Népújság, 1988. október (39. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-08 / 241. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIX. évfolyam, 241. szám ÁRA: 1988. október 8., szombat 2,20 FORINT A bős-nagymarosi beruházás folytatására voksoltak a képviselők Befejeződött az Országgyűlés őszi ülésszaka Elsőként Berdár Béla (Pest megye, 25. vk.), a Pilisi Állami Parkerdőgazdaság főigazgatója a településfejlesztési és környezet- védelmi bizottság nevében javasolta: az Országgyűlés a kormány beszámolóját vegye tudomásul, vonja le az ügy tanulságait, s .határozza meg a kormány számára a további építkezés és az üzemeltetés feltételeit. Meggyőződését fejezte ki, hogy az építkezés részbeni leállítása nagyban befolyásolhatja a szomszédos országokhoz fűződő kapcsolatainkat, csökkentheti kormányunk hitelét. Felhívta a figyelmet arra, hogy az ország közvéleménye most döntést vár a Parlamenttől, amelynek olyan helyzetben kell állást foglalnia, amikora vízlépcső ügyében minden lényeges kérdés már korábban eldőlt. Ezért a településfejlesztési és környezetvédelmi bizottság elfogadta a tájékoztatót azzal, hogy következtetéseit és követelményeit, a környezetvédelemmel és a településfejlesztéssel öszefüggő feltételeket meghatározta a kormány számára. A bizottság a kormányt arra kéri, hogy a jövőben minden olyan nagy beruházás ügyében, amely a természet jelentős átalakításával jár, nagy nemzetközi elkötelezettségeket és anyagi terheket ró a népgazdaságra, érdemi társadalmi vitát követően döntsenek. Az állásfoglalás ismertetésének e pontjánál Berdár Béla megjegyezte, hogy a maga részéről ilyen vállalkozásnak ítéli a Bécs-Budapest Világkiállítást is, amellyel kapcsolatban a közvéleményt kevésbé érdekli az, hogy hol lesz a helyszín, sokkal inkább arra kíváncsiak az emberek: a világkiállítás milyen terheket jelent a népgazdaságnak. A korábbi tudományos álláspontok alapján a vízlépcsőrendszer további építését és üzemeltetését a bizottság csak ügy tartja megnyugtatónak, ha a munkálatokat alárendelik az ökológiai szempontoknak. Szükségesnek tartja, hogy a rugalmas üzemelési rend és a nemzeti szennyvíz- tisztítási programok összehangolására, kormányközi egyezményben történő rögzítésére kezdődjenek tárgyalások a csehszlovák féllel, és ezek eredményét hozzák nyilvánosságra. A bizottsági előadó kérte, hogy az Országgyűlés egyetlen olyan tevékenységgel se értsen egyet, amely a jóváhagyott beruházási programból a környezetAz ülésteremben védelmi és településfejlesztési beruházások elhagyását jelentené. Végül javasolta, hogy a képviselők az ismertetett feltételek kikötése mellett vegyék tudomásul a kormány tájékoztatóját. Szilágyi Gábor (Hajdú-Bihar m., 3. vk.), a Debreceni Postaigazgatóság igazgatója, az építési és közlekedési bizottság titkára elmondta: a testület a nagyberuházásról folytatott vitában úgy foglalt állást, hogy a beruházás megvalósítása jelentősen előre haladt, visszafordíthatatlan, s olyan kényszerpálya, amelyen, ha tetszik, ha nem, végig kell menni. A képviselők érzékelik a felelősség nagyságát, éppen ezért a mű mielőbbi befejezését támogatják, és nem annak leállítását. Meggyőződésük, hogy ellenkező esetben jelentős károk érnék az országot. A bizottság ülésén komoly bírálat érte a kormányt a tájékoztatási kötelezettség elmaradásáért, majd annak lassúságáért. Egyebek mellett ennek tudható be, hogy a terepet olyan csoportok uralták, amelyek politikai célok szolgálatába állították a vízlépcső ügyét. Összegezve a viták tapasztalatait: a bizottság biztosítottnak látja az építkezés feltételeit. A kivitelezési munkák az ütemezésnek megfelelően haladnak, a szükséges építési kapacitás rendelkezésre áll. Operatív munka- csoport egyezteti az érdekeltekkel az építéssel kapcsolatos kérdéseket, a kivitelezés során felmerülő gondok, problémák megoldását. A bizottság ügy ítéli meg, hogy a vízlépcsőrendszer építése a várható káros hatások minimalizálása, a környezetvédelem messzemenő figyelembevétele, a járulékos beruházások teljes megvalósítása mellett folytatódhat. A testület javasolja, hogy az illetékes parlamenti bizottságok — együttesen vagy kü- lön-külön — évenként rendszeresen tekintsék át a vízlépcsőrendszer beruházásának helyzetét. Felvetődött az is, hogy olyan közös bizottságokat is alakíthatnának, amelyekben a független társadalmi szervek megbízottai is jelen lehetnének. Mayer Bertalan (Vas m., 5. vk.),- a csepregi Győzelem (Fotó: Perl Márton) MGTSZ elnöke, a terv- és költségvetési bizottság előadója ugyancsak ismertette a bizottság ülésén kialakult vitát. Elmondotta: többen hangsúlyozták, hogy erre a parlamenti vitára nem most kellett volna sort keríteni, hanem már 1985-ben, vagy még korábban. A bizottság véleménye szerint a felelősség nemcsak az illetékes szaktárcát, hanem az államközi szerződés aláíróját, a kormányt terheli. Ennek tudatában a kormánynak az üzemeltetésnél minden egyéb szempontot — az energiatermelést, a hajózhatóságot egyaránt — alá kell rendelnie a természetvédelem követelményeinek. A bizottság nyomatékkai ajánlja a kormánynak, hogy amennyiben ökológiai, környezetvédelmi gondok merülnének fel a „csúcs- rajáratás” következtében, akkor kezdeményezze a nemzetközi szerződés módosítását. A felszólaló hangsúlyozta: a bizottság ellenzi, hogy a bősnagymarosi beruházás ügyében népszavazáson szülessen meg a döntés. Most kérni ki a nép véleményét — és ezáltal rá hárítani a felelősséget — erkölcstelen dolog lenne. „Ha korábban nem érdeklődtek szándéka felől, most ne rángassuk bele semmibe”. Ilyen meggondolás alapján azt javasolja a bizottság a Parlamentnek, hogy vegye tudomásul a kormány beszámolóját, ám ne foglaljon állást a bős-nagymarosi beruházás kérdésében. A bizottság véleménye: a beruházás befejezéséig, illetve az erőmű üzembe helyezéséig — ad hoc jellegű — parlamenti bizottságot kell létrehozni a munkálatok ellenőrzésére. A bizottság kapjon felhatalmazást független nemzetközi szervezet szakértőinek bevonására is. Cselőtei László (Pest megye, 2. vk.) akadémikus, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára a mezőgazdasági bizottság véleményét tolmácsolta. Utalt arra, hogy az építők az ilyen jelentős természeti hatásokkal járó beruházásoknál a viták elkerülése érdekében általában a meglévő állapot fenntartására törekednek. (Folytatás a 2. oldalon.) A bős-nagymarosi beruházás helyzetéről szóló kormánytájékoztató feletti vitával folytódott pénteken az Országgyűlés őszi ülész- szaka. A vita előtt a négy érintett állandó bizottság előadója foglalta össze az ülésszakot megelőző testületi viták tapasztalatait. Grósz Károly fogadta az IFC ügyvezető' elnökét Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke pénteken a Parlamentben fogadta Sir William Ryrie-t, a Nemzetközi Pénzügyi Társaság (IFC) ügyvezető elnökét. A szívélyes légkörű megbeszélésen részt vett Pulai Miklós miniszterhelyettes, a Világbank magyarországi kormányzója. Találkozott az ENSZ-főtitkárral is Várkonyi Péter New York-i tárgyalásai New Yorkban megbeszélést folytatott Várkonyi /Vierkülügyminiszter és Javier Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkár. A találkozó a nemzetközi kérdések megvitatása mellett alkalmat nyújtott arra, hogy a két politikus áttekintse a Magyarország és az ENSZ közötti együttműködés erősítésének lehetőségeit. Az ENSZ főtitkára méltatta hazánk és képviselőinek szerepét a világszervezet tevékenységében. Várkonyi Péter nagyra értékelte Javier Pérez de Cuellarnak a regionális válsággócok rendezésével kapcsolatos erőfeszítéseit, Magyarország támogatásáról biztosította a főtitkár következetes, a nemzetközi békét szolgáló közvetítési törekvéseit. Várkonyi Péter megbeszéléseket folytatott az ENSZ-közgyűlés idei ülésszakának elnökével, Dante Caputo argentin külügyminiszterrel is, akivel áttekintették a közgyűlés előtt álló feladatokat. Várkonyi Péter, aki az ENSZ- közgyűlés ülésszakának munkájában vesz részt, New Yorkban találkozott Gareth Evans szenátorral, ausztrál külügyminiszterrel és Mesut Yilmaz török, valamint Abu Hassan Omar malay- siai külügyminiszterrel. A megbeszéléseken szóba kerültek a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésére irányuló törekvések, különös tekintettel a gazdasági-kereskedelmi együttműködés elmélyítésére, Eszmecserét folytattak a kölcsönös érdeklődésre számot tartó, időszerű nemzetközi kérdésekről is. Sopronban Véget ért a KGST radikális reformjával foglalkozó nemzetközi konferencia Pénteken Sopronban befejeződött a KGST radikális reformjával foglalkozó nemzetközi konferencia. Az eszmecserén Románia és a KNDK kivételével valamennyi szocialista ország képviseltette magát. Jelen voltak a Világbank képviselői, továbbá 12 nyugati ország, köztük az Egyesült Államok számos pénzügyi szakembere. A konferencia házigazdája a Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Kutató Intézete volt. A társasági törvény új lehetőségeket nyit Magyar—olasz kamarai tanácskozás Tegnap délelőtt Eger Város Tanácsa dísztermében tartottak megbeszélést a magyar és az olasz gazdasági kamara képviselői. Azarezzói hét keretében rendezett tanácskozáson az itáliai város iparosai és kereskedői mellett megyénk közel 50 kamarai tagvállalatának vezetői és munkatársai, illetve a KIOSZ megyei szervezetének vezetői vettek részt. Dr. Karácsonyi Tibornak, a Magyar Gazdasági Kamara alel- nökének bevezetője után dr. Huszti Dénes, a szervezet tanácsadója adott tájékoztatást olasz nyelven a belpolitikai változásokról, a reformfolyamat továbbvitelének várható lépéseiről. Felhívta a figyelmet a Közös Piaccal nemrég aláírt szerződésre és beszámolt azokról az új lehetőségekről, amelyek a társasági törvény életbelépésével és a leendő vegyesvállalati törvénnyel nyílnak majd meg az együttműködés előtt. Hangsúlyozta, hogy a jövőben nagyobb teret kapnak a decentralizált törekvések, amelyekre példát szolgáltathat Arezzo és Eger kapcsolatépítése. Ezután' a Kereskedelmi Minisztérium részéről Kocsis Imre ismertette az olasz — magyar áruforgalom alakulását, majd Alfiero Sandroni úr, az Olasz Gazdasági Kamara arezzói tag- szervezetének vezetője mondott korreferátumot, amelyben hangsúlyozta, hogy megfelelő feltételek mellett készek közös vállalkozások létrehozására, hiszen ezek mindkét fél számára előnyösek. A találkozó második részében számos kérdés hangzott el többek között a vegyesvállalat-ala- pítás feltételeiről, a közvetlen üzletkötés lehetőségeiről, a magyar bérmunka igénybevételéről, a harmadik piacokon való közös részvételről. l)r. Karácsonyi Tibor, a Magyar Gazdasági kamara alelnükc köszöntötte a találkozó résztvevőit (Fotó: Koncz János)
