdésben, nevezetesen, hogy legyen-e a megyékben pártérte­kezlet vagy sem, milyen nagy volt a bizonytalanság. Ezek után elég nehéz elképzelni, hogy köz­ponti módszertani útmutatás nélkül például egy olyan nagy hatáskört jelentő intézményt, mint az instruktori rendszer, mi­ként lehet megszüntetni, általá­ban a megyei, városi pártmunkát miként lehet átalakítani, hatéko­nyabbá tenni. külön törvényt szükséges alkot­ni. A társadalmi szervezet meg­alakulását követően kérni kell annak bírósági nyilvántartásba vételét, ami nem tagadható meg, ha az alapítók a törvényben elő­írt feltételeknek eleget tesznek. A társadalmi szervezetek csak a nyilvántartásba vétellel válnak jogi személlyé. A Központi Bizottság támo­gatja, hogy a társadalmi szerve­zetek törvényességi felügyeletét az ügyészségek lássák el, a törvé­nyesség helyreállítása érdekében szükséges döntésekre pedig a bí­róság jogosult. A Központi Bizottság egyet­értett azzal, hogy a Miniszterta­nács a törvények tervezetét a módosult tartalommal nyújtsa be az Országgyűlésnek. 4. A Központi Bizottság meg­vitatta a nemzetiségi politika to­vábbfejlesztésére és a nemzetisé­gi törvény irányelveire vonatko­zó javaslatot. Kimondta, hogy olyan aktív kisebbségvédelmi, támogató jellegű nemzetiségi politikára van szükség, amely megfelelő feltételeket biztosít a nemzetiségi lakosság azonosság- tudatának és sajátos kultúrájá­nak fejlődéséhez. Hangsúlyozta, hogy a nemzetiséghez tartozás alapja csakis az egyén döntése, a személyes vállalás lehet. A ké­szülő törvény nyújtson biztosíté­kot mindenfajta hátrányos meg­különböztetés ellen, s garantálja, hogy semmiféle kényszer ne ér­vényesülhessen sem a nemzeti­ségi lét vállalására, sem az asszi­milációra. A Központi Bizottság leszögez­te: a nemzetiségek léte és boldo­gulása, nemzetiségi sajátosságaik megőrzésének támogatása társa­dalmunk demokratizmusának, politikai érettségének is fokmérő­je. A Magyar Szocialista Munkás­párt nemzetiségi politikája elve­inkből következik, nem függvénye a szomszédos országok nemzetisé­gi politikájának. A Központi Bizottság felkéri a nemzetiségi szövetségeket, vala­mint a nemzetiségek által lakott te­lepülések párt- és társadalmi szer­vezeteit, hogy nyilvánítsanak véle­ményt az irányelvekről. Javasolja a Minisztertanácsnak, hogy az irányelvek alapján készítse el a tör­vénytervezetet, a Hazafias Nép­frontnak pedig azt, hogy szervezze meg a nemzetiségi törvénytervezet társadalmi vitáját. IV. A Központi Bizottság áttekin­tette a tagdíjfizetés rendjére vo­natkozó 1985. évi határozatának végrehajtását, és döntött a tag­díjfizetés egyes kérdéseinek mó­dosításáról. A párttagság észre­vételeinek, javaslatainak figye­lembevételével szükségesnek tartja a tagdíjalap egyértelműbb és áttekinthetőbb megállapítá­sát, a bérből és fizetésből élőknél a nettó keresetekhez való igazí­tását, a tagdíjfizetés mértékének csökkentését. Ennek megfelelő­en a tagdíj összege mérséklődik, egyszerűsödik az adminisztrá­ció. A párt bevételeinek csökke­nését takarékossági intézkedé­sekkel kell ellensúlyozni. * A Központi Bizottság és a Po­litikai Bizottság munkarendjére, munkamódszerére, a KB mun­kabizottságainak és apparátusá­nak feladatkörére vonatkozó ha­tározatát, valamint a tagdíjfize­tés új rendjéről szóló döntését a Központi Bizottság a Pártélet cí­mű folyóiratban és a Titkári Tá­jékoztatóban közzéteszi. Ami a pártmunka korszerűsí­tését illeti, többféle helyi megol­dás, megközelítés lehetséges, de a megyéket teljesen egyedül hagyni ebben a kérdésben nem lehet. A létszámot tekintve sem lehet a pártapparátus felállását teljesen a helyi döntésre bízni, hiszen itt központi pénzforrások felhasználásáról van szó. Alap­elv, hogy az apparátusoknak kis létszámmal, hatékonyan kell dolgozni, jobban megfizetett, felkészültebb munkatársakkal. (MTI) Várkonyi Pé/erkülügyminisz- ter partnerei meghívására no­vember 27. és december 10. kö­zött hivatalos látogatást tesz Ma­laysiában, a Fülöp-szigeteken és Kínában—jelentette be szerdán nemzetközi sajtótájékoztatón Komoróczki István, a Külügymi­nisztérium szóvivője. Várkonyi Péter kínai útja megkülönböztetett figyelmet ér­demel azért is, mert ez az első önálló, hivatalos magyar külügy­miniszteri látogatás a távol-kele­ti országba. A látogatás eredmé­nyeként várhatóan számos új kezdeményezéssel gazdagodhat­nak a magyar-kínai kapcsola­tok. így például a magyar diplo­mácia irányítója felkeresi Sang­haj városát is, ahol a tervek sze­rint magyar főkonzulátus kezdi meg munkáját. Emellett egyez­mény aláírását tervezik a két or­szág közötti vízumkényszer köl­csönös eltörléséről, valamint a külügyminisztériumok együtt­működéséről. A fülöp-szigeteki és a malay- siai látogatás jelentőségét kieme­li, hogy a délkelet-ázsiai térség országainak — elsősorban az ASEAN tagállamoknak — a sú­lya rohamosan nő a nemzetközi gazdasági és politikai életben. A realitások figyelembe vételére és elismerésére törekvő magyar külpolitika ezért mind nagyobb érdeklődést tanúsít e térség iránt. Malaysiában a tárgyalások főként a politikai párbeszéd fo­lyamatosságának fenntartását, a magyar üzleti lehetőségek ismer­tetését szolgálják, míg a Fülöp- szigetekkel elsősorban egymás kölcsönös megismerését, az együttműködés konkrét lehető­ségeinek feltárását szorgalmazza a magyar diplomácia. A szóvivő nyilatkozott Vár­konyi Péter november 18. és 20. között tett hivatalos portugáliai látogatásáról is. A magyar kül­ügyminisztert fogadta Mário So­ares köztársasági elnök és Euri­Országszerte nyilvános de­monstrációt tartottak szerdán az egyetemeken és főiskolákon, kö­vetelve a felsőoktatás anyagi és tárgyi feltételeinek radikális javí­tását, az intézmények autonómi­áját, belső demokráciáját, vala­mint a tanszabadságot. A demonstráció a szegedi Jó­zsef Attila Tudományegyetem felhívására szerveződött, és a hallgatók mellett az oktatók, az egyes karok társadalmi szerveze­tei is csatlakoztak a megmozdu­láshoz. Valamennyi egyetemi de­monstráción elhangzott a tan- szabadság követelése. Ennek ér­telmében — az adott tudomány- terület és képzési ág sajátosságait figyelembe véve — az oktatók maguk választotta tárgyakat, kollégiumokat hirdethetnének meg, a hallgatóknak pedig jo­Nyereményjegyzék az 1988. november 22-én megtartott no­vemberi telelottó jutalomsorso­lásról, melyen a novemberi tele- lottószdvények és a november havi előfizetéses szelvények vet­tek részt. A nyereményjegyzék­ben az alábbi rövidítéseket