Népújság, 1988. október (39. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-27 / 257. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIX. évfolyam, 257. szám 1988. október 27., csütörtök ÁRA: 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Bunda Ha manapság valaki hangosan gondolkodva kimondja azt az egyetlen szót: bunda — már többet beszélt, mintha egy hétig be nem állt volna a szája. Ugyanakkor biztosak lehetünk abban is, hogy senki előtt nem jelenik meg a török bazári árus, aki nemes szőrméjét kínálja eladásra. Úgy tűnik, végre a rendőrség pontot tesz az oly sok szóbeszédre okot adó,tisztázatlan labdarúgó-ügyekre. Mint azt a keddi esti híradásokból megtudhattuk, néhány labdarúgónak a rendőrség vendégszeretetét kellett élveznie. Persze, ezzel a kör nem zárult le, a vizsgálat folytatódik. Ahogy nő a perpatvar, úgy növekszik az ügyben szereplők létszáma is. Merthogy az elmúlt bajnokságban nemcsak az a néhány labdarúgó bundázott, akiket most őrizetbe vettek, arról látatlanban is meg vagyok győződve. Egyelőre azonban csak reménykedhetnek a sportrajongók, hogy végre valahára, tisztességes példát statuálva, olyan mérkőzésekre járhatnak, ami a jövőben valódi sportélményt jelenthet, mert az eredmények a pályán, s nem egyéb helyütt dőlnek el. Megvallom, hogy ez esetben anélkül, hogy bárkinek rosszat kívánnék, a rendőrségnek szurkolok. Nem is egyedül a magyar labdarúgás ügyéért. Bár focirajongó lévén, ezt is nagyon fontosnak tartom. De ez az egyetlen szó — bunda — elég régóta bekerült a sportpályától messzire eső mindennapi életünkbe is. Hányszor, de hányszor hallani a suttogásokat, hogy X vagy Y megbundázta magának ezt, vagy azt a lakást. A domboldali telket, az építési engedélyt, a hiánycikknek számító áruféleséget, gyermeke különböző szintű iskolai felvételét, s lehetne sorolni a példákat a végtelenségig. Az sem számít ritkaságnak, amikor arról hallani, hogy a rendelkezések közötti kiskapukat megkeresve, különböző cégek, termelő egységek miként jutottak olyan előnyökhöz, amelyekhez nem mindig tisztességes út vezet. Minden bizonnyal itt is „segített” a bunda. Úgy tűnik, a labdarúgók esetében alapos munkához látott a rendőrség, s a bűnösök elnyerik méltó büntetésüket. Érre talán az élet más területein sem ártana időt, s energiát fecsérelni. Pontosan a tisztességesen focizó, dolgozó ember érdekében. Egy csapásra megszűnhetnének a szóbeszédek, mindenki nyugodtan végezhetné a saját sorsa által rászabott feladatokat. A nyugodt munkahelyi légkörnél — legyen az sportpálya, iroda, gépműhely, bánya vagy szántóföld — kevés dolog ér többet. Úgy az egyénnek, mint a népgazdaságnak. Csak egy dologra vigyázzunk: ne fejeket vegyünk, hanem a valódi bűnösöket büntessük... Kis Szabó Ervin A miskolci MÁV-igazgatóság tevékenységéről A Heves Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága nemrégiben tárgyalt a miskolci MÁV-igazgatóság tevékenységéről és megyénk területén végrehajtandó fejlesztésekről. Ebből a beszámolóból idézünk most az alábbiakban. Személy- és áruszállítás A VII. ötéves tervben megfogalmazott legfőbb cél az volt, hogy a meglévő eszközök gazdaságos kihasználásával, a szolgáltatások bővítésével és szervezettebb üzemvitellel teljesítsék a minőségi követelményeket. Az utasok száma — mind igazgatósági, mind hálózati szinten — csökkent a tavalyi évben, viszont az idén mérséklődött, illetve meg is állt a csökkenés. A kedvezőbb eredmények érdekében több intézkedést is tettek. Ezek közé tartozik az üzletpolitikai kedvezmények biztosítása (például 26 éven aluliaknak, nyugdíjasoknak, nagycsaládosoknak szóló engedmények, alkalmi menettérti kedvezmény, valamint SZOT-, turista-, balatoni bérlet és úgynevezett füzetjegy biztosítása.) Ezenkívül az expresszvonatok 15 percnél nagyobb késése esetében a MÁV 30 forint értékben bont ad az utasoknak. Az áruszállítáánál is hasonló — csökkenő — tendencia figyelhető meg, tehát mérsékeltebb a vasúti szállításra felkínált áruk mennyisége. Érezhető a beruházások csökkenése, s így az építőipari termékek fuvarozása kisebb. A magánépítkezések fokozódásával az igények módosulnak, például: a téglagyárak áttértek a közúti szállításra. Összességben megállapítható, hogy az utasok száma tavaly 0,7 százalékkal csökkent, viszont az idei szám várhatóan eléri az 1986-os szintet. Áruszállításnál ez a szám 1987-ben — az élelmiszeripari és mezőgazdasági termékeknél — 1,7 százalékkal emelkedett, idén viszont várhatóan nem éri el az előző évek szintjét — 7,8 százalékos csökkenéssel lehet számolni. Különösen a bor, búza feladása maradt el, de csökkent az ásványolaj és a különböző áruk, építőipari termékek szállítása is Heves megyében. A közönség- szolgálati irodák a jegyárusításon kívül Hatvanban és Egerben idegenforgalmi tevékenységgel is foglalkoznak. Jó eredményt értek el a turistautak szervezésénél, valamint a programok összeállításánál. A megyét érintő vonatközlekedés menetrendjét a területi igények figyelembevételével készítik, kiemelten kezelik a munkába járók és a a diákok utazási igényeit. Továbbra is közlekedik a Budapest és Eger között jól be- • vált közvetlen gyorsvonatpár. A mellékvonalakon pedig kulturált utazási lehetőséget nyújtanak a motorvonatok. Eger-Szilvásvá- rad között a nyári turizmus elvárásainak megfelelően megerősített szerelvényekkel jelentkeznek. Vonalkorszerűsítések A Hatvan-Salgótaiján vonalon a korszerűsítési munka folyamatosan halad. A Hatvan-Mis- kolc-Mezőzombor vonalat teljes hosszában kiépítették. Az emelt peronrendszer kialakítása folytatódik, mégpedig a nagy forgalmú állomásokon. A Vámos- györk-Gyöngyös vonalon 2000- ig jelentősebb fejlesztést nem terveznek, míg a Kál-Kápolna- kisterenyei térség fejlesztési koncepciója most van kidolgozás alatt. A Füzesabony-Eger-Bél- apátfalva-Putnok vonal Eger- Füzesabony közötti szakaszának felújítása befejeződött. Önműködő biztosítóberendezésekkel is fel van szerelve. Mivel Eger-rendezőpályaud- var építése korábban a régi Eger- állomás megszüntetésével számolt, így nagyobb mennyiségű vágány épült az egri rendezőpályaudvaron. Ezek most kihasználatlanok. Ugyanitt nem épültek meg a régi állomás kitelepítéséhez szükséges kereskedelmi és utasforgalmi létesítmények (rakodóvágányok, áruraktár, peronok, utasforgalmi épület, stb.) Mivel a régi egri pályaudvar felszámolásra volt szánva, így annak fejlesztése is elmaradt. Sajnos, pillanatnyilag ebben a térségben semmiféle fejlesztési forrással nem rendelkeznek. A MÁV-pályaudvarok előtereinek jelentős része Mí^V-kezelésben van, azonban gondot jelent e területek fenntartása, takarítása. Az előtereket ugyanis idegen gépjárművek, Volán-autóbuszok veszik igénybe rendszeresen, akik a fenntartás költségeihez nem járulnak hozzá. A közút-vasút szintbeni kereszteződések állapota — a megye területén — kielégítőnek mondható. Az Eger területén lévő közúr-vasút szintbeni kereszteződésekre jellemző, hogy a burkolatok minősége jó, a fénysorompók pedig láthatóak. Találkozás Rafszandzsanival Grósz Károly befejezte tárgyalásait Iránban Fontos tárgyalásokkal folytatódott szerdán, teheráni látogatásának második napján Grósz Károlynak, a Minisztertanács elnökének programja. Ali Akbar Velajati iráni külügyminiszter reggel a szálláshelyén kereste fel a magyar kormányfőt. A találkozón megerősítette, hogy az ENSZ főtitkárának kezdeményezésére és a Biztonsági Tanács tagállamai sürgetésére Irán részt vesz a béketárgyalások október 31-én, Géniben kezdődő következő fordulóján, és a küldöttséget személyesen ő fogja vezetni. Fenntartásait is jelezve, Velajati hozzáfűzte ehhez, hogy a tárgyalásoknak a BT 598-as számú határozata végrehajtási módozataira kell szorítkozniuk. Grósz Károly a magyar-iráni viszonyt értékelve megállapította, hogy a két ország között nincsenek vitás kérdések, az együttműködés értékes, perspektivikus és példaértékűnek tekinthető. Az iráni külügyminiszter a két nép érintkezésének több ezer éves múltjára is emlékeztetve, hasonlóképpen őszintének és zavaró momentumoktól mentesnek minősítette a két ország viszonyát. Grósz Károly az iráni parlament épületében Hasemi Rafszandzsanival, a madzslisz elnökével a tervezettnél hosszabb, közvetlen és oldott légkörű megbeszélést tartott. Az iráni parlament elnöke nagy érdeklődéssel hallgatta meg Grósz Károly tájékoztatását a szocialista országokban lezajló átalakulási folyamatokról és sokszínűbbé váló külpolitikájuk alakulásáról. Kedvező véleményt mondott a Szovjetunióban Mihail Gorbacsov által megkezdett változásokról. Minden bizonnyal tapasztalatszerzési szándékkal Rafszandzsani több kérdést is feltett az állami, a szövetkezeti és a magánszektornak a magyar gazdaságban elfoglalt helyéről és szerepéről. Szerdán a kora esti órákban befejeződtek a magyar-iráni kormányfői tárgyalások Teheránban. Grósz Károly, a Miniszter- tanács elnöke konstruktívnak, nyíltnak és őszintének értékelte a tárgyalások légkörét, és elégedettségét fejezte ki az azokon elért eredmények fölött. A magyar miniszterelnök és Mir Hoszein Muszavi iráni kormányfő délután négyszemközti megbeszélést tartott, amelyen kizárólag tolmácsuk volt jelen. Feltehetően a kétoldalú kapcsolatok és a nemzetközi politika egyes kérdéseit vitatták meg. A magyar és az iráni miniszterelnök ezután a tárgyalóküldöttségek élén tekintette át a magyar kormányküldöttség látogatásának két napja alatt elért eredményeket. Kormányfőnk megjegyezte, hogy maradtak ugyan nyitott kérdések, de nyomban hozzátette, hogy ez természetes is, hiszen látogatása sokkal inkább tekinthető kezdetnek, semmint valami lezárásának. Az iráni kormány elnökének értékelése szerint a két fél eredményes munkát végzett, a magyar miniszterelnök mostani látogatása új szakaszt nyitott a két ország viszonyában. (Folytatás a 2. oldalon) A Lengyel Találmányi Hivatal elnöke a megyeszékhelyen A hazánkban tartózkodó J. Szmolanszky, a Lengyel Találmányi Hivatal elnöke, valamint a kíséretében lévő H. Szychowska főosztályvezető szerdán Egerbe látogatott. A delegációt útjára elkísérte dr. Pusztai Gyula, az Országos Találmányi Hivatal elnöke. A vendégeket dr. Kovács Jenő, a MTESZ Heves Megyei Szervezetének elnöke fogadta, és tájékoztatta őket a tudományos egyesületek munkájáról. Ezt követően a Lengyel Találmányi Hivatal elnöke megismerkedett az Iparjogvédelmi Egyesület Heves Megyei Szervezeté' nek tevékenységével. Ezt Nagy Lajosné, a szervezet titkára ismertette. Ezt követően a Szak- szervezetek Heves Megyei Tanácsának az iparjogvédelem területén kifejtett tevékenységét tanulmányozták, amelyet Nagy Sándor főmunkatárs ismertetett. Délután a vendégek üzemlátogatáson vettek részt a Heves Megyei Tanácsi Építőipari Vállalatnál. Ennek során Várkonyi György műszaki igazgatóhelyettes számolt be a cég újításairól, találmányairól és azok alkalmazásáról. Együttműködés az Egervinnel Ahol barlangpincékben érlelik a bort Több száz éves múltja van a bortermelésnek Tibolddarócon, a Bükk hegység déli lejtőjén lévő Borsod megyei kis településen. A helyi Rákóczi MGTSZ több mint tíz éve működik együtt az Egervinnel a szőlőtelepítésben és a borfeldolgozásban. E szakmai gyökerek hosszú évekre nyúlnak vissza, hiszen például a múlt században a neves Törley-cég is innen szállította a pezsgőalapanyagot. Napjainkban is hagyományos eszközökkel és módszerekkel, a nemespenésszel beborított barlangpincékben érlelik az ízletes nedűt. (Szántó György képriportja) I Szűkös fejlesztési lehetőségek
