Népújság, 1988. október (39. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-18 / 249. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIX. évfolyam, 249. szám ÁRA: 1988. október 18., kedd 1,80 FORINT Ellent­mondások Csoda dolgokat hall ám az ember! Például, hogy hogyan lehet tízezer forintnyi tőkével, egy hagyaték megvásárlásá­val megkeresni egy gépkocsi­ra valót. Meg hogy némi rafi­nériával egy határral arrébb hogyan szerezhető be néhány csomag kávéért egy fürdőszo­bára elegendő burkolóanyag. S akkor nem szóltunk még a videoügyletekről, a nyugati kocsik beszerzésének furfan­gos módozatairól, lakásszer­ző akciókról. A szájról szájra bizalmasan teijedő trükkök sora végelát­hatatlan. Az is igaz, nem elég az eljárást, a módszert elta­nulni, kell némi csízió, ráter­mettség a végrehajtásukhoz. És sokan, egyre többen meg­csinálják. Azért is, mert rá vannak kényszerülve. Mert építőanyag-hiány, mert gép­kocsihiány, mert lakáshiány van. S mert hatalmas a szaka­dék az árak és bérek között. Az ember, ha ilyesmikről hall, előbb csodálkozik. Majd ítéletében zavart lesz. Irigyel­je vagy elítélje őket? Hiszen az esetek egy részében nem tesznek törvénybe ütközőt, csupán kihasználják a joghé­zagokat. Aztán persze olya­nok is vannak közöttük, akik­nek tettük ha kitudódna, bi­zonyára megbüntetnék őket. Már jelenlegi jogalkotásunk szerint. Ám manapság, ami­kor minden képlékeny és vál­tozó, az is megeshet, hogy a közvélemény egyszerűen csak új típusú, ügyes vállalko­zónak titulálná egynémelyi- küket. Persze, azért vannak szem­pontok, amelyek segíthetik megítélésünket. Például, hogy az említettek csupán sa­ját mozgékonyságukat, intel­ligenciájukat mozgósítják-e csupán, vagy netán hivatali hatalmukkal, társadalmi po­zíciójukkal is visszaélnek. Vagy jogtalanul megkárosíta­nak embereket, közössége­ket. Ez persze hogy valameny- nyiünket irritál. Ám mi van azokkal, kik sem ezzel, sem azzal nem vádolhatok? Csu­pán saját vagyonukat gyara­pítják. Ügyeskednek. Sokan közülük ügyesek is. Ez utóbbiaknak teret kelle­ne adnunk, minél nagyobbat. Lehetőségeket, jogi garanciá­kat, hogy képességeiket ki­bontakoztathassák, s hogy ne csak a maguk, de embertársa­ik javára is munkálkodjanak. Az előbbbiekkel mit te­gyünk? Nem hiszem, hogy pusztán adminisztratív eszkö­zökkel, karhatalommal min­den esetben hatni tudunk el­lenük. Gazdasági életünk működési zavarainak szülöt­tei. Mindaddig, míg hiánycik­kek lesznek, mindaddig, míg a bérek nem tükrözik a valódi teljesítményt, mindaddig, míg egészséges piac nem jön létre, ügyeskedők lesznek, sőt egyre sokasodnak. S mi vagy bosszankodunk miattuk, vagy megpróbáljuk követni, utánozni őket, vagy egyszerű­en csak irigykedünk. Nagy kár, hogy ez így van manapság. Sőt káros... Jámbor Ildikó A reálértelmiség szerepe a kibontakozásban Megkezdődtek az őszi műszaki-közgazdasági hetek Előadást tartott Pulai Miklós, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese Több mint két évtizedes hagyománnyal rendelkezik már a MTESZ Heves Me­gyei Szervezete által meg­rendezésre kerülő őszi mű­szaki-közgazdasági hetek programsorozata. Évről év­re a legaktuálisabb gazda­sági, gazdaságpolitikai kér­déseket tárják a széles nyil­vánosság elé, olyan elő­adók tolmácsolásában, akiktől első kézből szerez­het értékes, friss informáci­ókat a hallgatóság. Az idei rendezvénysorozat mottója is sok mindent elárul: a reálértelmiség szerepe a ki­bontakozásban. Dr. Domán Lászlónak, a MTESZ Heves Megyei Szerve­zete titkárának rövid köszöntője után e témakör köré csoportosí­totta megnyitóját dr. Kovács Je­nő, a szervezet elnöke. Aztán az előadói pulpitust az egri Techni­ka Háza zsúfolásig megtöltött nagytermében Pulai Miklós, az Országos Tervhivatal elnökhe­lyettese foglalta el. A gazdasági kérdések egyik legnépszerűbb előadója ezúttal nem kevesebbre vállalkozott, mint a stabilizáció és a kibontakozás lehetőségeinek megvilágítására. Mindenekelőtt arról szólt, hogy miként alakulnak az 1988- ra kitűzött gazdasági elképzelé­sek, amelyek elsősorban a külső és belső egyensúly helyreállításá­nak megteremtésére irányultak. Megfogalmazása szerint most, októberben úgy tűnik, hogy főbb célkitűzéseinknek képesek le­szünk megfelelni. Az idei gazda­sági folyamatok hozzávetőlege­sen a tervek szerint alakultak. A gazdasági növekedés 1,5 száza­lék körül lesz, az export növeke­dése várhatóan eléri a 10 százalé­kot. Ezáltal csökken a külföldi fi­zetési mérlegünk hiánya, csak­úgy, mint a költségvetés deficitje. Ugyanakkor csökken a lakosság fogyasztása is. Mindez azt mu­Pulai Miklós előadását tartja tatja, hogy jó az irányvétel, ami a gazdaság megszilárdítása felé ve­zet. Jók az ezért hozott intézke­dések, még ha fájóak is. Kiemelte viszont, hogy az iga­zi minőségi változás a szerkeze­tátalakítás lenne, majd részlete­sen szólt arról, hogy miként is ál­lunk ezen a téren. Elmondta, hogy az export növekedése közel sem hordoz olyan szintű struktú­raváltást, mint amekkora a kül­földi eladásaink mértéke. Nem javult ennek arányában az áruk minősége. Inkább a külkereske­delmi lehetőségeket sikerült ki­használni, s szerepet játszott egyes hagyományos termékünk árának számunkra kedvező ala­kulása is. Elmondása szerint sikerült megfelelni a beruházási célkitű­zéseknek. Ezek szerint a köz­ponti, tanácsi beruházások csök­kentek, a vállalatiak emelkedtek. Ez utóbbiak elsősorban a fejlett ipari országokból behozott, megvásárolt gépeket jelentették elsősorban. Ezen a téren a váltás megtörtént, amit a jövőben is erősíteni kell. A kibontakozás lényeges ele­meként említette, hogy a magyar gazdaság által létrehozott érték­ből még mindig 25 százalékot fordítunk beruházásra. Ezzel az aránnyal még mindig a világ első harmadába tartozunk. Ebből a tényből arra következtetett, hogy 10 év alatt a gazdaság meg­újítható. Felhívta viszont a fi­gyelmet arra, hogy a valódi tarta­lék abban van: mire fordítjuk a beruházásokra felhasznált ösz- szeget. A jövőről szólva hallhattuk, hogy 1989-ben tovább kell javí­tani a fizetési mérleget. Ez első­sorban akkor lehetséges, ha a belföldi felhasználás továbbra is csökken, a szerkezetátalakítás érdekében pedig növekszik a vállalati beruházás. Ez a megol­dás hasonlít az ideihez, még ak­kor is, ha bátrabb és erőteljesebb intézkedések várhatóak. Cél, hogy azok a termelőegységek, amelyeknek pénze van, hozzá­juthassanak a valutához, és min­den engedély nélkül megvásárol­hassák a termeléshez szükséges dolgokat. Elsősorban gépeket, alkatrészeket, könnyűipari kellé­keket, olyan segédanyagokat, mint például a festék. Mindez fel­tehetően gyorsítja az exportot s emeli az árat. A lényeg azonban az, hogy itthon megjelenik az im­portverseny. Mert ami hazánk­ban drága s rossz minőségű, azt nem veszik meg, hanem beszer­zik importból. A magyar ipar így kerül versenybe a fejlett ipari or­szágok termékeivel. A piac jelen­ti az igazi megmérettetést, s itt a gyengék elhullanak. Hangoztatta, hogy a jövő ér­dekében egy kemény fiskális po­litikát kell megvalósítani. Csök­ken a termelői ártámogatás, ak­kor viszont fel kell emelni a fo­gyasztói árat, mert veszteségből nem lehet termelni. A reform új szakaszáról egyetértés van, tar­talmáról vitatkoznak még. Ez az új szakasz pedig nem más, mint a piacgazdálkodás kialakítása tényleges magyar társadalmi vi­szonyok közepette. Mindez sok mindenre kihat: úgy a tulajdon- viszonyokra, mint a szervezeti változásokra. Szükség van a kompromisszumokra, csak le­gyen erőnk azokat maradéktala­nul végrehajtani... Kis Szabó Ervin A nagy létszámú hallgatóság (Fotó: Perl Márton) Grósz Károly fogadta John C. Whitehead-et Grósz Károly, az MSZMP fő­titkára, a Minisztertanács elnö­ke, hétfőn délután hivatalában fogadta John C. Whitehead-et, az Egyesült Államok külügymi­niszterének első helyettesét. A találkozón egyetértőén állapítot­ták meg, hogy a magyar-ameri­kai kapcsolatok kedvezően fej­lődnek. A nemzetközi helyzetről szól­va mindkét részről pozitívan ér­tékelték a szovjet-amerikai vi­szonyban bekövetkezett fejlő­dést, és hangsúlyozták a kelet­nyugati kapcsolatok további ja­vításának fontosságát. Magyar részről rámutattak, hogy a nem­zetközi légkör javulása kedvező feltételeket teremt a magyar­amerikai kapcsolatok további bővítéséhez is. Az amerikai politikust a nap folyamán fogadta Berecz János, az MSZMP KB titkára és Pozs­gay Imre államminiszter, a Politi­kai Bizottság tagja, Szűrös Má­tyás, az MSZMP KB titkára és Medgyessy Péter miniszterelnök­helyettes. A találkozók során a vendég tájékozódott a magyar- országi helyzetről, a gazdasági és politikai reformlépések tapasz­talatairól, illetve a tervekről. A Külügyminisztériumban Várkonyi Péter külügyminiszter folytatott megbeszélést John C. Whitehead-del a magyar-ameri­kai kapcsolatokról, a magyar kormány elnökének az Egyesült Államokban tett látogatása so­rán feltárt együttműködési lehe­tőségek kiaknázásáról, valamint a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. A megbeszélésen részt vett Kovács László külügyminiszter­helyettes és Mark Palmer, az Egyesült Államok budapesti nagykövete. Tapasztalatcsere a megyei pártbizottságon Csuvas delegáció érkezett megyénkbe Eszmecsere a pártbizottságon Tegnap délelőtt a Szovjet Kommunista Párt Csuvas Terü­leti Bizottságának háromtagú küldöttsége egy hétre megyénk­be érkezett. Ä delegáció tagjai, Szemjonov Demjan Filippovics, a Csuvas Területi Bizottság ideo­lógiai titkára, Grigorjeva Nyina Iljinyecsna,a Csuvas Színházi Szövetség elnöke, valamint Piotr Mitrofanov, Csuvasia Miniszter- tanácsának titkára a kora délutá­ni órákban találkozott szűkebb hazánk pártszervezeteinek veze­tőivel. A megyei pártbizottságon megtartott szívélyes légkörű esz­mecserén jelen volt Barta Alajos, az MSZMP Heves Megyei Bi­zottságának első titkára, Kiss Sándor, Juhász Lajos, dr. Aszta­los Miklós, a megyei bizottság titkárai, valamint Németh Lász­ló, az MSZMP Eger Városi Bi­zottságának első titkára. A megbeszélésen először Szemjonov Demjan Filippovics, a delegáció vezetője tájékoztatta a jelenlevőket testvérmegyénk életének időszerű politikai és gazdasági kérdéseiről, a soronlé- vő legfontosabb feladatokról. Elmondta, hogy a peresztrojka és a nyíltság az élet szinte minden területén erőteljesen érezteti ha­tását. Felerősödött a kritikai hang, amelynek következtében a helyi párttestületek képviselői­nek egyre több fórumon kell nyil­vánosan válaszolniuk a felvetődő kérdésekre. Ezt követően Csuva­sia gazdasági eredményeiről kaptak képet a tapasztalatcsere résztvevői. A rövid tájékoztató után Bar­ta Alajos arról szólt, hogy ha­zánkban s a megyén belül is élénk figyelem kíséri a szovjetu­nióbeli változásokat, a gorbacso- vi politika erőfeszítéseit és sike­reit. Ezután a megyénkben zajló eseményekről, a megyei pártbi­zottságban történt személyi vál­tozásokról, a megújuló testület tevékenységéről beszélt. A tegnapi program rövid vá­rosnézéssel folytatódott, majd a Népújság szerkesztőségébe láto­gattak vendégeink, ahol Kaposi Levente főszerkesztő fogadta őket. Az elektronikus szerkesz­tőségi rendszer megtekintése után az egri Ifjúsági Házat keres­ték fel barátaink, ahol az intéz­mény munkájáról tájékozódtak. A mai nap során a csuvas kül­döttség ellátogat a Heves Megyei Múzeumok szervezetéhez, majd a megyei pártbizottság oktatási igazgatóságára, s a 12-es Számú Általános Iskolába. Az est folya­mán pedig megtekintik a Gárdo­nyi Géza Színházban Osztrovsz- kij: Tehetségek és tisztelők című komédiáját. Vendégeink az elektronikus szerkesztőségi rendszert is megtekin­tették (Fotó: Szántó György)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents