Népújság, 1988. szeptember (39. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-08 / 215. szám
2. NEMZETKÖZI ÉLET NÉPÚJSÁG, 1988. szeptember 8., csütörtök Miniszterelnökünk üdvözlő levele az ENSZ Emberi Jogi Központjának Az ENSZ Emberi Jogi Központja és a milánói egyetem együttműködésében az olasz kormány támogatásával szeptember 7-től9-ig Milánóban háromnapos nemzetközi konferenciát rendeznek; európai és észak-amerikai résztevői az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának elfogadása 40. évfordulója alkalmából az emberi jogok helyzetéről folytatnak megbeszéléseket. A konferencián hazánkat Kovács László külügyminiszter-helyettes képviseli. Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke üdvözlő levelet intézett a konferencia résztvevőihez. A levél szövege a következő: Nagy örömmel ragadom meg az alkalmat, hogy a Magyar Nép- köztársaság kormánya és közvéleménye nevében üdvözöljem az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 40. évfordulójáról való megemlékezés keretében zajló milánói tanácskozás résztvevőit, és biztosítsam Önöket a munkájukat kísérő őszinte érdeklődésünkről és támogatásunkról. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának négy évtizeddel ezelőtti elfogadása kiemelkedő jelentőségű eseménye volt az ENSZ Alapokmányában is megfogalmazott törekvésnek, hogy a világon mindenki számára biztosítsák az alapvető emberi és szabadságjogokat. Az azóta eltelt időszakban, különösen a legutóbbi években örvendetesen erősödött a világ népeinek és államainak e nemes cél megvalósítását szolgáló együttműködése. Aggodalommal kell megállapítanunk ugyanakkor, hogy még napjainkban is gyakran lehetünk tanúi az emberi jogokat sértő lépéseknek, törekvéseknek, mind az egyes országokban, mind az államok közötti kapcsolatokban. A Magyar Népköztársaság teljes mértékben egyetért a Nyilatkozatban egyetemes érvénynyel megfogalmazott elvekkel, és a nemzetek közösségének nagy többségével karöltve munkálkodik a dokumentumban foglaltak tiszteletben tartása és maradéktalan érvényesítése érdekében. Ennek megfelelően elengedhetetlennek tartja a NyiHolland parlamenti képviselők egy csoportja lemondta Romániába tervezett látogatását, mert a kijelölt küldöttség több tagja ellenzi az utat. A törvény- hozás elnöke kedden jelentette latkozat szellemében fogant konkrét nemzetközi egyezmények egyetemessé tételét, valamint a dokumentumban nem szabályozott olyan jogok kodifikálását, mint a népek önrendelkezési joga, a nemzeti kultúra megóvása, és a nemzeti kisebbségek egyéni és kollektív jogainak hatékony védelme. Fenti törekvéseitől vezettetve az elsők között csatlakozott Magyarország 1976-ban a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányához, illetve a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Egyezségokmányához. E dokumentumok azóta alkotmányos jogrendünk szerves részét képezik. Korunk sajátossága, hogy a lendületesen kiteljesedő integrációs folyamatokkal párhuzamosan tovább erősödik az egyes nemzetek és nemzetiségek identitástudata. Elemi igényként jelentkezik a sokszínű kulturális és népi hagyományok megőrzése, közös szellemi és anyagi örökségeink, a történelmi emlékek védelme, az anyanyelv ápolásának és használatának maradéktalan biztosítása. Alapvető követelménnyé vált a diszkrimináció minden formájának megszüntetése, beleértve a nemzetek, nemzetiségek közötti megkülönböztetést is. Minden állam feladata továbbá az emberi kontaktusok bővítése, tartalmasabbá tétele, és az országhatárok elválasztó szerepének fokozatos felszámolása. Az egyéni és kollektív emberi jogok gyakorlásának biztosítása alapvetően az adott ország ügye és állampolgáraival szembeni kötelessége. Ennek gyakorlati érvényesítése azonban jelentősen befolyásolja a más államokkal fenntartott kétoldalú kapcsolatokat, egy-egy régió helyzetét, és közvetve a nemzetközi légkört. Ezért meggyőződésünk, hogy az emberi jogok nemzeti keretekben történő tiszteletben tartása és érvényesítése nem tekinthető csupán egy ország bel- ügyének, hanem az előfeltétele az államok közötti harmonikus, zavartalan viszonynak. A Magyar Népköztársaság következetesen törekszik arra, hogy belső fejlődésének igényeibe az október 3-tól 8-ig tervbe vett látogatás lemondását. A hattagú delegációból többen — kormánypártiak és ellenzékiek egyaránt — bírálták Romániáhez igazodva megfeleljen a kor nemzetközi elvárásainak, biztosítsa a nemzetközi jog alapján ráháruló kötelezettségek, valamint a belső jogi szabályozás és gyakorlat közötti teljes összhangot. A magyar kormány széles körű, alapvető társadalmi reformok bevezetésén munkálkodik. Ezek keretében tovább erősíti a demokrácia, a népképviselet intézményeit, kibontakoztatja az állampolgári önszerveződés fórumait. Alkotó szerepet kíván biztosítani a társadalmi érdekek sokrétűségén nyugvó pluralizmus érvényesülésének. Az emberi jogok kiteljesedése terén történő előrehaladást jelzik a külföldi utazások teljes liberalizálása, a gyülekezési és egyesülési szabadság maradéktalan érvényesülése, az alternatív katonai szolgálat lehetővé tétele, és a nemzetiségi jogok maradéktalan érvényesülése érdekében tett és térvezett lépések. A Magyar Népköztársaság a belső törvényhozásában és megújulásában kiemelkedő szerepet kíván biztosítani az alapvető emberi és szabadságjogok tiszteletben tartását és érvényesítését szolgáló nemzetközi mechanizmusoknak, beleértve a nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségek teljesítésének hatékony ellenőrzését is. Kész elfogadni az Emberi Jogi Bizottságnak a Politikai és Polgári Jogok Egyezségokmánya 41. cikkében meghatározott illetékességét, és csatlakozni az Egyezségokmány fakultatív jegyzőkönyvéhez. Egyenrangú félként kíván részt venni az emberi jogi kérdésekben is az e területeket szabályozó normák megvalósítására és végrehajtásuk ellenőrzésére irányuló közös, nemzetközi erőfeszítésekben. Kívánom a konferencia munkájában résztvevő szaktekintélyeknek, tudósoknak, kormányzati és közéleti személyiségeknek, hogy alkotó eszmecserével, az új gondolatok kölcsönös megismerésével, a párbeszéd és az együttműködés ösztönzésével érdemben járuljanak hozzá az emberi jogok ügyének előmozdításához, az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatáról való méltó megemlékezéshez. nak a falvak ezreinek elpusztítását kilátásba helyező település- rendezési elképzeléseit, és úgy ítélték meg, hogy a látogatást le kell venni a napirendről. Földet ért a Szojuz TM-5 Szerdán, moszkvai idő szerint 4 óra 50 perckor szerencsésen földet ért a Szojuz TM-5 űrhajó, fedélzetén Vlagyimir Ljahov szovjet parancsnokkal és Abdul AhadMomandafgán űrhajóssal. Mindkettőjük közérzete jó. A számítógépes vezérlőrendszer meghibásodása miatt egy nappal elhalasztott leszállás izgalmas