Népújság, 1988. november (39. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-22 / 278. szám

2. NEMZETKÖZI ÉLET NÉPÚJSÁG, 1988. november 22., kedd Kínai talalasban: „Nyugtalanító szovjet döntés” Afganisztán, csapatkivonás, hadifoglyok Támogatás Kelet felé Franciaország is érdekelt Roland Dumas francia kül­ügyi államminiszter (külügymi­niszter) egy rádióinterjúban újó­lag megerősítette, hogy Francia- ország aktív politikára határozta el magát a kelet-európai orszá­gok irányában, amelyekben most szerinte „mozgás tapasztal­ható, váratlan és néha igen gyors változások”. Dumas így fogalmazta meg a szocialista országok és Nyugat- Európa érdekeinek találkozását: „Gorbacsov politikájával emelni akarja az életszínvonalat és át­alakítani országa gazdasági szer­kezetét. A Nyugatnak ugyanak­kor új felvevőpiacokra van szük­sége külkereskedelme kiegyen­súlyozására, például a mi ese­tünkben. Nem látom tehát be, miért ne adhatnák meg a nyuga­tiak a Szovjetuniónak és a kelet­európai országoknak azt, amire azoknak szükségük van, ha ez megfelel saját érdekeiknek is.” Pinochet nem indul Augusto Pinochet chilei elnök nem indul az 1989 decemberé­ben esedékes elnökválasztáson — jelentette az AFP-hírügynök- ség a chilei kormány egyik tagjá­nak a Mercurio című kormány­lapban megjelent interjújára hi­vatkozva. Az ország katonai vezetése még nem döntött arról, hogy kit jelöl államfőnek a jövő decem­beri elnökválasztásra. Mint is­meretes, az októberi népszava­záson a chileiek többsége Pino­chet további nyolc éves hivatal­ban maradása ellen szavazott. Carlos Caceres belügyminisz­ter nyilatkozatában ígéretet tett arra, hogy a katonai kormányzat kész meghallgatni az ellenzék­nek az alkotmány módosítására tett javaslatait. Hírügynökségek megjegyzik, hogy a belügymi­niszter interjúja csak néhány órá­val azután került nyilvánosságra, hogy Pinochet keményen megfe­nyegette az alkotmány módosí­tását követelő ellenzéket. Lelőtt gép Harminc ember vesztette éle­tét azon az afgán szállítórepülő­gépen, amelyet a pakisztáni légi­erő vasárnap lelőtt - jelentette hétfőn a kabuli rádió. A jelentés szerint a gépen 5 főnyi személy­zet és 25 utas tartózkodott. A gép lelövése miatt Afga­nisztán tiltakozott Pakisztánnál. A Beijing Review című pekin­gi hetilap „Nyugtalanító szovjet döntés” címmel kommentálja azt a moszkvai bejelentést, hogy felfüggesztik a szovjet csapatok kivonását Afganisztánból. A lap rámutat arra, hogy a szovjet bejelentés olyan időpont­ban látott napvilágot, amikor a világ számos térségében meg­kezdődött a „forró pontok” le­hűlése, amelyet a nemzetközi közvélemény úgy értékelt, mint az enyhülés új szakaszának be­köszöntél. Tény, hogy a Szovje­tunió újólag megerősítette: tartja magát ahhoz a kötelezettségvál­lalásához, hogy február közepéig kivonja összes fegyveres erejét Afganisztánból. Ennek ellenére a mostani szovjet lépés óhatatla­nul árnyékot vet az afganisztáni probléma korai politikai rende­zésének kilátásaira. A szovjet csapatok teljes kivo­nása az afganisztáni kérdés átfo­gó rendezésének a kulcsa. Ennek fényében a Szovjetuniónak arra kell törekednie, hogy a csapatki­vonás késleltetése helyett becsü­letesen tartsa magát a genfi meg­állapodásokban vállalt elkötele­zettségéhez — úja a kínai hetilap. * A moszkvai Pravda hétfői szá­mában megjelent egyik cikk az Afganisztánban fogságba esett szovjet katonák kiszabadítására alakult társadalmi koordinációs A nyugatnémet államfő Bulgáriában Ünnepélyes fogadtatásban ré­szesítették hétfőn a bolgár fővá­rosban a hivatalos látogatásra vasárnap este Szófiába érkezett Richard von Weizsackert, az NSZK szövetségi elnökét. A bol­gár államfői székhelyen, a Boja- na rezidencián meghívója, az ál­lamtanács elnöke, Todor Zsiv- kov üdvözölte, s ezzel megkez­dődtek a tárgyalások, amelyeken