Népújság, 1988. október (39. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-21 / 252. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIX. évfolyam, 252. szám ÁRA: 1988. október 21., péntek 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Nehezebb körülmények — Sok és kevés látogató — Tudomá­nyos munka — Kiállítások Múzeumi körkép A középarányos az országos átlagnak megfelelő képet mutat, de megyénk múzeumainak látogatottsága elég szélsőséges. Az egri Dobó István Vármúzeum a hazai me­zőny második-harmadik helyét foglalja el, de több olyan kisebb kiállítóhely akad szőkébb hazánkban, amelybe alig-alig teszi a lábát turista. Egy biztos: ezek az emlékhe­lyek olyan kincsek, amelyek kamatoznak, vonzerőt jelen­tenek határainkon innen és túl. Fejlesztésük befektetés, amely jövedelmez- A Heves Megyei Múzeumi Szervezet ve­zetőjével, dr. BodóSándorral vetettünk számot a múzeumi és műemléki hónap közepén azzal, hogy mi jellemzi ma ezeket az intézményeket. Egy eset — több tanulság Több szempontból tanul­ságos esetről adtunk hírt nemrégiben lapunk hasábja­in. Egy rendhagyó falugyűlés forgatókönyvébe pillanthat­tunk bele, ahol egészen egye­dülálló módon egy önszerve­ződésű lakossági csoport til­takozott az érdekeiket sértő településrendezési terv ellen. Az ember azt gondolná, ez így természetes, erre mindig is törvényes lehetősége volt a helyi közösségnek. Igen ám, de az írásos szabályok, tiltá­sok és engedélyek tengerében az egyszerű állampolgár alig- alig tud eligazodni, másrészt kevesen veszik a fáradságot, hogy drága idejüket arra pa­zarolják, hogy jogaikról ala­posabban tájékozódjanak. A precedensként bemuta­tott történet főhőse azonban ilyen ember volt. Az igazság­hoz persze az is hozzátarto­zik, hogy a szóban forgó sze­mély több éve, szakmájából eredően (politológus) vizs­gálja a helyi "közélet működé­sét, annak gátjait, azaz a ma használatos fogalmakkal élve a demokrácia kibontakozásá­nak akadályait. Természetesen ez is hozzá­járult az elemzett ügy sikeré­hez, azaz a lakosság egységes, határozott fellépéséhez, amelynek során a helyi veze­tés hátrálni, de legalábbis a tervet módosítani kényszerült a közösség nyomására. A gond csak az, hogy nem min­den faluban akad olyan em­ber, aki tisztában lévén saját jogaival, szavának, vélemé­nyének erejével a jó irányba tudná befolyásolni a sokszor határozatlan, korábban már megfélemlített embereket. Mert ma még csupán ízlel­getjük a régi szó megújult ér­telmét: állampolgár. Sajnos, sokáig valamiféle pejoratív árnyalatot ragasztottak az egyéni akaratot és gondolato­kat is magában hordozó kife­jezésre. Ez az oka annak is, hogy az emberek nagy része elfordult a politizálástól, lesz­oktatták, vagy saját magát szoktatta le az egyéni véle­ménynyilvánításról. Ezért is volt többek között rendkívül érdekes és tanulsá­gos az említett falugyűlés. Mert nem elsősorban a fékte­lenül eluralkodó szenvedé­lyek, a vagdalózás jellemezte, hanem az öntudatosan, fel­elősséggel kinyilvánított őszinte szavak és kijelentések. S hogy ez miért olyan fontos? Mert vettem .már részt olyan hasonló fórumon is, ahol a vi­ta során megfeledkeztek az igazi célról, s így csupán a sza­kadék mélyült a vezetés és bí­rálói között. A kerecsendi tanácskozá­son a józan kritikának egy cél­ja volt: rámutatni, hogy a régi munkamódszerek elavultak. Határozottan éreztem azt is, hogy a választók nem a trón­ról kívánják letaszítani az ál­taluk bizalmat élvező veze­tést, hanem partnerükké kí­vánják őket megnyerni a kö­zönséget érintő problémák megoldásában. Barta Katalin Mint elmondta, hosszas fejlő­dés után jöttek létre ezek. A 18- 19. században kialakult nagy magángyűjtemények helyét ké­sőbb a városi tanácsok által szer­vezett bemutatók foglalták el, végül a jelenlegi forma az 1950- es években vált végérvényessé. Több ország modellszerűen is tá­maszkodik a magyar tapasztala­tokra, így a Szovjetunióban is ezek nyomán fejlesztették ki há­lózatukat. Megyénkben 150 munkatársat foglalkoztatnak, közülük mintegy 30-40 a tudo­mányos dolgozó. A centrum a Dobó István Vármúzeum, itt összpontosul az értékek többsé­ge. Régészek, néprajzkutatók, történészek, művészettörténé­szek, restaurátorok és közműve­lődési szakemberek tevékeny­kednek azért, hogy minél gazda­gabb kínálata legyen az ország egyik legjelentékenyebb múzeu­mának. Mintegy félmillió mű­tárgy, 80 ezer fénykép és 40 ezer könyv van a birtokukban. Jelen­tős a Mátra Múzeum: Gyöngyö­sön elsősorban a természetrajzra szakosodtak. Hatvanban hely- történeti gyűjtemény található, Hevesen is szeretnének ilyet lét­rehozni: az épülete is megvan. Ha Füzesabony várossá válik, ott is természetes módon merül fel erre az igény. Ezeken kívül szá­mos tájház, emlékhely található. A megyébenegy esztendőben mintegy kétmillió látogatót fo­gad az intézményhálózat, az egri várat az elmúlt évben 691 ezren keresték fel. Természetesen a megújulásra is figyelni kell: en­nek a jegyében nyűt az egri Szé­chenyi utcán patikamúzeum, a kispréposti palotában Kis-Roóz Ilona kiállítása, s ugyanitt XVIII. századi házbelsőt alakítanak ki. Komoly tudományos munkát végeznek a szakemberek: nyom­dában vannak a palóckutatás vaskos kötetei, s már hozzákezd­tek a Tisza II. térségének idegen- forgalmi célzatú vizsgálatához. Sok szaktudóst fognak össze az ország minden tájáról, hogy e vi­dék kincseit feltárhassák. A korábbi évekhez képest is sokkal nehezebb a pénzügyi helyzet, az infláció és az általá­nos forgalmi adó komoly problé­mák elé állította a múzeumokat. A szakmai munka bizonyos ré­szeit kénytelenek voltak felfüg­geszteni, így például teljesen le­mondtak a műtárgygyűjtésről. Gondban vannak az előre elter­vezett kiállítások kivitelezésével kapcsolatban is. A jegybevételek is csökkentek: különösen a szo­cialista országokból jöttek lénye­gesen kevesebben. Ennek ellenére sikerült az ok­tóbert, a múzeumi és műemléki hónapot érdekessé, tartalmassá formálni. Tárlatot rendeztek Egerben Gárdonyi Géza szüle­tésének 125. évfordulójára, iz­galmas látnivalót a barokk szín­padképekről, a várfeltárás 30 évéről. Több színvonalas tanács­kozást is szerveztek: Noszvajon a barokk iskoladrámáról, Egerben a határainkon túli magyarság néprajzkutatásáról, Gyöngyö­sön az Északi-középhegység ter­mészeti képének tízéves kutatá­sáról vitatkoztak, tájékozódtak a szakemberek. Nagy sikere volt az általános iskolások történelmi játékának az 1552-es egri diadal évfordulóján. De a nagyközön­ség még több tartalmas előadás részese lehet. Remélhetően a következő években jut pénz az egri vár falai­nak további orvoslására, létrejö­het majd az újjáépült Dobó-bás­tyában a földtörténeti bemutató. A feszítő raktározási gondok megoldására, a látnivalók bőví­tésére a jövőben nagyon számíta­nak a múzeológusok a Dobó téri volt Minorita-rendházra. Nem kevés ellentmondás között, de színvonalas tervekkel néznek a jövőbe a szakemberek. Azok, akik nagymértékben gondos­kodnak megyénk vonzerejéről. Augusztus 20-ára adták ál a Varkoch-kapu és a Dobó-bástya kö­zötti szakaszt: a szép részlet tovább gazdagította az egri vár látniva­lóit Eger az erődítés felújítóit falainak magasából (Fotó: Koncz János) Ülést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács csütörtöki ülésén előterjesztést hallgatott meg az ez évi tervfeladatok telje­sítéséről, az árak várható alaku­lásáról, a pénzügyi helyzetről, valamint a pénz- és hitelpolitikai irányelvek végrehajtásának ta­pasztalatairól, majd az illetékes szakminiszterek előterjesztésé­ben megtárgyalta az 1989-es népgazdasági terv előkészítésére vonatkozó javaslatokat. A kormány jóváhagyta a köz­ponti műszaki fejlesztési alap képzésének, kezelésének és fel­használásának új rendjéről szóló törvény tervezetét. A Minisztertanács módosítot­ta a népesedéspolitikai felada­tokról szóló kormányrendeletet, és jóváhagyta az egészségmegőr­zés hosszú távú társadalmi prog­ramja végrehajtásának kezdeti tapasztalatairól készült beszá­molót. A kormány meghallgatta az Állami Bér- és Munkaügyi Hiva­tal elnökének előterjesztését a munkabeszüntetési jog törvényi szabályozásának tervezetéről. A VSZ külügyminisztereinek tanácskozása Budapesten tartja soros ülését október 28-29-én a Varsói Szerző­dés Külügyminiszteri Bizottsága. Búcsúztak csuvas vendégeink Füzesabonytól Poroszlóig A küldöttség tagjai besenyíítclki iskolások között (Fotó: Perl Márton) Csütörtökön Füzesabonyba indult a Szovjet Kommunista Párt Csuvas Területi Bizottságá­nak háromtagú küldöttsége, amely megyénk vendégeként is­merkedett a tájegység életével. A füzesabonyi városi jogú nagykö­zségi pártbizottságon Tóth Tibor titkár tájékoztatta Sz. D. Filippo- vicsot, a Csuvas Területi Bizott­ság ideológiai titkárát, G. Ny. II- jinecsnát, a Csuvas Színházi Szö­vetség elnökét és P. Mitrofano- vot, Csuvasia Minisztertanácsá­nak titkárát a térségről. Ezt kö­vetően Besenyőtelken megte­kintették az általános művelődé­si központot dr. Bácskai László igazgató kalauzolásával. Majd látogatást tettek a poroszlói Ma­gyar-Szovjet Barátság Mezőgaz­dasági Termelőszövetkezetben. A délutáni órákban utaztak el megyénkből, ma Kiss Sándor, a megyei pártbizottság titkára bú­csúztatja a delegációt Budapes­ten. Áruforgalmi jelentés Január elejétől szeptember vé­géig a lakosság 496.9milliárdfo­rint értékű árut vásárolt. A há­romnegyed év forgalma folyóá­ron 10,5 százalékkal nagyobb, összehasonlítható árakon 5,4 százalékkal kisebb volt, mint az elmúlt év azonos időszakában. Ez azt jelenti, hogy 10,5 száza­lékkal több pénzért 5,4 százalék­kal kevesebb áru kelt el az üzle­tekben. A mennyiségi csökkenés elsősorban a ruházati cikkek és a vendéglátás forgalmára jellem­ző. Az eltelt háromnegyed év alatt a nagykereskedelem vásárlásai értékben 7,9 százalékkal növe­kedtek a tavalyi első 9 hónaphoz képest. Ezt az átlagot az élelmi­szerek és élvezeti cikkek beszer­zései lényegesen meghaladták, a növekedés több mint 20 százalé­kos volt. Az átlagosnál valamivel gyorsabban bővültek a hazai be­szerzésű árualapok, az import vi­szont összességében 2,4 száza­lékkal csökkent. Elsősorban ru­házati cikkekből, műszaki áruk­ból érkezett kevesebb külföldi áru, mint korábban. A szeptemberi áruellátás többségében kielégítő volt, ám ez főként abból adódott, hogy immár hónapok óta mérsékelt a kereslet. A ruházati cikkek iránt válto­zatlanul mérsékelt a kereslet. A vásárlások ösztönzésére a válla­latok több helyütt akciókat szer­veztek, és saját forrásaik terhére részletfizetési kedvezményeket vezettek be. Bár néhány fajta ru­haneműből több is van, mint amennyi elkelne, a választék nem mindig találkozik a vevők igényeivel, nincs elegendő meg­felelő áru és minőségű férfiöl­töny, gyermekkabát, női pulóver és gyerek harisnyanadrág. To­vábbra is hiánycikknek számít többfajta alsóruházati termék. Mivel ezeknek az ára folyamato­san emelkedik, többen keresik a könnyű pamutanyagökat, ame­lyekből házilag készíthetők alsó­neműk. E termékekből azonban nincs elegendő. A tüzelőanyagok szeptemberi kínálata a tavalyinál kedvezőbb volt, a vevők igényeit lényegében mindenütt kielégítették. A hazai szénbányák folyamatosan szállí­tanak, a minőségi szenekből azonban változatlanul nincs ele­gendő. A folyamatosan beérke­ző NDK brikett a Tüzép-telepe- ken szinte órák alatt elkel. Változatlanul élénk a kereslet az építőanyagok iránt. Jó néhány termékből javult az áruutánpót­lás, így valamelyest enyhült a mennyiségi hiány. Több mész, hullámlemez, ablak- és ajtókeret kapható, mint korábban. Válto­zatlanul kevés viszont a faáru, a falburkoló csempe és a parketta.

Next

/
Thumbnails
Contents