Népújság, 1988. október (39. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-04 / 237. szám
2. NEMZETKÖZI ÉLET NÉPÚJSÁG, 1988. október 4., kedd A Varsói Szerzó'dés Katonai Tanácsának ülése (Folytatás az 1. oldalról) Továbbra is törekszenek a katonai erőfölény megszerzésére, hogy a tárgyalásokon számukra kedvezőbb pozíciókba kerüljenek. A VSZ Politikai Tanácskozó Testületé ez évben Varsóban megtartott ülésén ismételten állást foglalt az enyhülési politika folytatása mellett — hangsúlyozta beszédében a honvédelmi miniszter. Ennek értelmében erőfeszítéseket kell tennünk, hogy mielőbb megkezdődjenek és konkrét eredményeket hozzanak az Európában található haderők és fegyverzetek csökkentéséről szóló tárgyalások, a kölcsönös biztonság szem előtt tartásával törekednünk kell az aszimmetriák megszüntetésére, a haderők és fegyverzetek alacsonyabb szintjének kialakítására. SzövetTíz év óta nem volt ennyire alacsony a bizalma a nemzetközi bankvilágnak az eladósodott országok hitelképességében, mint az idén — állapítja meg az amerikai Institutional Investor című pénzügyi magazin tanulmánya. Az újság félévente felkér 100 nemzetközi kereskedelemi bankot, hogy rangsorolják 112 ország hitelképességét 0-100-ig terjedő pontszámmal. A legfrissebb, szeptemberi felmérés szerint Japánnak hiteleznek a legszívesebben, a felkelő nap országa átlagosan 94,8 pontot kapott. A második helyen Svájc áll 93,8 ponttal, harmadik az NSZK 93,1, a negyedik pedig 1988 első félévében az EGK 12 országában elért átlagos gazdasági növekedés 3 százalék volt. Ezt az Eurostat, az EGK statisztikai szolgálata közölte első értékelésében, amely az eddig rendelkezésre álló adatokon alapul. A növekedés alapja a beruházások növekedése valamennyi tagállamban, kivéve Angliát. Ugyancsak jól alakult a közösség exportja, és általában magas szintű volt a belső kereslet is. Az EGK-országok iparának globális növekedése 1987 első félévéhez képest 3,5 százaléknak felel meg (a tavaly első félévi gyarapodás csak 1,5 százalék ségünk katonai vezetésére mindezek szellemében új, nagy horderejű feladatok hárulnak — mondotta befejezésül Kárpáti Ferenc. Védelmi doktrínánknak megfelelően kell alakítanunk hadseregeink szervezeti struktúráját, hogy az jobban megfeleljen a megnövekedett követelményeknek, ugyanakkor egyszerűsödjék, s váljék hatékonyabbá. Mindezeket a testvéri hadseregeink közötti sokoldalú együttműködés további erősítésével kell elősegíteni. A Katonai Tanács ülésén — amelyen részt vesz Anatolij Gribkov hadseregtábornok, az Egyesített Fegyveres Erők törzsfőnöke — a tárgyaló küldöttségeket Radnu Mincsev altábornagy, a Bolgár Néphadsereg vezérkari főnökének első helyettese, Mórocz Lajos vezérezredes, az Egyesült Államok 89,7 ponttal. A lista végére a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságot sorolták, az utolsó előtti helyre Nicaraguát, de az alacsony hitel- képességű országok között szerepel egyebek mellett Libanon, Haiti, Salvador, s egy sor afrikai fejlődő ország is. Az általános bizalmat tükröző szám, az országok pontjainak átlaga 38,7, s ez két tizeddel alacsonyabb, mint a márciusi felmérésben szereplő adat, de hat tizeddel marad el a tavalyitól. Ami a térségeket illeti, a legnagyobb változás Észak-Amerika államai esetében következett be; 1 teljes pont a csökkenés fél volt 1986-hoz képest). A növekedés jelentős része a beruházási javak termelésének 6 százalékos bővüléséből adódik. E számok azt ígérik, hogy az 1988-as év az egyik legjobb vagy a legjobb lehet ebben az évtizedben a tizenkettek ipara számára. Az