Népújság, 1988. november (39. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-15 / 272. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIX. évfolyam, 272. szám ÁRA: 1988. november 15., kedd 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Igazság Mostanság visszatérő be­szédtéma a szegedi tanácsel­nök ügye. Ezzel kapcsolatban gyakran megfogalmazzák egyesek, hogy a törvényesség nem minden esetben fedi az igazságosság fogalmát. Pedig az egyszerű ember elvárná, hogy a jogszabályok az igaz­ságot szolgálják. No, de ne vágjunk a dolgok elébe, néz­zük a konkrétumokat: az el­nök 1970-ben vásárolt a helyi tsz-től egy szántóingatlant, amelyet öt évre rá elcserélt egy négyszer akkora, legelő­kent nyilvántartott mezőgaz­dasági ingatlanra. Furcsa mód ezt a részt ekkor már lakóte­rületként jelölte meg a nem sokkal korábban jóváhagyott általános rendezési terv. Meg­kezdődhetett hát az építke­zés. Az említett és két lánya há­rom lakótelket és három bel­területi kertet alakított ki a földön, s ezzel megszűnt a kö­zös tulajdon. A két leány ta­valy az uj adórendelet beveze­tése előtt eladta lakótelkét, rendkívül magas összegért. Aztán az elnök nemsokára el­ajándékozta telkének egy ré­szét az egyik leányának, így mindkettőjüknek megvolt a jogi alapja — mert hogy az in­gatlan résztulajdonnak szá­mított -, hogy 160, illetve 79 négyzetméter alapterületű ál­lami bérlakásukat bagóért ve­gyék meg... Ezek után az egyszerű em­ber azt hinné, hogy elítélik a telekkel spekuláló, a jogsza­bályok közötti réseket megta­láló vezetőt. A helyzet azon­ban korántsem ilyen egysze­rű. Az ügyészség megállapí­totta, hogy az eljárás nem volt törvénysértő, igaz, az elnök irányítása alá tartozó és érde­kében eljáró szakigazgatási szervek esetenként törvény- sértő, néhol a gyorsított eljá­rások miatt etikátlan maga­tartást tanúsítottak. Ergo, a magyar jogrendszer törvé­nyes lehetőséget biztosít mindarra, ami történt. Még ha azt kevesek hajlandók is el­hinni, hogy ez így van. Igaz, azt is kevesen gondol­ták volna, hogy az újpesti ta­nácselnököt — aki lakást utalt ki az egyik tanácsi vezető 18 éves lányának — a kerületi ta­nács testületé védi meg, sőt azt is kevesen értik, hogy a nagykanizsai tanácselnök ! gyakori lakáscseréi miért le­hetnek törvényesek, hiszen, mint ismert, az ilyesmire egy hétköznapi embernek nem nyílik módja. ízlelgetjük a szót: igazság, melynek első jelentése: vala­minek igaz volta. Hát ez vala­hogy nem smakkol az említett esetünkben. A második defi­níció így hangzik: a törvé­nyeknek, jogszabályoknak való megfelelés. E szerint az említett esetekben nem tör­tént visszaélés, de tudjuk, hogy ez nem igaz. A szó har­madik értelmezése adja a megoldás kulcsát: az igazság nem más, mint valamely kö­zösségben kialakult erkölcsi eszmény, követelmény, illetve ennek érvényesülése. Az el­múlt években egyeseknek ilyen manipulációkkal tűzdelt erkölcsi eszményük született. De napjainkban már nem le­het eszmény a közösség kiját- j szása, még akkor sem, na arra a törvény módot nyújt. Egyébként a közvéleményt leginkább az háborította fel, hogy azok követték el az igaz- j ságtalanságokat, akiktől az j igazság képviseletét várnánk. I Hiába... Homa János Párbeszéd a vállalkozói nyereségadóról Országgyűlési képviselők és a KIOSZ képviselői találkoztak