Népújság, 1988. október (39. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-20 / 251. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1988. október 20., csütörtök Pártértekezletre készül az egri városi pártbizottság Az MSZMP Eger Városi Bizottsága 1988. szeptember 23-i ülésén városi pártértekezlet összehívásáról döntött. A végrehajtó bizottság elkészítette a tanácskozás elé terjesztendő feladattervet, amelyet a városi pártbizottság október 27-i ülésén vitat meg. A testület — megköszönve a Népújság szerkesztőségének támogatását — a lap hasábjain vitára bocsátja az elképzeléseket. Pártbizottságunk kéri a kommunistákat és a helyi politika iránt érdeklődő pártonkívüli- eket, hogy mondjanak véleményt a tervezetről. Számítunk valamennyi, a munka javítását célzó javaslatra. A felvetések továbbíthatók a városi pártbizottságra és a helyi pártalapszer- vezetekhez, amelyek mindegyike küldöttel képviselteti magát az 1988. november 12-i vá­rosi pártértekezleten. JAVASLAT az országos pártértekezlet állásfoglalásából adódó feladattervre. A májusi országos pártértekezlet bátorítást és segítséget adott, hogy az élet új kérdéseire és az elindít időszakban elkövetett hibák, elmaradások okaira kollektíván formálhassuk meg a válaszokat. Ebbe a munkába be kell kapcsolódnia az egész párttagságnak. A kommunisták többsége keresi a megújítás, a jobbítás lehetőségeit. Ezen az erkölcsi bázison jogosan fogalmazzák meg: céljaink megvalósításáért gyorsabb, egyértelműbb intézkedéseket várnak. A torzulások ellen is határozottabban kell fellépnünk. Mindehhez sok konkrét elhatározás, türelem és áldozatvállalás szükséges. Párttagságunk többsége bízik a pártban, bizalommal van a városi pártbizottság iránt is. Helyesli, hogy a pártbizottság, a végrehajtó bizottság soraiban és a titkárok személyében is változások történtek a közelmúltban. Ugyanakkor sok kritika is elhangzik, s több javaslat fogalmazódik meg a tennivalók­kal kapcsolatban. A felvetésekre a felelősségérzet, a jobbító szándék a jellemző. Egyebek között meg­fogalmazódik az igény az alapszervezetek és a városi pártbizottság közötti kapcsolat fejlesztésére. Ke­vesebb bürokráciát, több személyes találkozást kérnek. Elvárják a nagyobb demokráciát és önállósá­got. A vélemények arra ösztönöznek bennünket, hogy alakítsunk ki sajátosabb arculatot, tárjuk fel a nem tőlünk függő, hátráltató, fékező tényezőket is. Az országos gondok megoldására nem vállalkozhatunk, de a pártértekezletnek tisztázni kell, hogy a városban és a környékén mit tud tenni a 10 ezer fős kommunista közösség, mit várnak az itt élők a városi pártbizottságtól. MSZMP EGER VÁROSI VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGA I. Az országos pártértekezleten megfogalmazott fel­adatok helyi végrehajtása igényli, hogy változás kö­vetkezzen be a pártmunka egészében, erősítsük mozgalmi, politikai jellegét. Az ügyintéző stílusú pártból alakuljon politizáló, aktív, offenzív gyakorlatot folytató párt. 1: A párttagság jogosan igényli, hogy ne csak végre­hajtója,.hanem alakítója is legyen a politikának. Politikai tevékenységünk, döntéshozó munkánk időnként nem vette figyelembe az irányított te­rület szükségleteit, a párttagság igényeit. A váro­si pártszervek néha arra is kényszerültek, hogy más szervek feladatkörét átvállalják. (pT.: TE- HO, tanácstagi választás-szervezés). A párttestületek munkája sok esetben csak az előkészített javaslatok megvitatására, esetleg módosítására és elfogadására szűkült. A dönté­sek, állásfoglalások többször nem épültek kellő mértékben a pártszervezetek véleményére, ja­vaslataik kikérésére kevés figyelmet fordítot­tunk. A továbbiakban arra kell törekedni, hogy: — ne vállaljuk át az állami és társadalmi szerve­zetek feladatkörét: elvi, politikai iránymuta­tás érvényesüljön. — A párttestületek elé kerülő témák a legidő­szerűbb és a legjelentősebb kérdéseket öleljék fel. Kimunkálásuk során támaszkodni kell a pártszervezetek és a párttagság tapasztalatai­ra. — Jelentősebb városi párttestületi döntések előtt általánossá kell tenni az előkészítő cso­portokban, tanácsadó testületekben az előze­tes véleményeztetést. a) Legyen általános az érdemi alternatív ja­vaslatok kidolgozása. A munkatervben ke­rüljön rögzítésre a napirend előkészítéséhez indokolt előzetes véleményeztetés menete. Biztosítani kell, hogy döntés előtt az érdeklő­dő párttagok és pártonkívüliek fórumon is ki­fejthessék véleményüket, formálhassák a tes­tületi előterjesztéseket. Határidő: 1989. januártól. Felelős: városi titkárok b) Korszerűsíteni kell a városi pártbizottság mellett működő munkabizottságok funkció­ját és tevékenységét, megteremtve a rugal­mas, öntevékeny és hatékony döntés-előké­szítés szervezeti feltételeit. „A” változat Á pártbizottság szüntesse meg »munkabi­zottságokat, s helyettük alakuljon egy taná­csadó testület, amelynek egy részét a külön­böző párt-, és állami, társadalmi szervek ese­tenként kijelölt képviselői, más részét a párt- bizottság által felkért szakemberek alkotják. A tanácsadó testület feladata segíteni a párt­testületek döntés-előkészítését. ,,B” változat Változatlanul maradjanak fenn a pártépítési, ifjúságpolitikai, agitációs- és propaganda és gazdaságpolitikai munkabizottságok. A munkabizottságok elnökeit a pártbizottság tagjai sorából válassza meg a testület. Tagjaik között a jelenlegi 50%-nál nagyobb arány­ban legyenek külső szakemberek. Határidő: 1989. februártól Felelős: PTO-s titkár 2. A közvélemény nem ismeri kellő mértékben a párttestületek döntéshozatalát, a határozatokat. Nem sikerült megteremteni a pártbizottságban végzett munka széles körű nyilvánosságát, nem ismertek a testületek tagjai. Gyakran előfordul, hogy összekeverik az irányító párttestületet a végrehajtó apparátussal, a pártbizottsági tagot a politikai munkatárssal. A pártbizottság tagjai ritkán vettek részt területi pártrendezvényeken. Nem kellő hatékonysággal működik a pártszer­vezetek munkáját jelenleg segítő aktivistaháló­zat. Ezért: — ismertebbé kell tenni az irányító testületek munkáját, döntéshozatalát, — legyen rendszeres a testületi tagok munka- kapcsolata az alsóbb szervekkel, — meg kell teremteni a pártbizottsági ülések ér­demibb munkavégzésének feltételeit, (pl.: idő biztosítása konzultációra) — a pártbizottság feladatköréhez kell alakítani az apparátus szakmai összetételét és szerve­zeti felépítését. Az átalakítás érvényesítse jobban az egri és városkörnyéki érdekeket és sajátosságokat, fejlessze a komplex szemléle­tet, a szakszerűséget. a) A pártbizottsági ülések nyilvánossága ér­dekében: „A változat” A testületi ülés és napirendjének előzetes meghirdetése után az érdeklődők (pártonkí­vüliek is) igény szerinti részvételét biztosítani kell. ,,B változat” A pártbizottsági tagok — előzetes jelzés alap­ján — környezetük érdeklődő párttagjai, álla­mi, társadalmi szervek képviselői köréből kezdeményezhetnek meghívásokat a testületi ülésekre. Határidő: 1988. november, illetve folyama­tos. Felelős: PTO-s titkár. b) A pártbizottsági tagok területi munkájá­nak javítása érdekében a jelenlegi aktivista­hálózat helyett: „A” változat Minden testületi tag kéthavonta más-más szervezetnél vegyen részt pártrendezvényen. „B” változat Minden testületi tag 2—3 pártszervezetnél lásson el területfelelősi feladatot. Határidő: 1989. januártól. Felelős: PTO-s titkár. c) Az érdemibb munkavégzés érdekében: a tes­tületi tagok PB-üléseken állandó napirend­ként számoljanak be a két ülés között szerzett politikai tapasztalatokról. Az elvégzendő fel­adatok függvényében, de legalább kéthavon­ta legyen pártbizottsági ülés. A pártbizottsági tagok több mint 20%-ának kérésére soronkí- vül is össze kell hívni a testületet. Határidő: 1988. novembertől. Felelős: első titkár. d) Ki kell dolgozni és a pártszervezetekben meg kell ismertetni a városi pártbizottság és végre­hajtó bizottság feladatkörét, a tisztségviselők és az apparátus munka- és feladatkörét. Határidő: 1989. februártól. Felelős: első titkár. 