Népújság, 1988. szeptember (39. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-12 / 218. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIX. évfolyam, 218. szám ÁRA: 1988. szeptember 12., hétfő 1,80 FORINT Ajándéko­zunk Az emberi segítőkészség megnyilvánulása, az összefo­gás olyan régi múltra tekint vissza, hogy ma már senki sem tudná megmondani, ki volt az első adakozó. Gondol­junk csak arra: nagy elődeink alapítványai hány és hány je­les objektummal gyarapítot­ták, gazdagították társadal­munkat, lendítették előre a fejlődés keretét. Korunkban is számtalan példáját tapasz­talhattuk annak, hogy az em­berek a bajban egy csapásra levetkőzik önzésüket, s közös erővel sietnek a rászoruló se­gítségére. Ugyanígy teszünk akkor is, ha nemes cél érdeké­ben kell áldozatot hozni, s most nemcsak a neves ado­mányozókra gondolok, ha­nem arra a száz meg ezer név­telenre, aki lehetősségéhez mérten pénzével, munkájával hozzájárult egy-egy nagy kö­zös cél megvalósításához. Aztán egyszer csak azt vet­tük észre, nemcsak jószán­tunkból, saját kezdeménye­zésünkből fakadóan adako­zunk, hanem kérést, netán felhívást kapunk erre. De biz­tos vagyok benne, valameny- nyien kapásból tudnánk emlí­teni olyan eseteket, amikor kifejezetten felszólítottak ar­ra, hogy pénzzel járuljunk hozzá ilyen vagy olyan elkép­zelés létrejöttéhez. Nem aka­rom én most a településfej­lesztési hozzájárulást emle­getni, sem bántani — annak ellenére, hogy többségében nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. ' Sokkal inkább azért eme­lek szót, ha már segítünk, ön­zetlenek vagyunk, sok százan, ezren összefogunk, láthassuk is annak eredményét, értel­mét. Főként, mert napjaink­ban nemcsak az egész ország, hanem a családok is nehéz gazdasági helyzetben vannak, a bérből és fizetésből élők anyagi ereje mind csökkenő­ben. Tény, hogy elsősorban a legszükségesebbeket, a meg­élhetéshez elengedhetetlent kell elővarázsolnunk pénztár­cánkból. Ám még így is futja jótékonyságra, hisz szeren­csére az emberek nagy több­sége képes átérezni mások sorsát, képes áldozni is, hogy nemes célok valósuljanak meg. Ám ha azt tapasztaljuk, hogy hiábavaló volt szíves hozzájárulásunk, bizony ért­hető, hogy csalódottakká vá­lunk. Sok-sok példát lehetne említeni, de csak két jellem­zőt emelek ki: gondoljunk csak a nemzeti színházunk körüli huzavonára. Egyre in­kább reményünket veszítjük, hogy valaha is lesz belőle va­lami, s okkal-joggal háborít fel mindenkit az át nem gon­dolt építkezés sikertelensége. S ugyanilyen fájó pont az S.O.S. Gyermekfalu mindany- nyiunk előtt ismert kálváriája, majdhogynem kudarca. Ádakozzunk? A magam részéről mindennek ellenére ennek a híve vagyok. De — anélkül, hogy a vészharangot akarnám megkondítani — vi­gyázzunk! Ha sorra fuccsba megy a jótékonyság, egyszer a csak azt vesszük észre, nem lesz miből, nem lesz kitől vár­ni az adományt. Mikes Márta Aszály miatt alig közepes termés... Az éves karbantartást már elvégezték... Tart a raktár építése Cukorkampány előtt A karbantar­tást egész év­ben folyama­tosan végzik Szeptemberben már időszerű élelmiszer- gazdaságunk egyik fontos termékéről, a cukor­ról, a cukorrépáról szólni. Annál is inkább, mi­vel megyénkben jelentős helyet foglal el a Mát- ravidéki Cukorgyárak. A hatvani és a selypi gyár előkészületeiről, a várható termésről be­szélgettünk Nagy István mezőgazdasági főosz­tályvezetővel és Lichtenstein József műszaki igazgatóhelyettessel. Mindketten panaszkodtak ar­ra, hogy a tavaszi talajelőkészí­téstől kezdődően egészen máig az időjárás nem kedvezett e kul­túrának. A vetést követő sza­kaszban általában hűvös, csapa­dékos volt az idő, emiatt gyökér­fekély és kifagyás következtében a termés egy része elpusztult. Jú­niusban és júliusban általában csapadékszegénység miatt nem fejlődött megfelelően a répa, sőt az aszály már a reményét is fel­számolta annak, hogy magasabb cukortartalmú, illetve hektáron­kénti nagyobb cukorhozammal számoljanak. Nagy István elmondta, hogy a szállítás is okoz nehézségeket, hiszen a hatvani és a selypi gyár­hoz tartozó terület öt megyét - Bács-Kiskunt, Nógrádot, Pestet, Szolnokot és Hevest — érint. S az ország déli részéből megszervez­ni például a fuvarokat nem köny- nyű dolog. Arról nem is beszél­ve, hogy drágább, mintha ezt kö­zelebbről megtehetnék. A legna­gyobb — Szolnok megyei — rész­ről, 6286 hektárról közel 222 ezer tonna cukorrépát várnak. Ezt a sorban Bács-Kiskun megye 134 ezer 600, Heves 61 ezer 500, Nógrád 34 ezer 600, Pest megye 48 ezer 800 tonnával követi. így összesen körülbelül félmillió tonnányi cukorrépára számíta­nak ebben az évben. Ez az előze­tes terveknél csaknem 30 ezer tonnával kevesebb. így a Mátra- vidéki Cukorgyárak répavásár­lásra szorul. Ezt — 25 ezer tonnát - Szerencsről kapják majd. A várható nyersanyag meny- nyiségének figyelembevételével már tárgyaltak a termelőkkel a betakarítás megkezdéséről. Ész­szerű kockázatot kell vállalni an­nak érdekében, hogy minél több cukor kerüljön betakarításra hektáronként. Ez azt jelenti, hogy csak szeptember utolsó har­madában gyűjtik majd be a ter­mést. Előzetes terveik alapján a betakarítás szeptember 19-én kezdődne, a hatvani gyár 24-én, a selypi 26-án indítaná a kam­pányt. A műszaki igazgatóhelyettes­től megtudtuk, hogy a tervek szerint naponta 6 ezer 300 tonna répát dolgozna fel együttesen a két gyár. Ez azt jelenti, hogy mintegy 84 napon át tart majd az üzem: a répa feldolgozása, a cu­kor finomítása, csomagolása. Úgy számolják, hogy minden egyes mázsából 12 — 16 kilog­ramm cukrot nyernek. Összesen mintegy 64 ezer tonna kész ter­mék előállítását tervezik. Mielőtt azonban mindezt el­kezdenék, alapos karbantartásra van szükség. Ezt egész évben fo­lyamatosan végezték, a javítá­sok, különböző^ cserék, egyebek költségei 136,4' millió forintot emésztettek fel. A beütemezett munkák majdnem teljesen befe­jeződtek már,a főpróbát indulás előtt három-négy nappal, szep­tember 19-én és 20-án tartják Hatvanban, 21-én pedig Sely­pen. Mindez nagyon gondos munkát igényel, hiszen a gyártó berendezéseknek az egész fel­dolgozási idény alatt állandóan és hibátlanul kell működniük. Új beruházásokra 63,7 millió forintot költenek az idén. Ebből 47,4 milliót saját erőből terem­tettek elő, 15,1 millió a hitel, és 1,2 millió az állami alapjuttatás. Hatvanban egy 11 ezer tonna kapacitású cukorraktárat építe­nek. Eddig a termék nagy részét bérelt telepeken helyezték el, s ez természetesen költséges volt. Az új létesítménnyel évente 8-9 mil­lió forintot takarítanak majd meg, így az építés költségei 3-4 éven belül megtérülnek. Selypen az ésszerű energiafel­használást szolgáló rendszer el­készítése befejezéséhez közeleg. A második ütemben, az idén erre 21,7 millió forintot költenek. A maradék összegeken kisebb gépeket, berendezéseket, szer­számokat vásárolnak. A mező- gazdasági osztály szintén egy korszerű beruházásba fogott: 3,1 millió forintért a magüzem re­konstrukcióját végzik majd el Selypen. Úgy tűnik, hogy a Mátravidé- ki Cukorgyárakban időben, jóval a kampány megkezdése előtt fel­készültek a következő hetek nagy munkasorozatára. Laboratóriumban vizsgálják a répa cukorfokát (Fotó: Perl Márton) A SZOT főtitkárának látogatása Moszkvában Szeptember 9-én és 10-én lá­togatást tett Moszkvában Nagy Sándor, a SZOT főtitkára. A Szovjet Szakszervezetek Köz­ponti Tanácsa elnökével, Sztye- pan Salajevvel folytatott baráti hangulatú megbeszélésen átte­kintették a magyar és szovjet szakszervezeti kapcsolatokat, megvitatták azok továbbfejlesz­tésének és elmélyítésének kérdé­seit, a nemzetközi szakszervezeti mozgalom néhány problémáját. A megbeszéléseken kölcsönö­sen tájékoztatták egymást szak- szervezeteik tevékenységének időszerű kérdéseiről, a társadal­mi fejlődés jelenlegi szakaszában előttük álló feladatokról. A szakszervezeti munka különbö­ző kérdéseinek megvitatása so­rán figyelmet szenteltek a szak- szervezetek helyének és szerepé­nek, az országaikban lezajló alapvető változások realizálásá­ban, a foglalkoztatás—, bér- és árpolitika alakításában, egyéb problémák megoldásában. A két ország szakszervezeti mozgalmának vezetői kifejezték, hogy növelni kell a szakszerveze­tek szerepét a gazdasági és társa­dalmi folyamatokban, a társada­lom egészének a gazdasági re­form körülményei között zajló megújulásában, a szocialista de­mokrácia kiteljesítésében, a dol­gozók érdekei és jogai védelmé­nek fokozásában. A két szakszervezeti vezető aláírta a magyar és szovjet szak- szervezetek együttműködéséről korábban megkötött megállapo­dást kiegészítő jegyzőkönyvet, amely megfogalmazza az együtt­működés alapvető irányát a je­lenlegi körülmények közepette és a jövőben. A magyar Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkárát fogadta Anatolij Lukjanov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának titkára. Nagy Sándor szombaton visz- szaérkezett Budapestre. (MTI) A Német Gyáriparosok Szövetségének ügyvezető igazgatója ígéri Propaganda a társasági törvénynek az NSZK-ban Beck Tamásnak, a Magyar Gazdasági Kamara elnökének meghívására szeptember 6. és 11. között hazánkban tartózko­dott Siegfried Mann, a Német Gyáriparosok Szövetségének ügyvezető igazgatója. A vendég­gel találkozott és megbeszélése­ket folytatott Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Marjai József miniszterel­nök-helyettes, kereskedelmi mi­niszter, Kemenes Ernő, az Orszá­gos Tervhivatal államtitkára, Szabó Imre ipari minisztériumi államtitkár, Bartha Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank elnöke és Kapolyi László kormánybiztos. A tárgyalásokon Siegfried Mann tájékozódott a reformfolyamat fejlődéséről, a gazdaság helyze­téről, s a Magyar Gazdasági Ka­mara szerepéről. A tárgyaláso­kon szó esett a Német Gyáripa­rosok Szövetségének ágazati szövetségei és a Magyar Gazda­sági Kamara tagozatai közötti együttműködés lehetőségéről. Megállapodás született, hogy a két szervezet a jövőben kölcsö­nösen tájékoztatni fogja egymást tevékenységéről. A Beck Tamással folytatott megbeszélésen szóba került, hogy 1992-ben az EGK egysé­ges piaccá válása új feladatok elé álhtja mindkét ország iparválla­latait. A magyar vállalatok olyan változásokkal fogják szemben találni magukat, amelyekre már most fel kell készülniök. A sza­bályok változásának megismeré­sében számítanak a nyugatné­met partnerek segítségére. A Ka­mara fontos feladatának tekinti, hogy tagvállalatait megfelelően tájékoztassa az EGK-ban bekö­vetkező fejleményekről. Siegfried Mann ígéretet tett arra, hogy hazájában széles kör­ben ismerteti a Magyarországon készülőben lévő társasági tör­vény tartalmát, törekvéseit, és az új jogszabály által kínált üzleti le­hetőségeket. (MTI) Az Állami Egyházügyi Hivatal elnökének izraeli látogatása Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal el­nöke, aki szeptember 4. és 9. kö­zött Zevulun Hammer vallási miniszter meghívására látogatást tett Izraelben, szombaton haza­érkezett. Vendéglátójával eszmecserét folytattak azokról a lehetőségek­ről, amelyekkel izraeli részről hozzájárulhatnak a magyaror­szági zsinagógák, temetők álla­potának felméréséhez, helyreál­lításuk támogatásához, a magyar izraelita felekezet valláskulturá­lis tevékenységéhez és a héber nyelv oktatásához, valamint a felekezet levéltári, könyvtári anyagának a tudományos kut­atómunka céljára történő fel- használásához. Miklós Imre találkozott Izrael állami, politikai és vallási vezető­ivel. Látogatása befejezésekor Zevulun Hammer vallási minisz­terrel közösen sajtókonferenciát tartott. Az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke magyarországi lá­togatásra hívta meg az izraeli val­lási minisztert. (MTI) Debrecenben: testület más módon Újjáválasztották a pártbizottságot Szombaton a késő esti órák­ban a városi pártbizottság meg­választásával fejezte be munká­ját a debreceni városi pártérte­kezlet. A testületet új módon vá­lasztották meg. Korábban — a pártértekezletet előkészítő idő­szakban — a 300-nál nagyobb taglétszámú pártszervezetek ösz- szesen 21 tagot közvetlenül dele­gáltak a pártbizottságba. A to­vábbi tagok megválasztásával kapcsolatban a pártértekezlet most úgy döntött, hogy nem ha­tározzák meg a testület taglétszá­mát; annak mindenki tagja lesz, akire a pártértekezlet küldöttei­nek több mint 50 százaléka sza­vaz. Ennek megfelelően a késő estébe nyúló szavazáson újabb 49 tagot választottak a pártbi­zottságba. A 21 közvetlenül de­legált taggal és a négy titkárral így a korábbi 63 helyett 74 tagú lett az új debreceni pártbizottság. Mint azt bejelentették, a testület tagjainak több mint 60 százaléka kicserélődött. A pártértekezlet munkájának befejezése után megtartotta ala­kuló ülését az újjáválasztott deb­receni pártbizottság. A késő esti időpontra való tekintettel úgy határoztak, hogy a végrehajtó bi­zottságot a szerdán megtartandó pártbizottsági ülésen választják meg. A választás előkészítésére jelölő bizottság alakult.

Next

/
Thumbnails
Contents