Népújság, 1988. november (39. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-17 / 274. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIX. évfolyam, 274. szám ÁRA: 1988. november 17., csütörtök 1,80 FORINT Grósz Károly Spanyolországban Bizalom Minden iránti érdeklő­déssel megáldott ember lé­vén, napi töprengéseim kö­zepette egy újfajta közéleti betegséget fedeztem fel. Hirtelenjében nehéz lenne pontosan definiálni, de az­zal a kifejezéssel, hogy „jó értelemben vett konokság”, némileg körülírható. Tüne­teit illetően pedig: vergődés a közigény és a hivatali kö­töttség között. Járva és is­merve szőkébb s tágabb ér­telemben vett hazánkat, a tapasztalat Jkt sugallja: af­féle „tanácselnöki” kór ez, amely hol itt, hol másutt pörsen ki a közigazgatás és a közélet palettáján. Napja­inkban viszont még csupán a tüneti kezelésére van erőnk... A vergődés gyökerei két tőről fakadnak, s mind mélyről, emberi és hatalmi humuszból táplálkoznak. A lappangás ideje esetenként eltérő, lehet gyors lefolyású, amikor hirtelen bombaként robban, de lehet évtizedekig szunnyadó, ám mindent le­romboló erejű is. Közös jel­lemzője e kórnak, hogy a kezdete pontosan meghatá­rozható azzal a pillanattal, amikor egy közéleti töltésű, agilis, magával ragadó felfo­gású és gondolkodású em­ber élvezni kezdi a választói bizalmát. Ettől a perctől kezdve mindent az ő érde­küknek rendel alá, a közös gyarapodásért. Gyanútla­nul, hiszen országos rende­ző elv jelzi az utat: együtt a helyi lakossággal”, „a célja­ink legyenek közösek s fa­kadjanak a helyi igények­ből”! S lám, a helyi igények megfogalmazódnak, az el­nök — s a testület — éjszaká­kon át vitázik, érvel és kitart a küzdelmes megvalósítás mellett—konokul. Mert a választópolgárok bizalma és igénye így kívánja, mellesleg emberi szavahihetősége is. S a község, a kistelepülés a fil­léres gondok ellenére is gya­rapodik. Mindez egyszerre gyanús lesz valahol, s ekkor kerül előtérbe a hivatali kötöttség, a bürokratikus firtatás pal­losa. Igaz, nem „bűnszövet­kezet” a közös társulás, de szabálytalan volt az építő­anyag tárolása, ellenőrizhe­tetlen a társadalmi munka, időszerűtlen a pénzügyi át­csoportosítás, fent és előre nem „egyeztetett” a létesít­mény átadása. Mi több: „zsarolás”, mert ahhoz most már státusz kell, béralap, üzemeltetési költség, mert az már csakugyan- szégyen lenne, ha készen van és ki­használatlanul állna... És a vizsgálatok során lé­péshátrányba kerülnek a lé­péselőnyre okkal és joggal törekvő, jó értelemben vett konoksággal ragaszkodó ta­nácsi vezetők, akik nem vé­tettek, csupán ebből a tulaj­donságukból fakadóan ki­törtek a bürokratikus korlá­tok közül. A mérlegre tett s „nehéz embernek” találta­tott tanácselnöknek akkor már kevés vigaszt nyújtanak Grósz Károly biztató, ser­kentő szavai: „... hagyják ki­bontakozni azokat, akikben megvan a cselekvő tennia- karás.” Nos, az ilyen „konoko­kat” csupán a helyi választó­iknak kellene védeniük...? Szilvás István Korán kezdődött tegnap Grósz Károly madridi munka­napja. Tekintettel a magyar kor- mányfő-pártfőtitkár szűkre sza­bott idejére, Grósz Károly helyi idő szerint reggel nyolc órakor munkareggelin találkozott a Spanyol Szocialista Munkáspárt vezetőivel. A helyi sajtó a spanyol politi­kai élet kiemelkedő eseménye­ként számol be a magyar vendég első madridi munkanapjáról. Az EFE hírügynökség úgy fogal­maz, hogy Magyarország a közös piaci spanyol elnökség idején fo­kozottan kívánja erősíteni kap­csolatait az EGK-val. Az ElPais, a spanyol kormányhoz közelálló napilap szerdai száma csaknem egész oldalt szentel magyar vo­natkozású híreknek. Idézi Felipe Gonzálezt, aki „a párbeszédre irányuló magyar akarat jelentő­ségéről” szólt. Szembeötlő az A.B.C című konzervatív jobboldali lap meg­különböztetett figyelme a láto­Minden szülő kötelessége, hogy biztosítsa gyermeke számá­ra a kellő feltételeket. Ha ez nem így történik — akár az apák, anyák önhibáján kívül is — akkor közbelép a gyámhatóság. Az il­letékesek figyelemmel kísérik a családok életvitelét és a hátrá­nyos helyzetbe jutottak érdeké­ben meghozzák a szükséges in­tézkedéseket. Figyelmeztetik a fiatalokat, tanácsokat adnak, hogy milyen a helyes viselkedés, s az iskola elvégzése után segíte­nek az elhelyezkedésben. Meg­kérik a szülőket, hogy keressék fel a pályaválasztási irodákat, s az is sokat jelent, hogy az üze­mek, vállalatok szintén tesznek javaslatokat. Mindamellett alap­vető fontosságú annak a megíté­lése, meddig hátrányos helyzetű és honnan veszélyeztetett már egy-egy fiú vagy lány, hiszen in­dok nélkül senki életébe sem le­het beleavatkozni. A hangsúly az okok feltárásán van. Az anyagi helyzet, a környe­gatás iránt. A spanyol kormány­fővel egyáltalán nem rokonszen­vező újság Felipe González és Grósz Károly fényképét közli, és vezércikket is szentel a látogatás­nak. Ugyanezen lap szokatlan jelenségnek minősíti azt, hogy Ausztria és Magyarország közö­sen óhajt világkiállítást rendezni. A Ya, a katolikus körök lapja Grósz Károlyt „Kelet-Európa legliberálisabb vezetőjének” ne­vezi, aki madridi útjának céljáról ezt mondta: minél kevesebbet kérni, és a lehető legtöbbet ta­nulni. A reformpolitika melletti el­kötelezettségét hangsúlyozta Grósz Károly szerdán Madrid­ban, amikor sajtóértekezletén úgy fogalmazott, hogy a belső és külföldi ellenérzések dacára ezt az utat kívánja tovább járni. Aki nem vállalja, ne kezdeményezzen reformokat — mondotta. Felipe González megerősítette, hogy rövidesen Magyarországra uta­zik, mégpedig üzletemberek tár­zet, a magatartás — bármelyik le­het olyan tényező, amely valakit rossz irányba sodor. Sajnos, a nyilvántartottak száma egyre nö­vekszik, nemcsak a fokozódó megélhetési nehézségek miatt, hanem azért is, mert a megelőző munka sem elég eredményes. A Heves Megyei Tanács a Művelődési Minisztérium hoz­zájárulásával tavalyelőtt több mint félmillió, a múlt évben egy- milló forintot költött az alacsony jövedelmű családok támogatá­sára. Rendszeres nevelési segélyt 1986-ban 258, 1987-ben 356 kiskorú kapott, ez az összeg öt­száz és ezerötszáz forint között ingadozik. A gyámhatóság idő­ről időre vizsgálja a jogosultsá­got, és ahol ez már nem indokolt, ott megszünteti a folyósítást. Or­szágszerte dolgoznak a társadal­mi, illetve hivatásos pártfogók — Egerben nagyon jól működik a hálózat —, próbálnak nevelési tanácsokat adni, a kiutalt segély rendeltetésszerű használatára is saságában, hogy közvetlen isme­reteket szerezzenek a kétoldalú együttműködés lehetőségeiről. A Grósz Károllyal folytatott megbeszélésekről elmondta, hogy nagyszerű volt az elemző véleménycsere, és reményét fe­jezte ki a kapcsolatok mielőbbi fellendítésére. Grósz Károly munkareggeli után a világhírű Prádo múzeum­ba látogatott, ahol El Gréco, Ve­lasquez ésmás művészek alkotá­saiból tekintett meg néhányat. Felipe González spanyol kor­mányfő és a spanyol tárgyaló csoport a Moncloa palotában folyatták a kedden megkezdett tárgyalásokat Grósz Károllyal és a kíséretében levő szakértőkkel. A két politikus délben a kor­mánypalota sajtóközpontjában válaszolt az újságírók kérdéseire. — Rendkívül pozitívnak te­kintjük, hogy Magyarország napjainkban kulcsszerepet tölt be a nemzetközi kapcsolatok fej- (Folytatás a 2. oldalon.) felhívják a figyelmet. Amennyi­ben a fentiek nem érik el célju­kat, akkor a legszigorúbb forma következik: az intézet. Ma az ál­lami gondozásba vétel csak jog­erős ítéleten alapulhat (koráb­ban erre nem volt szükség), s a szülői felügyelet is csak így szűn­het meg. Az új családjogi tör­vénnyel változtak az örökbefo­gadás szabályai is. Lényegesen meghosszabbította az ügyinté­zést, hogy kizárólag a bíróság pó­tolhatja a szülők erre vonatkozó nyilatkozatát. Egyre többen válnak el napja­inkban, s persze a volt házástár- sak mindegyike magáénak sze­retné tudni közös gyermeküket. Egyezséget kötnek, vagy ítélet mondja ki, hogy ki mikor láthatja a fiát vagy a lányát. Azonban az azokban foglaltakat a rossz vi­szony, a kölcsönös gyűlölködés miatt sokszor csak kikényszerí­teni lehet. Ez az eléggé hálátlan feladat is az ifjúságvédelem ha­táskörébe tartozik. A siker — nem meglepő — változó. Szeren­csére a megyei gyámhatóság és az Egri Városi Bíróság között ja­vult, kétoldalúvá vált a kapcso­lat, nem egyszer az előbbi szol­gáltatja az eljárásokhoz a korrekt adatokat. A rendőrséggel való együttműködés már sokkal szo­rosabb, a felek szinte naponta veszik igénybe egymás segítsé­gét. Például közös „őrjáratokat” is szerveztek. Késő este végiglá­togatták a megyeszékhely szóra­kozóhelyeit, 18 éven aluliakat, italozó diákokat keresve. A ta­pasztalatok azt mutatták, hogy egyelőre még nincs ok az aggo­dalomra. A romló gazdasági körülmé­nyek, a csökkenő életszínvonal elkerülhetetlenné teszi, hogy .mind többen foglalkozzanak a gyermek- és ifjúságvédelem kér­déseivel. A munka, sajnos, nem látványos, nem lehet rövid időn belül megváltoztatni a hátrányos helyzetű, vagy veszélyeztetett fiatalok viselkedési normáit, környezetét, de mindenképpen jó, hogy a törekvések nemcsak a társadalom megértésével, ha­nem támogatásával is találkoz­nak. Az elért eredmények mellett azonban a jövőben szükségessé válik a megelőzés feltételeinek ja­vítása és a hatékonyabb gondo­zásiformák megteremtése. Akik az egri gyermekvárosi óvodába ke­rültek. (Fotó: Koncz János) Gyermek- és ifjúságvédelem A hangsúly az okokon A gyermek- és ifjúságvédelem az elmúlt évekhez hasonlóan jelen­leg is fontos szerepet játszik a fiatalok harmonikus testi, erkölcsi és érzelmi fejlődésében. A hozzá kapcsolódó egészségügynek, szoci­álpolitikának és oktatásügynek legalább olyan súlya van a kiskorú­ak nevelésében, gondozásában, mint a jognak, a megfelelő