Népújság, 1988. november (39. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-21 / 277. szám

NÉPÚJSÁG, 1988. november 21., hétfő POSTAFIÓK 23. 5. Üzen a szerkesztő N. S.: A tanács eljárását — még az ön által elmondottak szerint is — jog­szerűnek tartjuk. Kialakítanak kertbelsőségből telkeket, hogy az építkezési lehetőséget megteremt­sék. A kisajátítási eljárást összekö­tik egy közművesítési mozzanat­tal, hogy a fejlődés meggyorsul­hasson. Itt azonban hiányzik az elegendő pénz a közművesítéshez, a terheket a tanács megosztja, négyzetméterenként kér ennyit meg ennyit. Amikor a kisajátítás­ban eljutnak a kártalanításig, a ta­nács szakértői véleményt kér és akkor — az előzmények tudtával, a ráfordításokkal együtt, meg azt is figyelembe véve, hogy az eljárás során változott a művelési ág, a kert beépíthető telekké —, tett egy kínálatot. Ezt tartják elfogadha­tatlannak. Nem megyünk bele annak vita­tásába, hogy a szabad forgalom­ban önöknél helyileg egy négyzet­méternyi telek ezer forint; a forga­lom konjunkturális felfutását az utóbbi években ismerjük. A ta­nács most egyezségi ajánlatot tesz, kinek-kinek; ennek megtárgyalá­sához személyenként és külön-kü- lön időt és teret szentel: ha az egyezségi ajánlatot a kisajátítást szenvedő fél elfogadja, az lesz az adott telek kisajátítási értéke. Ha mások a tanács ajánlatát nem fo­gadják el, születik a kártalanítási határozat, amire nézve a jogorvos­lati út nyitva marad. Akinek a megváltási ár kevés, fordulhat a bí­rósághoz. Ott majd egy másik sza­kértői vélemény esetleg másképp mérlegeli az értékeket és más eredményt hoz ki, amikor az ingat­lan jelenlegi forgalmi értékét kell megállapítania. Ezt az eljárást szi­gorú szabályok keretezik, nem hisszük, bárkinek is az ügyintézők közül olyan szándéka lenne, hogy a jogszabály keretein alul, vagy fő­képp kívül keresnék az állami ta­karékosság előnyeit. Az idézett okirati anyag is azt bizonyítja, hogy minden szabályt betartanak, még a rokoni igénylés lehetőségei­re is kioktatják a felet. Nem szabad elfelejteni, hogy a beépíthető telek szabadforgalmi ára és a kertműve­lésű beltelek forgalmi ára között mindig is nagy volt a különbség! B. Gy.-né: Lapunk múlt heti számában idézetekkel, a levelekből vett né­zetekkel foglalkoztunk, s azt is ki­fejtettük, hogy a társadalomban a növekvő feszültség ingerel is arra, hogy kifakadjunk, ha netán ügy érezzük, méltánytalanság történt, megint valaki általánosított és ez­zel a fogással sértett meg lelkiis­meretesen dolgozó, a hivatásukat szerető, a társadalom erkölcsi pil­léreit jelentő embereket. Nem az újságírót kell elmarasztalni, netán érzéketlenséggel vagy tájékozat­lansággal vádolni, ha nyilvános­ságra hoz különféle vélekedéseket a pedagógusok helyzetéről. A szakmai dolgokat-gondokat jól is­merjük, hiszen igyekszünk nyitott szemmel járni a világban, azért is jelzünk ingerültségeket, mert a kö­zéletet és a köz életét tisztítani-ja- vítani szeretnénk. Ebben a rovat­ban a pedagógus-ügyet — ha van egyáltalán ilyen? — nyugodni hagyjuk. K. I.: Hogy egy adott időpontban mi­lyen komplikációkat okozhat egy • fájós fog — főleg a gyermeké! —, és hogy mennyire tönkreteheti az egész család napját és éjszakáját —, kínos tapasztalat. S ha ráadásul az orvosok nem megértőek, és megoldás nélkül küldik el a pana­szost, nemcsak bosszantó, alkal­masint veszélyes is. Minden ve­szélyhelyzetben a