3. A párttestületi döntések, határozatok és állásfog- lalásokpolitikai hatásának elemzése, a végrehaj­tás számonkérése pártmunkánk egyik gyengesé­ge. Tervszerűbbé kell tenni az ellenőrzést és követ­kezetesen érvényesíteni kell a felelősséget. „A” változat Történjen meg az ellenőrzés szabályozása úgy, hogy a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról testületi ülés állandó napirendjeként — a felelős számol be, — illetve több felelőst tartalmazó, nehezeb­ben ellenőrizhető határozatok végrehajtásá­nak ellenőrzésére már a határozathozatalkor alakuljon munkacsoport, amelynek vezetője tájékoztat a végrehajtásról. ,,B” változat Á pártbizottság saját hatáskörében minden év végén tekintse át a fontosabb területi dön­tések időarányos végrehajtását. „ C” változat A pártbizottság évente tegyen jelentést a kül­döttértekezletnek a fontosabb döntések vég­rehajtásáról. Az áttekintés során indokolt esetben végez­zük el a szükséges korrekciós és a személyes felelősség megállapítását is. Határidő: 1989. januártól. Felelős: PTO-s titkár. 4. A párt káderpolitikájának érvényesülése és a ve­zetői munka színvonala területünkön jelentősen differenciált. Növekedett az űj iránti fogékony­ság, a kezdeményezőkészség. Ugyanakkor jelen van az elavult, eredménytelen vezetési stílus. A vezetői állományból hiányzik a fiatalabb korosz­tály, a szükséges cserélődés üteme a társadalmi­gazdasági követelményekhez képest lassú. A ve­zetőváltásban a munkakörváltozás, az egészségi ok, a nyugdíjba vonulás a leggyakoribb. Az in­dokoltnál kisebb mértékű az alkalmatlanság mi­att történt vezetőcsere. A káderképzés és -to­vábbképzés sem kielégítő, néhány vezető távol­tartja magát a szakmai és politikai továbbképzé­sektől. Mindezek szükségessé teszik, hogy: — növekedjen a magasabb felkészültségű, inno­vatív, a tehetséges és vállalkozó szellemű fia­tal vezetők száma, — a vezetői munka értékelésénél az eredmé­nyesség, az intézkedőkészség, és -képesség, a vezető iránti bizalom szempontjai kapjanak elsődlegességet, — tovább kell folytatni a káderhatáskörök de­centralizálását, minden vezetőt abban a kol­lektívában értékeljenek, ahol a tevékenységét kifejti, — szigorúbban meg kell követelni az erkölcsi normák megtartását, a közélet tisztaságának védelmét, — a párton belüli káderkérdéseknél is szélesebb demokratikus formákat kell alkalmazni, — a pártszervezetek vezetői művelt, képzett, te­kintélyes szakemberek legyenek, akik a párt politikáját agitatív módon képviselik és kör­nyezetüket — köztük kiemelten az ifjúságot — megnyerik, mozgósítani tudják, — pártbizottságunk rendszeresen juttassa el ta­pasztalatait az illetékes szervekhez és követ­kezetesebben kérje számon a megérett káder­ügyek gyors rendezését, — korszerűsítésre szorul a káderképzés és -to­vábbképzés rendszere, a pártszervek igényel­jék a vezetőktől a rendszeres önképzést. a) A pártbizottságok titkárainak 1988. évben végrehajtott tisztújítása után elő kell készíteni a pártalapszervezeti titkárok körében az ösz- szetétel javítását, a pártmunkában megfáradt vagy más okok miatt alkalmatlanná vált titká­rok cseréje folyamatosan indokolt. Mivel — megítélésünk szerint — a fenti körhöz tartozó részarány sajnos elég magas — a pártbizottság kezdeményezzen az érintett pártalapszerve- zeteknél, kérje a párttagokat, mérlegeljék a személyi feltételek javításának módját. Határidő: folyamatos, illetve 1989. december. Felelős: PTO-s titkár. b) Ajánljuk az irányított pártbizottságoknak, alapszervezeteknek, hogy tekintsék át a ha­táskörükbe tartozó káderek tevékenységét és szorgalmazzák az illetékes irányító, kinevező szervek vagy a választók felé a megújulás fel­tételének biztosítását, javítását. Határidő: 1989. december. Felelős: pártszervek titkárai. 5. A pártalapszervezetekmunkájában — részben az irányítási gondok miatt — sok az érdektelen tag­gyűlés, a formális napirend, a passzív, közömbös részvétel. Néhány alapszervezetnél a nagy tag­létszám, rossz szervezeti felépítés is akadályozza a politizáló légkör kialakulását. A pártmegbíza­tások névlegessé váltak, elszámolásuk, megújí­tásuk évi egyszeri forma maradt. Lakóterületi alapszervezeteink elöregedtek, taglétszámuk helyenként néhány főre csökkent. Községekben gyakran gond, hogy nincs kellően összehangolva a különböző szervek munkája, előfordul a tanácsok életébe való túlzott beavat­kozás, más esetekben pedig a pártszevezet nem foglalkozik érdemben a különböző szervek tevé­kenységével. — Á pártmunka megújulásához elengedhetetle­nül fontos az alapszervezeti munka megújítá­sa, hatékonyságának növelése, az új felada­tokra való alkalmassá tétele. — Javítani kell a munkatervezést. Meg kell szün­tetni a formalitásokat. A pártfórumok többet foglalkozzanak a napi politikai események­hez igazodó, a párttagságot érintő helyi kér­désekkel. — Korszerűsíteni kell a pártmegbízatásokat, nö­velni az eseti, rövid időszakra szóló megbíza­tások arányát, javítani az ellenőrzés folyama­tosságát és következetességét. — Arányosabban szükséges elosztani a párt erő­it. A közélet megélénkülése, a helyi folyama­tok érdemi befolyásolása indokolttá teszi, hogy erősödjenek a lakóterületi, körzeti párt- szervezetek. Ezt a folyamatot párttagok irá­nyításával is elő kell segíteni, (pl.: tanácsta­gok átirányítása a képviselt körzet alapszer­vezetébe) A városi pártbizottság testületi tagokból és pár­talapszervezetek képviselőiből álló munkacso­portok közreműködésével: a) Elemezze az alapszervezetek 1988. évi ter­vezőmunkáját és tegyen ajánlásokat az indokolt módosításokra (tervezés ideje, tervek időtartama, tartalma, formája). b) Alakítson ki javaslatokat a nagylétszamú (70 főnél nagyobb) közvetlen irányítású alap­szervezetek szervezeti korszerűsítésére, a kis- létszámú alapszervezetek erősítésére, új párt­alapszervezetek létrehozására és szervezetek irányításának korszerűsítésére. c) Elemezze, hogy szervezeteinknél a pártcso­portmunka milyen hatékonyságú és tegyen javaslatot, hogy a sokféle pártmegbízatás (47 féle!) hogyan növelheti a párt cselekvőkész­ségét, aktivitását, és a pártfegyelmet. d) Dolgozza ki a lakóterületi alapszervezetek és az adott területen működő munkahelyi, in­tézményi pártszervezetek együttműködésé­nek formáit, különös tekintettel a helyi tele­püléspolitika alakítására. e) Dolgozza ki egyes párttagok más alapszerve­zetbe irányíthatóságának formáját, feltételeit (munkahelyi alapszervezetből községi, kör­zeti stb.). Határidő: 1989. májustól. Felelős: PTO-s titkár. A területi igény alapján kérjük a felsőbb párt­szerveket, mérlegeljék munkahelyi, lakóterületi nyugdijas-alapszervezetek létrehozását és kör­zeti pártbizottság megalakulásának engedélye­zését. 