Népújság, 1988. október (39. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-18 / 249. szám
NÉPÚJSÁG, 1988. október 18., kedd KALEIDOSZKÓP Készül a magyar néprajzi atlasz A „láthatatlan” Különös kiadvány vonja magára a figyelmet a könyvesboltok kirakataiban: három tasakból áll, és összesen 220 térképlapot rejt magában. A Magyar Néprajzi Atlasz ez, s megjelenésének azok is örülnek, akik hosszú évek munkájának eredményeként elkészítették, és azok is, akik most mint érdekelt szakemberek, érdeklődő olvasók kedvükre böngészgethetik. Hogy valóban mekkora vállalkozás ez az atlasz, azt mi sem jellemzi jobban, minthogy a burgenlandi Alsóőrtől egészen a moldvai Ploszku- cénig járt faluról falura, házról házra az a százötven kutató, aki 418 településen rögzítette: itt így meg így arattak, amott meg úgy fejték, raktározták, dolgozták fel a tehéntejet. S ugyanígy mindazt a temérdek ismeretanyagot, amelyet most, az utolsó történelmi pillanatban lehet és kell megmenteni. Legelőbb a svájciak, utánuk az osztrákok és a németek döbbentek rá, hogy a hagyományos műveltség tárgyi világa és szokásrendszere megérdemli — sőt megköveteli —, hogy papírra kerüljön, s ily módon az utókorra átöröklődjön. Ez a három nemzet immár be is fejezte a maga atlaszának a készítését. A lengyelek most dolgoznak javában ezen a kiadványon, és a csehszlovákok szintén ezekben az években szeretnék befejezni a térképlapok megrajzolását. (A jugoszlávok egyelőre a gyűjtés végén tartanak; úgy tudni, hogy Ukrajnában is, Romániában is tervezik-szervezik az atlaszkészítést.) Hogy mi minden olvasható le arról az immár nálunk is kapható 220 térképlapról? Nos, abban a három tasakban olyan lapok sorakoznak, amelyek egyrészt az úgynevezett alaptérképet mutatják a folyók, határok halványan nyomott vonalaival, másrészt pedig a jelek sokasága hinti be őket. Ez utóbbiak üres és „teli” kockákból, szintén üres és vonalas háromszögekből, azután vo- nalkákból stb. állnak, s azt közlik, hogy kik, hogyan és milyen eszközökkel végeztek el egy-egy mező- gazdasági munkát. A szalma kazalba rakása például mindenfelé nagy nyári feladat volt. A helyi hagyományok szerint voltak akik villával, mások villával és nyárssal, megint mások petrencerúddal, megint mások pedig villával is, nyárssal is, petrencerúddal is kazlaztak. Ugyanígy roppant érdekes, mely vidékeken, hogyan hajtották, biztatták az igavonó állatokat. Morvay Judit néprajzkutató rendszerezte ezt, s kutatásai nyomán kiderült, hogy az Alföldön kevesebb és egységesebb hangzású volt ez a szócso- portozat, míg ellenben Erdélyben és a Dunántúlon gazdagabb, színesebb. A Tisza-Duna közén így mondták az ökörnek, hogy balra: „cseh”, „cselé”, ettől keletre és nyugatra jóval több indító és irányító ige élt: „ha”, „hojsz”, „hikk”, „csá- li”, „hó”. Ezekre a szavakra — s velük együtt még az ilyen rikkantásokra, hogy „hajde”, „hajszi”, „prk”, „prükk” (ez utóbbiak a menet fékezését igyekeztek szolgálni) — talán még emlékeznek azok, akik gyermekségüknek néhány évét vagy hónapját falun töltötték. Az azonban már valóban ritkaság, hogy valaki tudja, hány neve volt hajdan egy erdélyi számadó juhásznak. Mondták pakulárnak, hívták bácsnak, mindemellett bűcs, major és csobán is lehetett. Nyilván az eddig elmondottakból kitetszett, hogy mire és miért vállalkozott ez az atlasz. A Magyar Néprajzi Atlasz lapjainak zöme addig a termeléssel — ezen belül is az állattenyésztéssel, a földműveléssel és a szállítással — foglalkozik. A még megjelenésre váró hat kötet és a 640 térkép ennél is változatosabb lesz, hiszen azokban az öltözködés, a táplálkozás, az építkezés, a szokásrendszer, és még számos témakör is megkapja a maga helyét, jelét. így aztán lassacskán teljessé válik múltunk örökségének ez az atlaszokba sűrített összefoglalása. A. L. Hazai tájakon Az öreg Bakony közepén Szent István királyunk halálának 950. évfordulójára megjelent írásokban több helyütt olvashattunk egyházszervezői tevékenységéről. Ennek keretében számos apátság alapításáról. Ezek egyike, mégpedig az első, az 1018-ban létesített bakonybéli bencés, azaz Szent Benedek-ren- di apátság. Területét királyi birtokából hasította ki az uralkodó a bakonyi rengeteg kellős közepén, a sebes, kristályos Gerence- patak ma is harsogóan zöld völgyében. Azon a tájon, ahol a levert Koppány hívei rejtőzködtek. A király hittérítő szerzetesekre bízta, hogy érjék el: ne pogány sámán mutassa be nevükben az áldozatot a Hadúrnak, hanem a bencés apát úr a keresztények új Istenének. A templomot és a rendházat rövidesen fel is építették. A hagyomány szerint Gellért, a később szentté avatott vértanú püspök a király jelenlétében szentelte föl. Később Gellért lett Ba- konybél apátja, de szívesebben tartózkodott a közeli barlangban, amely előtt három forrás fakadt. Ezek ma is ontják a vizet. A helybéliek Szentkútnak hívják, a térképek Borostyán-kútnak nevezik. E források mellé 1889- ben kápolnát emelt a vallásos buzgalom, ahonnan a barlang fölötti tetőre 24 stációból álló kálvária vezet. Gellért apát félig- meddig remeteségben élvén itt 1030-ig, áldásos irodalmi tevékenységet is folytatott. Közülük egyik műve mai napig fennmaradt. Nem messze e helytől a Kerteskői szurdok feletti Oltárkőn a régi hitüket megtartott magyarok maradékai még jó ideig áldoztak fehér lovat ősi istenüknek, békés egymás mellett élésben a szerzetesekkel. A térítés, nem ment máról holnapra. De lépjünk néhány évszázadot. A török Bakonybéli is a földdel tette egyenlővé. Csak az maradt meg köveiből, ami a felszín alatt rejtőzött. Az oszmán seregek kiűzése után a bencések visszakapták területüket, s a romok helyére 1724-ben felépítették rendházukat, majd 1750-1782 között templomukat. Ugyanekkor a felvidékről, a nyugati országrészről és német területről telepeseket költöztettek az elhagyott jobbágytelkekre. Bakonybél újból élni kezdett, a templom egyre csinosodott. Oltárképeit a barokk kor egyik jeles művésze, Dorfmeister István, továbbá egy pápai (Polinger Ignác) és egy győri (Stern János) művész festette. Van még egy szép Rubens- másolat is itt. A rendház mögött — amely ma szociális otthon — nagy kiterjedésű arborétumot létesítettek a bencések. Benne 1834-ből származó lucfenyő, vörösfenyő, koraijuhar és vadgesztenye található. Különlegesen értékes a Bakony legidősebb somfái között számon tartott, 300 évesre becsült két fája. Csakhogy a hajdani, parknak szánt arborétum 1950 óta nélkülöz minden gondozást, siralmas állapotban van. Szökőkútja, medencéi omladoznak, mindent ellep a gyom, térdig érő dudvában gázol a látogató, ha egyáltalán betéved — bejut? — oda. A Bakonybélbe telepített családok hamar magukra leltek. S mesterei lettek a fában bővelkedő vidéken a faragásnak. Mégpedig a szerszámkészítő-szerszámfara- gó szakmának. Munkáik a második világháború végéig nemcsak e hazában, hanem a Balkánon is keresettek voltak. Keréktalpat, járomfát, favillát, gereblyét, falapátot készítettek. Minderről képet alkothat magának az, aki felkeresi a tájházat vagy szabadtéri néprajzi múzeumnak is nevezett, nem is oly régen még a Hasprai család által lakott, gyönyörűen rendbehozott tornácos lakóházat, és a hozzá tartozó gazdasági épületeket. A középparaszti Hasprai család több mint kétszáz esztendőn át ugyanezen a portán lakott, ugyanazt a földet művelte. Az 1736-os összeírásban szereplő 36 családfő között már ott van Hasprai Fülöp és még sok más, ma is Bakonybélben élő család neve. Bakonybél eszményi kirándulóhely, a szerteágazó turistautak mentén megszámlálhatatlan forrás teszi kellemessé a túrát. A fenyőkkel övezett SZOT-üdülőn kívül több panzió igyekszik fellendíteni az idegenforgalmat, biztosítani a zöldbe menekülő városi ember pihenését és tökéletes kikapcsolódását. Dr. Cs. K. A tájiiá/ és a múzeum homlokzata Képünkön egy korszerű lágy kontaktlencsét láthatunk a szemgolyóra való felhelyezés előtt Mintegy harminc év telt el azóta, hogy a kontaktlencse a szemüveg igazi vetélytársaként megjelent. A kontaktlencsék korszaka előtt a szem különböző látási hibáinak korrigálására szolgáló üvegek használata eleve kizárt sok embert bizonyos foglalkozásokból. A legutóbbi idők „láthatatlan szemüvegei” viszont már nemcsak a speciális foglalkozást űzők vagy a különleges látási zavarokban szenvedők számára teszik lehetővé a kontaktlencse használatát, hanem egyszerűen kozmetikai vagy kényelmi okokból is használhatók. A szemhéj és a szemgolyó elülső domborulatán, a szaruhártyán elhelyezkedő kontaktlencsék nemcsak a rövidlátás vagy egyéb szemrendellenesség esetén teremtenek a szemüveggel egyenértékű, tiszta látást, hanem — mivel oldalra tekintéskor követik a szemgolyó mozgását — oldalra nézéskor is jobb a látás kontaktlencsével, mint a közönséges szemüveggel. Minden jel arra mutatott, hogy a napf pórusú műanyagból készült, lágy kontaktlencse ideális „láthatatlan szemüveg” lesz, s akár hosszú időn át is a szemen tartható, mígnem kiderült, hogy károsodást is okozhat, mivel az anyagszerkezet, mely valóban lehetővé teszi a szem jobb „szellőzését”, egyben kitűnő táptalajt is jelent a baktériumoknak. A lencse felhelyezésének, kivételének, tisztításának és fertőtlenítésének „szertartásától” tehát még ma sem lehet eltekinteni. A jövő pedig egyértelműen a még ezután kifejlesztendő eldobható lencséké, amelyek különösebb szakértelem nélkül felhelyezhetők, egy hétig folyamatosan viselhetők, majd a szemétbe eldobhatok lesznek. Izmok és sportágak Vannak emberek, akik könnyedén szakadnak el a talajtól, és ugranak át olyan magasságokat és távolságokat, amilyen teljesítményre mások képtelenek. De található más különbség is. A hosszútávfutó olyan időtartam alatt futja le a 10 000 métert, amely edzetlen ember számára csupán pár száz méter lefutását tenné lehetővé, de a jól edzett vágtafutó sem bírná sokáig a versenyt. Ugyanígy a hosszútávfutó is csak a hátát látná a vágtázónak, ha maximális gyorsasággal kellene száz métert lefutnia. Ezeknek a különbségeknek az okát végeredményben az izmokban találjuk meg. Az izmok mechanikai, biokémiai, mikroszkopikus sajátságainak vizsgálata századunk elejétől folyik. A hatvanas évek végére egészen molekuláris szintig felfedezték az izomműködés törvényszerűségeit. Az izom vizsgálata többnyire az élő állat szervezetéből kipreparált izmon történik. A sporttal foglalkozó kutatókat és edzőket pedig az foglalkoztatja, hogy az edzés során milyen irányú változások következnek be az emberi izom szerkezetében. Az izomból való mintavétel újabban egy 4 milliméter vastag tűvel történik, leggyakrabban a térdfeszítőizomból, a lábikraizomból, a deltaizomból vagy a háromfejű karizomból. A. kapott izomdarabka rizsszem nagyságú. Ennek egy részéből fagyasztás után metszeteket készítenek, és a szövetet vegyi elemzésnek vetik alá. így lehet elkülöníteni a különböző sejttípusokat, megállapítani a rostok vastagságát, a rostok százalékos arányát, a rostok számát és a hajszálerekkel való ellátottság mértékét. Egy-egy keresztmetszetben 200-500 rostot lehet megszámolni, s ebből majdnem biztosra lehet meghatározni a rostarányokat. A biológusokat és orvosokat a sportteljesítmény szempontjából az érdekli, hogy az izomműködésben részt vevő harántcsíkolt izmok rostjai milyen természetűek. Kiderült ugyanis, hogy e rostok különféle tu- lajdonságúak, és e különbözőség kihat áz erőkifejtés módjára és mértékére. Az izomrostnak ilyen szempontból két fő típusa van, az úgynevezett gyors- és lassúrost. A lassú rángású izomrostok összehúzódási ideje hosszabb, mint a gyorsrostoké, viszont hosszabb ideig képesek munkavégzésre. Az utóbbi évtizedben kiterjedt vizsgálatok folytak a különböző sporttevékenységet folytatók izomtípusának meghatározására. Két szélsőséges csoportot lehetett jól elkülöníteni. Az emberi izmok többségében gyors- és lassúrost egyaránt van. A hosszútávfutóknak azonban zömében lassú-, míg a vágtázóknak jobbára gyorsrostjaik vannak. A többi sportág képviselői az átlagokat tekintve a két szélsőséges csoport között foglalnak helyet. A rostszerkezet ismerete útmutatást ad a különböző edzésmódok megválasztásához. A magasugrók versenyeredménye és gyorsrostjaik százalékaránya között csak minimális összefüggés mutatható ki. De ha ismerjük a magasugrók térdfeszítőjének rostszerkezetét, akkor módunk van arra, hogy az edzések differenciálásával egyforma mértékben növelhessük a magasugró eredményét, bármely rosttípusnak a túlsúlyával rendelkezik is a sportoló. H eti umor ét elején A közlekedési rendőr megállít egy autót, amelyben fiatal pár ül: — Nincs rendben a reflektorja. — A reflektorom? Engedje meg, hogy nevessek. A reflektorom már két hónapja nem ég. — Mutassa, kérem, a jogosítványát! — A jogosítványomat? Nekem olyan nincs. Ekkor közbeszól a hölgy: — Ugyan, hagyja már szegényt békén! Nem látja, hogy be van rúgva? Egy írótól megkérdezik, melyik három könyvet tartja a legjobbnak. — Miért hármat? — csodálkozik .— Hiszen már öt könyvem jelent meg! — A legjobb repülőgépen utazni: képzelje csak el, az ember Londonban reggelizik, New Yorkban ebédel és Tokióban vacsorázik... — Igen, és közben a csomagját Buenos Airesbe szállítják! * — Ez milyen idő: én vásárolok, te vásárolsz, ő vásárol? — kérdezi a tanár a nyelvtanórán. — Szombat délután — mondja a tanuló. * — Én 400 méterről lövök a nyálra! — Ilyen távolságból nem találhatod el! — Azt nem mondtam, hogy eltalálom, csak azt, hogy rálövök! ÁLLÁSAJÁNLATAI GYÖNGYÖS VÁROSI TANÁCS pályázatot hirdet pénzügyi, terv- és munkaügyi osztályvezetői állás betöltésére. A munkakör 1989. január 1-jétől tölthető be határozatlan időre. Alkalmazási feltétel: közgazdaságtudományi egyetem, számviteli főiskolai végzettség, büntetlen előélet. Bérezés: megegyezés szerint. A pályázatot — részletes önéletrajzzal — Gyöngyös Városi Tanács elnökéhez (Fő tér 13.) kell eljuttatni november 15-ig. ' AGRIA BÚTORGYÁR Eger, Kistályai út 6. Felvételt hirdet varrónő, géplakatos és fűtő szakmunkások részére, valamint felületkezelő és udvarosi munkakörökben. FINOMSZERELVÉNYGYÁR Eger Álláslehetőséget kínál fiatalkorú lánynak küldönc munkakörbe, valamint középfokú végzettségű vegyész részére. MÁTRA ÉLVEGY Eger, Lenin út 198. Egri raktárháza felvesz targoncavezetőt, továbbá egri és kerecsendi (Al- bertmajor) raktárába áruösszeállítókat alkalmaz. MÁTRAVIDÉKI ÉPÍTŐ ÉS SZAKIPARI SZÖVETKEZET Gyöngyös, Battyhány tér 21. Felvételt hirdet lakatos szakmunkások, valamint betanított munkások részére. HEVES MEGYEI RUHÁZATI IPARI VÁLLALAT Gyöngyös, Bornemissza út 1. Szakképesítéssel rendelkező szalagvarrónőt és gyakorlattal rendelkező bedolgozó varrónőket keres felvételre. MAGYAR NÉPHADSEREG TEXTILTISZTÍTÓ ÉS JAVÍTÓ ÜZEME Gyöngyös, Ipar u. 1. Mosómestert és mosodai szakmunkást alkalmaz. FIGYELEM! A lakossági igény bejelentések alapján irodánknál az alábbi humán szolgáltatások vehetők igénybe: — korrepetálás — logopédia — gyermekfelügyelet — úszásoktatás — nyelvoktatás — gyógytorna — beteggondozás — ház körüli munkák. A lakossági igénybejelentés az irodánál (Eger, Klapka u. 9.) személyesen történhet, hétfőtől péntekig 9—13 óráig.