EGK-országok közül Hollandiában ugyan 3,3 százalékkal csökkent az ipari termelés (főleg a gáztermelés csökkenése miatt), 2,5-3 százalékkal nőtt Dániában, Belgiumban, az NSZK-ban és Franciaországban, 4-5 százalékkal Angliában, 5-6 százalékkal Spanyolországban, Portugáliában és Görögországban, végül honvédelmi minisztériumi államtitkár, Fritz Streletz vezérezredes, az NDK Nemzeti Néphadserege főtörzsének főnöke, nemzetvédelmi miniszterhelyettes, A ntonyin Jasinskive zérezre- des, a Lengyel Népköztársaság nemzetvédelmi miniszterének első helyettese, Nicolae Eftimes- cu altábornagy, a Román Szocialista Köztársaság Hadserege vezérkari főnökének első helyettese, Mihail lvanovics Szorokin hadseregtábornok, a Szovjetunió honvédelmi miniszterének helyettese, Karel Rusov vezérezredes, a Csehszlovák Szocialista Köztársság nemzetvédelmi miniszterének első helyettese vezetik. A tanácskozás előreláthatóan szerdán fejezi be munkáját. év alatt. A legnagyobb visszaesést az egyes országokat tekintve viszont Panama(-3,8 pont), illetve Algéria(-3,5) hitelképességében mutatták ki. Kelet-Európa esetében 0,8 ponttal csökkent a hitelképességi pont szám. Az összesített listán a Szovjetunió a 21., Kína a 24., az NDK a 28., Csehszlovákia a 33., Bulgária a 40., Magyarország a 4L, Románia az 57., Jugoszlávia a 65., Lengyelország a 85. helyen áll. Közülük a rangsort illetően az utóbbi fél évben sem a Szovjetunió, sem az NDK, sem Magyarország nem változtatta helyét, a többi országot egy-két hely- lyel lejjebb sorolta. 10 százalékkal Luxemburgban és Olaszországban. Az Eurostat az Egyesült Államok első félévi gazdasági fejlődését ugyancsak 3 százalékra becsüli, hasonló tényezők alapján — ám hozzáfűzi, hogy erős inflációs feszültség jelentkezik a tengeren túl. Az amerikai ipari termelés 6, a beruházási javak termelése 6,9 százalékkal nőtt az előző év első félévéhez képest. A rekorder azonban Japán: az első félév ipari termelése 11 százalékkal haladta meg az előző év hasonló időszakát, a beruházási javak forgalma pedig 16 százalékkal, jelzi az Eurostat. Kínai üdvözlet Gorbacsovmk Jang Sang-kun, a Kínai Népköz- társaság elnöke és Van Li, a Kínai Országos Népi Gyűlés állandó bizottságának elnöke hétfőn táviratban gratulált Mihail Gor- bacsovnak, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnökévé történt megválasztása alkalmából. A kínai állami vezetők teljes szívvel gratulálnak, és legjobb kívánságaikat fejezik ki táviratukban Mihail Gorbacsovnak, és azt kívánják neki, hogy a szovjet nép boldogulását szolgáló új eredményeket éljen el magas posztján. A távirat szerint Kína reméli, hogy kölcsönös erőfeszítések nyomán a kínai-szovjet kapcsolatok tovább fejlődnek a béke és a jó szomszédság útján, a békés egymás mellett élés öt elve alapján. Sikeresen leszállt a Discovery Nagy figyelem és feszültség kísérte útját Hétfőn, közép-európai idő szerint a késő délutáni órákban Kaliforniában, egy légitámaszpont közelében, egy kiszáradt folyómederben sikeresen földet ért a Discovery nevű amerikai űrrepülőgép. Öt főnyi személyzetével négy napig volt úton. Éz volt az első amerikai űrrepülés 1986 januárja óta, amikor a Challenger űrrepülőgép röviddel felszállása után műszaki hiba következtében felrobbant és hét utasa életét vesztette. A Discovery útját éppen ezért nagy figyelem és feszültség kísérte, az ország lakossága izgalommal követte az expedíciót, amelynek sikere a heves hazafias érzelmeket is táplálja. George Bush, a republikánus párt elnökjelöltje fogadta az űrhajósokat a kaliforniai sivatagban levő Edwards légitámaszponton. A tágas területet azért választották, hogy pontatlan leszállás, egyéb műszaki gond esetén megfelelő térség álljon rendelkezésre. A Discovery útját rendkívül hosz- szú, gondos és költséges előkészületek előzték meg: a NASA, az Űrhajózási Hivatal többmilli- árd dollárt költött a Challengerrel azonos típusú űrrepülőgép hajtóműveinek módosítására és a legkülönbözőbb biztonsági rendszabályokra. (MTI) Kinek hiteleznek EGK országai Három százalékos gazdasági növekedés Egy ellentmondásos politikus halálára Meghalt Franz Josef Strauss, az NSZK-beli Bajorország tartományi miniszterelnöke, a CSU elnöke. Az NSZK történetének egyik legismertebb, legbefolyásosabb politikusát 73 éves korában érte a halál. Van, akikben félelmet keltett, sőt gyűlöletet, vannak, akik csodálták és feltétlen hívei voltak. Senki sem vitatta azonban, hogy figyelmet érdemlő személyiség, s több, mint színfolt a nyugatnémet, sőt a nemzetközi politika színpadán. A szélsőséges érzelmeket kíméletlen őszintesége, nyers indulatai, realitásérzéke, rámenőssége váltotta ki. És mégis: Franz Josef Strauss, a Keresztényszociális Unió elnöke, Bajorország tartományi miniszterelnöke az NSZK alapításának pillanatától hétfőn bekövetkezett haláláig megszakítás nélkül a nyugatnémet politika egyik meghatározó egyénisége volt. 1915-ben született Münchenben, klasszika-filológiát, történelmet és közgazdaságtant tanult. A második világháborúban részt vett, de nem exponálta magát, így szélsőjobboldali nézetei dacára ellenfelei sem találtak foltot múltján — pedig mi tagadás, keresték lázasan. Politikai karrierje 1945-ben kezdődött: ekkor került be a bajor közigazgatási vezetésbe. Egyik alapítója volt a CSU-nak; 1949-ben főtitkárrá választották, s azonnal tagja lett az éppen akkor alakult bonni szövetségi gyűlésnek. Szövetségi miniszter először 1953-ban lett: a különleges ügyek tárcáját kapta, majd 1955- ben az atomenergia-ügyek minisztériumának élére került. 1956-ban a hadügyi tárcát bízta rá Adenauer kancellár, aki mellesleg korábban mereven elzárkózott ettől. Az ő nevéhez fűződik a Bundeswehr újjászervezése és felfegyverzése korszerű hadi- technikával. Eközben sok ellenséget szerzett, egyebek között azzal is, ahogyan síkra szállt az amerikai katonai jelenlét mellett. Hadügyminiszterségének hat éve alatt egymást követték a botrányok személye körül. Korrupcióval, a hatalommal való visszaéléssel vádolták meg. Egy darabig úgy nézett ki: mindent „túlél,„ ám 1962-ben túllőtt a célon. Egy, a hadsereget leleplező cikk miatt olyan eszközökkel lépett fel a Der Spiegel című hetilap munkatársai ellen, amelyeket már a CDU/CSU kormány sem tudott megvédeni. Le kellett mondania. Más talán végleg eltűnt volna a politika színpadáról; Strauss szótárában azonban nem szerepelt a „bukás,, kifejezés. Képvi- selősködött, s közben felfrissítette közgazdasági ismereteit. Szüksége is lett rá: miután 1966- ban, a CDU/CSU-FDP koalíciójának felbomlásakor segítségével jutott a kancellári székbe Kurt Georg Kiesinger, cserében a pénzügyi tárcát kapta. Egészen a fordulatig, az SPD 1969-es győzelméig ő volt a nagy koalíció pénzügyminisztere. Ellenfelei szerint a kereszténypártok bukásához Strauss túl agresszív választási hadjárata is hozzájárult. Tény, hogy vitriolos nyelvét, a szavakkal csípőből tüzelés művészetét inkább csak Bajorországban értékelik. Országos méretekben azonban Strauss, bonni politikusként korteskedve, sokakat elriasztott. A CDU/CSU 1969-es veresége személyes sorsa szempontjából annyit jelentett, hogy elbúcsúzott a bonni miniszteri tárcától — ma már tudjuk, mindörökre. Pártkarrieije nem szenvedett csorbát: már 1971-ben a CDU/ CSU gazdaságpolitikai szóvivője volt, s miniszterelnöki bársonyszékhez is jutott 1979-ben — igaz , „csak,, Bajorországban, ahol mellesleg 1974 óta a CSU a legerősebb párt. A politikus halálát általában nyilatkozatözön követi, s a méltatások gyakran rutinszerűek. Ezúttal mégis hihető: e nagyon is ellentmondásos személyiséget sokan fogják hiányolni. Szászi Júlia Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, a Minisztertanács elnöke táviratban fejezte ki részvétét Franz Joseph Strauss, a Bajor Szabad Állam miniszterelnökének, a CSU elnökének elhunyta alkalmából dr. Helmut Kohlnak, az NSzK szövetségi kancellárjának és a Bajor Szabad Állam kormányának. Az infláció jövőre csökkenthető Az MNB elnökének sajtótájékoztatója (Folytatás az 1. oldalról) 4-500 millió dollárra csökken, bár a kormányprogram még úgy számolt, hogy jövőre a fizetési mérleghiánynak 250 millió dollárra kell mérséklődnie. Ilyen mértékű egyensúlyjavításra a gazdaság — a liberalizálási program végrehajtása közepette — valószínűleg nem lesz képes. Ám arra nincs lehetőség, hogy az egyensúlyjavulás irányzata megváltozzon, jelentős egyensúly- romlás alakuljon ki. Bartha Ferenc hangsúlyozta, hogy a liberalizációval párhuzamosan is mindenképpen szükség van a külgazdasági egyensúly javítására, az eladósodás további fokozatos lassítására. Ezért csak akkor kerülhet sor a vállalati gazdálkodás jelenlegi szigorú pénzügyi feltételeinek fokozatos enyhítésére, ha a kibontakozási program sikeres végrehajtása következtében jelentkeznek az eredmények a gazdaságban. Az MNB elnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy jövőre mindenképpen szükséges az árszínvonal emelkedésének ütemét csökkenteni. Az idén a tervezett 15 százalék helyett az infláció éves mértéke eléri a 16-17 százalékot. Sikernek könyvelhető el, hogy a tervtől csak viszonylag kis mértékű az eltérés. Az infláció jövőre az importverseny erősítésével, a szigorú pénzmennyiségszabályozással és a szigorúbb költségvetési gazdálkodással csökkenthető. így teremthetők meg a feltételek ahhoz, hogy éves szinten az inflációs ráta 12-15 százalék közé szoruljon. A gazdaságirányítás továbbfejlesztésének, a reformelképzelések megvalósításának nemzetközi feltételei kedvezőek. Jövőre valószínűleg folytatódik a tőkés országokban kibontakozott konjunktúra. A nemzetközi pénzpiacokon javult a magyar gazdaság megítélése az elmúlt egy év során- Nemzetközi támogatást élveznek azok a törekvések, amelyek Magyarországon a gazdaságirányítás átalakítását, a piac- gazdaság feltételeinek megteremtését célozzák. Kedvező számunkra az is, hogy a Valutaalap legutóbbi közgyűlésén olyan döntés született, hogy aktívabb támogatást kell adni a fejlődő és közepesen fejlett országoknak az adósságprobléma alapvető okainak rendezésében. Az MNB elnöke beszámolt arról, hogy a népgazdaság idei külföldi adósságszolgálatának finanszírozása már biztosított. A közelmúltban vett fel az MNB egy jelentősebb hitelt az NSZK- tól, tervezi 200 millió dolláros kölcsön felvételét Japánból, s tárgyalásokat folytat a Világbankkal a jelenlegi egy évre megkötött stand by-mgállapodás hosszabb lejáratú szerződéssé átalakításáról. Jövőre a törlesztési kötelezettségek csökkennek, így az MNB a jelenlegi ismeretek szerint biztonságos módon meg tudja oldani az adósságszolgálat finanszírozását 1989-ben is. Éppen ezért Magyarország számára jelenleg nem jelenthet alternatívát az adósságok átütemezése. Ugyancsak nem lenne szerencsés