Országgyűlési képviselők és a KIOSZ megyei vezetői, valamint néhány vidéki alapszervezet képviselői találkoztak tegnap Egerben. Az összejövetel azt a célt szolgálta, hogy a honatyák megismeijék e réteg törekvéseit, állásfoglalását a készülő új törvé­nyekkel, így a novemberi ülés­szakon napirendre kerülő, a vál­lalkozói nyereségadóról szóló törvénytervezettel kapcsolatban is. A megjelenteket Várhelyi Ödön, a KIOSZ megyei elnöke köszöntötte. Az eseményen részt vett többek között Kovács And­rás, Dobos József né és Zsidei Ist- vánné országgyűlési képviselő, valamint Mészáros Albert, a Ha­zafias Népfront megyei bizottsá­gának titkára is. Szálkái János, a KIOSZ me­gyei titkára bevezetőjében rend­kívül fontosnak minősítette ezt az eszmecserét. Mint mondotta, hazánkban, s megyénkben is nél­külözhetetlen a kisvállalkozás szerepe, nemcsak a gazdaság, a politika szférájában is. Igaz, ré­szesedésük a nemzeti jövedelem termelésében mindössze 6 szá­zalékot tesz ki, de a lakossági szolgáltatásokban országosan 61, megyei szinten 66 százalékot produkálnak. Megyénkben 5629 iparost tartanak nyilván, míg a kisiparban foglalkoztatot­tak száma megközelíti a 8000-et. ők biztosítják az építőipari javí­tások mintegy 90, az áruszállítás 75, a személyi szolgáltatások 55, a gépjárműjavítás 45 százalékát. Teljesítményük értéke idén meg­közelíti a 3 milliárd forintot. Az Országgyűlésben kisiparos képviselő nincs, ezért lényeges­nek tartják, hogy megyénk hona­tyái közelebbről megismeijék az itt élő iparosok gondjait, akik joggal várják el érdekeik képvi­seletét most, amikor az Ország- gyűlés olyan fontos törvényeket alkotott és alkot, amelyek e szek­tor létét vagy nem létét meghatá­rozzák. Szólt arról is, hogy a Kisiparo­sok Országos Szövetsége java­solta, hogy a társadalombiztosí­tási járulék mértékét törvény ha­tározza meg. A Parlament előtt be kellene mutatni a társadalom- biztosítás tényleges forrását, be­vételeit, kiadásait. Kifogásolta azt is, hogy a kisvállalkozásokat kétszeresen is sújtaná a tervezett intézkedés. Egyrészt, mint vál­lalkozót kötelezné többletjáru- lék-fizetésre, másrészt, mint munkáltatót arra szorítaná, hogy a nyeresége terhére növelje a be­fizetéseket akkor, amikor a szol­gáltatás amúgy sincs arányban a járulék nagyságával. A KIOSZ vezetősége ajánlja, hogy a társadalombiztosítási já­rulékok változtatásakor a kisvál­lalkozói réteg sajátosságainak és a biztosítás intézményének egya­ránt megfelelő szabályozást ve­zessenek be. Ebben a biztosítás kötelező jellegének megtartása mellett jusson szerep az önkén­tességi elemeknek. Meghatáro­zott ellátási alappal és hozzá kapcsolódó járulékfizetési mér­tékkel minden kisvállalkozó ön­kéntesen teherbíró-képességé­nek megfelelően fizessen úgyne­vezett osztályos — 10-15 osztály felállítása is elképzelhető -, a jö­vedelemtől független járulékot. Hasonló megoldást javasolnak a segítő családtagok esetében is. Nyugdijelszámolási alapul az az ellátás szolgáljon, amelynek já­rulékát a vállalkozó, illetve segí­tő családtagja meghatározott időszakon, például 10 éven ke­resztül fizetett. Ezután Mészáros Imréné, a KIOSZ megyei közgazdasági fő­előadója kért szót, s arra hívta fel a figyelmet, hogy az elvonások növekedését meg kell állítani a magánvállalkozók körében. Egyebek mellett elmondta, hogy