a kétoldalú kapcsolatok fejlesz­téséről lesz szó. Tüntetés Bakuban Több mint százezer ember tüntetett Bakuban, az örmények lakta azerbajdzsáni Karabah kérdésének „lezárását” követel­ve — jelentette az AFP, francia hírügynökség. bizottság tevékenységéről szól. A bizottság egyik titkára, V. Marij e cikkben közölte: nehéz pontosan megmondani, hányán is tűntek el Afganisztánban a szovjet katonák közül. Felkuta­tásuk érdekében a koordinációs bizottság szovjet és külföldi szer­vezetekhez fordult segítségért. Egy szovjet küldöttség a Nemzet­közi Vöröskereszt székhelyén tárgyalásokat folytatott az ázsiai országban eltűnt szovjet állam­polgárok helyzetéről. Marij meg­említi, hogy a hadifoglyok közül sokan nem tudták elviselni afog- ság gyötrelmeit és a nélkülözést, hagyták magukat rábeszélni a disszidálásra. Néhányon közü­lük ma az Egyesült Államokban, Kanadában és Nyugat-Európá- ban élnek. A koordinációs bizottság arról értesült, hogy az afgán ellenzéki erők most igyekeznek egy helyre összpontosítani a szovjet hadi­foglyokat. Mudzsahedin vezetők előzetesen belementek abba, hogy megtárgyalják a szovjet fél­lel a foglyok ügyét, de a tárgyalá­sokat különféle ürügyekkel el­odázzák. * Valamennyi félnek be kell tar­tani a genfi megállapodásokat — hangoztatta vasárnap este Na- dzsibullah afgán elnök a Nemzeti Tanács II. ülésszakának záró A csádi kormány és a fegyve­res ellenzék közötti kapcsolatok rendezésének biztos jeleként va­sárnap hazatért az ellenzék veze­tője. Mint beszámoltunk róla, a Hisszéne Habré vezette kormány és az eddig ellene harcoló, Ache- ikh Ibn Oumar irányította Forra­dalmi Demokratikus Tanács azonnali tűzszünetet hozó, az or­szág belpolitikájában is változá­sokat előirányzó megállapodást írt alá szombaton Bagdadban. A szerződés az afrikai országban több mint húsz éve tartó polgár- háborúnak vet véget. Az egyezményben az ellenzék ülésén, amelyen átfogóan ele­mezte az országban kialakult ka­tonai helyzetet. Pakisztán fokoz­za beavatkozását, s a pillanatnyi helyzet nem engedi meg a szovjet csapatok kivonását — mondotta. Míg Afganisztán és a Szovjetu­nió egyaránt tartja magát a genfi békemegállapodások betűjéhez és szelleméhez — amit az is bizo­nyít, hogy a szovjet csapatok felét már kivonták -, addig Pakisztán és az Egyesült Államok a jelek szerint úgy véli, hogy a megálla­podások kimerülnek a szovjet csapatok kivonásában. Pakisz­tán nem szüntette be, sőt, fokozza a beavatkozást, ami helyenként fegyveres agresszióba torkollik. A külföldről kapott támogatás­nak köszönhetően a békülésre nem hajlandó ellenzék az átme­netileg ellenőrzése alá vont terü­leteken — ott, ahonnét távoztak az afgán kormánycsapatok — vé­res terrort zúdíthatott a lakosság­ra. Nadzsibullah szerint a pakisz­táni katonai vezetés azért látja el a harc folytatásához szükséges eszközökkel az afgán ellenzéket, mert a szovjet csapatok kivonása után katonai bázissá akarja vál­toztatni az országot. Ilyen körül­mények között a szovjet csapatok kivonásának leállítása kizárólag azt a célt szolgálja, hogy figyel­meztesse a szélsőségeseket, és a genfi megállapodások betartásá­ra bírja őket — mondta. kötelezettséget vállalt, hogy be­szünteti a kormányellenes tevé­kenységet, míg a kormány arra tett ígéretet, hogy bevonja az el­lenzéket egy új alkotmány kidol­gozásába és lehetőséget ad a ka­binetben való részvételre. A n’dzsamenai kormány és az ellenzéknek eddig támogatást nyújtó Líbia közötti viszonynak az elmúlt hónapokban bekövet­kezett rendezése szintén hozzá­járult a megállapodás létrejötté­hez.­Acheikh Ibn Oumar Bagdad­ból a csádi kormányküldöttség­gel együtt, annak repülőgépén tért vissza N’Dzsamenába. Ő volt a tv-korszak első politikai hőse Kennedy emléke 25 évvel a dallasi merénylet után Kedden van 25 éve, hogy Dal­lasban lelőtték John F. Ken- nedyt, az Egyesült Államok tör­ténetének legfiatalabb s egyik legnépszerűbb elnökét. Az eltelt negyedszázad ellenére a drámai gyilkosság ügye máig nem jutott nyugvópontra: míg az akkori hi­vatalos vizsgálóbizottság szerint a zavaros szellemű és előéletű Lee Harvey Oswald volt az egye­düli tettes, máig fel-felbukkan- nak a különböző elméletek más tettesekről, elpalástolt belső vagy külső összeesküvésekről. Valószínű, hogy a teljes igaz­ság immár soha nem derül ki, hi­szen Oswaldot ismeretesen rö­viddel letartóztatása után agyon­lőtte egy alvilági figura — aki az­után maga is régen meghalt a börtönben. Az amerikai történe­lem szempontjából jelentős év­fordulóról széles körben meg­emlékező televíziós sorozatok, újságcikkek, beszédek arra min­denesetre tanulságos kísérlete­ket tesznek, hogy immár törté­nelmi, valósághű megvilágításba helyezzék a tragikus halálával egyfajta nemzeti hőssé magasz­tosult elnököt. Nos, a negyedszázad utáni elemzések általában sokkal ke­vésbé hízelgőek, mint a hatvanas évekből származók. Ami Ken­nedy személyét illeti: azóta meg­jelent, hiteles emlékiratokból ki­tűnik például, hogy a vonzó férfi szinte csillapíthatatlan nőcsá- bász volt, aki az ugyancsak szép és gazdag Jacqueline Bouvier- vel való házassága után is nem egy kapcsolatot folytatott, töb­bek között Marylin Monroval és — ami súlyos politikai veszélyt is jelentett — egy asszonnyal, aki egyidejűleg hírhedt maffiavezér szeretője is volt. Minderről tu­dott Edgar Hoover, az állam­rendőrség, az FBI hírhedt veze­tője, aki így közvetetten zsarol­hatta az elnököt. Kennedy Pulitzer-dijas öné­letrajzáról kiderült, hogy hivatá­sos tollforgató volt titkos társz- szerzője — míg kiváló beszédei­ről már korábban is tudták, hogy nem tőle származnak. Tény vi­szont, hogy ővolta tv-korszak el­ső politikai hőse, aki — sajátos módon — egy egészen más ideo- lógiájú kései utóda, Ronald Rea­gan helyzetét alapozta meg: Kennedy óta világos, hogy a ív­ben való vonzó, hatásos fellépés, beszédkészség nélkül vezetőpoli­tikai poszt nem nyerhető el Ame­rikában. Kitűnt ez az idei válasz­tási kampányban is, amikor — érdekes módon — a szélsőjobb két embere, Jack Kemp és Dan Quayle, az új alelnök utánozta szemmel láthatóan a liberális, demokrata elnök stílusát, modo­rát, hajviseletét. Az újabb, pártatlan Kennedy- kutatások eleve eltúlzottnak tartják elnöksége sokat emlege­tett ezer napjának eredményeit. Rámutatnak arra, hogy a Cl A ál­tal Kuba ellen szervezett 1961 -es, kudarcba fulladt támadással sú­lyos hibát követett el: felelőtlen volt a reménytelen akció engedé­lyezése, akárcsak az, hogy hamar cserbenhagyta zsoldosait, ami­kor azok a Disznó-öbölben csap­dába kerültek. Nem egy szerző éppen a kubai tanulságok, köz­tük a rakétaválság tükrében két­ségbe vonja, hogy Kennedy, ha életben marad, befejezte volna-e a vietnami beavatkozást. Nem kevesen kérdőjelezik ma még azt is, hogy Kennedy igazán bajnoka volt-e a faji egyenjogúság megte­remtésének — nem pedig valójá­ban utóda, Johnson volt az igazi bajnok. Több forrás szerint Ken­nedy ugyan politikailag jól ki­használta Martin Luther Kinget, de a valóságban keveset tett a fe­ketékért. Hívei s a hozzá hű történé­szek, publicisták ugyanakkor változatlanul a kiemelkedő poli­tikust és a példamutató vezetőt látják John Kennedyben, aki — ami tény — annak idején fiatalsá­gával, ugyancsak fiatal, kiváló értelmiségiekből álló gárdájával új szellemet hozott Washington­ba, az ország fejlődésének új sza­kaszát nyitva meg. Lényegében így őrzi emlékét máig a társada­lom, amelyben a Kennedy név­nek, John, majd fivére, Robert Kennedy meggyilkolása után, különleges csengése van. Az utolsó fivér, Ted Kennedy szená­tor 1980-ban elindult, majd visz- szalépett az elnökjelöltségért fo­lyó versenytől — majd később már el sem indult, azzal érvelve, hogy szenátori tisztjének és a nagy családnak kell szentelnie magát. A valóságban elsősorban nála is egy kínos nőügy játszott szerepet. Heltai András rC Külpolitikai kommentárunk )— Magyar nyitás A SPANYOL PÉLDA Magyarország számára hasznosítható tapasztalatait elemzi vezércikkében az El Pais. A spanyol kormányhoz közel álló, befo­lyásos napilap megítélése szerint különleges volt Grósz Károly pártfőtitkár-kormányfő látogatása idején a spanyol vezetőkkel kialakított megértés lég­köre. Ez mindenekelőtt annak volt betudható — írja a lap —, hogy a magyar politikusok érdeklődést mu­tattak a spanyol példa iránt, ami segíthet nekik gaz­dasági és politikai reformjaikban. AZ EL PAIS ÜGY ÉRZÉKELI, hogy a változá­soknak vannak ellenzőik mind Magyarországon, mind pedig más szocialista országokban. Utal arra, hogy Grósz Károly madridi látogatását feltehetően nem véletlenül időzítették mostanra, hiszen Spa­nyolország rövidesen elfoglalja az EGK soros elnöki tisztségét. A Nyugattal való gazdasági kooperáció — olvasható a vezércikkben — Magyarország számára a reform szempontjából döntő, mivel a magyarok nagy gondja a külföldi adósság, a beruházás és az ipari megújulás. Annak, ami Magyarországon törté­nik, jelentősége van a kontinens jövője számára, mert ha a reform kudarcot vall, akkor a konzervatív tendenciák kerekednek felül más keleti országokban is, és veszélybe kerül egy olyan Európa létrejöttének lehetősége, amelyben az együttműködés az előbbre való az állandó konfrontációval szemben. . „A magyar politikusok idei külföldi utazási prog­ramja a magyar külpolitika példátlan aktivizálódá­sáról tanúskodik, ami a májusi országos pártértekez­let mára beérett gyümölcsének is tekinthető, hiszen annak eredményeit számos nyugati országban és természetesen a szocialista országokban — bár nem mindegyikben — pozitívan fogadták” — írja Grósz Károly madridi és párizsi útját kommentálva hétfői számában a Zycie Warszawy című lengyel napilap. „A MAGYAR VEZETÉS - állapítja meg a len­gyel újság — nagyon következetesen és határozottan igyekszik kiaknázni a májusi pártértekezlet után ki­alakult kedvező légkört, és minden vezető tőkés or­szág esetében a magyar politikusok látogatásainak első számú célja a gazdasági kapcsolatok élénkítése, amin nem is lehet csodálkozni, hiszen a magyar nemzeti jövedelem fele az exporttól, ennek fele a tő­kés országokkal folytatott gazdasági együttműkö­déstől függ. Mint korábban más nyugati fővárosok­ban, most Madridban és Párizsban is Grósz Károly főtitkár, kormányfő nagy teret szentelt Magyaror­szág és a Közös Piac jövőbeni viszonyának, a Ma­gyarország és a Közös Piac között létrejött gazdasági megállapodás és az 1990-es évekre várható EGK- beli integráció fényében.” Panama „erős embere” Noriega kiadatásától eltekintenek, ha... Az amerikai kormány hajlan­dó feladni kiadatási igényét Ma­nuel Noriegával szemben, ha a panamai nemzeti gárda parancs­noka lemond és nem indul az el­nökválasztáson. Ezt az értesülését közölte va­sárnap este az amerikai ABC-tv. A Panama „erős emberének”te- kintett tábornok ellen az Egye­sült Államokban korábban vádat emeltek kábítószer-csempészés miatt, egyidejűleg masszív diplo­máciai nyomással igyekeztek visszavonulásra bírni. Ä hazájá­ban igen befolyásos és népszerű katona-politikus azonban mind­máig helyén van és hír szerint in­dulni kíván a májusra tervezett elnökválasztáson. A Kőolajkutató Vállalat Egri Bányászati Üzeme felvesz vasipari szakmunkásokat, segédmunkásokat, közgazdászt, ügyviteli alkalmazottat. Fizetés: kollektív szerződés, illetve megegyezés szerint. Gázkedvezmény. Feltétel: szakirányú végzettség, illetve 8 általános. Jelentkezni lehet személyesen a Kőlyuktetőn, vagy telefonon: 12-792. Csád: megbékélés

Next

/
Thumbnails
Contents