lelkiismeret a legjobb tanácsadó, túl azon, hogy szakmai kötelesség is van arra néz­ve, hogy a szakember a legjobb tu­dása szerint segítsen a rászoruló­nak. Sebzett tntíemlélkeH Sokszor adtunk hírt lapunkban az Egri Városszépítő Egyesület munkájáról. Az ifjú városszépítők által készített felvételekből azonban kiderül, hogyan teszik tönkre a szépen felújított egri bel­várost. Az illetékesek figyelmébe ajánljuk, hogy a vandálok a névje­gyüket is a helyszínen hagyták. (Fotó: Magda Zsuzsa) Mindennapi kenyerünk­ről ... A Népújság állandó olvasója vagyok, s a Postafiók 23. című oldalt mindig szívesen lapozom fel hétfőnként. Nemegyszer ol­vastam már panaszos és háborgó leveleket, de szerencsére, mosta­nában akadnak olyanok is, ame­lyekben dicsérnek. Én ez utóbbi­akhoz társulva említem meg, hogy ismét ízletes és finom a he­vesi kenyér. Eddig sokan bosz- szankodtak miatta, de úgy lát­szik, megtört a jég a hevesi sütő­üzemben, amely jó gazdára ta­lált, s a legjobbat produkálja nap mint nap. Az 59-es ABC-ben vásárolom meg a kenyeret, s mástól is elismerő szavákat hal­lottam minőségével kapcsolat­ban. Csak így tovább! Janosek Antalné Heves Csak szólam a környezetvédelem? Avagy drága-e a kivágott fa? Az egri Lenin út 130. számú ház előtt — a húsz család tiltako­zása ellenére — elkezdték a szennyvízelvezető csatorna épí­tését. A munkák során a zöld­övezetet sem kímélve, tönkre­tesznek mindent. A kerítés mel­lett szép látványt nyújt és nagyon hasznos is az a fenyőfacsoport, amely lassan húszéves. Most azonban végig kell néznünk, ho­gyan vágják ki, illetve csonkítják meg azokat. Úgy gondoljuk, hogy a csöveket más nyomvona­lon is elvezethetnék. A levegő tisztasága és a város­Bátortól Nagyvisnyóig kép védelmében nem túl nagy anyagi ráfordítással ez lehetséges lett volna. A tervrajzon ugyan nem szerepel a zöldövezet, ám hova vezet az, ha a papírok, ira­tok mögött nem látjuk az embe­reket és a társadalmi érdeket. Környezetünk védelme mindany- nyiunk joga és kötelessége is egy­ben. Az utóbbit sokszor elfelejt­jük, ha nem a saját, szűk értelem­ben vett környezetünkről van szó! Az egri Lenin út 130. számú ház lakói Lakossági tanácskozások megyeszerte Megkezdődtek szűkebb ha­zánkban az immár hagyományos falugyűlések, amelyeken lehető­ség nyílik a tanácsok és a lakos­ság párbeszédére. A tapasztala­tok szerint ezek a helyi fórumok jó alapot teremtenek ahhoz, hogy számba vegyék az egyes te­lepülések eredményeit, vázolják a közös elképzeléseket, a fejlesz­tés lehetőségeit. A nyílt véle­ménycsere mintegy tükörképét adja évről évre a megyei közsé­gek, falvak és kistelepülések éle­tének, hiszen — a résztvevők szá­ma, s a szóba kerülő témák sok­színűsége is jelzi — mindenütt mód van a jelen és a jövő formá­lásának értékelésére. S egyben arra, hogy mind a faluvezetés, mind pedig a lakosság felsorolja elképzeléseit, ötleteit a tervek megvalósítására, a szülőhely szé­pítésére, a környezet védelmére, a lakóhely gyarapítására. Az őszi-tavaszi falugyűlési „menetrendben” Bátor szerepelt az első helyen, itt már november 16-án megtartották a közös ta­nácskozást. Jövő márciusban — 13-án este — kerül sor az utolsó­ra Nagyvisnyón. E két időpont között még 111 településen invi­tálják meg az ott élőket a kötet­len beszélgetésre, mérlegvonás­ra. A Hazafias Népfront, valamint a helyi tanácsok által szervezett eseményekre a két testület aktí­vái juttatják