Népújság, 1988. október (39. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-03 / 236. szám

NÉPÚJSÁG, 1988. október 3., hétfő' GAZDASÁG — TÁRSADALOM 3. Az apci Qualitál teljesítette VII. ötéves tervét A feketepiac nem veszélyeztetheti az eredményeket A Metalloglobus apci Qualitál Könnyűfémöntödéje teljesítette VII. ötéves tervét. A puszta tény mögött komoly tartalom húzó­dik, ám az eredmények mellett gondokról is szó esett, amikor el­látogattunk a gyárba. Vajda Pál műszaki igazgató beszélgetésünkkor előbb olyan számadatokat említ, amelyeket nem érdektelen megjegyezni: — Tulajdonképpen két és fél éves időtartamra kell gondol­nunk. Az értékesítési tervünket 1986-ban közel négymilliárd fo­rintban határoztuk meg, s ezt az idén június 30-án 4,2 milliárdra teljesítettük. A tervezett 257 millió forint nyereséggel szem­ben 263 milliót értünk el, 2,3 százalékkal magasabbat. Ebben az eredményben már benne fog­laltatik az 1988-as új szabályo­zók hatása is. — Megmagyarázná mennyi­ben? — Erre az évre módosítanunk kellett a tervünket: akitűzött 107 milliós eredményt 42 millióra csökkentettük. Mint minden vál­lalatnál, nálunk is „szűkebbre kellett húzni a nadrágszíjat”. — Pusztán az új szabályozók miatt vagy más körülmény is be­folyásolta e döntést? — Nézze, változott a piaci helyzet. Az előző tervidőszak­ban az alumíniumforgalmazás egycsatornás volt, kötött pályán történt. A Metalloglobustól és a MÉH Tröszttől kapjuk az alap­anyagot. Az új piacpolitika a li­beralizálásra törekszik, arra, hogy a belső kötöttségeket fel­oldja. Magyarul, bármely gazda­sági egység, szövetkezet, s több, mint kétezer magánkereskedő begyűjtheti, eladhatja az alap­anyagot. — Ez nem azt jelenti, hogy önöknek könnyebb megoldani, az alumíniumellátást? — Kialakult egyfajta verseny, amit mi szívesen vállalunk. A probléma csak ott van, hogy ere­detileg a termékek nem szabadá­rasak, a hulladéknak, a tömböt­vözeteknek is kötött az ára. Most azonban nagyon sokan akarnak alumíniumot venni, azt feldol­gozni — bármilyen gazdaságta­lan módszerrel is — és továbbfor­galmazni. Ez azt eredményezte, hogy aki többet akar vásárolni, többet is fizet érte. A nyomásos öntödében automatikusan történik a fémadagolás Az INTÁL forgácselőkészítő berendezés tavaly kezdte meg a munkát — Vagyis kialakult e területen a feketepiac . . . — Meglehetősen felemás a je­lenlegi állapot. A szabadabb piac bizonytalanságot szült, az anya­gok kötött ára helyett mindin­kább a szabadpiaci ár érvénye­sül. A Qualitál Könnyűfémöntö­dének érhető módon ez nem je­lent előnyt. A Magyar Alumíni­um Tröszttől sokkallta kevesebb fémet kapnak. Míg a korábbi években 8—9 ezer tonnához is hozzájutottak, addig az idén mindössze 720 tonnára kaptak ígéretet. Az elmúlt években a MÉH Tröszt 10—12 ezer tonna hulladékot juttatott nekik, tavaly azonban a 10 ezer tonnás szerző­dés ellenére csak hétezret adott. — Mit tehetnek ebben a hely­zetben ? — Célunk csak az lehet, hogy megtervezzük az alapanyag gaz­daságos feldolgozását — mondja Vajda Pál —. A formaöntvénye­ket. az öntészeti tömböket maga­nám, számunkra kedvező a piaci áremelkedés. Hangsúlyozom: nekünk mindenképpen érde­künk, hogy verseny legyen — ma már enélkül elképzelhetetlen a hatékony termelés —, csak az lenne a fontos, hogy egyenlő fel­tételek mellett . . . — Hová jutnak el termékeik? — A tengerentúlra, például Japánba tömböntvényeket szál­lítunk, a formaöntvényeink pe­dig megtalálhatók ma már az NSZK-ban, Angliában, Ausztri­ában és Hollandiában. A szocia­lista exportot visszaszorítottuk. Mindössze 12 millió forint az ér­téke. Az alacsony ár miatt nem érdeküpk itt piacot keresni, tu­lajdonképpen az NDK-nak is mintegy „szívességből” gyártjuk a formaöntvényeket. Belföldön a Metalloglobuson keresztül for­galmazzuk termékeinket, több száz partnerünk