Népújság, 1988. október (39. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-13 / 245. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIX. évfolyam, 245. szám ÁRA: 1988. október 13., csütörtök 1,80 FORINT Zöldhullám Pontosan tizenkét eszten­dő kellett ahhoz, hogy az a hullám, amelyet az országy- gyűlés a környezetvédelmi törvénnyel keltett, elérje a te­tőpontot. Vagy úgy is fogal­mazhatnánk: kilépjen az el­méletben megvont gátjai kö­zül, s már-már „zöldárrá” vál­tozzék. Tagadhatatlan, a kör­nyezetvédelem 1976-tól egy­re erőteljesebben érezteti ha­tását az életünkben. A zöld­hullám külföldi és hazai sza­kemberei okkal és joggal állít­ják, hogy nem véletlenül, hi­szen tíz és félmilliós hazánk ezen a téren már nem a 24. órában van. A figyelmeztető időpontot napjainkra már nemcsak a percmutatók lép­ték túl... Szűkebb hazánk parla­mentje is tanúbizonyságot tett • arról legutóbbi ülésén, hogy nem elég tisztában lenni a meglévő állapotokkal, hanem a társadalmi partnerekkel, va­lamint a lakossággal együtt csatasorba kell állni a környe­zetromlás és -rombolás ellen. Még a máshonnan elvont fo­rintok hatásának fontolgatá­sával, s árán is. Tudván: a ma vesztesége holnap — kamato­zik. Való igaz, a mostani pénzügyi helyzetben nehéz „kigazdálkodni” a környezet- védelem minden fillérét, de a szükség nagy úr, amely nem tűri a holmi foltozgatást. Az egyedi javítgatások nem idő- tállóak, vizeink, földjeink, er- deink, tisztítására váró leve­gőnk „pörsenései” így újra meg-megjelennek, s egyre na­gyobb áldozatokat követel­nek. Fogalmazta egy szakem­ber: megyénk földjének, tala­jának 35 százaléka savasodás, szikesedés miatt veszélyezte­tett. Üzemeink egy tucatjából 11-ben a megengedettnél na­gyobb a zajszint. Szennyvize­ink, ipari csatornáink folya­dékai, szerteszét púposodó szeméthalmaink mérgező karmokkal tépik ki környeze­tünkből a szépet, az egészsé­gest, a tisztát. Átvitt érteleim ben a — jövőt! Válaszolhat­nánk: tisztítótelepek épül­nek, szűrőberendezések ke­rülnek a kéményekre, par- kőijáratok róják, védik a ' Mátrát és a Bükköt, a Tiszát és a tározótavat, megelőzés­ben jártas szakembereket ké­pez az egyetem. Csakhogy, mindez kevés addig, amíg nem változik a szemlélet, amely helyben topogásra csá­bít: „beruházás helyett ol­csóbb a bírság”, „ha már elké­szült, egy szűrőhiány miatt úgysem bontják le”, „necsak minket vizsgáljanak, nézze­nek körül mások portáján - is...” Tetőponton vagyunk, in­nen jobban lehet és kell látni a megoldást rövidebb és hosz- szab távon egyaránt. A lakos­ság képviselője, a tanácstag fogalmazta meg: ezen a téren nem szabad megalkudni, csak a következetességgel léphe­tünk előbbre. Épp ezért a rend és a tisztaság betartását nemcsak a gyermekeinktől ! kell megkövetelnünk az uno­káink bolygójának jövőbeni egészségéért... Szilvás István Körút a gyöngyösi üzletekben, ábécékben — Időzavarban az átárazások miatt Milyen az áruellátás és a választék? A Gyöngyszöv az egyik legforgalmasabb áruház a Mátra alján Életkörülményeink változásá­val, vásárlói igényességünk fejlő­désével tovább nő fogyasztói ér­dekeink védelménelqe lentősége. Érzékenyen reagálunk az áruel­látás, a kereskedelmi szolgáltatás színvonalának alakulására, arra, hogy milyen minőségű áru kerül a bevásárló kosarunkba. Manap­ság, amikor az árcédulákat szinte hónapról hónapra átírják, sok­szor gyanakvóan nézünk a pénz­tárosra, vagy a pult másik olda­lán állóra, nem hiszünk a sze­münknek. Bizalmatlanok va­gyunk velük szemben, pedig a kereskedelmi dolgozók többsége becsületesen végzi munkáját. Egy-két negatív példa alapján mégis hajlamosak vagyunk álta­lánosítani. Ha esetleg néhányan mégis turpisságon törik a fejüket, ne adj isten rossz útra tévelyednek, az éber ellenőrök előbb-utóbb lecsapnak rájuk. A „hivatáso­sak” mellett egyre nagyobb lét­számmal és hatékonysággal ve­szik fel a küzdelmet a visszássá­gokkal szemben a társadalmi munkában tevékenykedő revi­zorok. Nincs ez másként Gyöngyö­sön sem, ahol munkájukat a vá­rosi tanács termelésellátás-fel­ügyeleti osztályának irányításá­val végzik. Az elmúlt években a létszám emelése volt a legfonto­sabb célkitűzésük. Ezt sikerült megvalósítani, a jövőben a mun­ka színvonalának, minőségének javítása szerepel majd elsősor­ban a napirenden. Hogy kik és hogyan lehetnek tagjai ennek a csapatnak, arra Bodó János osztályvezetőtől kaptuk meg a választ. Élmondta, hogy az összetételt illetően elle­nőreik közel fele nyugdíjas, a többiek pedig a város üzemei­ben, iskoláiban, kereskedelmi egységeiben dolgoznak főfoglal­kozásban. Túlnyomó többségük önként jelentkezik erre a munká­ra, vannak olyanok is, akiket a népi ellenőrzési bizottság aján­lott a szervezet soraiba. Nagyon fontosnak tartják, hogy a mun­kahelyekről milyen információk érkeznek a jelöltekről. Termé­szetesen, ha valakiről bebizo­nyosodik, hogy szakszerűtlenül dolgozik, igazolványát nem hosszabbítják meg, nem tartanak igényt a munkájára. Felkérésre vizsgálják az áruel­látás és választék színvonalát, a kiszolgálás milyenségét. Próba- vásárlásokkal győződnek meg arról, hogy „tárgyilagos-e” a mérleg nyelve, „jól számol-e” a pénztárgép. Időről időre átnézik a Vásárlók könyvét is. Gyakori a panasz, hogy az árak nincsenek jól láthatóan feltüntetve. Ha va­lóban mulasztást tapasztalnak ezen a téren, a számonkérés nem marad el. Nemcsak az állami és szövet­kezeti üzleteket, hanem a ma­gánkereskedőket is ellenőrzik. Elmondható, hogy tevékenysé­gük mindenképpen hasznosítha­tó az osztály munkájának szem­pontjából. Áz őjelzésük nyomán bukkantak olyan visszásságokra, amilyen például az Olimpia étte­rem melletti ÁBC-ben is történt. Az áruházban kétfajta dobozos kukorica volt kapható. Az egyik 20 forintba, a másik 15.10- be került. A pénztáros akaratlanul vagy szándékosan, az olcsóbb kukorica vásárlásakor a maga­sabb árat, a 20 forintot ütötte be. A vevő azonban résen volt, s nem hagyta annyiban a dolgot. így maradt nyoma az esetnek a Vá­sárlók könyvében. Gyakori, elsősorban a masze­koknál, hogy nem rendelkeznek beszerzési bizonylattal a készle­ten lévő áruikról. Magyarul, va­lószínűleg olcsón és feketén be­szerzett cikkeket akarnak eladni a nagyobb haszon reményében. Sokak fejében talán megfor­dul, ezeket az embereket is bizo­nyára meg lehet környékezni. Ennek megelőzése a vizsgálat tisztasága érdekében: az ellenő­rök páronként végzik tevékeny­ségüket. Ha erre valamilyen ok­ból nincs lehetőség, mindig meg­bízólevelet kapnak, mely ponto­san tartalmazza az elvégzendő feladat leírását, az éppen vizsgá­landó egység megnevezését, és meghatározza az időpontot. Nagy hangsúlyt fektetnek a to­vábbképzésre. Folyamatosan biztosítják az új információkat dolgozóiknak, ismertetik a szük­séges jogszabályokat, előadók segítik őket ismereteik bővítésé­ben. A hatékonyság növelése érde­kében lehetőség nyűik arra, hogy a legjobb, legaktívabb társadal­mi revizorok erkölcsi és anyagi elismerésben részesüljenek. Mit mutatnak a tapasztala­tok? A közvetlen vásárlói meg­károsítások aránya, így például az árdrágítás, a hamis mérés vagy számolás egyre kevesebbszer for­dul elő. A gondok túlnyomó többsége abból adódik, hogy a gyakori árváltozások jelentős többletmunkát rónak a kereske­delmi dolgozókra, amellyel nem tudnak mindig időben megbir­kózni. Ennek ellenére az üzleti tájékoztatás színvonala túlnyo­mórészt megfelel az elvárások­nak. Összességében elmondható, csak ezeknek az embereknek a segítségével oldható meg a ter­melésellátás-felügyeleti osztály munkája. Hogy a jövőben is sike­res legyen az együttműködés, szükséges a hálózat korszerűsíté­se, az aktívák mind több és több ismerettel való felvértezése. Na és nem szabad megfeledkezni anyagi megbecsülésükről sem. Gyöngyösön az Olimpia étterem melletti ÁBC-t is rendszeres időközönként látogatják az ellenőrök (Fotó: Szántó György) Ma ülést tart a megyei pártbizottság Ma Egerben ülést tart a megyei pártbizottság. A végre­hajtó bizottság az alábbi napirendi pontok megtárgyalását javasolja a testületnek: 1. A jelölő bizottság javaslata a megyei párttestületek megújítására, a tisztségviselők újraválasztására. Előterjesz­tő: Csepelyi Károly, a jelölő bizottság elnöke. 2. Javaslat a megyei pártbizottság programjára, feladat­tervére, a megyei párttestületek munkája nyilvánosságának továbbfejlesztésére. Előterjesztő: Kiss Sándor. Ariel Sáron izraeli miniszter Magyarországon Ariel Sáron izraeli ipari és ke­reskedelmi miniszter szerdán nem hivatalos látogatásra Buda­pestre érkezett. A miniszter és gazdasági szakértőkből álló kísé­rete megbeszéléseket folytat ma­gyar gazdasági vezetőkkel, ipari, mezőgazdasági és pénzügyi sza­kemberekkel a magyar-izraeli gazdasági kapcsolatok fejleszté­sének lehetőségeiről. Bővült a dollár-elszámolású export Az Országgyűlés kereskedelmi bizottságának ülése Az Országgyűlés kereskedel­mi bizottsága szerdán ülést tar­tott a Parlamentben. A testület — Nyers Rezső elnökletével — megvitatta a kereskedelmi mi­nisztériumjelentését a külgazda­sági kapcsolatok alakulásáról, a külkereskedelem idei teljesítmé­nyéről. Beck Tamás kereskedelmi mi­niszter elmondotta, hogy az első 9 hónap során a dollár-elszámo­lású export 19 százalékkal bő­vült, a növekmény a múlt eszten­dő hasonló időszakához képest elérte az 578 millió dollárt. Ugyanakkor a behozatal 0,4 szá­zalékkal csökkent. A konvertibi­lis külkereskedelmi mérlegben 195 millió dolláros aktívum ala­kult ki, a múlt esztendőhöz ké­pest az egyenleg 593 millió dol­lárral javult. A rubel-elszámolá­sú export szabályozásának évkö­zi módosítása következtében új tendencia érvényesül a szocialis­ta relációjú külkereskedelem­ben. Míg a múlt esztendő hason­ló időszakában 41 millió rubeles többlet jellemezte a mérleget, addig az idén az első 9 hónap so­rán 19 millió rubeles hiány jött létre. Ez megfelel a népgazdasá­gi érdekeknek, mivel Magyaror­szág jelenlegi helyzete nem teszi lehetővé, hogy a szocialista or­szágokba irányuló szállítások meghaladják a vásárlásokat. Megkérdezték a kereskedelmi minisztert: mennyibe fog kerülni a világkiállítás, és lesz-e elegen­dő pénz a feltételek biztosításá­ra. A világkiállítással kapcsolat­ban Beck Tamás elmondotta: becslése szerint a költségek való­színűleg meghaladják a 30 milli­árd forintot. A személyszállítás biztosítására ugyanis Bécs és Bu­dapest között jelentősen fejlesz­teni kell a vasúti közlekedést, szükség van az autópálya meg­építésére és lényegesen bővíteni kell a szállodák kapacitását. Mindez jelentősen növeli a költ­ségeket. Ilyen nagy horderejű kérdésben csak társadalmi vita révén lehet meghozni a döntést — mondotta. Nyers Rezső összegezte a bi­zottság állápontját. A testület el­fogadta a minisztérium jelenté­sét, azzal a megállapítással, mi­szerint a külkereskedelem idei teljesítményének javulásában el­sősorban a világkereskedelem gyorsabb növekedése, a csere­arányok számunkra kedvező alakulása játszotta a fő szerepet. A struktúraváltás kívánt hatásai még nem jelentkeznek. A tőkés export növeléséhez a restriktiv gazdaságpolitika is hozzájárult, így a kivitel bővítését többek kö­zött a szocialista export visszafo­gása és a belső fogyasztás csök­kentése is segítette. Küldöttség Piotrkow- Tryhunalskiból A LEMP Piotrkow-Trybu- nalski Vajdasági Bizottsága de­legációja tegnap késő délután ér­kezett hazánkba. A küldöttséget — amelynek vezetője Stanislaw Kolosa első titkár, tagjai: Mi- eczyslaw Szula vajda, Jan Juszczyk, a LEMP Központi Bi­zottságának tagja, a Belchatow barnaszénbánya dolgozója, Alojzy Perliceusz, a WUSW ve­zetőhelyettese és Zbigniew Landwojtowicz, a vajdasági el­sőtitkári iroda vezetője — a ma­gyar-csehszlovák határon, Tor­nyosnémetinél köszöntötte dr. Nagy Sándor, az MSZMP Heves Megyei Bizottsága Oktatási Igazgatóságának igazgatóhe­lyettese. Egerben, a megyei párt- bizottságon Barta A lajos elsőtit­kárral és Schmidt Rezsővel, a megyei tanács elnökével talál­koztak, s folytattak baráti eszme­cserét. Háromnapos látogatásuk so­rán a vendégek ma Visontára mennek, a Gagarin Hőerőmű Vállalathoz és a Mátraaljai Szén­bányák Vállalat Thorez Bánya­üzemébe. A program további ré­szében pedig a nagyrédei Szőlős­kert Termelőszövetkezetben tesznek látogatást. A vietnami nagykövet látogatása megyénkben Bemutatkozó látogatást tett Heves megyében a Vietnami Szocialista Köztársaság új ma­gyarországi nagykövete, Nguyen Van Quy és küldöttsége. A vendégeket Heves Megye Tanácsán fogadta Schmidt Re­zső elnök, s dr. Molnár Gyula, az MSZMP Heves Megyei Bizott­ságának osztályvezetője. Tájé­koztatást adtak szűkebb hazánk életéről, majd városnéző sétára invitálták a vietnami nagyköve­tet és kíséretét. Megtekintették a Ho Si Minh Tanárképző Főisko­lát is, ahol dr. Orbán Sándor fő­igazgató-helyettes mutatta be az intézmény életét és nevezetessé­geit. Egész napos programjuk to­vábbi részében Egerszólátra utaztak, ott a helyi Ho Si Minh Termelőszövetkezet elnökével, Dér Józseffel találkoztak, majd a mezőgazdasági nagyüzem tevé­kenységével, vietnami kapcsola­tainak dokumentumaival ismer­kedtek.

Next

/
Thumbnails
Contents