érdek- képviseletnek. Eger Város Tanácsa utoljára 1984-ben tárgyalt erről a témáról, azonban nemrég - az új családjogi törvény bevezetéséből adódó problémák miatt - ismét előtérbe kerültek a sokakat foglal­koztató kérdések. Várkonyi Péter külügyminiszter latin-amerikai diplomatákat fogadott Várkonyi Péter külügyminisz­ter fogadta Argentína, Brazília, Kolumbia, Mexikó, Uruguay és Venezuela misszióvezetőit, akik átadták a latin-amerika Nyolcak október 27. és 29. között Punta del Estén tartott csúcstalálkozó­jának zárónyilatkozatát. A szívélyes légkörű találkozón a magyar diplomácia vezetője nagy jelentőségűnek nevezte a csúcstalálkozó eredményeit, mint a latin-amerikai országok önálló egységes politikai arcula­tának kialakítása felé tett újabb lépéseket. Kiemelte, hogy a latin-ameri­kai államfők újabb találkozója fontos hozzájárulás nemcsak a térség országai közötti együtt­működés elmélyítéséhez, hanem a nemzetközi béke és biztonság erősítéséhez is. Hazánk rokon- szenvvel kíséri a térség országai­nak integrációs törekvéseit, és érdekelt a velük való kapcsola­tok sokoldalú fejlesztésében — hangsúlyozta. külügyminiszte­rünk. Ügyészek tudományos tanácskozása Az önálló ügyészi szervezet munkájának fejlődése és mai szerepe a társádalmi-gazdasági kibontakozásban címmel, az igazságügy szervezetéből kivált önálló ügyészség megalakulásá­nak 35. évfordulójához kapcso­lódóan tudományos tanácsko­zást rendeztek szerdán a Leg­főbb Ügyészségen. Miként dr. Szíjártó Károly leg­főbb ügyész, az ülés elnöke meg­nyitójában utalt rá, az ügyészség az elmúlt évtizedekben teljesítet­te feladatait a társadalom törvé­nyes rendjének biztosításában, az állam biztonságát és függet­lenségét sértő, vagy veszélyezte­tő cselekmények következetes üldözésében, az állampolgárok jogainak védelmében. Hatéko­nyan működött közre a jogpoliti­ka érvényre juttatásában, s tevé­kenységével hozzájárult a szo­cialista törvényesség megszilár­dításához. A tudományos ülésen négy fő referátum hangzott el, majd a szervezet múltját, jelenét, jövőjét érintő kiselőadásokkal folytató­dott. Sajtótájékoztató a Gyermekkönyvhétről A XI. Gyermekkönyvhétre a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkia­dó 15 újdonságot jelentet meg; az országos megnyitót november. 25-én 15 órakor a kiadó buda­pesti székházában tartják — tájé­koztatták a sajtó képviselőit szerdán a kiadó vezetői. Sziládi János igazgató el­mondta, hogy az idén is gazdag, sokrétű kínálatra törekedtek, ér­dekes, tanulságos történeteket adnak közre a gyermekeknek. A legolcsóbb kiadvány 13, a leg­drágább pedig 290 forint. Ez utóbbi — a Képek és jelképek cí­mű kötet, amely 12 bibliai témát dolgoz fel, s egy kislemez is tarto­zik hozzá — a kiadó eddigi leg­drágább kiadványa. Az igazgató fontosnak tartotta, hogy az árak közötti eltérés nem értékkülön­bözetet takar, hanem az előállí­tási költségek különbségét jelzi. Pénteken megkezdődik a KISZ Országos Értekezlete Jelentős állomáshoz érkezett a megújulást saját szervezetében is és a társadalomban is szorgalma­zó Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség: pénteken Székesfe­hérvárott megkezdődik országos értekezlete, amely a KISZ politi­kai platformját hivatott meghir­detni, és dönt a XII. kongresszus összehívásáról. Az ifjúsági szövetség átalakí­tását, a változtatást a KISZ-tag- ság mind erősebben igényelte, s mindenekelőtt egy politikai program megfogalmazását sür­gette. Ezért a KISZ Központi Bi­zottsága az idén júliusban úgy döntött, hogy összehívja a KISZ országos értekezletét. Az előkészítés időszaka lezá­rult, és az Országos KlSZ-érte- kezlet pénteken délután kezdi meg munkáját. A tanácskozáson — amelynek célja, hogy döntés­előkészítő fórumként szolgálja, megalapozza a XII. kongresszus összehívását — 659 szavazati jo­gú küldött vesz részt. A küldöt­tek a KISZ Központi Bizottságá­nak tagjai, a megyék, illetve a kü­lönböző ifjúsági rétegek válasz­tott képviselői. A küldötteken kívül mintegy 400 KISZ-tag is jelen lesz a tanácskozáson. A KISZ KB ugyanis már korábban meghirdette, hogy az Országos KISZ-értekezlet nyilvános lesz, s az ifjúsági szövetség tagjait szíve­sen látják ezen a fórumon — megfigyelőként. A felhívásra több mint 800-an jelentkeztek, helyszűke miatt azonban csak az érdeklődőknek mintegy felét tudják fogadni. A kiválasztást a jelentkezés sorrendje döntötte el. A tanácskozásra meghívták az MSZMP, a Minisztertanács, az Országgyűlés Ifjúsági és Sportbi­zottsága, a Hazafias Népfront, a Szakszervezetek Országos Taná­csa, az Állami Ifjúsági és Sport- hivatal, a Magyar Ifjúság Orszá­gos Tanácsa, az Országos Béke­tanács, a Magyar Tudományos Akadémia, az MTESZ, a Vállal­kozók Országos Szövetsége ve­zető képviselőit. Az ünnepélyes megnyitót kö­vető plenáris ülésen döntenek az értekezlet napirendjéről és más ügyrendi kérdésekről. A személyi kérdések között szerepel az ifjúsági szövetség első számú vezetőjének megválasztá­sa. Az erre vonatkozó javaslatot a személyi kérdéseket előkészítő bizottság terjeszti majd elő. Az Országos KISZ-értekezlet első napján, pénteken a plenáris ülést követően a küldöttek szek­ciókban folytatják munkájukat. Valamennyi szekcióban minden egyes küldöttcsoport képviselője részt vesz. Az Országos KISZ-értekezlet szombaton plenáris ülésen a szekcióviták összefoglalásával, s az azok alapján készülő, a vita­anyagok módosítására vonatko­zó javaslat ismertetésével folytat­ja munkáját. Az értekezlet szer­vezőinek szándéka szerint a hoz­zászólások számát nem kívánják korlátozni, időtartamát azonban — a parttalan viták, a felesleges ismétlések elkerülése érdekében — szeretnék maximálni. A KISZ Országos Értekezle­tét a tömegkommunikáció is fi­gyelemmel kíséri. A közvéle­ményt a Magyar Televízió és a Magyar Rádió politikai és ifjúsá­gi szerkesztőségeinek munkatár­sai, az MTI, az országos, a me­gyei és az ifjúsági lapok újságírói tudósítják az eseményekről. A televízió pénteken délután és szombat délelőtt a Il-es csator­nán élő adásban közvetíti a ta­nácskozást, szombaton este pe­dig az I-es programon összefog­lalót sugároz az. értekezletről. A rádió pénteken és szombaton a hírperiódusokban, pénteken a Petőfi adón az Ötödik sebesség című műsorban, szombaton ugyancsak a Petőfi adón az este 7 órakor kezdődő „Az OKÉ-ról jelentjük” című összeálh'tásban számol be az eseményekről. Va­sárnap pedig a Táskarádióban foglalkoznak az Országos KISZ- értekezlet történéseivel.

Next

/
Thumbnails
Contents