majd el a meghívó­kat. Köszönjük... A kislányom nemrégen rosz- szul lett, orvoshoz kellett szalad­nom vele. A váróterembe érve a fájdalomtól iszonyúan elkezdett sírni. A X—XII. gyermekorvosi körzet asszisztensnője látva gyermekem kínlódását, soron kí­vül behívott. Ezúton szeretném megköszönni neki és dr. Godó Ágnes doktornőnek emberségét, s nem utolsósorban azoknak a beteg gyermekükkel várakozó anyukáknak, akik megértettek minket. Bodnár Istvánná Eger Lapunk cikkeire Válaszol az illetékes Levelek az ol vasóktól című ro­vatban ismertették Kocsis Imré- né panaszos levelét. A kivizsgá­lás során felkerestük az előfize­tőt, aki elmondta, hogy az idén október 15-én, 24-én és 25-én nem kapta meg a Népújságot, s mivel nem tudta, hogy hol tegyen bejelentést, ezért írt a szerkesz­tőségnek. Ébben az időszakban helyettes kézbesítő is dolgozott ezen az útvonalon, ilyenkor helyi ismeret híján, könnyebben elő­fordul tévedés. Október 25-én délelőtt személyesen találkozott a kézbesítővel, aki még aznap es­te mindkét elmaradt lapot be­dobta neki. Megjegyezni kívá­nom: az utóbbi években nincs létszámhiány hírlapkézbesítői munkakörben. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a napi 16 ezer példány kézbesítését a 40 dolgozó hiba nélkül tudja elvé­gezni. Kállay Albert hivatalvezető Eger Tömöri József, a Szakszerve­zetek Gyöngyös Városi Bizottsá­gának elnöke Mit ér a társadalmi munka, ha munkás végzi? cím­mel cikket írt a Népújság Postafiók 23. elnevezésű oldalá­ba, amelyben a városi tanács döntésének „visszásságait” mu­tatja meg. A kitüntetést a helyi tanács 1977-ben alapította, s az adományozás jogát is ez az intéz­mény gyakorolja. Az emlékér­men túl 8 ezer forint, vagy ennek megfelelő tárgyjutalom illeti a kitüntetettet. Olyan személynek adható, aki „a társadalmi, gazda­sági és művészeti élet területén, valamint a lakosság érdekében hosszabb időn át végzett kiemel­kedő tevékenységet”. A tanács- rendelet szerint javaslatot tesz az MSZMP Gyöngyös Városi Vég­rehajtó Bizottsága, a népfront helyi elnöksége, a KISZ helyi, és a városi tanács végrehajtó bizott­sága. A beérkező javaslatok alapján a tanácselnök készít elő­terjesztést, mint legutóbb is tette. A tanácsülést előkészítő feladata kapcsán a végrehajtó bizottság szeptember 15-i ülésén foglalko­zott e témával, ahol Tömöri Jó­zsef lényegében azt mondta el, amit a cikkben leírt. Tehát téve­dett, amikor a végrehajtó bizott­ság előzetes állásfoglalását úgy állította be, mint döntést, holott tudta, hogy ez a tanácsülés hatás­köre. Dr. Tír Dezső tanácselnök a vita tanulságaként azt kezde­ményezte, hogy a jövőben a tes­tület két fordulóban tárgyalja az előterjesztést, s hogy a tanácsta­gok is tehessenek javaslatot, sőt lehetőséget kell találni a rendelet módosításával kollektívák kitün­tetésére is. A tanács 1988-ban „Gyön­gyösért” kitüntetésben Kelemen Árpádot, a MÁV Kitérőgyártó üzem vezetőjét 44 szavazattal, míg 40 szavazattal Kerékgyártó Béla nyugállományú vezérőrna­gyot részesítette. Nem tagadjuk, hogy a döntés kemény vitában született, a vélemények ütközte­tése után. Megítélésünk szerint valamennyi jelölt alkalmas lett volna kitüntetésre, de a megmé­rettetés után csak ketten kaphat­ták. Nem a cikkben leírtakkal, hanem annak szellemével vitat­kozunk. Javaslatunk kialakításá­ban az vezetett bennünket, hogy kik azok, akik városunk, és an­nak lakói érdekében a legtöbbet tettek. Mi minden jelöltet alkal­masnak tartottunk arra, hogy a kitüntetést megkapja, azonban tevékenységüket mérlegelve sor­rendiséget határoztunk meg, rá­bízva ezzel a végső döntést a ta­nácsülésre. Arra a kérdésre, hogy mit ér a társadalmi munka, ha munkás végzi, azt válaszoljuk, hogy pontosan annyit, mint amit ér, ha azt egy pedagógus, sporto­ló, hivatalnok vagy vezető végzi. 