hasz­náltuk: A vásárlási utalvány co de Meló miniszterelnök-he­lyettes, hadügyminiszter. A tár­gyalások alkalmával a portugál vezetők megerősítették szándé­kukat a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésére. A portugál államfő elmondta azt is, hogy 1989-re tervezi hivatalos Magyarországi látogatását, amelyre a kormány néhány tagja és üzletemberek egy csoportja is elkíséri. Portu­gália kész a gazdasági együttmű­ködés korszerű formáinak meg­honosítására, növelni kívánja például a vegyesvállalatok szá­mát. E kapcsolatok fejlesztésé­nek várhatóan újabb lendületet ad a Magyarország és az Európai Gazdasági Közösség megállapo­dása. Várkonyi Péter hivatalos magyarországi látogatásra hívta meg Joao de Deus Pinheiro kül­ügyminisztert. A portugál diplo­mácia vezetője a meghívást kö­szönettel elfogadta. A szóvivő nyilatkozatot is­mertetett az afganisztáni hely­zettel kapcsolatos magyar állás­pontról. Hangsúlyozta: hazánk érdekelt a genfi magállapodások minden fél általi következetes és becsületes végrehajtásában. Rá­mutatott: szükség van valame­nnyi afgán erő képviselőjének párbeszédére egy széles körű részvételre építő kormány meg­alakítása érdekében. Ugyanak­kor ennek a kormánynak a meg­alakítása az afgán nép belső ügye. Magyarország — elvi állás­pontjának megfelelően — egye­tért a november 21-én Delhiben kiadott szovjet-indiai közös nyi­latkozat állásfoglalásával, misze­rint Afganisztán szuverenitásá­nak, területi egységének, függet­lenségének és el nem kötelezett jellegének megőrzése égetően fontos az afgán probléma megol­dása szempontjából. Hazánk tá­mogatja azt a kezdeményezést, amely egy, az ENSZ közremű­ködésével létrejövő nemzetközi konferencia összehívásának gondolatát veti fel. gukban állna a szabad tanár- il­letve tantárgyválasztás. Ezzel kapcsolatban elhangzott: az ál­talánosan kötelező tárgyak egész rendszere átalakításra szorul, és ideológiai megfontolásoktól függetlenül kell megállapítani a közismereti műveltség követel­ményeit. Valóságos intézményi auto­nómiára van szükség — hangoz­tatták az egyetemi gyűlések résztvevői. Ezzel összefüggés­ben szorgalmazták, hogy az in­tézményi tanácsok önállóan döntsenek a személyi kérdések­ben, a felvételi követelmények­ben és keretszámokban, vala­mint a képzési rend meghatáro­zásában. A demonstrációkon megfo­galmazódott az igény egy orszá­gos felsőoktatási érdekvédelmi szövetség létrehozására. Az el­képzelések szerint ez a helyi ok­(3.000 Ft) B Dacia 1310 TX tip. személygépkocsira szóló utal­vány C Polski Fiat 126 E tip. sze­mélygépkocsira szóló utalvány D Szerencse utalvány (30.000 Ft) E Vásárlási utalvány (10.000 Ft) F Vásárlási utalvány (9.000 Ft) G Vásárlási utalvány (7.000 Ft) H Vásárlási utalvány (5.000 A magyar és a nemzetközi saj­tó képviselői számos kérdést tet­tek fel a szóvivőnek; a legtöbben a magyar-román viszony legú­jabb fejleményeiről a bukaresti provokációra várható magyar válaszlépésekről érdeklődtek. A Magyar Hírlap munkatár­sának kérdésére válaszolva Ko­moróczki István elmondta: ma­gyar részről figyelmesen vizsgál­ják, mi válthatta ki a Varsói Szer­ződés tagállamainak kapcsolata­iban példátlan cselekményt. Megerősítette: hazánk nem hagyja válasz nélkül a kereske­delmi tanácsos ellen elkövetett provokációt; a hivatalos magyar választ hamarosan közzéteszik. Elmondta azt is, hogy a Románi­ából kiutasított magyar diploma­ta, Győrfi Károly autóval haza­felé tart Bulgárián és Jugoszlávi­án át. Jugoszláviából tegnap este érkezett Budapestre. A Külügy­minisztérium csütörtökre sajtó- tájékoztatót szervez, amelyen Győrfi Károllyal személyesen találkozhatnak az újságírók. A Financial Times tudósítója arról érdeklődött, vannak-e a Külügyminisztériumnak értesü­lései arról, hogy Romániában lassítják a falurombolási terv végrehajtását. A szóvivő utalt ar­ra, hogy a tervekkel kapcsolatos dokumentumokat román részről nem juttatták el Magyarország­ra. A Külügyminisztérium ezért alapvetően romániai források­ból — köztük külügyi állásfogla­lásokból, tömegtájékoztatási je­lentésekből — ismeri a tervet. A Külügyminisztériumnak nincs információja arról, hogy Romá­nia csökkentené az úgynevezett településrendezési terv ütemét, netán elnapolná annak végrehaj­tását. Éppen ellenkezőleg, a ta­pasztalatok arra utalnak, hogy a terv megvalósítása a Ceausescu elnök által meghirdetett ütem­ben folytatódik. Magyarország — szögezte le — határozottan fellép a falurombolás ellen. tatói, hallgatói önkormányza­tokból szerveződne, és feladata lenne, hogy minden törvényes eszközzel fellépjen a felsőokta­tás helyzetének radikális meg­változtatása érdekében. A megmozdulásokról szólva több helyütt is leszögezték, hogy azok nem politikai vetületűek. Hangsúlyozták, hogy a felsőok­tatás szigorúan vett szakmai ér­deke a tanulmányi munka sza­badsága, az intézményi autonó­mia és demokrácia megteremté­se, a központi szabályozások le­építése. Az egyetemisták egyér­telműen kinyilvánították: nem áldozatot igényelnek a társada­lom más csoportjaitól, hanem olyan kormányzati döntéseket kívánnak, amelyek lehetővé te­szik, hogy gazdasági és társadal­mi feszültségek nélkül megold­ható legyen a felsőoktatás finan­szírozása. Ft) 1 Vásárlási utalvány (4.000 Ft) A nyertes szelvényeket 1988. december 16-ig kell a totó-lottó kirendeltségek, az OTP-fiókok, vagy a posta útján a Sportfoga­dási és Lottóigazgatóság címére (1875 Budapest, V., Münnich F. u. 15.) eljuttatni. 5 883 790 f 82 066 600 g 82 222 5 891 237 h 82 074 047 e 82 230 5 898 684 g 82 103 835 g 82 245 5 913 578 i 82 111 282 h 82 252 5 921 025 h 82 118 729 h 82 260 5 958 260 h 82 133 623 h 82 267 5 980 601 i 82 148 517 e 82 282 82 014 471 d 82 155 964 g 82 297 82 021 918 f 82 170 858 f 82 304 82 029 365 d 82 178 305 g 82 319 82 036 812 f 82 185 752 e 82 334 82 044 259 d 82 193 199 f 82 342 82 051 706 d 82 200 646 g 82 349 82 059 153 g 82 208 093 f 82 357 987 h 82 364 480 a 82 491 079 i 434 i 82 371 927 d 82 498 526 i 328 d 82 401 715 d 82 513 420 e 775 d 82 409 162 d 82 520 867 e 222 i 82 416 609 f 82 528 314 f 669 h 82 424 056 g 82 535 761 e SOJ 457 e 82 431 503 g 82 543 208 g 904 o 82 438 950 h 82 558 102 g 798 82 446 397 h 82 572 996 h 692 i 82 461 291 h 82 580 443 f 139 e 82 468 738 h 82 587 890 h 586 e 82 476 185 i 83 176 203 f 033 i 82 483 632 i 83 183 650 g Marad az instruktori rendszer Tanszabadságot követelnek Egyetemi demonstrációk Nyereményjegyzék

Next

/
Thumbnails
Contents