pillanatait a földi irányítóközpontból közvetítette a szovjet televízió. Szerdán reggel 4 óra 1 perckor az űrhajó fedélzeti automatiká- jának utasítására működésbe léptek a hajtóművek, megkezdődött a fékezési művelet. A földet érés a kazahsztáni Dzsezkazgan- tól 160 kilométerre délnyugatra, a szovjet űrhajók megszokott leszállási körzetében zökkenő- mentesen történt. A kedd reggelre tervezett visszatérést az hiúsította meg, hogy az űrhajón lévő magasságmérő infravörös érzékelője meghibásodott, ezért az irányító automatika leállította a fékező hajtóművet, s a Szojuz TM-5 letért előre megszabott pályájáról. Ezzel befejeződött a szovjetafgán közös űrprogram. A Mir űrállomáson tovább folytatja munkáját Vlagyimir Tyitov parancsnok, Musza Manarov kutató űrhajós és Valerij Poljakov orvos, aki a nemzetközi legénység harmadik tagjaként indult a világűrbe, és csatlakozott a Mir két régi lakójához. A Mir űrállomáson az átmenetileg öttagú nemzetközi brigád fontos kutatásokat és méréseket hajtott végre, a kitűzött program minden pontját teljesítette. * A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége szerdai rendeletében Vlagyimir Ljahov űrhajóst, a Szovjetunió kétszeres hősét az Októberi Forradalom érdemrenddel tüntette ki a Mir űrkomplexumon végzett munkájáért. Társa, az afgán Abdul Ahad Momand a Szovjetunió Hőse lett, s megkapta a kitüntető címmel együtt járó Lenin-rendet is. A két űrhajós szerda hajnalban tért vissza a Földre. A kiképzésben részt vett másik afgán űrhajóst, Muhammed Dauran Guljam Maszumot az űrrepülés előkészítésében és lebonyolításában végzett munkájáért a Népek Barátsága érdemrenddel tüntették ki. Holland parlament Lemondott látogatás Gyenge akaratú és jellemű ember volt Rój Medvegyev Brezsnyevről Leonyid Brezsnyev politikai portrévázlatát közli két oldalon a Moszkovszkije Novosztyi legújabb (1988/37) száma Rój Medvegyev történész tollából. Medvegyev megállapítja, hogy Brezsnyev betegsége már a hetvenes évek elejétől, de főleg 1976-tól megkérdőjelezte fizikai alkalmasságát az ország irányítására. Az őt körülvevő befolyásos emberek azonban minden eszközzel fenn akarták tartani a látszatot, saját pozíciójuk megóvása érdekében. így következett be 1982 novembere, amikor a megroppant egészségű politikus órákat töltött a Lenin-mauzólem november 7-i ünnepi mellvédjén, és három nappal később már orvosai sem tudtak segíteni. — Brezsnyev — írja a történész — gyenge akaratú és gyenge jellemű ember volt. — Feleleveníti az írás Brezsnyev politikai pályájának főbb állomásait. 1938-ban kezdett — igaz, a kor többi személyiségéhez képest lassan — emelkedni politikai csillaga. A háború kitörésekor ezredes volt, s a háború végére csak egyet lépett előre a rendfokozatok létráján. Hruscsov javaslatára lett 1950-ben a párt moldáviai bizottságának első titkára. A nagy termetű, jól öltözött „moldová- non ” Sztálin szeme a XIX. kongresszuson akadt meg, így 1952- ben először vehetett részt a mauzóleum emelvényén a november 7-i díszszemlén. 1954-ben Hruscsov a szűzföldek meghódítására Kazahsztánba küldte. A XX. kongresszus után KB-titkár és a KB Elnökségének póttagja lett. Bár formailag ő felügyelte a nehézipart, később a védelmi és az űripart, az érdemi döntéseket Hruscsov hozta meg. 1957-ben a pártelnökség tagja lett, majd Vorosilov nyugdíjba vonulása után ő lett a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke. 1963-ban lett a párt másodtitkára. Mint Medvegyev úja, nem Brezsnyev kezdeményezte Hruscsov megbuktatását, az igazi szervezők számára Brezsnyev csupán az alkalmas ideiglenes megoldás volt. Sztálin idejében a pártaktíva félt, nemcsak a munkától, hanem az életét fenyegető veszély miatt is. Hruscsov idejében félt a reformoktól, s a folytonos személyi változások miatt féltette saját pozícióját. Brezsnyevet az országban mindenütt lelkesen fogadták a helyi vezetők, hiszen míg Hruscsov látogatásaikor a szigorú revizortól féltek, Brezsnyev jelenlétében mindig az egységet demonstrálták. E bürokráciára támaszkodva lassan megszabadult a politikai bizottság politikai ambíciókat tápláló tagjaitól. Érinti Medvegyev írása a Brezsnyev háborús hősiességéről szóló mítoszokat is. Megemlíti, hogy a háború végén mindösz- sze négy érdemrendje és két érme volt, élete végén azonban több kitüntetése volt, mint Sztálinnak és Hruscsovnak együttesen. Brezsnyev kerülte a konfliktusokat, szerette békésen elsimítani az ügyeket. így úszhatta meg különösebb büntetés nélkül korrupciós ügyeit sok magas beosztású személyiség. Konkrét példákat sorol fel Medvegyev annak illusztrálására, hogy Brezsnyev miként rakta tele környezetét barátaival, rokonaival. Szerencsére nem sikerült mindenhová. így vehette át a párt irányítását az övétől független politikai pályájú vezetés. A brezsnyevi örökséget összegezve Medvegyev így ír: — A jól végzett munkára való hajlam és képesség hiánya, a politikai pasz- szivitás és közöny, a szocializmus politikai-erkölcsi értékei iránti közömbösség, tízmilliók erkölcsi romlása, a középszerűség mindent átható uralma, a szavak és tettek közötti szakadék — mindez egész, „elveszettnek” nevezett korosztály tudatát hatja át. így szemlélve, a „brezsnyevizmus” öröksége nem kevésbé terhes, mint a sztálinizmusé — írja végezetül Medvegyev, megjegyezve, hogy a brezsnyevizmus végleges felszámolásához nem elég csupán a nevét viselő városok, utcák, terek, nevét megváltoztatni. Csurbanov-per A volt főtitkár lányát kihallgatják Csak a tárgyaláson elnöklő Marov vezérőrnagy előtt maradt üresen az asztal a Legfelsőbb Bíróság tárgyalótermében, az ösz- szes többit elborították az élükre állított periratok. Szerdán, a tárgyalás harmadik napján Csurba- nov, a Szovjetunió volt első belügyminiszter-helyettese és a nyolc, egykor magas belügyi tisztségeket betöltő üzbég vádlott társa fáradtan és fásultan hallgatta a vádirat felolvasását, ellentétben a nagy számú hallgatósággal (a sorokban feltűnően sok üzbég nemzetiségű érdeklődő foglalt helyet), és a sajtó képviselőivel, köztük az MTI tudósítójával. Ezúttal már a fotóriporterek és a tv-operatőrök sem rekedtek az épületen kívül. A megviselt arcú, de gondosan fésült, ápolt külsejű Csurba- nov mellett középkorú vagy idős grúz férfiak ülnek: jóságos tekintetük, kopottas öltözékük alapján senki sem feltételezné róluk azokat a súlyos bűnöket, amelyekkel vádolják őket. A vádiratot hadarva felolvasó katonatiszt szavaira alig figyelnek, el-elbób- iskolnak, néha összekacsintanak, vagy amikor már végképp elfáradtak, kitalálnak valamit. Például orvosi segítséget kér Norbutajev volt belügyi főosztályvezető, majd ezt látva Jahjajev volt üzbég belügyminiszter, ujjcsettintéssel magához rendeli a doktornőt: ő is kér egy pirulát és egy pohárka vizet! A tyubetyejkát viselő Jahjajev és társai