1981-től 11-en kapták meg ezt az elismerést, ebből négy vezető, hat nyugdíjas és egy aktív sporto­ló. Ez a jelvény a város második legrangosabb kitüntetése. Bántó az, ha azt valóban a legkiválób­bak kapják? Gyöngyös Város Tanácsa Végrehajtó Bizottsága Utánajártunk Mennyibe kerül a bébinadrág? Manapság sok fiatal családnál jelentenek problémát az egyre dráguló bébiruhák, s az egyéb, gyermekápolással kapcsolatos cikkek. Különös árdrágulással találkozott egri olvasónk, Csák- vári Antal, aki a Babi-Mami szakboltban kisebbik gyermeké­nek rugi guminadrágot vásárolt. A tavaly még 21,60 forintért kí­nált holmit itt 55,20-ért tudta megvenni. A következő napon újabb meglepetés érte: az egri Kleopátra illatszerüzletben ugyanazt a minőséget és méretet 40 forintért kapta meg. Ennek a furcsa helyzetnek néztünk utána, s először az egri Széchenyi utcai drogériában Balogh Istvánnéxn- letvezetőtől érdeklődtünk. Meny­nyi tehát e termék valódi ára? — Az elmúlt esztendőben 21,20 forint volt, az idén, január elsejétől pedig már 55,20-ért kellett értékesítenünk ugyanazt a darabot. Két-három hónappal ezelőtt kaptunk értesítést egy újabb ármódosításról, mi szerint ezentúl 40—47 forint között kaphatók a nadrágok, a minő­ségtől és a mérettől függően. — Ez már a végleges összeg? — Egyelőre, igen. Igaz, nem rajtunk múlik, a változtatásokat nem mi szabjuk meg. — A Babi-Mami boltban kér­désünkre Soltész Zsigmondné üzletvezető-helyettes elmondta, hogy náluk 55,20-ba kerül a kér­déses termék. Hogy lehet, hogy az alig néhány méterre lévő illat­szerüzletben jóval olcsóbban kí­nálják? — Az az áruda állandó érté­kesítője ennek a bébiholminak, így oda kiküldték az árleszállí­tásról szóló rendelkezést. Mi vi­szont erről nem értesültünk, mert egyszeri megrendelésből származó készletünk van, azt még magasabb áron vettük át. Hat darab guminadrág található ebből a fajtából még az üzletben, többet nem is rendelünk, inkább figyelmünket az egyéb gyermek- ruházatra kívánjuk fordítani. Nemcsak ennél az árucikknél, a többinél sem árt, hogy mielőtt megvásárolnánk, nézzünk körül más üzletekben is, s ott vegyünk, ahol olcsóbb. De vajon megéri-e az utánajárás, az időpocsékolás, és egyáltalán, kinek van erre ennyi ideje? Egy kisgyermekes anyának biztosan nincs ... N. K. KERTBARÁTOK, FÖLDMŰVELŐK! A talajjavító mészkőőrlemény (magas CaCo3 tartalmú) a talajok trágyá­zására szolgál. A savanyú kémhatású, trágyázott talajoknál rendszeres használata nélkülözhetetlen. A talaj kémhatása házi vizsgálattal is kimutatható: a talajmintát vízben tartjuk, többször megkeverjük. 1—2 óra után a lakmuszpapír színválto­zása (vörös színű) a talaj savanyú kémhatását mutatja. Az elsavanyodás mértékét laboratóriumunk tudja megállapítani. A mészkőőrlemény (5 és 50 kg-os csomagolásban) mintaboltunkban (Eger, Kertész út 128.) más ásványtermékekkel együtt kapható. Orszá­gos Érc- és Ásványbányák Kutató és Termelő Művei Eger. Tanácsadás: 36-11-463 és mintabolt: 36-13-922 telefonon.

Next

/
Thumbnails
Contents