van, jórészt ön­tödék, acélművek ... A két legnagyobb megrendelőnk a Rá­ba és a Szerszámipari Művek. A nagy igénybevételnek kitett öntvényeket a röntgenlaborban szelektálják sabb szinten kell előállítanunk, vagyis az adott anyagból na­gyobb értékű terméket gyárta­nunk. — A világpiaci helyzet is egy­fajta kényszerítő erő? — Mindenképpen, bár e téren nem panaszkodhatunk. Tőkés exportra a tervidőszakban 666 millió forintot terveztünk, ezzel szemben a valós értékünk 1,071 milliárd lett. Úgy is fogalmazhat­— Az a tény, hogy nehezebben jutnak alapanyaghoz, nem hát­ráltatja a munkaellátást? — A formaöntödénket e kö­rülmény nem érinti, viszont a tömbkészítő üzemünkben gon­dot okoz. Májusban, júniusban például csak 50 százalékos kapa­citással dolgozott, a munkások egyharmadát más területre kel­lett irányítani. Ellentétben a ne­hézfémöntödékkel, nekünk nin­csenek olyan problémáink, hogy kevés a szakmunkás. Saját tech­nikusképzésünk is van. Az vi­szont feladatunk, hogy a fémhez, az anyaghoz, a géphez értő em­bereink számát növeljük. Hiszen nagy erővel láttunk hozzá az au­tomatizáláshoz: a forgácspörkö­lő csarnokunk után megvalósí­tottuk az INTÁL forgácselőké­szítő berendezést. Figyelembe vettük a környezetkímélő szem­pontokat is, porleválasztókkal láttuk el. A beruházás több mint 20 millió forintba került. Az apci Qualitálban már a jö­vőre gondolnak. Céljuk, hogy növeljék a tőkés exportot, s an­nak érdekében, hogy úrrá legye­nek az ellentmondásos piaci helyzeten, olyan gyártmány- és gyártásfejlesztésre készülnek,' amellyel magasabb értékű ter­méket állíthatnak elő, s amit meg is fizetnek. Az új termékekre is van igény: például a hordozó­gyűrűs dugattyút saját fejleszté­süknek tudhatják, s hogy ez mennyire hasznos, annak bizo­nyítására elég annyi: a Rába ed­dig ezt importálta. A gyár pró­bálkozott tőkés vegyes vállalat létrehozásával, ám a külföldi partner visszalépése miatt nem sikerült. Maradt tehát a görön­gyösebb út: a vállalat átszervezé­se, a saját fejlesztésű termékek előállítása. Minden bizonnyal okosan gondolkodtak: felismerték, hogy a termelési és fejlesztési folya­matot nem szabad elválasztani egymástól, így jobban kialakul az innovációs lánc. Bíznak abban, hogy a közeljövőben mindennek meg is születik az eredménye. (Fotó: Perl Márton) Mikes Márta . . . gondos kezek óvják a múlt értékeit Öt napon át lesz vendégünk az olasz város fjAz ősi Arezzo a jövőbe tekint” Az ősi Arezzőban . . . Sportbarátkozással indult az a kapcsolat, melynek eredménye­ként júniusban (ahogy lapunk is részletesen beszámolt róla), Eger bemutatkozott az olaszor­szági Arezzo városában. Nos, stílszerűen szólva eljött a vissza­vágó ideje: októberben a toszká- naiak jönnek megyeszékhe­lyünkre, hogy kiállításokkal, va­csoraestekkel, gazdasági tárgya­lásokkal bizonyítsák a tételt, me­lyet az ötödikétől kilencedikéig tartó rendezvénysorozat szlo­genjéül választottak: Az ősi Arezzo a jövőbe tekint. A megál­lapítás első felének igazságához nem férhet kétség, hiszen a tele­pülés már az ókorban is jelentős etruszk központ volt, második feléről pedig magunk is megbi­zonyosodhatunk a különféle programokon. Ezekről a megyei tanács kereskedelmi osztályve­zető-helyettesének, Hab is Lász­lónak tájékoztatása alapján adunk most részletes áttekintést, hogy ki-ki kedve és érdeklődése szerint válogathasson a lehetősé­gek között. Az ünnepélyes megnyitót az Ifjúsági Ház aulájában tartják ötödikén délelőtt 11 órakor, melyre az arezzói delegáció tag­jain kívül többek között Olaszor­szág budapesti nagykövetét is várják. Ez az intézmény még to­vábbi programoknak is helyet ad. A földszinti nagyteremben rendezik a termékbemutatót, melyen az arezzói ipar jellegzetes gyártmányaiból azokat vehetjük szemügyre, melyek a mi pénztár­cánkkal is elérhetőek lennének, ha kereskedelmi forgalomba ke­rülnének. Konfekció-és kötöttá­rukat, cipőket, bőrdíszműves és kozmetikai termékeket, kerámi­át, műszaki cikkeket és mező- gazdasági felszereléseket. Nem hiányozhatnak természetesen az ékszerek sem, hiszen a település az európai aranyművesség egyik jelentős központja. A galériában ezúttal az olasz iparosok állítják ki és árusítják termékeiket: kon­fekcióárukat, kerámiákat, kala­pokat, térítőkét, ajándéktárgya­kat. A közelgő karácsonyra gon­dolva is érdemes lesz itt körül­nézni, válogatni. Október 7-én, ugyancsak az Ifjúsági Házban és a Mágnes Üz­letház A ranypók üzletében a He­ves Megyei Iparcikk Kiskereske­delmi Vállalat divatbemutatót rendez olasz ruhákból, s ugyan­csak az Aranypókban itáliai ke­reskedelmi napokat rendeznek. Ezt az árusítást piackutató céllal is végzik. Igyekeznek felmérni, milyen áruféleségek iránt van kereslet, melyekre lehet alapozni a reális kereskedelmi együttmű­ködést. Szintén az élő gazdasági kap­csolatok megteremtését célozza az október 7-i szakmai nap, me­lyet az arezzói kamarai találkozó folytatásaként szerveztek meg. Ezen olasz és magyar kamarai tagvállalatok, a Kereskedelmi Minisztérium és a külkereske­delmi cégek képviselői tárgyal­nak majd az együttműködés le­hetőségeiről és módjairól. A ren­dezők ezt tartják az egyik legfon­tosabb programnak, hiszen itt dől el, milyen keretek között fej­lődhet a közös munka. Terítékre kerülnek itt az idegenforgalom kérdései is, melynek fejlesztésé­ben mindkét fél érdekelt. Elő­őrsként 110 középiskolásból álló turistacsoport tartózkodott szeptemberben Egerben és Szil­vásváradon, véleményük, be­nyomásaik is befolyásolhatják a további együttműködést. Említ­sük meg itt, hogy e mostani ren­dezvénysorozat is jelentős bevé­tellel jár, hiszen az olasz delegá­ció tagjai turistaként érkeznek és számos idegenforgalmi szolgál­tatást vesznek igénybe. Az ismerkedésből nem marad ki természetesen a legendás olasz konyha sem, melyet oly sokan kedvelnek szerte a vilá­gon. Virgilio Dragoni úr, aki a ma­gyar vacsoraestek egyik házigaz­dája volt, viszontlátogatást tesz személyzetével Egerben, ahol az egri Vörös Rák étteremben ren­dezi be „főhadiszállását”. Öt es­tén át várja itt vacsoraidőben jel­legzetes itáliai és toszkan ételekkel a vendégeket, míg a sörözőben pizzabár működik majd, ahol szintén eredeti alapanyagokból és receptekből dolgoznak az olasz szakácsok. A kulturális és sportrendezvé­nyek is színesítik a bemutatko­zást. A Gárdonyi Géza Színház előcsarnokában ötödikén dél­után 5 órakor nyitják meg az Arezzót bemutató fotó- és pla­kátkiállítást. Városképeket, Pie­ro della Francesca világhírű fres­kóinak reprodukcióit, régi mes­terségek dokumentációit láthat­juk itt többek között. Folklórcso­port is érkezik a delegációval, mely 5-én és 9-én délelőtt fél li­kőr a Dobó téren lép fel, 6-án Horton, 8-án Hevesen ad ízelítőt a toszkán táncokból. Eger filmszínházai is a kap­csolatépítés szolgálatába állnak. A Vörös Csillagban 5-én a neves rendező, Pasolini két rövidfilm­jét vetítik, míg a Prizmában tíz napon át adnak keresztmetszetet életművéből, olyan alkotásait is lepergetve, melyeket eddig nem mutattak be Magyarországon. A Bródy mozi az olasz filmművé­szet másik legendás alakjának, Federico Fellininek műveiből ad válogatást. Az Arezzóban rendezett ifjú­sági úszóviadal szép egri sikere­ket hozott a nyáron. Most a sport­uszodában rendezik a visszavá­gót 8-án, 10 órai kezdettel, mely­re gyöngyösi sportolókat is meg­hívtak. Hogy ki nyer? A közön­ség bizonyosan. S reméljük, el­mondható ez az egész nem kevés szervezőmunkával létrehozott programsorozatról, melynek si­keréért az olasz és a magyar part­nerek egyaránt elszántan dol­goznak. Koncz János Virgilio Drago­ni úr és személyze­te főzi majd az olasz étkeket a Vörös Rák étte­remben

Next

/
Thumbnails
Contents