Népújság, 1988. november (39. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-17 / 274. szám
NÉPÚJSÁG, 1988. november 17, csütörtök______ GAZDASÁG — TÁRSADALOM _____________5. ándort, mgazgatój át ? Miért fontos a politikai közhangulat ismerete? ra. Mindkét szerv kivizsgáltatta az ügyet, az akkori bejelentések nem igazolódtak be. Innen kezdve bejelentés érkezett a Lóránt utcai építkezés miatt, aztán azért, mert a gyöngyössolymosi tsz-nek adtuk a rekultivációs munkálatokat, majd szinte minden döntésemet követően. Az volt az érzésünk, hogy valaki, valakik ezt a magas vállalati elismerés megtorpedózása érdekében teszik. Közben építettük a paksi e> őművet, a dunántúli eocén bányákat, külszíni létesítményeket, s mellette az országos széntermelésnek közel harminc százalékát mi adtuk. Ma is az az érzésem, hogy egy bizonyos cél: az én megsemmisítésem, valamint a cég nehéz helyzetbe hozatala vezérelte a bejelentőket, s ezáltal akarták bizonyítani, hogy az eddigi eredmények nem is voltak olyan jók, mint addig azt hitték. — Elnézést, de kinek lehetett ez érdeke? — Erre ma még nincsenek konkrét bizonyítékaim, így felelőtlenség lenne bármit mondani. — Ha mindezek a dolgok nem jönnek közbe, hogyan tervezte, meddig dolgozik? — Április 20-án a születésnapomon közölték velem a döntést. A megyei pártbizottság a politikai bizalmat nem vonta meg, tehát dolgoztam tovább. Az Ipari Minisztérium fegyelmi vizsgálata május 18-án indult. Ekkor a fegyelmi vizsgálat idejére felfüggesztettek állásomból. Kaptam egy súlyos ideg-összeroppanást, tehetetlen voltam, ideggondozói kezelést kaptam. Mindeddig úgy terveztem, ha bevezetik az új nyugdijrendele- tet, 62 éves koromig maradok. Jól ment a vállalatnak, nem volt semmi olyan körülmény, ami arra ösztönzött volna, hogy abbahagyjam. Igaz, szabadságom terhére minden évben, öt esztendőn keresztül három hét szanatóriumi kezelést igényeltem. Volt egy trombózisom, van egy súlyos köszvényem, bajok vannak a szívemmel, a vesémmel, ez utóbbival most is műtét előtt állok. Eltiltottak a nehéz fizikai munkától s most ráadásul jött az idegi probléma. Én is a föld alatt kezdtem, azok az évek nem műitek el nyomtalanul. —. Ezekre hivatkoz va kérte hát a rokkantnyugdíj-korkedvezményt? — A minisztériumi fegyelmi bizottságot június 3-án tájékoztattam arról, hogy a történtek annyira megviseltek, ami alapján rokkantnyugdíj -korkedvezményt kérek. A nyugállományomba vonulásommal együtt nem szűnt meg a fegyelmi vizsgálat, csak augusztus 24-én. — Hogyan tudná összefoglalni a történteket? — A minisztérium nem talált fegyelmi vétséget abban, hogy jogtalanul vettem volna fel a lakásépítési kölcsönt. Tehát ez nemcsak elvi engedély, ahogyan azt a pártfegyelmi meghatározza. Lóránt utca: a legfőbb ügyész megállapításával egyezően jogszerűtlenség nem állapítható meg. — Azért mégis csak keletkezett tízmillió forint mínusz? — Hogyan? Honnan? Akkor, amikor én rendszeresen úgy voltam tájékoztatva, hogy nincs ráfizetés, a dolgok a legnagyobb rendben haladnak. Legalább úgy tájékoztattak engem is, mint a volt pénzügyminisztert, dr. Heté- nyi Istvánt. Hiába hoztam létre egy öttagú bizottságot, hogy vizsgálja ki a belső ügyeket, körülményeket ezen építkezés kapcsán. Azaz ebből egy dolog kiderült: 1984. június 15-én dr. Med- gyessy Péter akkori pénzügyminiszter-helyettessel, aki személyesen látogatott el hozzánk, a Lóránt utcai építkezésről egy elvi megállapodást írtam alá, és nem szerződést. Eme bizottság jelentéséből tudom, hogy a fővállalkozási szerződést a vállalat egy másik vezető beosztásban lévő dolgozója írta alá, amire nem volt sem joga, sem felhatalmazása. Mindez május 16-án jutott tudomásomra, 18-án pedig felfüggesztettek állásomból. Arról pedig, hogy a budapesti Lóránt utcában a fiam fog lakni, tájékoztattam a megyei pártbizottság egyik vezetőjét is. Ebben ő akkor nem talált semmi kifogást. Ugyancsak tájékoztattam az Ipari Minisztériumot is, ahol szintén nem láttak kivetnivalót a dologban. — A lakás-használatbavételi díj, amiben egyedül elmarasztaltak. Hangsúlyozni szeretném, hogy nem az én eljárásom volt jogellenes, hanem a Mátraaljai Szénbányáké. De vállaltam, hogy az ötszörös és a háromszoros díjtétel közötti különbséget visszafizetem, ami már folyamatban van. Azért annyit még elmondanék ezzel kapcsolatban, hogy ezt a lakótömböt valamikor a bánya és az erőmű beruházásának kezdetén a két vállalat együtt építette. A bánya vállalat akkori vezetője a külfejtés akkori főnökét helyezte el itt. A többi lakásról lemondott az erőmű javára, ki tudja, miért. Aztán az idők folyamán új igazgató került mind a bánya, mint az erőmű élére. Amikor a Gagarin Hőerőmű Vállalat jelenlegi vezérigazgatója Visontára került, javasolta, és nem én kértem, hogy jöjjek ide lakni. Ekkor is kértem a megyei pártbizottság akkori első titkárának engedélyét, ugyanúgy, mint az ipariminiszter-helyettesét és az akkor még működő tröszt vezérigazgatójáét. Ezután' történt meg a két vállalat közötti lakáscsere. Ennek alapján, abban a tudatban, hogy erre újból á bánya lesz a vevőkijelölő, így fizettek nekem, azaz az OTP-nek utalták át az ominózus 317 ezer forintot. Ezt a jogászok intézték. A vita abból van, hogy a Gagarin a használatbavételi díj háromszorosát fizeti, míg a bánya a tanácsi rendelettel megegyezően az ötszörösét. Nem azért vettem fel a bányától a pénzt, mert az többet fizetett. Még egy jelentős dolgot hadd mondjak el. Az épülő házamhoz az anyagvásárlásra a megyei pártfegyelmi szerint kevesebbet fizettem, mint amennyit kellett volna. Kaptam egy kimutatást a Mátraaljai Szénbányáktól, ami szerint 1867 forinttal többet fizettem, amit nekem szeptember 22-ig postán visszautaltak. — Tudomásom szerint fellebbezett a KEB-hez. Miért? Ön tényleg ekkora kommunista, vagy mert elegánsabb a meglévő párttagkönyvet visszaadni, egyáltalán tényleg párttag akar lenni ezek után is? — Nem olyan szándékkal fellebbeztem, hogy én majd eldöntőm,hogy akarok, vagy nem akarok. Több mint 31 évig vezető beosztásban dolgoztam. Ha nincs ez a párt, nem lettem volna sem mérnök, sem vezérigazgató, sem a műszaki tudományok doktora. Tehát én ennek a pártnak nagyon sokat köszönhetek. Gyakorlati munkám során is mindig nagyon sok támogatást kaptam, egy sikeres vállalat vezetője lehettem, Eötvös-dijat, Állami Dijat kaptam. A Szovjetunió szénbányászata Arany Csillag Érdemrendjének ezüst fokozatát, az NDK Kereskedelmi Kamara kitüntetését is átvehettem, Hatvan díszpolgára lehettem... Meggyőződésem, hogy nem követtem el olyan hibát, mulasztást, amiért engem ki kellett volna zárni a pártból. A lelkiismeretem tiszta, ugyanakkor biztos, hogy jónéhány kérdésben körültekintőbbnek kellett volna lennem. Az igazamat keresem, és ennek a pártnak a tagja akarok lenni még akkor is, ha úgy érzem, hogy az én ügyemmel csak példát statuáltak. Beszélgetésünk során egyetlen mondat erejéig sem vádaskodott, nem bántott senkit. Csak a végén széttárta karját és visszakérdezett: — Mondja meg, miért zártak ki engem a pártból...?! ♦ Dr. Győry Sándor fellebbezésével a Központi Ellenőrző Bizottság foglalkozott. A testület november 14-i ülésén úgy foglalt állást, hogy helyben hagyja az MSZMP Heves Megyei Bizottságának döntését, s kizárja a párt tagjainak sorából. Kis Szabó Ervin A pártban a 60-as évek végén alakult ki a politikai közhangulatra vonatkozó információk szervezett gyűjtésének mai gyakorlata. Temészetes, hogy a tagság és a vezetés kapcsolatának, a lakossági vélemények megismerésének e formája is mindenkor magán viselte a politikai gyakorlat általános jegyeit. Sokan ma is vegyes érzelmekkel beszélnek a „hangulatjelentésekről”. Vannak, akik a szubjektivizmus, az egyoldalú nyomásgyakorlás veszélyét látják ennek az eszköznek az alkalmazásában, ugyanakkor illúziók is tapadnak hozzá. Az elmúlt egy-másfél év során különösen megélénkült a párttagság, a lakosság politikai aktivitása. Az emberek jobban igénylik, hogy kifejthessék álláspontjukat, elmondják véleményüket és a döntésekben érvényt is szerezzenek neki. A politikai információ gyűjtését, rendszerezését, továbbítását a pártszervezetekhez több ezren végzik, az ő munkájuknak is része volt a párt- értekezleti fordulat előkészítésében, sürgetésében. Azt, hogy a változások előkészítése mennyire a párttagság körében folyt, jól mutatja egy most nyilvánosságra hozott összeállítás is. A Propagandista című folyóirat legutóbbi száma — a magyar párt történetében először — részleteket közöl a pártértekezletet megelőző másfél esztendő" központi pártinformációiból. Ezekből a hangulatjelentésekből a párt és a kormány vezetői hétről hétre értesülhettek a tagság véleményéről. A távlatos útválasztás időszakában, jelentős feszültségekkel együttjáró feladatok sodrában, nem egyszer fájdalmas döntések közepette a pártnak továbbra is minden alapvető társadalmi követelménynek eleget kell tennie. A magyar lakosság meghatározó része a párttól várja a társadalmi folyamatok tudatos irányítását. A közhangulat ismerete nélkülözhetetlen a hiteles vezetői magatartáshoz, a politizáláshoz, az eredményes cselekvéshez. Önmagában is bizalmat erősítő, ha az emberek „visszahallják a hangjukat” a különböző posztokon lévők közszereplésében, ha tapasztalják, hogy a vezetők, az irányító testületek tudatában vannak a lakosságot foglalkoztató kérdéseknek, hogy nem ismeretlenek előttük az egyes társadalmi csoportokat feszítő gondok, valós vagy vélt sérelmek. Az emberek persze nem puszta hivatkozást várnak észrevételeikre, javaslataikra, hanem azt, hogy véleményükkel részesei lehessenek a döntéseknek. A népszava a demokrácia alakulójátékszabályaiban válhat, és kell is, hogy váljon perdöntővé. Ezeknek a játékszabályoknak azt is garantálniuk kell, hogy a távlatot nem szorítja tartósan háttérbe egy szűk látókörű napi érdek, hogy a hangulat nem győzedelmeskedik az ésszerűség fölött. Mert figyelmeztető tanulságok szolgálnak arra is, hogy a politikai — s még inkább a más természetű — döntések meghozatalánál a közhangulat csak az egyik „beszámítási tényező” lehet. A munkahelyeken, a településeken éppúgy, mint az országos ügyekben, adódhat úgy, hogy gyakrabban kell sokak elevenébe vágó döntéseket hozni, mert ezt követeli meg a gazdasági kényszer, a társadalmi ésszerűség. Ha a döntés egyedüli alapjaként nem is, de a következmények bemérésénél, a cselekvési alternatívák mérlegelésénél, a ki nem elégíthető igényeket leszerelő, hatni képes érvek megfogalmazásánál állandóan érzékelni kell a kételyeket, az ellenérzéseket is. Arra is szükség van, hogy a közhangulatról országosan, egy- egy régióban, településen, munkahelyen integrálódó ismeretek, a társadalom „ lélektani állapotáról” szerzett tapasztalatok rendszeresen bekerüljenek a szélesebb körű nyilvánosságba. Azért is hasznos ez, mert ebben a nyilvános tükörben az eltérő véleményeket képviselők a magukéval együtt láthatják a mások reakcióit, reálisabban — indulatoktól is mentesebben — tudják mérni egyéni álláspontjuk súlyát, megítélni társadalmi jelentőségét. A demokrácia feltételei között oly sokszor emlegetett nyilvánosság csak akkor tényleges biztosíték, ha hű képet ad a társadalomban létező erőkről; érdekekről, a tényleges mozgástérről és a nemzeti esélyekről. Az önismeretnek ezt a mozaikját építi a párt, amikor arra törekszik, hogy folyamatosan megbízható képe legyen a politikai közhangulatról is. Eger Város Tanácsa a turizmusért Idegenforgalmi fejlesztések a megyeszékhelyen Heves megye székhelye — Eger — tudvalévőén igen kedvelt turistaközpont. A külföldi és hazai utazók a város és környékének egyedülálló szépségei miatt szívesen látogatnak el ide. Ezért sem véletlen tehát, hogy Eger Város Tanácsa nemrégiben foglalkozott a település idegenforgalmi helyzetével. Az alábbiakban elsősorban a fejlesztések feladatairól — az épülő új idegen- forgalmi célokat is szolgáló létesítményekről — tájékoztatjuk olvasóinkat. A turizmussal kapcsolatos feladatok meghatározásánál a tanács abból volt kénytelen kiindulni, hogy a VII. ötéves tervben meghatározottak teljesülésére nincs reális lehetőség. Ugyanakkor Eger életében az idegenforgalom továbbra is számottevő helyet foglal el. A forgalom növekedése helyett azonban a differenciálódó igények és a minőségi követelmények kielégítésére kell felkészülni. Alapvető érdek, hogy az egyre erősödő nyugati érdeklődést jó szolgáltatásokkal és jó propagandával elégítsék ki. Ennek érdekében a turizmus területén tevékenykedő szervezetek között mindenképpen javítani kell az együttműködést, a koordinációt. A termálvizek hasznosításában számítanak az új lehetőséget jelentő SZOT-gyógyszálló — és az ehhez kapcsolódó fürdő — szolgáltatásaira, de tervezik a megépülő fedett uszoda ilyen célú hasznosítását is. Kívánatosnak tartják a strandfürdő korszerűsítését, bár meg kell jegyezni, hogy a közel 50 milliós fejlesztési program pénzügyi fedezete ma még nagyon bizonytalan. A testvér- városi kapcsolatokban erősíteni akarják a gazdasági, kereskedelmi és turisztikai együttműködést. Mindebbe természetesen be akarják vonni az érdekelt vállalatokat, szövetkezeteket, intézményeket, szervezeteket, egyesületeket. A tanács támogatja a Budapest Bank egri fiókja, valamint az Eger Sportegyesület közös vállalkozási szándékát, miszerint; a sportturizmus fellendítése érdekében utazási irodát nyissanak. A belvárosi rekonstrukció folytatódó munkálatai során az idegenforgalom kiszolgálására alkalmas kereskedelmi és vendéglátó üzlethelyiségek kialakítását kezdeményezik. (Például, hogy az Iparcikk Kisker a Dobó út 1. számú épület földszintjén egri művészek alkotásait forgalmazó üzletet létesítsen.) A Céhmesterek utcájának kralakítása után megkezdik ebben a térségben egy lakótömb megépítését is. Emellett tervezik azt is, hogy a Belvárosi ABC- tömbbelső, a kis Dobó tér, valamint a Tábornok- ház környékét térburkolattal lássák el, s elvégezzék a SZOT- gyógyszálló környezetének szépítését. A Vitkovics-ház felújításának befejezése után a Ráctemplommal együtt (a Kispré- posti palotához hasonlóan) ezeket a látványosságokat is megnyitják a közönség számára. Ezzel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy az elképzelések szerint a Vitkovics-ház alatt található megerősített pincerendszerben szerb éttermet működtet majd a Panoráma Vendéglátó Vállalat. Folytatni kívánják a Szépasz- szony-völgy fejlesztését — például felújítják a' pavilonsort ugyanitt az Egri Áfész megkezdte a Kertvendéglő rekonstrukcióját, ahol tetőtéri szálláshelyeket is kialakítanak a jövőben. A HungarHotels beruházásában elkészült Török kávézó és motel, valamint a Dobó út 18. számú telken lévő szálloda mielőbbi megnyitását is szorgalmazza a tanács. Továbbá azt is, hogy a szomszédban — a Dobó utca 16. szám alatt — a vállalat által tervezett szállodafejlesztést mielőbb kezdjék meg. A megoldásra váró feladatok között szerepel továbbá az eger- szalóki hőforrás és a Panakoszta- ház idegenforgalmi hasznosítása is. Ennek érdekében tőkeerős vállalkozói csoportosulás megalakítása lenne célszerű. Az erre irányuló megyei és városi kezdeményezések alapján már folynak a tárgyalások. Szárítóüzem Gyöngyösön A Heves Megyei Zöldért Vállalat gyöngyösi hűtőházának területén 54 millió forintos költséggel gyümölcs-, gyógynövény- és zöldségszárító üzemet létesítettek. Az üzem különlegessége az, hogy a feldolgozó gépek hőenergia-ellátását — tavasztól őszig — napkollektorok biztosítják. Az idén 35 vagon szárított terméket készítenek, amelynek nagy részét az arab országokba, Ausztriába, az NSZK-ba és Svájcba exportálják. (Fotó: H. Szabó Sándor — MTI)
