Népújság, 1988. október (39. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-26 / 256. szám
AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Testületek és apparátusok Elgondolkoztató történetet mondott el a minap a megyei pártbizottság testületének egyik tagja. Egy kis faluban politikai rendezvényen vett részt, melyen megjelent a település apraja-nagyja. A protokoll szabályai szerint ilyenkor köszönteni szokták a meghívott vendégeket, mégpedig úgy, hogy a legmagasabb tisztséget viselővel kezdik a sort. Ez esetben viszont felborult a rend. Nem őt, a megye legmagasabb politikai testületének választott tagját ültették be az elnökség fő helyére, hanem a városi pártbizottság apparátusának egyik egyszerű politikai munkatársát, s őt is köszöntötték elsőként. Aligha hiszem, hogy ez a történet bárkinek is megdobogtatja a szivét, engem sem hozott lázba, viszont a benne megfogalmazottak jól érzékeltetik: a legtöbb helyen, legyen az község vagy város, sőt, talán még ezeknél is magasabb szinteken tisztázatlan a testület és az apparátus viszonyának kérdése. Ezt jelzi az is, amit a már említett pártbizottsági tag a sztorihoz hozzáfűzött: a faluban úgy tárgyaltak az apparátusbelivel, mintha legalábbis ő lett volna személyesen az MSZMP. A jámbor léleknek pedig imponált, hogy ilyen megkülönböztetett figyelemmel foglalkoztak vele a falusi vezetők. A helységben — s ki tudja, hány ilyen van még az országban — nem a testületi tagság, hanem az ap- parátusbeliség alapján minősítették a meghívottakat, balgán arra gondolva, hogy annak nagyobb szava lehet a települést érintő döntéseknél. S való igaz, nem járnak messze az igazságtól. Ahhoz, hogy az apparátust (s most már engedtessék meg, hogy ne csak a párt, hanem a szakszervezeti, a KISZ, a tanácsi, vagy uram bocsá' a népfrontban dolgozó „fizetett forradalmárokra” gondoljak!) így értékeljék, abban nyilván nem kis érdeme van magának az apparátusnak. Kár lenne szépít- getni a dolgokat, aZ apparátus munkastílusa vezetett ahhoz a torz helyzethez, hogy tagjait majdhogynem istenként tisztelték. Persze ebbe a történelem is besegített, különösen a sztálini évek játszottak ebben nagy szerepet. Az apparátus sokkal nagyobb karéjt vágott ki magának a társadalmi élet kenyeréből, mint ami valósággal megillette. Előfordult már nem egyszer, például a tanácsi területen, úgy terjesztettek elő döntésre ügyeket, hogy azzal csak formálisan avatták be a dolgokba a testületeket. A tartalmi rész ekkorra már eldőlt. Vajon hány döntés született, amelyet azzal az érvvel csikartak ki, hogy a munkák olyan előrehaladott állapotban vannak, hogy csak igennel lehet voksolni a tanács tagjainak. S ha valaki ezt a metódust nem akarta elfogadni, akkor sem tudott mit tenni ellene. Manapság is léteznek ilyesfajta gondok. Legfeljebb napjainkban már megszületett a j felismerés: nagyobb szerepet j kell adni a testületeknek, míg ■ az apparátusok arra valók, í hogy a testületeket kiszolgálják. A demokrácia megvalósítá- 1 sához lényegesen fontos, hogy ezt mindenki megértse. Homa János Heves megyei műszaki-közgazdasági hetek — A bér mint költség — Január 1 -tői munkanélküli segély — Vállalkozói tanácsadás — Módosításra vár a Munka Törvénykönyve Egy lépés a bérreform felé Dr. Halmos Csabának, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökének előadása Egerben Foglalkoztatás-, bérpolitika. Napjaink izgalmas kérdései. Olyan témakör, ami szinte állandóan beszédtéma. Ezért is döntöttek úgy a Heves megyei műszaki-közgazdasági hetek szervezői, hogy e kérdéskör legszakavatottabb előadóját, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökét, dr. Halmos Csabát kérik fel megyénk szakembereinek tájékoztatására. Erre tegnap Egerben, a Heves Megyei Tanács nagytermében került sor. Mint azt dr. Domán László, a MTESZ Heves Megyei Szervezetének titkára bevezetőjében elmondta, mindezek a témák ezúttal kiegészülnek a Munka Törvénykönyvének várható módosításával kapcsolatos kérdésekkel is. Az államtitkár mindenekelőtt annak adott hangot, hogy ezúttal sokkal könnyebb, s hálásabb a feladata, mint egy évvel korábban, amikor hasonló körben a MTESZ felkérésére a központi bérszabályozásról kellett előadást tartania. Mint elmondta, a kormány 1989-ben két területen érdemi liberalizálást kíván bevezetni. Az egyik az import, amelyről egy héttel korábban Pulai Miklós, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese részletesen szólt, s erről lapunkból is tájékozódhattak. A másik ilyen terület a bér. Az előadásból kitűnt, hogy reformértékű lépésről van szó. Nem egy esztendőre történő intézkedés, hanem egy hosszabb távú folyamat első lépése. Végre leírták, hogy a bérpolitikának a bérmechanizmuson keresztül pern a vásárlóerő-szabályozás a feladata. Ma is nagy vita folyik a tervhivatallal, mert a bérek szabályozása ellentmondásba ütközik a liberalizálással. Az egész lényege ugyanis az, hogy egy jól gazdálkodó vállalat akár a teljes adómentességet is elérheti, s ez alapján fejleszthető a bér. A kérdés most már csak az, hogy lesznek-e valóságos teljesítmények a több bér mögött. Az államtitkár szerint ugyanis a kormány még mindig nem lép fel elég következetesen a veszteséges vállalatokkal termelő egységekkel szemben. A bér tehát költséggé válik. A végleges megoldások azonban még a szakszervezettel történő egyezkedéseken dőlnek el. A jelen esetben kérdés még, hogy a bérfejlesztéseket milyen módon hajtsák végre. Megszabjanak-e egy minimumot, amit mindenkinek meg kell kapnia, vagy adjanak oda egy bizonyos összeget a vállalatoknak, s azon belül differenciálnak ők maguk. A kérdéskört azzal zárta le az államtitkár, hogy a kemény központi bérszabályozást követően nem volt nehéz egy liberálisabb rendszert létrehozni, de hangsúlyozta: ez csak egy lépés a bérreform irányába. Ugyanakkor hozzátette azt is, hogy a kormányhoz benyújtott igény a 18-20-szorosa a jövő évtől rendelkezésre álló lehetőségeknek. A foglalkoztatáspolitikával kapcsolatosan elhangzott, hogy 1989. január elsejétől bevezetik a munkanélküli segélyt. Látni kell ugyanis, hogy az a strukturális átrendeződés, ami a magyar gazdaság kibontakozásának alapfeltétele, elhúzódik. így elhúzódik az az átmenet is, ami munkaerő-átrendeződést jelent, amikor egyszerre jelentkezik a munkaerőpiacon a kereslet és a felesleg. A foglalkoztatás ebben az időszakban nem lesz teljes és hatékony. A jelenlegi munkanélküliek száma megkétszereződik, megháromszorozódik jövőre, eléri az 50-100 ezres létszámot. Ezzel együtt csökken az álláskínálat, s nő az állást keresők tábora. Ugyanakkor az államtitkár ezekhez hozzátette, hogy a jelenlegi munkanélküliek nyolcvan százaléka szakképzetlen, ötven százalékának pedig általános iskolai végzettsége sincs. Hangsúlyozta, hogy támogatni kell a vállalkozásokat, mert ez nemcsak gazdasági, hanem foglalkoztatáspolitikai érdek is. Éppen ezért a munkaerő-gazdálkodási iroI)r. Halmos Csaba: „...a jól gazdálkodó vállalat akár a teljes adómentességet is elérheti” dáknál bevezetik a vállalkozói tanácsadást. Számolni kell azzal, hogy a munkanélküliek körében több kötődés szétszakad, így például, hogy egy munkahelyen dolgozza le valaki az életét, vagy egy szakmában, akár egy városban élve. Dr. Halmos Csaba ezt követően arról adott tájékoztatást, hogy decemberben a Parlament elé kerül a Munka Törvénykönyve módosításának javaslata. Ezt elsősorban a korábbi feszültségek megoldásán túl az teszi szükségessé, hogy várhatóan elfogadásra kerül a társasági törvény. A változás egyik érdekessége lesz, hogy kollektív szerződés megkötése nem lesz kötelező. Újrafogalmazták a munkabeszüntetési jogra vonatkozó törvénytervezetet, annál is inkább, mivel azt a kormány elfogadta, s széles körű társadalmi vitára bocsátotta. Az előadáson túl alkalmuk, volt a jelenlevő vállalati vezetőknek, szakembereknek olyan kérdéseket is feltenni az államtitkárnak, amelyek nemcsak a várható új rendelkezésekre vonatkoztak, hanem mindennapi munkájuk során hasznosíthatóak. Kis Szabó Ervin A hallgatóság — amely kérdéseket is feltett az államtitkárnak. (Fotó: Koncz János) A legmagasabb rangú politikus, aki a tűzszünet óta Teheránba látogat Grósz Károly Iránban Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke Mir Hoszein Musza- vinak, az Iráni Iszlám Köztársaság miniszterelnökének meghívására kedden hivatalos látogatásra Iránba utazott. Kíséretében van Berecz Frigyes ipari miniszter, Nagy Gábor külügyminiszter-helyettes, Marosán György, a kormány szóvivője és Székács Imre, a TESCO vezérigazgatója. Melega Tibor kereskedelmi miniszterhelyettes, Sós Gyula ipari miniszterhelyettes és Kázmér Zsigmond, hazánknak az Iráni Iszlám Köztársaságban akkreditált nagykövete Teheránban csatlakozik a küldöttséghez. A minisztertanács elnökét és kíséretét szállító TU-154-es kü- lönrepülőgép kedden helyi idő szerint pontosan egy órakor ért földet az iráni főváros nemzetközi repülőterén. A magyar miniszterelnököt és kíséretét a legmagasabb rangú vendégeket megillető katonai tiszteletadással köszöntötték Iránban. Grósz Károly személyében először jár magyar miniszterelnök az Iráni Iszlám Köztársaságban, s ő a legmagasabb rangú poütikus, aki az augusztusban hatályba lépett tűzszünet óta Teheránba látogat. Grósz Károly fogadására Teherán Mehrabad repülőterén megjelent Mir Hoszein Muszavi iráni kormányfő, Ali Reza Moa- jeri miniszterelnök-helyettes, Isza Kalantari mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter, Go- lam Reza Safei ipari miniszter, Muhammad Dzsalali honvédelmi miniszter, valamint Keyvan Imani, Irán budapesti nagykövete. A repülőtér épületében Grósz Károly és Mir Hoszein Muszavi beszélgetést folytatott, majd a két kormányfő nyilatkozatot tett a sajtó képviselői előtt. Repülőtéri nyilatkozatában Grósz Károly először megköszönte Mir Hoszein Muszavi iráni kormányfő meghívását és örömét fejezte ki, hogy viszonozhatja az ő két évvel ezelőtti Budapesten tett útját. Megállapította, hogy a magyar nép és a kormány mindig nagy érdeklődéssel követte nyomon az Iránban zajló eseményeket, és úgy érzi, hogy Iránban is figyelmet tanúsítanak Magyar- ország iránt. Grósz Károly hangsúlyozta: mostani látogatásával folytatni kívánja azt a rendkívül hasznos és konstruktív párbeszédet, amely az iráni miniszterelnöknek a két ország kapcsolataiban új fejezetet nyitó látogatásával két évvel ezelőtt megkezdődött. Grósz Károly és a magyar küldöttség az ünnepélyes repülőtéri fogadtatás után szállására hajtatott. A magyar kormány elnöke te- heráni látogatásának első napján zsúfolt programot bonyolított le. Grósz Károly vendéglátójával, Mir Hoszein Muszavival szűk körű megbeszélést folytatott, és a tárgyalóküldöttségükkel oldalukon is megkezdték a megbeszéléseket. Az iráni kormányfő este díszvacsorát ad a magyar kormányküldöttség tiszteletére. Grósz Károly eközben időt szakított arra is, hogy megkoszorúzza Behesti ajatollahnak, az Iszlám Köztársasági Párt merénylet áldozatául esett első főtitkárának síremlékét. A magyar miniszterelnök helikopteren érkezett a Teherántól mintegy 40 kilométerre fekvő Beheste Zahra temetőbe, ahol az iszlám forradalom mártíijai nyugszanak. Behesti ajatollah az Iszlám Köztársasági Párt nagy tekintélyű főtitkára volt, mielőtt 1981-ben a párt 71 más vezetőjével együtt áldozatul esett a párt székházát felrobbantó bomba- merényletnek. Behesti ajatollah síremléke közelében temették el Radzsai köztársasági elnököt és Bahonar miniszterelnököt, akiknek életét szintén merénylők oltották ki. (Folytatás a 2. oldalon) Levél Teng Hszlao-pinghez Az MSZMP döntéseiről tájékoztatás Kínában Hu Csi-li, a Kínai Kommunista Párt KB Politikai Bizottsága Állandó Bizottságának és a Központi Bizottság titkárságának tagja kedden megbeszélést folytatott Lukács Jánossal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjával, a Központi Bizottság titkárával és az általa vezetett magyar pártküldöttséggel. Lukács János és a küldöttség hétfőn érkezett Pekingbe a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának meghívására. A küldöttség már megérkezése napján találkozott Hu Csi-livel. A találkozóról rövid beszámolót közölt a Zsenmin Zsipao keddi száma. A találkozón Lukács János részletesen tájékoztatta-Hu Csilit az MSZMP országos értekezletén elfogadott fontos döntésekről és a pártvezetésben végrehajtott személyi változásokról. Ismertette a magyar reform két évtizedes történetét, és kitért azokra a lépésekre és intézkedésekre, amelyek a reform továbbfejlesztését célozzák Magyarországon. . Lukács János a keddi találkozón átadta Hu Csi-linek Grósz Károly Csao Ce-jang pártfőtit- kámak szóló üzenetét és azt a levelet, amelyet Kádár János, az MSZMP elnöke küldött Teng Hsziao-ping kínai vezetőnek. Sajtótájékoztató a MÉM-ben Emelik a búza és a hús felvásárlási árát Kedden a MÉM-ben a mező- gazdasági termelés helyzetéről tájékoztatták az újságírókat, ösz- szefüggésben azzal, hogy befejezéshez közeledik a betakarítás és a termelők nagy érdeklődéssel váiják a jövő évi felvásárlási árak meghirdetését. Ezek ismeretében alakíthatják ugyanis 1989. évi terveiket, amelyekben tekintettel kell lenniük arra, hogy az állami támogatás csökkent, és mindinkább az elért árakban kell realizálniuk a nyereséget. Az Országos Árhivatal jelenlevő szakemberei bejelentették, hogy a nyár közepe óta tartó főhatósági egyeztetések után véglegesnek tekinthető az úgynevezetthatósági áras mezőgazdasági termékek felvásárlási ára. Ami a részleteket illeti, eldőlt, hogy az első osztályú étkezési búza árát 16,6 százalékkal — tonnánként 3730 forintról 4350 forintra — , a másodosztályúét 13,7 százalékkal — tonnánként 4150 forintra —, a takarmánybúzáét és takarmányárpáét pedig 8,8 százalékkal emelik. A kukorica felvásárlási ára 7,9 százalékkal nagyobb mint idén, tonnánként 4100 forint. A vágómarháért átlagosan 30,5 százalékkal adnak többet, de egyidejűleg a kilónkénti 7 forintos termelői ár- kiegészítés megszűnik. A felvásárlási árat egyébként differenciálták, eleget téve a termelők kérésének. Az őszi mezőgazdasági munkák jó ütemben haladnak. A tavalyinál több termést takarítanak be az üzemek, annak ellenére, hogy nyáron aszályos volt az idő. Kedvezőtlen viszont, hogy a kukorica az előzetes várakozásnál kevesebbet ad, hektáronként 5,5 tonnát.
