Népújság, 1988. október (39. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-06 / 239. szám

NÉPÚJSÁG, 1988. október 6., csütörtök CSALÁD OTTHON ISKOLA 5. Receptsarok Étkek Hodori országából Bársonyos csirke gombával Hozzávalók: 2 db kicsonto­zott csirkemell (egyforma koc­kára vágva), 3 kávéskanál liszt, késhegynyi bors, 4 evőkanál olaj, 1 kis kínai gombakonzerv, 1 ká­véskanál só, 2 gerezd fokhagyma (széttörve), 2 kávéskanál őrölt gyömbér. Á csirkedarabokat, lisztet ke­verjük össze egy evőkanál olajjal és borssal. Tíz percig hagyjuk áll­ni. Közben szűrjük le a gombát úgy, hogy 1/2 dl levet tegyünk félre és sózzuk meg. Az olajban pároljuk meg — ne tovább, mint 1—2 percig — a csirkedarabokat, fokhagymát, gyömbért, nagyon vigyázva, hogy meg ne égjen, állandóan keverjük. Adjuk hozzá a gombát, vala­mint a gombalevet, és további öt percig főzzük, nagyon vigyázva, nehogy tűlfőzzük és a gomba megpuhuljon. Töltött-sült paprika Hozzávalók: 4 db nagyméretű zöldpaprika, 40 dkg darált mar­hahús, 1 kávéskanálnyi só, 1 kés­hegynyi erős pirospaprika (chili vagy rózsapaprika), 3 evőkanál­nyi reszelt hagyma, 2 gerezd fok­hagyma (széttörve), 5 dkg liszt, 2 tojás (felverve), 2 dl olaj. Vágjuk kétfelé a paprikákat, szedjük ki a magját. Öntsünk rá forró vizet, és hagyjuk benne áll­ni kb. 5 percig. Majd öntsük le a vizet, és hagyjuk a paprikát ki­hűlni. A nyers, darált marhahúst jól gyúrjuk össze a sóval, papri­kával, fokhagymával, hagymá­val, és töltsük meg vele a papri­kát úgy, hogy a töltelék ne dom­borodjon ki. Mártsuk a papriká­kat lisztbe, utána a felvert tojá­sokba, és forró olajban süssük meg mindkét oldalán. Csirkesaláta Hozzávalók: 1,5 dl sherry, 1 csirke, 1 kávéskanál cukor, 1 csi­petnyi erős paprika, 1 csipetnyi őrölt gyömbér, 3 evőkanál olaj, 1 fej zöldsaláta, 1 csomag zeller­zöldje (megtisztítva, apróra vág­va), 15 dkg hámozott, apróra vá­gott mandula. Apró darabokra vágjuk fel a csirkét (ki is csontozhatjuk). Ké­szítsük el a páclevet a sherryből, cukorból, pirospaprikából és a gyömbérből, s ebben pácoljuk a csirkét 3 órán át. Olajban süssük a csirkét puhára, majd mikor ki­hűlt, keverjük össze a zöldségek­kel és mandulával, sózzuk meg és hidegen tálaljuk. Padlizsánfasírozott Hozzávalók: 1 meghámozott, karikára vágott padlizsán, 1 egész tojás felverve, 2 evőkanál liszt, só, bors, olaj a sütéshez. Sós vízben főzzük puhára a padli­zsánt. Szűrjük le és nyomjuk széjjel (vagy mixerrel verjük si­mára). Keverjük össze a többi hozzávalóval, készítsünk belőle kerek pogácsaformákat, és forró olajban süssük ki. Előételnek vagy húspótlónak adhatjuk. (Zahemszky László gyűjtéséből) Őszi-téli divat Párizsban A francia fővárosban tartott őszi-téli divatbemutatón Ted Lapi­dus párizsi tervező egyik, a XVIII. századot idéző bársony-taft téli modellje aratott nagy sikert (Fotó: MTI—PRESS—A FP) A beszéd jelentőségéről A beszéd értéke címmel olvas­tam egy cikket a Népújságban, amely ismét felhívta a figyelme­met arra, hogy valóban nem ér­zékeli még minden szülő a tiszta beszéd fontosságát. Szeptem­berben az első osztályokban és az ‘óvodák középső-, nagycsoport­jaiban végeztünk logopédiai szű­rővizsgálatot. Miért van erre szükség? Erre igazán azok az al­sótagozaton tanító pedagógusok tudnának ezernyi példát felso­rolni, akik a súlyosan beszédhi­bás gyermekekkel próbálják a tantervi követelményeket mara­déktalanul elsajátíttatni. Belát­hatjuk, úgy ír a gyermek, aho­gyan beszél. Ha például a cica helyett „csicsát” vagy „sziszát” mond és olvas, a tollbamondás,, az önálló írás során így is fogja saját magának diktálni. Vala­mennyi „c” betű, hang helyett azt fogja írni, amit ő használ a fo­lyamatos beszédben. Nehezen tud megküzdeni azzal a kettős­séggel, amivel aztán az iskolában találkozik. Ekkor éri kudarc vagy fokozott túlterhelés. Külö­nösen, ha ez a probléma sajátos helyesírási-olvasási zavarral is társul, amely hátterében mindig föllelhető a későn meginduló be­széd, a sokáig tartó makacs pö- szeség, esetleg dadogás, a szegé­nyes szókincs, vagyis a nyelvfej­lődés zavarai. Az iskolába lé­pők 10—12 százaléka veszélyez­tetett. A másik fontos szempont amiért a gyerekek artikulációs vizsgálatát el kell végeznünk a 4,5—5 éves korban, hogy egy nagycsoportos gyermek fejlődő ítélőképessége már jelzi a pösze beszédének másságát. Gyakran visszahúzódóvá vagy ellenkező­leg, agresszívvá válnak a beszéd­hibás óvodások, hiszen ők nem úgy mondanak verset, mint a többiek, így könnyen válnak a gúnyolódás tárgyává is. Sajnos, országosan, sőt európai területe­ken is a beszédhibák „átrendező­déseinek” vagyunk szemtanúi. Egyre több a pszichés eredetű be­szédzavar. Nagyon fontos tehát, hogy az öt évét betöltő nebuló pöszeségének ne csak esztétikai­lag kétes értékét nézzük, hanem a jelentőségét is. A szép beszéd ékesíti a mondanivalóinkat, se­gítsünk tehát gyermekeinknek, hogy ezt időben megvalósíthas­sák. Nagy Imréné logopédus Az időjárás a nyár folyamán hónapokon keresztül kedvező volt a mezei pocok szaporodásá­hoz, és a tavasszal még alacsony népességük az őszi időszakra je­lentősen megemelkedett. He­lyenként annyira elszaporodtak, hogy a konyhakertekbe is bevo­nultak, károsították a dinnyét, kiodvasították a petrezselymet, a sárgarépát, sőt az almaültetvé­nyekben és a szőlőkben is megta­lálhatók. Mivel a szaporodás je­lenleg is intenzív, a létszámuk to­vább fog növekedni, ezért min­denütt ellenőrizni kell a fertő- zöttséget, és szükség szerint vé­dekezni. Ha hűvösre fordul az idő, számíthatunk arra is, hogy a hétvégi házakba is betelepednek. A pocokirtó Arvalinnal ered­ményesen gyéríthetjük a rágcsá­lókat méghozzá úgy, hogy a csal­étket a lakott lyukba szórjuk, vagy kukorica, esetleg naprafor­gószál alá rakjuk. Ha a készít­ményhez kevés étolajat vagy me­laszt keverünk, hatását tovább fokozhatjuk. A hobbitelkek kis házaiban nem tanácsos a rágcsá- lóirtót használni, inkább egérfo­gókat tegyünk ki. Emellett felhívjuk a figyelmet a vetési bagolypille lárváinak he­lyenkénti magas egyedsűrűségé- re, ami gondot okoz a vetemé­nyes kertekben. A gyümölcsösökben a kis és a nagy téli araszoló hernyók tava­szi kártételének megelőzése ér­dekében erősítsenek a fák tör­zsére 15—20 cm széles papíröve- ket, középső sávját kenjék be nem száradó ragasztóanyaggal és december elejéig hagyják raj­ta. Ezekbe a szalagokba ragad­nak majd bele és pusztulnak el az araszoló lepkék repülni nem tu­dó nőstényei. Déliéi Adrienne Kis ügyességgel átalakítható Régiből — néhány óra alatt újat Ha netán meguntuk 2—3 éves ingblúzunkat, ami még jó állapotban van, kevés munkával, kis ügyességgel átalakíthatjuk. Az ujját vágjuk le rö­vidre, és hajt­suk vissza. A derékrészbe — ha elég hosszú a blúz — varrjunk belső gumihá­zat, és kétso­rosán fűzzünk bele gumit, amitől egé­szen más — bluzonszerű — jelleget nyer. A nya­kát gombol­juk ki, és színben, min­tában harmo­nikus sálat, kendőcskét kössünk nya­kunkba. Az otthoni ápolásról Szerkesztőségünk olvasószol­gálata egyre több levélből értesült arról, hogy a „kétkeresős” csalá­dokból hiányzik a főhivatású anya-háziasszony, aki a magatehe­tetlenné vált idős családtagot meg­etetné, az ápolásával-gondozásá- val járó teendőket ellátná. A ren­des évi, no meg a harminc napot meg nem haladó rendkívüli sza­badság bizony kevés, különösen abban az esetben, ha a közeli hoz­zátartozónál gyors egészségjavu­lás nem várható. Az „irgalmas” körzeti orvos jóindulatára se lehet a végtelenségig számítani, hiszen ő gyakolatilag illegálisan írja ki a gondozó családtagot betegállo­mányba. 1988. január elsejétől legalább arra van lehetőség, hogy a fizetés nélküli — hanmnc napot megha­ladó — szaőűamgis beszámítson a szolgálati időbe. Az ápolás címen legalább harminc napot meghala­dó fizetés nélküli szabadságnak legfeljebb kétévi időtartamára ha­vi 150 forint (naptári napokra 5 forint) fizetése mellett lehetséges ez. A nyugdíjjárulékot a tárgyhó­napot követő hónap 10. napjáig lehet a munkáltatóhoz befizetni, amely a többi biztosított nyugdíj- járulékával együtt azt a területileg illetékes társadalombiztosítási igazgatósághoz átutalja. A nyugdíjjárulékot a fizetés nél­küli szabadság lejártának napját közvetlenül követő harmadik hó­nap utolsó napjáig egy összegben is ki lehet fizetni. Természetesen a legjobb meg­oldás az otthoni ápolásra az lenne, ha a kieső kereset helyett a gondo­zó valamiféle szociális ellátást kaphatna. Egyelőre a kétévi időtartamra igénybe vehető fizetés nélküli sza­badság az új lehetőség. Ezzel kap­csolatban is jelentkezett már egy speciális gond. Gyakran előfordu­ló élethelyzet, hogy a házaspár fér­fi tagjának édesanyja együtt lakik a családdal, és ő gyengül le, beteg­szik meg. A férj fizetése a legtöbb esetben magasabb, mint a felesé­gé, ő nem akar kimaradni a mun­kából, viszont alacsonyabb kere­setű felesége szívesen ápolná ott­hon az anyósát. Rájuk is vonatko- zik-e a kedvezmény, vagyis igény­be veheti-e a kétéves fizetés nélkü­li szabadságot a nyugdíjj árulék le­fizetése mellett? Sajnos, a rendelkezés a közeli hozzátartozók fogalmát szigorú­an, a Polgári Törvényköny erre előírt taxatív felsorolása szerint ér­telmezi. Közeli hozzátartozók: a házastárs, az egyeneságbeli roko­nok (szülő, gyerek), az örökbefo­gadott, a mostoha- és nevelt gyer­mek, az örökbefogadó, a mosto­ha- és a nevelőszülő, valamint a testvér és az élettárs. Tehát az idős szülőt a saját gyereke ápolhatja, de a menye vagy a veje nem kap ehhez kedvezményt. Az ápolásra szoruló egészségi állapotát a körzeti orvos, szakren­delő intézeti vagy kórházi orvos igazolhatja. Orvosunk válaszol Időnként iszonyatos fejfájás gyötör. Nem tudom mi az oka, de tény, hogy aznap dolgozni sem tu­dok. Türelmetlen vagyok a kollé­gákkal, hányinger, szédülés kerül­get. Azt hallottam, hogy Budapes­ten migrénszakrendelőt nyitottak a krónikus fejfájásban szenvedők gyógyítására — írja Sz. Sándorné egri olvasónk.­Szabatos meghatározás szerint fejfájásnak az agykoponyán belül érzett fájdalmat nevezzük. Itt kü­lönösen érzékeny területek van­nak: a bőr, a bőr alatti kötőszöve­tek, a szemgolyó, a szemüreg kö­tőszövete, az orrmelléküreg, a ke­mény agyburok és az erek. E szer­vek mindegyike a legkülönbözőbb behatások következtében izgalmi állapotba kerülhet, és ezzel fejfá­jást válthat ki. Szinte alig van olyan ember, akinek egy-egy alkalommal ne fáj­na a feje. A probléma inkább a tar­tós, vagy az időszakos, de rendsze­resen ismétlődő fejfájásoknál van. Nagyon sok oka lehet, de legtöbb esetben jelzése valaminek, esetleg társul valamely betegséghez, illet­ve annak kísérő tünete. Oka lehet — többek között — érbeidegződé- si zavar, fertőző, lázas betegség, agyűri folyamat (agyhártya-, agy­velőgyulladás, daganat, agyvér­zés), esetleg a szem törési hibája, amely szemüveggel megszüntet­hető), rossz szemüveg viselése; vagy a fül, az orr, a fogak, a mel­léküregek megbetegedése, a ge­rinc nyaki elváltozásai (amelyek többnyire meszesedéssel járnak); sérülés, agyrázkódás, a fej, az arc, a tarkó tájékán fellépő idegbántal- mak, ideggyulladás, stb. Okozhat­ja napszúrás vagy frontbetörés is. Hiszen nem biztos, hogy valami­lyen betegségben is szenved az, akinek fáj a feje. A helytelen, egészségtelen életmód, az ismétlő­dő éjszakázások, a nagyobb mér­tékű dohányzás, az italozás, a túl­feszített (többnyire szellemi) mun­ka, az idegfeszültség; a pihenés, a kikapcsolódás hiánya szintén ki­válthat nemcsak múló, hanem hosszabb ideig tartó fejfájást is. Azt a fejfájást, amely nem tüne­te valamilyen más betegségnek, hanem önálló kórkép, az orvostu­domány migrénnek nevezi. Bár elsősorban a nők betegsége, amely már a serdülőkorban kezdődik, s jóval túlmutat a klimaxon, mégis nem egy férfi is szenved benne. Vezető tünetei: általában féloldali fejfájással jár, hányingerrel, há­nyással szokott párosulni, és roha­mokban jelentkezik. Egy-egy ro­ham tarthat viszonylag rövid ideig, de tarthat órákig, sőt napokig is, bár ez utóbbi ritka. Súlyos esetek­ben vegetatív zavarok, ritkán akár idegrendszeri működésbeli kiesési tünetek (kettőslátás, átmeneti bé­nulás, beszédzavar) is előfordul­hat. Súlyos migrénnél a fény- és a zajingerek fokozzák a fájdalmat, ezért ilyenkor tanácsos sötét, csen­des szobában lefeküdni. Egyéb­ként a migrénre való hajlam általá­ban öröklődik. Hazánkban valóban létezik úgynevezett migrénszakrendelés, a budapesti Neurológiai Klinikán működik (Vili; Balassa utca 6.). Ezt megelőzően azonban elsősor­ban az életmódot kell rendezni, fokozott mértékben kell pihenni, kikapcsolódni, hiszen első megkö­zelítésben minden orvos elsősor­ban ezt fogja tanácsolni. Némi vigasz a nőknek: különö­sen a menstruációval kapcsolat­ban jelentkező migrének a klimax után, általában 60 éves korra ma­guktól megszűnnek, de legalábbis jelentősen megritkulnak. Kiskerttulajdonosoknak Növényvédelmi előrejelzés

Next

/
Thumbnails
Contents