nem értenek egyet azzal, hogy a szektor- és versenysemlegesség­re hivatkozva azonos adókulcso­kat állapítsanak meg az állami vállalatokra és a magánvállalko­zásokra. A törvénynek figyelem­be kell venni, hogy az egyéni vál­lalkozók saját vagyonukat mű­ködtetik, kockáztatják, s ez dif­ferenciáltabb elbírálást érdemel. Kifogásolta azt is, hogy a szemé­lyi jövedelemadó-törvény lénye­gi részére, az új adókulcsok és sá­vok meghatározására csak de­cemberben kerül sor, s nem is­mertek a társadalombiztosítás terén várható változások sem. Hangsúlyozta,- hogy a vállalko­zói nyereségadó-törvényt nem szabad önmagában, a többi elvo­nástól függetlenül megítélni, hi­szen a terhek együttesen jelent­keznek, így azok időbeni ismere­te a komplexitáshoz elengedhe­tetlenül szükséges. Egyebek mellett azt is megfo­galmazta, hogy nem értenek egyet a beruházások visszafogá­sát célzó, rövid távú költségveté­si szemlélettel, az üzemi célú tar­talékolás adóztatásával, amely gátolja a fejlődést, nem ösztönöz a teljesítmény fokozására. Java­solta, hogy a vállalkozás nagysá­ga alapján a kisebbek is választ­hassanak a személyi jövedelema­dó és a vállalkozói nyereségadó között, azt, amelyik számukra előnyösebb. Kérte azt is, hogy a személyi jövedelemadó- tör­vényben biztosított alkalmazotti kedvezményt terjesszék ki a vál­lalkozókra is, s többek között ja­vasolta még: tiltsa jogszabály, hogy a vállalkozásokra szigorító hatású évközi módosításokat visszamenőleges hatállyal érvé­nyesítsék. Ezt követően rendkívül élénk párbeszéd alakult ki. A kisiparo­sok úgy fogalmaztak, hogy a ter­vezett vállalkozói nyereségadót és a társadalombiztosítási járulé­kot irreálisan magasnak tartják. Ugyancsak szóvá tették azt is, hogy a jogszabályok alkotásánál ne csak a költségvetési érdekeket vegyék figyelembe. A képviselők nevében Kovács András foglalta össze a vitát. Mint rámutatott, az észrevételek döntő többségével egyetértenek. Amelyeket jogosnak éreznek, felvetik a parlamenti bizottsá­gokban, s közvetítik az illetékes tárcák felé is. Szalkay János, a KIOSZ megyei titkára fontosnak tartja, hogy a honatyák megismerjék a szektor gondjait (Fotó: Szántó György) Grósz Károly Spanyolországba és Franciaországba látogat Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke november 15-én és 16-án Spanyolországban, 17-tól 19-ig pedig Franciaország­ban tesz hivatalos látogatást Felipe González spanyol miniszterelnök, illetve Francois Mitterrand francia köztársasági elnök meghívására. Menyei aktíva, belpolitikánkról Az MSZMP Központi Bizott­ságának november 1-2-i ülése többek között hazánk belpoliti­kai helyzetével is foglalkozott. Ennek mintegy folytatásaként került sor arra a megyei aktívaér­tekezletre, amelyet tegnap tar­tottak Egerben, a megyei pártbi­zottság nagytermében. Az eseményen résztvevőket Kiss Sándor, az MSZMP Heves Megyei Bizottságának titkára köszöntötte, majd dr. Andics Je­nő, a Központi Bizottság agitáci- ós és propaganda osztályának vezetője tájékoztatta a hallgató­ságot az időszerű belpolitikai kérdésekről. így többek között arról, hogy az országos pártérte­kezlet óta eltelt időszakot ele­mezve, társadalmunk jelentős része ma egyfajta mozdulatlan­ságot érez. Ugyanakkor egy ki­sebb réteg véleménye szerint túl sok az is, ami eddig történt az or­szágban. Ennek az ellentmon­dásnak a feloldása is elsődlege­sen — mint ahogy szinte minden gondunk megoldása — helyes társadalmi szemléletet, a politi­kai célkitűzések következetes megvalósítását igényli. Beszélt az előadó a továbbiak­ban arról is, hogy napjainkban mindinkább felvetődik a kérdés: hol a tűrőképesség határa? Ezzel kapcsolatban elmondta, kétség­kívül életszínvonalunk csökke­nésével összefüggésben már az év elején őszintén el kellett volna mondani, mely lehetőségek ve­zetnek egy viszonylag toleráns, de a kilábalást is elősegítő válto­zathoz. Szólt még dr. Andics Je­nő az ifjúsággal való párbeszéd fontosságáról, végezetül pedig a párt előtt álló főbb feladatokat körvonalazta. A tanácskozáson ezt követően kérdések hangzottak el, ame­lyekre a KB osztályvezetője adta meg a válaszokat. Az aktívaülés résztvevői dr. An­dics Jenő előadását hallgatják (Fotó: Szántó György) A város felszabadulásának 44. évfordulója alkalmából Ünnepi tanácsülés Hevesen Megyénk legfiatalabb városa — Heves — tegnap ünnepelte fel- szabadulásának 44. évforduló­ját. Ebből az alkalomból több eseményen is megemlékeztek er­ről a jeles dátumról. Kora délután a helyi párt- és állami vezetés, valamint a fegy­veres testületek képviselői ko­szorúkat helyeztek el a Mali- novszkij-emléktáblánál. Ezt kö­vetően pedig ünnepi tanácsülés­re került sor a városi tanács nagy­termében. Ezen részt vett — töb­bek között — Szokodi Ferenc, a Heves Megyei Tanács elnökhe­lyettese és Kontra Gyula, a He­ves Városi Tanács elnöke is. A megnyitó után a helyi gimnázi­um színjátszó körének irodalmi oratóriumát tekinthették meg a megjelent vendégek. Az ülésen átadták az idei ”Pro űrbe Heves” dijat is. A kitüntető címet ezúttal dr. Szegő Imre, az Egyesített Szociá­lis Intézmények igazgató-főor­vosa érdemelte ki. A tanácsülés után még egy ün­nepi ceremóniára került sor He­vesen, mégpedig a középfokú oktatási intézményben. Itt — Szokodi Ferenc jelenlétében — felavatták Samu Géza szobrász- művész: a Kétfelé növő fa című alkotását. Politikai könyvnapok Megnyitó a Gagarin Hőerőműben A szellemi megújuláshoz, a mai magyar valóságban történő eligazodáshoz járulnak hozzá a politikai könyvnapok immár ha­gyományos Heves megyei ren­dezvényei, amelynek megnyitó ünnepségét tegnap délután tar­tották Visontán, a Gagarin Hő­erőműben. A vállalat kultúrtermében megjelenteket Kónya Lajos, a gyöngyösi városi pártbizottság első titkára köszöntötte. Ezt kö­vetően Rajki Sándorné, az MSZMP KB tagja, a GHV párt- bizottságának titkára mondott ünnepi beszédet. A szónok első­ként arról beszélt, hogy ma más a jelentősége, küldetése a politikai irodalomnak, mint korábban. Hangsúlyozta: ajelenésajövő követelményeihez való igazo­dáshoz elengedhetetlen a közeli és a távoli múlt történelmének is­merete. Egyre inkább kérdés lesz, hogy az állampolgár, köztük a párt tagjai felül akamak-e kere­kedni korábbi önmagukon, amit Ancsel Éva úgy fogalmazott: lát­ni és akarni kell. A rendezvény a gyöngyösi ze­neiskola tanárainak és a családi intézet irodalmi színpadának ün­nepi műsorával folytatódott. Az esemény végén az érdeklődők megtekintették a Kossuth Könyvkiadó gondozásában megjelent politikaikönyv-kiállí- tást, amelyekből természetesen vásárolni is lehetett.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents