Népújság, 1988. október (39. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-25 / 255. szám

2. NEMZETKÖZI ÉLET NÉPÚJSÁG, 1988. október 25., kedd Csúcsszintú szovjet—nyugatnémet párbeszéd Üzletemberek gazdasági megállapodásokat írtak alá Helmut Kohl nyugatnémet kancellár és vendéglátója, Mihail Gor­bacsov, az SZKP KB főtitkára, államfő, tegnap délután a Kreml Katalin-termében a hivatalos tárgyalások megkezdésekor. (Folytatás az 1. oldalról) Mihail Gorbacsov bonni láto­gatásáig ki kell dolgozni a szov­jet-nyugatnémet kapcsolatok fejlesztésének elvi koncepcióját — ebben állapodott meg hétfői eszmecseréjén Helmut Kohl és Mihail Gorbacsov. A Kreml-beli ünnepélyes fogadtatást követő négyszemközti megbeszélésen a két politikus rendkívül nyílt, őszinte szellemben tekintette át a kétoldalú viszony helyzetét, va­lamint a nemzetközi politika fő kérdéseit. Mihail Gorbacsov azt a meg­győződését hangoztatta, hogy a látogatást megelőző elmélyült gondolkodás és komoly előké­szítés igazolta önmagát, a két or­szág kapcsolatainak legnehe­zebb időszaka lezárult. Hozzá­tette: ez megteremti az előfelté­teleket ahhoz, hogy a kétoldalú viszonyt új szintre emeljék. A szovjet és a nyugatnémet vezető megkülönböztetett fi­gyelmet fordított a leszerelés kérdéseire. Egyetértettek abban, hogy az európai hagyományos fegyverzet és fegyveres erők csökkentéséről szóló tárgyaláso­kat haladéktalanul meg kell kez­deni. Gorbacsov ezzel együtt nyíltan szóvá tette azt a meg nem értést, amellyel a Szovjetunióban fogadják az NSZK kormányá­nak és más NATO-tagállamok- nak az európai nukleáris fegyve­rekkel kapcsolatos álláspontját és azokat az ismert törekvéseket, amelyek ellentmondanak a KHR-HHR megállapodás nyi­totta távlatoknak. Gorbacsov és Kohl széles kö­rű és alapos eszmecserét folyta­tott a gazdasági együttműködés kérdéseiről. Mindketten hangsú­lyozták országaik azon szándé­kát, hogy kiaknázzák azokat a le­hetőségeket, amelyeket a szovjet átalakítás teremt. A rendkívül nyílt légkörűnek és eredményesnek minősített eszmecsere után Gorbacsov és Kohl a Kremlben nyugatnémet üzletemberekkel találkozott és rövid beszédeket mondott. Hel­mut Kohl bemutatta vendéglátó­jának a kíséretében Moszkvába érkezett vezető nyugatnémet üz­letembereket, akikkel Gorba­csov a kétoldalú együttműködés lehetőségeiről váltott szót rövi­den. * Ipari együttműködési megál­lapodásokat, vegyes vállalatok létesítéséről szóló dokumentu­mokat írtak alá hétfőn Moszkvá­ban szovjet gazdasági vezetők és nyugatnémet üzletemberek. A Helmut Kohl kancellár láto­gatásával megkezdődött „szov­jet-nyugatnémet nagyhét” kere­tében a legtöbb megállapodást a Siemens cég vezetői írták alá. Az egyik dokumentum, melynek aláírói szovjet részről az automa- tizációs és irányítástechnikai mű­szergyártási minisztérium és az egészségügyi minisztérium képvi­selői voltak, a tudományos-mű­szaki, termelési és gazdasági kap­csolatok fejlesztését irányozza elő ezeken a területeken. A megálla­podás keretében aláírt öt emlé­keztető a röntgenkészülékek, fo­gászati, egyéb orvosi műszerek gyártására vonatkozik. (MTI-telefotó) A szovjet elektrotechnikai mi­nisztérium és a Siemens szerző­dést kötött a komputertechnika területén megvalósuló együtt­működés továbbfejlesztéséről. A nyugatnémet cég az Állami Atomenergia-bizottsággal ato- merőművi reaktor-technológia szállításáról állapodott meg. Más nyugatnémet cégek kép­viselői szovjet partnereikkel gép­gyártási együttműködési szerző­déseket láttak el kézjegyükkel. Dokumentumokat írtak alá to­vábbá közös vállalatok létreho­zásáról könnyűipari cikkek, ipari robotokhoz szükséges alkatré­szek, környezetvédelmi beren­dezések, membrántechnikai esz­közök, nagy pontosságú fém- megmunkáló gépek gyártásáról. Ezekben a közös vállalatokban a szovjet és nyugatnémet cégek mellett finn és olasz cégek is részt vesznek. * , Az esti órákban a szovjet veze­tés a Kremlben díszvacsorát adott Helmut Kohl kancellár tiszteletére. A díszvacsorán, amelyen részt vett a legfelsőbb szovjet vezetés több tagja is, Gorbacsov és Kohl mondott po­hárköszöntőket. Minden kellék együtt volt a spontán robbanáshoz Algéria a reformok várakozásában Az algériai belügyminiszter hétvégi közlése szerint az októ­beri zavargásokban 15 9-en vesz­tették életüket és 154-en sebe­sültek meg. A nyugati hírügy­nökségek a kórházakban szer­zett értesülések alapján három­szor ennyi halottat jelentettek. Akármelyik számadat áll kö­zelebb a valósághoz, annyi bizo­nyos, hogy október első hete a független Algéria alig negyed- századának legsúlyosabb társa­dalmi-politikai válságát robban­totta ki. A zavargások legalább négy városban tomboltak, a zömmel fiatal tüntetők felgyúj­tották az utcákon parkoló gép­kocsikat, megrohamozták az üz­leteket és közigazgatási épülete­ket, törtek, zúztak. A kormány a hadsereg bevetésével verte szét a zavargásokat. A külvilág a véres események rugóinak elemzésében ma is csak tapogatózik. Kétségtelen tény, hogy Algéria olyan gazdasági válságba került, ami sok szem­pontból a harmadik világ számos országának jellemző tüneteit mutatja. Az ország kivitelének 98 százalékát a kőolaj és a föld­gáz eladása adja. Az olajár meg- négyszereződése 15 éve jelentős bevételekhez juttatta Álgériát, amikor viszont az olajár a világ­piaci túlkínálat következtében a régi csúcs harmadára esett visz- sza, egyszeriben súlyos nehézsé­gek keletkeztek. Az olajgazda­ság eufóriájában nem Algéria volt az egyetlen fejlődő ország, amely addig jól termelő mező- gazdaságát elhanyagolta, és élel­miszerexportból importőrré vált. Afrika legnépesebb országa, Ni­géria még komolyabb mesék­ben élte át ugyanezt a problémát. A bőség éveiben kezdett nagy­arányú algériai iparosítás viszont nem hozta meg a várt eredmé­nyeket: a falusi lakosság csök­kent, a városi pedig felduzzadt. Nemcsak az iparosítás, hanem a harmadik világban zajló népes­ségrobbanás következtében is. Algériában 3 százalékos a nép- szaporulat, a 25 milliós lakosság 60 százaléka 25 éven aluli. Ami­korra pedig az üzletekben vésze­sen fogyni kezdett az áru, és a munka nélkül, kilátástalanul lé­zengő fiatalságot végsőkig inge­relte a mozdulatlan válságban is jól élő, vékony réteg fényűzése, minden kellék együtt volt a spontán robbanáshoz. A rendszer kíméletlen katonai fellépését a zavargásokkal szem­ben valószínűleg az is motiválta, hogy az algériai ifjúság „elveszett nemzedékének” egy része, amely számára az apák felszaba­dító harca már semmit sem jelen­tett, kezdett a muzulmán szélső­ség alkalomleső, sötét erőinek horgára akadni, s mint ilyen, közvetlen rendszerválsággá mé­lyítette az elkeseredés lázadását. Sadli Bendzsedid elnök októ­ber 10-i televíziós beszéde aztán megfordította a helyzetet. „Ha drámai döntéseket kellett is hoz­ni, nehogy elsüllyedjen az or­szág, megértettelek benneteket — mondta az államfő a tüntetők­nek. — A változás követelése jo­gos. A reformok egyébként már készen állnak. „Ez a szózat jelez­te, hogy Algériában mélyreható­an megváltozott a helyzet. Ha eddig az egyetlen párt, az FLN, a hadsereg és az elnök volt a hata­lom három tényezője, a lázadás­sal közéjük emelkedett a népi elégedetlenség. Ezzel együtt pe­dig megrendült a helyzete az el- bürokratizálódott FLN-nek. Sadli bejelentette, hogy no­vember 3-án népszavazásra bo­csátják az alkotmányreformot, amely szerint az elnök ezután „a nemzeti egység” megtestesítője, nem pedig a „párt és állam” egy­sége. Hogy ebből pontosan mi­lyen további politikai változások következnek, az még nem vilá­gos, de az bizonyos, hogy az FLN helyzete megingott, és a közvéle­ményben hatalmas a várakozás. Gyakorlatilag azt várják az el­nöktől, hogy bontsa meg az FLN-nek a társadalmi élet min­den területére kiterjedő hatalmi monopóliumát, és indítsa meg az algériai társadalom demokrati­zálását. Akik a leggyorsabban kap­csoltak és Sadlihoz hasonlóan próbálnak átállni a változást sür­gető közhangulatra, azok ma azt mondják, hogy a pluralizmus le­hetséges az FLN keretén belül is, amelynek vissza kell változnia azzá a fronttá, ami eredetileg is volt, s amiben számos áramlat megférhet. Akadnak olyan külső megfigyelők, akik az efféle beál­lítottságot reménytelen utóvéd­harcnak látják és közelinek a többpártrendszer létrejöttét. Majdnem bizonyosra veszik Se­rif Meszadia pártvezér bukását és a gazdasági élet mélyreható megreformálását is a piaci libera­lizálás irányában. A példátlan városi zavargások felkavarták a társadalmi élet minden elemét. Az újságírók lá- zonganak, hogy az események idején nem tárhatták lapjuk ha­sábjain vagy a tv képernyőjén a nyilvánosság elé a valóságot. Ve­lük együtt szervezkednek az egyéb szakmai szövetségek, hogy eltépjék az FLN-hez fűző köldökzsinórt. A politikai erje­dés mélyen jellemző vonása, hogy egyik motorja az emberi jo­gok ligája. Fő szereplői viszont kétségkívül az elégedetlen és nélkülöző tömegek, amelyek új politikát várnak az elnöktől. László Balázs Féltek a hivatalnokok Meghamisított statisztikák Kínában Bécsi tanácskozás a nemzetiségekről Elítélő nyilatkozat A romániai nemzetiségek jo­gainak megsértése és a Románi­ában tervezett falufelszámolás elleni tiltakozó nyilatkozatot fo­gadtak el egy Bécsben rendezett nemzetközi tudományos konfe- rencián.­A hét végén megtartott kétna­pos tanácskozáson, amelyet a nemzetiségi jogok és a regiona- lizmus kérdéseivel foglalkozó, az NSZK-ban működő nemzetközi intézet (Intereg) rendezett, ti­zenhat országból — közöttük Magyarországról, Romániából, Lengyelországból, Ausztriából, az NSZK-ból és az Egyesült Ál­lamokból — érkezett politológu­sok, történészek és jogászok vet­tek részt. Jelen voltak az ausztriai népcsoportok küldöttei, vala­mint a bécsi magyar és szovjet nagykövetség képviselői is. Esz­mecserét folytattak a közép-eu­rópai nemzeti államok kialaku­lásáról, a mai problémákról, a közép-európaiság elméleti kér­déseiről, továbbá a térségben lé­vő nemzetiségek jelenlegi hely­zetéről. A konferencia végén a részt­vevők túlnyomó többsége a ro­mán nemzetiségi politika elítélé­séről szóló nyilatkozatot írt alá. Chile Baloldali tüntetés Santiagóban vasárnap több ezren tüntettek Augusto Pino­chet ellen, az „egységes baloldal­hoz” tartozó pártok felhívására. A megmozduláson részt vett a börtönéből múlt héten szabadult Clodomiro Almeyda, a Chilei Szocialista Párt marxista-leninis­ta frakciójának főtitkára is. Al­meyda a sajtónak adott nyilatko­zatában azt mondta, hogy a nép- szavazási eredmény kedvezően befolyásolta a chilei politikai helyzetet. Ricardo Lagos, a Demokrati­kus Párt (PPD) elnöke a chilei kormányátalakítást kommentál­va kifogásolta azt, hogy az új ka­binetben nem kaptak helyet a lé­gierőnek és a csendőrségnek azok a képviselői, akik készségü­ket nyilvánították az ellenzékkel való párbeszédre. Anibal Palma, a baloldali erő­ket tömörítő pártkoalíció elnö­ke, a demokratikus szocialista párt vezetője a tüntetők előtt hangsúlyozta: az ellenzéknek most kell mozgásba lendülnie, kihasználva az október 5-i nép­szavazáson aratott győzelmét. Mint ismeretes, a voksolók 54,8 százaléka mondott nemet arra, hogy meghosszabbítsák Pino­chet immár tizenöt év óta tartó elnöki mandátumát. Az érvény­ben lévő alkotmány értelmében (amelyet 1980-ban maguk a ka­tonák 'írtak meg”), Pinochet el­nöki időszaka 1990. március li­án jár le. A tavaly közzétett kínai né­pességstatisztikai adatok hami­sak, mert a helyi hatóságok egyes esetekben kozmetikázott, a való­ságosnál lényegesen alacso­nyabb születési arányszámokat továbbítottak a központ felé. Ezt a Zsenmin Zsipao című kínai központi lap hétfői száma tette közzé, hozzátéve, hogy a valódi adatok ismertetését szorgalmazó hivatalnokoknak feletteseik pressziójával és támadásaival kellett szembenézniük. Hurrikán — Legalább ötvenen vesztették életüket a Nicaragua felett tom­boló hétvégi hurrikán következ­tében, s a természeti katasztrófa mintegy háromszázezer embert tett hajléktalanná — közölte Dá­niel Ortega államfő vasárnap új­ságírókkal. A mentőalakulatok az ország keleti részében még mindig 140 eltűnt személy után kutatnak. Ez a mostani volt a leg­rombolóbb természeti katasztró­fa, s az általa okozott gazdasági károk még a 12 000 ember halá­lát okozó 1972-es földrengés ha­tását is felülmúlják. A több mint 200 kilométeres óránkénti sebességgel Nicaragu­ára törő Joan-hurrikán hatalmas pusztítást vitt végbe az ország at­lanti partvidékén. Szombaton gyakorlatilag földig rombolta a 25 ezer lakosú Bluefields kikötő­várost, smás településeken is ko­Az Egyesült Államok kérésé­re két szovjet jégtörő indult Alaszka partjaihoz, hogy bekap­csolódjon a befagyott tenger jég­páncélja alatt rekedt bálnák megmentéséért folyó erőfeszíté­sekbe. Három kaliforniai szürke­bálna vált két hete a jég foglyává, 28 kilométerre Barrow alaszkai eszkimó településtől. A jégpán­célon az eszkimók láncfűrésszel újabb és újabb léket vágnak a szabad vízfelület felé, így mutat­va az állatoknak a menekülés irá­nyát. A bálnák már hozzászok­tak és követik az újonnan vágott lék vizét mozgásban tartó és be­fagyását így késleltető szerkezet zaját. A bálnák a nyolc kilométe­res útnak az egynegyedét tették már meg így, a legfiatalabb azon­ban egy ideje már nem bukkan fel, valószínűleg elpusztult. A két szovjet hajó, a „Maka­rov tengernagy” és a „Vlagyimir Arszenyov” kedd délre érkezik a mentési munkálatok helyszíné­nek közelébe. Tizenkét méteres vízmélységre van szükségük, A mostani vizsgálatok szerint az ország hat tartományában il­letve városában a közölt születési számok 40 százalékkal, további tíz tartományban és városban pe­dig 20-30 százalékkal voltak ala­csonyabbak a valóságnál. Megfi­gyelők ezt azzal magyarázzák, hogy a családtervezéssel foglal­kozó kínai tisztségviselők bünte­tést kapnak, ha nem érik el a köz­ponti kormány által a népesség- növekedés csökkentése végett előírt szigorú célkitűzéseket. nagy károk moly károk keletkeztek. A kö­zép-amerikai földszoros fölött haladva a szélvész veszített ugyan erejéből, de a Csendes­óceán meleg vizei fölé érve új erőre kapott. A csendes-óceáni viharként már a Miriam nevet vi­selő hurrikán a legfrissebb ada­tok szerint most Salvador térsé­gében tombol, ahol emiatt vasár­nap riadókészültségbe helyezték a hadsereg ötvenezer tagját. A hat napja pusztító vihar áldoza­tainak száma a karibi-térségben összesen már legalább 110-re te­hető. Időközben Nicaraguába meg­érkezett az első — élelmet és gyógyszereket hozó — kubai se­gélyszállítmány, s vasárnap a londoni kormány is bejelentette, hogy sürgős segítséget küldenek a közép-amerikai országba. ezért akkor lesz szerepük, ami­kor a bálnák már elhagyták a se­kélyebb tengerrészt. Á legna­gyobb nehézséget a jégpáncél­nak a parttal párhuzamosan futó keskeny, de megvastagodott sáv­ja jelenti, amely leér egészen a mederfenékig és elzárja a bálnák menekülésének útját a szabad vízfelület felé. Barrow 3100 lakosú alaszkai eszkimó település, az Egyesült Államok legészakibb városa. Csendes nyugalmát most felka­varta az újságírók, fotóriporte­rek és televíziós forgatóstábok népes csapata, amelynek a tele­pülés a bázisa és innen keresik fel a bálnamentő akció helyszínét. Sokan érkeztek felkészületlenül, és hamar rá kellett jönniük, hogy a kamerák befagynak, a notesz­ben pedig nehéz kesztyűs kézzel lapozgatni. A Los Angeles Ti­mes nagy hirtelenjében Alaszká­ba irányított fotóriportere példá­ul tornacipőben érkezett meg Barrowba, ahol mínusz 40 fok alá szállt a hőmérséklet. Kelet-Pesti Áfész ^ Faüzeme, Eger felvételre keres: faipari fűrészgépekhez faipari asztalos, ács szak- és betanított munkásokat, segédmunkásokat. Pályakezdő fiatalokat szívesen vár. Fizetési feltételek megegyezés ! szerint. Jelentkezni lehet | 7 órától 16 óráig | az üzemvezetőnél. Cím: Kelet-Pesti Áfész Faüzeme Eger, ^ Vécsey-völgy u. 97.^j [ Az EGERVINKFK értesíti vásárlóit, hogy szőlőoltvány-lerakatait 1988. október 25-én az alábbi helyeken nyitja meg: Eger; Kőlyuktetői pincesor,; Andornaktálva, Mezőkövesdi út (voltSZÖLFA) Nagy választékban kaphatók hagyományos és új, különleges csemege- és borszőlőfajta oltványok. Rosszabb volt a földrengésnél Eszkimók felkavart nyugalma Harc a bálnákért *

Next

/
Thumbnails
Contents