megoldás az úgynevezett adósságkonverzió, vagyis az, hogy tartozásaink fejében külföldi befektetők válnának magyar vállalatok résztulajdonosaivá. Ezek kényszermegoldások, amelyek jelentős veszteségeket okoznának. Ugyanakkor mindenképpen szükség van a külföldi működő tőke bevonásának nagy mértékű felgyorsítására. Erre a bank elképzelései szerint beruházási alapokat kellene létrehozni, amelyek ezt a folyamatot szervezettebbé és hatékonyabbá tehetnék. Az MNB elnöke szerint szükséges a monetáris irányítás továbbfejlesztése. Ehhez azonban elengedhetetlen egy jegybanki törvény megalkotása, amely pontosan meghatározza az MNB mozgásterét, hatáskörét és felelősségét, s ugyanakkor biztosítja a kormánytól való nagyobb önállóságot. A hazai pénzügyi rendszerben több reformlépésre is sor kerül már jövőre. így elengedhetetlen a kereskedelmi bankok jelenlegi megkötöttségeinek felszabadítása. Szükség van arra, hogy ezek a pénzintézetek bekapcsolódhassanak a lakossági hitelek folyósításába, a deviza- műveletekbe. Ennek érdekében azonban meg kell változtatni a lakásfinanszírozás rendszerét. Az elképzelések szerint úgynevezett lakásalapot hoznak létre, amely átveszi a már korábban folyósított kedvezményes lakáshitelek finanszírozását. A pénzellátás biztosítására az alap kötvényeket bocsáthat ki normál pénzpiaci kamattal. A kedvezményes hitelek kamatának és a kötvények pénzpiaci kamatának különbözeiét a költségvetés kiegyenlíti. Az új rendszerben lakást építők, vásárlók már megváltozott feltételekkel, a normál piaci kamatviszonyok közepette juthatnak hitelekhez. Számukra a kedvezményeket szociálpolitikai támogatás formájában kell biztosítani. A kereskedelmi bankok fontos szerepet kapnak a tervezett, korlátozott devizapiac kialakításában is. Az importliberalizálás előrehaladtával a* magyar vállalatok a devizát a kereskedelmi bankoktól vásárolhatják meg. Ennek részletein, pontos szabályozásán azonban még dolgoznak a szakemberek. Mindenképpen meg kell akadályozni a forint konvertibilis valutához viszonyított kettős árfolyamának kialakítását, illetve a forint jelentős leértékelését. Ezt a szigorú pénzügypolitika következetes érvényesítésével kívánják elérni — mondta az MNB elnöke. A JKSZ álláspontja a sztrájkokról A JKSZ KB Elnöksége határozat-tervezetben rögzítette az egyre gyakoribb jugoszláviai sztrájkokkal kapcsolatos álláspontját. A dokumentumot megvitatás és jóváhagyás végett a központi bizottság október 17-i ülése elé terjesztik. Az elvi állásfoglalás bevezetőben megállapítja: a jugoszláv pártban hosszú időn át az volt a dilemma, hogy a sztrájkok össze- egyeztethetők-e a szocializmussal. Sokáig megkerülték ezt a kérdést. ’’Jugoszlávia még nem érte el a fejlett szocialista önigazgatási társadalom szintjét - szögezte le most az elnökség. Meg kell szabadulni attól a tévhittől, hogy a felépítéséhez vezető út mentes az ellentmondásoktól. Ilyen körülmények között a sztrájk a munkások harci eszköze lehet érdekeik érvényesítésében. Megítélésükre nem lehet általános szabályt kialakítani. Tény, hogy a társadalmi ellentmondások, az egymással ütköző érdekek kifejezői”. A kommunista szövetségben nem arról kell vitatkozni, hogy a- sztrájkokat legalizálni kell-e vagy sem. A pártszervezeteknek arra kelW>sszpontosítanink figyelmüket, hogy a munkabeszüntetések okait megszüntessék, hogy a dolgozók problémáit az önigazgatás útján, ne pedig sztrájkkal oldják meg. Ennek érdekében szorosan együtt kell működniük a szakszervezeti bizottságokkal és a vállalatok társadalmi szervezeteivel - hangoztatja az állásfoglalás.