időnként hangosan felnevetnek, amikor a vádbeszéd arról szól, hogy egy-egy kollégájuk ezer-tízezer rubeles összegeket fogadott el beosztottaitól, vagy adott át feletteseinek. Jókat derülnek a napról napra, óráról órára pontosan felsorolt vesztegetési ügyeken: ki, mikor, kinek adott át „várható kiadásai fedezésére” pénzt, vagy két üveg francia konyakot, esetleg egy gazdagon díszített üzbég népviseleti köntöst, hátha a ruhadarabbal a saját javára döntheti el az előléptetésért folyó versenyt (egy kinevezés a hallgatólagos tarifa szerint 5-15 ezer rubelbe került). A nagyfőnököknek persze sokkal nagyobb összeg „dukált „: Kahramanovnak például még többe került a belügyminiszter-helyettesi poszt, ő 50 ezer rubelt adott át a Taskentba látogató Csurbanovnak. A kilenc vádlott bűnlajstromának ismertetése várhatóan még a teljes csütörtöki tárgyalási napot is igénybe veszi, s ez után következik a mintegy kétszáz tanú — köztük Csurbanov feleségének, a néhai Brezsnyev főtitkár lányának — kihallgatása. Mubarak iraki útja Váratlan találkozó Szaddám Husszein államfővel Hoszni Mubarak egyiptomi elnök szerdán váratlanul Irakba utazott, ahol Szaddám Húszéin államfővel kezdett tárgyalásokat. A szűkszavú kairói bejelentés szerint a két arab vezető az Arab- (Perzsa)-öböl menti helyzetet tekinti át, s azt, hogy milyen erőfeszítések szülségesek az iraki-iráni konfliktus végleges megoldásához. Megfigyelők bizonyosra veszik, hogy a megbeszélésen napirendre tűzik a palesztin kérdést, a libanoni válságot, valamint Egyiptom esetleges visszavételét az Arab Ligába, amelynek tagjai legközelebbi csúcsértekezletüket Szaúd-Arábiában tervezik megtartani novemberben. Mindezen kérdésekben élesen ütközik Irak és Egyiptom, illetve Szíria álláspontja. Legutóbb a két elnök június elején tárgyalt, szintén Bagdadban. Mubarak az első arab államfő, aki a tűzszünet életbelépése óta az iraki fővárosba látogat. Egyiptom — annak ellenére, hogy Irak főszerepet játszott Arab Liga-tagságának felfüggesztésében az Izraellel kötött 1979-es különbéke-szerződése miatt, — a kezdettől fogva jelentős támogatást nyújtott Bagdadnak az Iránnal vívott háborújához. Szerdán egyébként Irakban nyilvánosságra hozták Szaddám Húszéin elnök előző esti beszédét, amelyben kijelentette: a háború újjáélesztését jelenti, ha Irán ellenőrizni kívánja az öbölben közlekedő iraki kereskedelmi hajókat. Az iraki elnök szerint Irán joga az, hogy szuverenitását gyakorolja területén és területi vizein, de Iraknak szabadon, minden ellenőrzés nélkül kell hajóznia az öbölben. Az elmúlt napokban több te- heráni vezető is kifejtette, hogy szerintük a Hormuzi-szoros — az öböl egyetlen bejárata — nem számít nemzetközi vizeknek: azok egyik fele Irán, a másik pedig Omán területi vize; ekként joguk van ahhoz, hogy ellenőrizzék az ott áthaladó hajók rakományát. Eddig három iraki kereskedelmi hajó haladt át a szoroson. Incidens nem történt. Teherán szerint megvizsgálták a szállítmányokat, Bagdad szerint viszont csak néhány helikopter közelítette meg járműveit. MIODOWICZ: A kormány önkéntes lemondását várják Allred Miodowicz, a Lengyel Szakszervezetek Országos Képviselete Tanácsának (UPZZ) elnöke (képünkön balra) a kormány lemondását követelő szakszervezeti indítványt részletezve elmondta: a kormány önkéntes lemondását várják. Ellenkező esetben bojkottálását helyezte kilátásba. (Népújság telefoto MTI)