6. A párt politikájának vállalása ma nehezebb fel­adatot jelent, mint korábban. Csökken a párthoz közelítők száma, kevesebben kérik tagfelvételü­ket. Nem kellően kezdeményező a pártszervek és a párttagok ez irányú tevékenysége. De ta­pasztalható az is, hogy ahol a pártszervezet meg­őrizte vagy növelte tekintélyét, tervszerű előké­szítő munkával tettrekész, felkészült fiatalokat, értelmiségieket sikerül megnyerni a párt számá­ra. — Tagfelvételeknél a legfőbb szempont az alkal­masság legyen, a párt politikáját értő, azt bát­ran vállaló, mellette érvelni tudó emberek ke­rüljenek a pártba. — Az előkészítő munka javításával, tudatosab- bá tételével törekedni kell arra, hogy minden társadalmi réteg, különösen a fiatalok leg­jobbjai alkalmassá váljanak a párttagságra és közelítsenek a párthoz. A pártbizottság minden évben értékelje az elő­készítő és a tagfelvételi munkát, határozza meg éves célkitűzéseit, irányelveit. Határidő: minden év február. Felelős: PTO-s titkár. 7. A pártszervezetek és a vezetők munkáját segí­tő titkári értekezletek jelenlegi rendje egyoldalú­an információ- és feladatkiadásra alkalmas, a tárgyalt napirend nem köti le titkáraink teljes kö­rét. Korszerűsíteni kell tehát a titkári értekezle­tek tartalmát és formáját, a plenáris tanácskozá­sok mellett több rétegtanácskozás, érdemibb és kétoldalú információcsere, párbeszéd lehetősé­gét biztosítva. 8. Sok kritika éri a pártmunka bürokratikus eleme­it. A tervszerű működéshez elengedhetetlen bi­zonyos írásbeliség, de formalizmustól, bürokra­tizmustól mentesebb pártmunka megteremtését szorgalmazzuk. Ehhez: — át kell tekinteni és kezdeményezni kell a szer­vezeti, ügyviteli előírások változtatását, csök­kenteni a bizalmas ügyiratok körét. — alsóbb szervek hatáskörébe kell utalni több, ma városi testületek illetékességébe tartozó szervezeti és személyi kérdést, (pl.: munkás- őrfelvétel). — az indokolt és nélkülözhetetlen adatszolgál­tatás figyelembe vételével alakítsuk át infor­mációs rendszerünket. a) A városi pártbizottság bízzon meg testületi tagokból és párttitkárokból egy munkacso­portot, akik javaslatot tesznek a pártmunka bürokratikus elemeinek csökkentésére. Határidő: 1989. februártól. Felelés: PTO-s titkár. b) A városi pártértekezlet foglaljon állást és kéije a felsőbb szerveket a következő intézke­dések megtételére: — Annak érdekében, hogy a pénzgazdálko­dás a pártmunka érdemibb részévé, politikai töltéssel rendelkező elemévé váljon, indo­kolt, hogy az éves költségvetés készítése a po­litikai munka tervezésével azonos időben tör­ténjen. A bázisszemléletet egy korszerűbb, objektív igényeken alapuló tervezés és önál­lóbb gazdálkodás váltsa fel. — Támogatjuk a lakóterületi pártszervezetek tagságának azt a törekvését, hogy az éves el­látmány keretein belül a tagdíjból gazdálkod­hassanak. — A nem párt által függetlenített politikai státu­szok ügyében az érintett munkahelyek dönt­hessenek. — Javasoljuk a városban lévő — főként művelő­dési — intézmények hovatartozásának felül­vizsgálatát, az irányítás következetes rende­zését, a középiskolák megyei és városi irányí­tásából adódó kettősség felülvizsgálását. 9. A KISZ, a párt ifjúsági politikai szervezete sajá­tos útkeresés időszakát éli. A politikai rendszer­ben elfoglalt helyének, szerepének újrafogalma­zására jelenleg széles körű társadalmi vita van folyamatban. Az útkeresés sok helyen a párt­szervek és párttisztségviselők bekapcsolódása nélkül folyik. Több pártszervezetünk a megértés szándéka nélkül bírál, elítél: magára hagyva az ifjúságot. A városi pártbizottság és pártszerveze­teink nem mondhatnak le arról, hogy befolyással legyenek a fiatalokra. Kiemelt feladatunknak te­kintjük, hogy jobban megismerjük a fiatalok helyzetét és együttgondolkodjunk a tennivalók kimunkálásában a dolgozó ifjúsággal, a középis­kolai tanulókkal és a tanárképző főiskola hallga­tóival. — Az ifjúságot érintő kérdések párttestületi megvitatása előtt vitára kell bocsátani a terve­(Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents