Népújság, 1988. szeptember (39. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-05 / 213. szám (212. szám)
GAZDASÁG — TÁRSADALOM NÉPÚJSÁG, 1988. szeptember 5., hétfő Mátra: turisták, illetve kisstílű bííntevők Bűnügyi akcióban Gyöngyösön és környékén A külső szemlélő szemében ez az augusztusi egész csendes hétközi estének tűnik Gyöngyösön és a Mátrában. Vacsora után békésen sétálgatok a tereken, a parkokban. Még a kései órán is jólesik a hűsítő fagylalt, a jeges kóla. A város központjában, továbbá Mátrafüreden és a Vörösmarty turistaház környékén legalábbis ez a kép. Már-már arra gondolok, nem is lesz tűi sok értelme a kapitányság bűnügyi akciójának, amelyet a megyei gazdasági rendészettel közösen tartanak. A látszat azonban csalóka. „Miért zaklatják a munkásembereket?! ” Szokott formáját nyújtja a 80- as lakótelep Otthon falatozója. Ordít a zenegép, vágható a füst. Borostás, alacsony termetű emberke a pultnál. A pohárból ki- kilöttyenő sör a mércéje imbolygásának. Nagy szemeket mereszt Bóta Imrex. zászlósra, aki felszólítja őt: — Kérem, adja ide a személyi igazolványát! Először érthetetlen motyogás a válasz. Az újabb határozott kérésre azonban már jól hallhatóan mondja a nevét: Urbán András. Munkaadójául Donnermutatvá- nyost említi, ám ezt semmi sem igazolja. A zászlós feljegyzi, amit megtudott, azután hazaküldi a jócskán elázott férfit. — Miért zaklatják a munkásembereket?!— csattan fel az igazoltatásra odébb Kovács László. A sarokban italát kortyolgató önérzetes úr, persze, elfelejti hozzá tenni mondókájához: néhány napja, hogy megszűnt REF-esnek lenni. Garázdaság és testi sértés miatt volt korábban büntetve... Egy újabb asztalnál Komáromi Gábor nyugdíjas nyilvánít véleményt. Az szöges ellentétben áll az előzővel: — Többször kellene ilyen ellenőrzés! Bizony jó néhányszor van itt verekedés. Nem is csoda, megfordulnak erre mindenféle emberek, huligánok, sikkasztok, kerítők. A falatozó szomszédságában a Mokka eszpresszó. Az akció irányítója, Szecskó Antal r. százados *régi ismerőst” fedez fel. A 47 éves Sándor Károly se tíz első felest és sört eresztette le a torkán. Különben nemrég engedték ki a fogdából. — Hol dolgozik?—szól hozzá a kérdés. — Nyugdíjasnál segítek — feleli, és előveszi a személyit. A 24. oldalon az utolsó bejegyzés: Martonvásárhely, BV-intézet. — Maga jól szituált, művelt ember— próbál a lelkére beszélni a százados. — Miért nem igyekszik változtatni az életén? Kézlegyintés a válasz. Tinilány a kerékpárral Megyünk tovább. Az Olimpia étteremben éppúgy találni igazolvány nélkülieket, mint a Mát- ragyöngye presszóban. N incs különösebb baj, valamennyiüknek gondosan felírják az adatait (mellébeszélni nem érdemes, hiszen hamar kiderül az esetleges turpisság), a következmény pedig pénzbírság. Munkájukat elvégezve lépnek ki a kávézóból a rend őrei, amikor csaknem nekik fut a járdán kerékpárján egy tinilány. Természetesen nem hagyják szó nélkül. — Igen, tudom, hogy nem szabad itt biciklizni — mosolyog bájosan -, de nem jöttem nagy sebességgel. Ez nem hatja meg a fiúkat, kérik a személyijét. Azon mód kiderül, nincs nála. Bekerül a neve Balogh Ferenc önkéntes segítő noteszába. Kikarikázik az úttestre, erre azt látjuk, a bicaj világítása sincs rendben... Közben a gazdasági rendészet dolgozói segítőtársaikkal együtt a vendéglátó helyeken végeznek ellenőrzéseket. Csak természetes, hiszen javában tart az idegenforgalmi idény, és a Mátrát ugyancsak sokan keresik fel. Mátrafüred, Benevár étterem. Próbavásárlásra ülünk be, eleinte persze ezt csak mi tudjuk. Kérjük az igen ifjú felszolgálótól a két unikumot, a három konyakot, az egy fél barackot, hozzá üdítőket és márkás söröket. Legalább huszonöt percbe telik, mire megérkezik asztalunkhoz a rendelés, pedig legfeljebb félig telt a ház. Előkerül hamarjában a mérőhenger, s a pultos előtt történik a mérés. Az eredmény: változó. Az unikumokon majdnem két centet spórolt meg az italmérő, a barack és az egyik konyak esetében is elvétette a mértéket. Hosszas keresgélés után kerülnek elő egyes bizonylatok is, igaz, végül is azok rendben vannak. Megmosolyogtató, a pincér egyébként úgy adta össze a számlát, hogy tulajdonképpen saját magát csapta be 50 fillérrel. Remegő autótolvaj Újabb csapat indul az Avar Szállóba, s folytatják a vizsgálatokat. Mi Szecskó Antallal és a gazdasági rendészet vezetőjével, Farkas Sándor r. századossal a település Dévai utca 12. számú lakására megyünk. Az akcióban résztvevőknek az is feladatuk, hogy a REF-eseket, a bűnözőket ellenőrizzék, betartják-e a rájuk vonatkozó előírásokat. Nyolc óra után otthon tartózkodnak-e, hiszen nem látogathatják a nyilvános helyeket. A 23 esztendős Hrecska Csaba egykor egy taxist rabolt ki, amiért négy évre ítélték. Májusban szabadult a büntetésvégrehajtási intézetből. Iratokat kémek tőle, ám először rávágja, valahol elvesztette őket. Bizonytalan hanghordozása máris gyaníthatóvá teszi: nem mond igazat. Anélkül, hogy nagymamáját — akin élősködik — zavarnák a tévézésben, szemügyre veszik a fiú szobáját. Lassacskán csak előkerülnek a hivatalos okmányai. — Mióta nem dolgozik? — kérdi tőle Szecskó százados. — Alig egy-két hete — közli erősebben remegő hangon. — Hát akkor miért kéthónapos az utolsó munkáltatói bejegyzés?! — Tulajdonképpen miből él? — érdeklődik Farkas százados, s közben a magnókazettákat vizsgálja, amelyekről Csaba azt mondja, kölcsönözte őket. Rögtön fény derül rá, a nagymama pénzeli unokája szórakozásait, akinek persze semmi kedve munkába állni. — Merre járt tegnap és tegnapelőtt? — vált témát Szecskó Antal. — Budapesten. — És azelőtt? — Akkor is. — Már megint hazudik, mire jó ez? — A százados egy strandbelépőt mutat fel, amely az említett napra a Balatonpartra szól. Most már nyilvánvaló, valamit takargatni igyekszik a dörzsölt ifjú. — Ha megmondják, miről van szó, én se hallgatok! — mondja a börtönt megjártak rutinjával. Újabb kérdésekre azután bevallja, a fővárosban a Csillag-hegyen ’’elkötött” egy Wartburgot. Átadja a kulcsait is. Nem is lehet más a dolog vége: előállítás, majd őrizetbe vétel. Rodeó a Fő téren Visszaérkezünk Göngyös Fő terére. Alighogy megállunk, éktelen fékcsikorgás, motorzúgás. Két kocsi versenyez(?) egymással. Éjjel fél tizenkettőkor. Az egyiket sikerül elcsípni. A szőke fiatalember nemes egykedvűséggel tűri az igazoltatást. — Egy srác után hajtottam — magyarázza a TT 94-14 rendszámú Lada birtokosa. — Haragszom rá. N — Zárja le az autóját, és velünk jön!—közli vele a helyszínre érkező járőr parancsnoka. Az utolsó feladat az akcióban: a Mátra Szálló bárja. Nincs különösebb gond, csak az ezen az estén már megszokott, a legtöbben nem tudják felmutatni a papijaikat. No, és a szűk helyiségben sűrűn kérhetnének bocsánatot a járkálok az ülőktől, de megfordítva is ez lenne igaz. Majdnem mindegyikük beválna metronómnak, akkora a kilengésük. Éjjel egy óra. Vége a szolgálatnak. Az akció irányítója összegez. Csak egyetérthetünk vele: viszonylag csendes éjszaka volt a Mátrában és a városban. Az ellenőrzés legfőbb haszna kétségkívül az lesz, ha ugyanezt elmondhatják a többi estéről is. Szalay Zoltán A KISZ szervezésében Horizont közösségi hálózat Horizont elnevezéssel közösségi hálózatot, és ehhez kapcsolódóan koordinációs irodát hoz létre a KISZ Központi Bizottsága. A hálózat kialakításának körülményeiről, céljairól és lehetőségeiről Nagy Mihály, a KISZ KB osztályvezetője, a koordinációs iroda vezetője tájékoztatta az MTI munkatársát. Mint mondotta: az ifjúsági szövetség aktív szerepet kíván vállalni a politikai intézmény- rendszer reformját megvalósító jogi szabályozási, törvényelőkészítési folyamatban, s tagságát igyekszik megnyerni annak érdekében, hogy mind szélesebb körben vegyen részt a reformmunkálatokban. A KISZ-nek azonban e cél valóra váltásához múlhatatlanul szüksége van tömegbefolyásának erősítésére, s a megváltozott belpolitikai helyzethez és követelményekhez igazodó új szerveződési elveket és gyakorlatot kívánatos kialakítania. E feladat teljesítése viszont szükségképpen megkívánja a kisebb közösségeknek és azok koalíciójának megteremtését, helyi politikai fórumok és politikai erők kialakítását is. A hálózat létrehozásának okairól szólva Nagy Mihály kifejtette: a mai fiatalság csak akkor lehet teljes értékű részese egy átfogó, a társadalmi modellváltás érdekében kötött nemzeti közmegegyezésnek, ha előbb önnön soraiban képessé válik a konszenzusra, a nézetegyeztetésre. A mai szerveződési lehetőségek viszont erre nem adnak módot. Ezért a cél az, hogy olyan saját jogú, autonóm, helyenként eltérő karakterű ifjúsági szerveződések, közösségek jöjjenek létre, amelyek helyi politikai erővé válhatnak. Az ifjúsági szövetség ezekkel a közösségekkel partneri viszony kialakítására, s ily módon politikai bázisának megteremtésére, kiszélesítésére is törekszik. E közösségekben azonban a KISZ politikai erejét csak a helyi KISZ-szervezetek adhatják meg. Nem tagadható, hogy az ifjúsági szövetség ezekre a szerveződésekre hatással kíván lenni, nem mond le hegemén szerepéről. Samuéh... Házias ízek veszik körül Heréd községben Samu Alfonz pékmester sütödéjét minden reggel. A férj és feleség negyedszázada felsőfokon műveli szakmáját, amelynek lelkes támogatói, aktív segítői pékinasok: András és Alfonz. Napi 5-6 mázsa illatos friss kenyér, és hetente 3 mázsa mazsolás kalács kerül ki a kemencék mélyéből. A munkájáért és társadalmi megbízatásaiért ezüstgyűrűs kisiparos címmel kitüntetett mester első kenyerét mindennap a családjának süti. Három és fél milliárd forint értékű külföldi valuta a BC-számlákon A lakosság 3,5 milliárd forint értékű külföldi valutával rendelkezik a pénzintézetek által kezelt utazási, úgynevezett BC-számlá- kon. Tőkei Vince, a Magyar Nemzeti Bank főosztályvezetője elmondotta, hogy míg a korábi években hat hónap alatt 250- 300 millió forint értékű külföldi valutával nőtt ezeknek a számláknak az összesített állománya, addig 1987 második félévében a növekmény elérte a 900 milliót, az idén első félévben pedig meghaladta az 1 milliárd forintot. Elsősorban a világútlevél bevezetése járult hozzá az utazási számlák népszerűségének növekedéséhez, de a vámrendelkezések megváltozása is erre ösztönzött. Korántsem bizonyult ilyen népszerűnek a külön utazási számla, amelyre az idén március 31-ig lehetett elhelyezni olyan külföldi pénzeket, amelyek eredetéről nem kértek igazolást a pénzintézetek. Ezeken a külön utazási számlákon összesen 8 millió dollár értékű külföldi valuta gyűlt össze. Mivel ez a lehetőség már megszűnt, a Magyar Nemzeti Bankban nem tartják indokoltnak ezeknek a számláknak a külön kezelését. így a tervek szerint a külön utazási számlákat össze fogják vonni a BC-számlákkal. Továbbra is fennmarad viszont a különbség a BC- és a devizaszámlák között. Ezt az indokolja, hogy eltérő a devizaszerzés forrása. A devizaszámlákra ugyanis olyan külföldi pénzek helyezhetők el, amelyekhez a tulajdonos munkaviszony által jutott. Ezért indokolt, hogy ezeknek a számláknak a felhasználási köre viszonylag szabadabb legyen, az utazás mellett, a devizáért értékesítő hazai boltokban is lehet az itt elhelyezett pénzekből vásárolni.A BC-számlákon lévő pénzeket csak utazási célra lehet felhasználni. Egyelőre nem tervezik a BC- számla szabályozásának módosítását, sem annak szigorítását, sem egyes kötöttségek feloldását. így a hazai pénzintézeteknél Magyarországon továbbra is csak akkor helyezhetnek el pénzt ezen a számlán, ha a külföldi állampolgár hazai rokonának utazási célra ajándékozza ezt az ösz- szeget. Ha külföldről utalják át a pénzt, a hazai pénzintézetek a rokonsági fokot továbbra sem vizsgálják. Ragasztás (fent) Ifjabb Alfonz a kalácsok kelését ellenőrzi (jobbra) A keresett, ízletes termék (Szabó Sándor felvételei, MTI)
