Népújság, 1988. szeptember (39. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-05 / 213. szám (212. szám)
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIX. évfolyam, 213. szám ÁRA: 1988. szeptember 5., hétfő 1.80 FORINT Bányásznapi ünnepségek megyénkben Ünnepi köszöntőt Orosz József, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének titkára mondott (Fotó: Szántó György) Végletek A minap nem épp szívderítő műsort hallottam a rádióban. Egy kétgyerekes anyával készült a riport, akinek egyik csemetéje a 6. osztályt kezdte meg, a nagyobbik pedig a gimnázium első osztályának küszöbét lépte át. A mama osztott-szorzott, s az iskolák utasítását követve megásárol- ta a szükséges felszereléseket. A számla több mint nyolcezer forintra rúgott a két gyerek tanévkezdési űtrabocsátása után. Még annyit szerényen megjegyzett az anya, hogy új I ruhát ezúttal nem vett. Nos, természetesen felfog- - \ hatjuk a dolgot úgy is, hogy * ami kötelező, az kötelező. El- j l végre táska, köpeny, tomafel- s szerelés kell, könyvek, füze- jj tek nélkül nem lehet tanulni, : és hát a menzát, a napközit is be kell fizetni, hiszen ebéd nélkül nem maradhatnak a családtagok. Igaz viszont az is, hogy mindennek borsos az ára. Ám a szükséges dolgokat elő kell teremteni, hozzá kell szoknunk, hogy jelenlegi helyzetünkben mélyebbre nyúljunk a pénztárcánkban. Az már viszont egyenesen irritáló, hogy napjainkban olyan jelenségekkel is találkozunk, amelyek joggal háborítják fel a bérből és fizetésből élőket. Hogy mire gondolok? A főváros egyik előkelő utcájának kirakatában egy pár sportcipőt láttam kitéve. Ara, nem tévedés: 8900 forint! Hogy „mit tud” ez a lábbeli? Nos, kérem szépen, a talpát át lehet világítani, amit egy elemlámpa ékesen is bizonyított a vevőcsalogató kirakatban. Attól pedig már a szív- szélhűdés is kerülgetheti az embert, hogy egy pár zoknit 3 ezer forintért kínáltak, ugyancsak a „puccos” utcában, mert hogy az télen nem engedi át a hideget, nyáron a meleget. Akkor már csak hallgassak — mondtam magamban —, amikor Egerben nem egy női ruhát láttam 8-9 ezer forintért árulni. És fogjam be a szám azért is, hogy 2800 forintért kaptam a fiamnak egy pár cipőt. Nem flan- colni akartam, egyszerűen nem találtam olcsóbbat. Csak dühöngeni tudtam, mikor nem egészen négy hét után levált a lábbeli talpa, reklamálni nem lehetett, mert hogy olasz importból származott. Nem értem, egyszerűen nem értem. Most, amikor az ország gazdasági talpraállásá- hoz a visszafogottságra lenne szükség, miért bosszantják az embereket a méregdrága, fölösleges, semmire sem használható árukkal? Miért nem jó az egyszerűbb, ugyanakkor célszerűbb kínálat? Tudom, van aki megveszi a világító cipőt... Nekem mégis az az egri édesanya jut az eszembe, aki- j nek rokkantnyugdija alig í ! több kétezer forintnál, s míg a tanácstól megkapja a szociális ? segélyt, kölcsön kellett kér- j nie, hogy elsős gyerekének ; befizethesse ^napközis díjat... Mikes Márta Ahogy az országban sok helyen, úgy megyénkben is az elmúlt hét végén tartottak megemlékezéseket a 38. bányásznap alkalmából. A Mátraaljai Szénbányák Vállalat központi ünnepségére Gyöngyösön, a Dimitrov parkban került sor vasárnap. A Himnusz elhangzását követően Karsai Sándor, a vállalati szak- szervezeti bizottság titkára köszöntötte a résztvevőket, közöttük az elnökségben helyet foglaló Barta Alajost, a megyei párt- bizottság első titkárát, Orosz Józsefet, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének titkárát, dr. Horváth Lászlót, az Országos Energiagazdálkodási Hatóság elnökhelyettesét, Schmidt Rezsőt, a megyei tanács elnökét, Lévai Ferencet, a Szakszervezetek Heves Megyei Tanácsának titkárát és Sós Tamást, a megyei KISZ-bizottság első titkárát. Ezt követően Orosz József ünnepi köszöntőjét hallgathatták meg a jelenlévők. A BDSZ titkára bevezető szavaiban rámutatott, hogy e jeles napon a munkát, az értéket alkotó munkást ünnepeljük. A magyar szénbányászat felszabadulás utáni történetét taglalva kitért arra is, hogy az elmúlt több mint négy évtizedben számos sikert és kudarcot is átélt ez a szakma. De annyi feszültség még ez ideig nem halmozódott fel ezen a területen, mint napjainkban. A májusi pártértekezlet alapján gyökeres változást kell végrehajtani gazdasági és társadalmi életünkben, s ez a megállapítás a magyar szénbányászatra is vonatkozik. A legfontosabb teendő, hogy munkahelyteremtő beruházásokkal, s a szénvagyon gazdaságos felhasználásával járuljanak hozzá a sikerhez. Beszélt a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének 75 éves történetéről is. Hangsúlyozta, hogy e szakszervezet híve a társadalmi reformnak, ha az megalapozott, elveken nyugvó, s magában hordozza a szocializmus jegyeit. Nagyobb optimizmust kért e szakma képviselőitől a jövőt illetően, mert mint megjegyezte : ez a 120 ezer magyar, aktív bányász komoly erőt jelent ahhoz, hogy e terület dolgait megfelelően rendezzék. Ezután mondott ünnepi beszédet dr. Goda Miklós, műszaki vezérigazgató-helyettes. — Tisztában vagyunk azzal, hogy csak a kemény, következetes, szorgalmas munka lehet az alapja a vállalati társadalmi-gazdasági kibontakozási program sikerének — mondotta. — A bányászaton belüli szerkezetváltás jelentős fejlesztést szán a lignittermelésnek. A jelenlegi ötmillió tonnás minimális termelést 1992-93-ra 9 millió tonnára kell növelni. A visontai medencében 7 miihó tonnás szinten tartást, míg a bükkábrányi bányaüzemben 2 millió tonnás termelést tervezünk. Beszélt arról is, hogy a főleg lakossági szenet adó egeresein bányaüzemben a jelenlegi munkaviszonyok javítását biztosító fejlesztések történnek. Majd kitért arra is, hogy a vállalat termelésének egynegyedét, mintegy 1,2 milliárd forintot produkál az úgynevezett szénen kívüli tevékenység. Rámutatott: megfelelő hozzáállással alkalmazkodni kell a mindenkori piaci követelményekhez. Majd a kitüntetések átadása következett. A Bányász Szolgálati Érdemérem gyémánt fokozatában részesült Kiss Istvánná, a Thorez Bányaüzem gépkezelője, Ocsovai István, a gépüzem lakatosa, Schrüffel Gyula, a Thorez Bányaüzem tűzvédelmi felügyelője, Trombitás András, az ecsédi külfejtés főépítésvezetője. E kitüntetés arany fokozatát kapta Gál Mihály, a bükkábrányi külfejtéses bányaüzem bányásza, míg az ezüst fokozatát vehette át Kánya Lajos, a vegyesüzem vezető könyvelője. Kiváló Bányász miniszteri kitüntetést adtak át Király Andrásnak és Farkas Gábornak—mindketten a Thorez dolgozói —, valamint Schvenghard Andrásnak, az ecsédi külfejtéses bányaüzem aknászának. Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetést nyújtottak át Bruzsa Ferencnek, a vállalat igazgatósága osztályvezetőjének, Hevesi Sándor gépmesternek,Kerek Imre kotrómesternek, Ludányi István bányamesternek, Márta Ferenc telepkezelőnek és Tímár Sarolta csoport- vezetőnek, valamennyien a Thorez Bányaüzem dolgozói. Ugyancsak ebben a kitüntetésben részesült Kotrócz Nándor, a gépüzem lakatosa, Országh János, az egercsehi bányaüzem vájára, Szita Mihály, a vegyesüzem (Folytatás: a 2. oldalon) Hazaérkezett Csuvasiából a Heves megyei pártdelegáció Az elmúlt hétfőn az együttműködési szerződés keretében Heves megyei pártdelegáció utazott a Csuvas ASZSZK-ba, amely szombaton hazaérkezett. Amint arról lapunkban húrt adtunk, a küldöttség vezetője Kiss Sándor, az MSZMP Heves Megyei Bizottsága titkára volt, tagjai pedig dr. Fábián Erik Istvánná, a megyei tanács igazgatási osztályának vezetője és Ari János, a megyei pártbizottság tagja, a pé- lyi Tiszamente Termelőszövetkezet főmezőgazdásza. Az elmúlt héten Csuvasiában az ideológiai és a pártmunkát tanulmányozták. A hazatérő delegációt szombaton a Ferihegyi repülőtéren Haff- nernédr. Miskolczi Margit, a megyei pártbizottság osztályvezetője fogadta. Ideiglenes alapszabály és alapítólevél Demokratikus szellemi-politikai mozgalommá, független társadalmi szervezetté nyilvánította magát a tavaly szeptember 27-én Magyar Demokrata Fórum néven a Bács-Kiskun megyei Lakitelken megalakított csoportosulás. A Magyar Demokrata Fórum mintegy 370 képviselője — nagyrészt a magyar szellemi élet köréből — szombaton Lakitelken tartotta tanácskozását, amelyen megvitatták és elfogadták a mozgalom ideiglenes alapszabályát és alapítólevelét. A tanácskozás elé terjesztett dokumentumok felett élénk, nemcsak a konkrét programot, hanem a politika, a társadalom, a gazdaság, a kultúra időszerű, sürgető feladatait is számba vevő eszmecsere alakult ki. Bár elhangzottak egymásnak élesen ellentmondó vélemények is, a felszólalók többsége egyetértett azzal, hogy a Magyar Demokrata Fórum az egész országra, illetve a magyarságra kiterjedő független szellemi-politikai mozgalomként kíván tevékenykedni. A felszólalók egyetértettek a mozgalom alapítólevelében megfogalmazottakkal: a MDF-nek saját útján kell kibontakoznia, nem fogadja el sem a kormánypártiság, sem az ellenzékiség címkéit és választási kényszereit. Bár a többpártrendszer kialakulását szükségesnek és elkerülhetetlennek tartották a demokratizálás folyamatában, hangsúlyozták, hogy a jelen körülmények között nincs szándékukban párttá szerveződni. Meg akarják őrizni minden tisztességes gondolat és kezdeményezés számára nyitott, koalíciós mozgalmi jellegüket. A Magyar Demokrata Fórum az alkotmányosság keretei között, a törvényesség elve alapján és a teljes nyilvánosság előtt fejti ki tevékenységét. A tanácskozáson hangsúlyozták, hogy a Magyar Demokrata Fórum részt kíván venni az átfogó társadalmi reform következetes végigvitelében, a politikai intézményrendszer demokratizálásában. Ugyancsak aktívan tevékenykedik az ország határain kívül élő magyar nemzetiség létérdekeiért. Bátorítják mindazokat a szellemi-kulturális törekvéseket, mozgalmakat és csoportosulásokat, amelyek a hagyományos nemzeti értékek jegyében a közoktatás, a köznevelés, a művészeti és a tudományos élet megújításáért munkálkodnak. A lakitelki tanácskozáson bejelentették, hogy megalakult a Magyar Demokrata Fórum elnöksége. Az elnökség tagjai: Bíró Zoltán irodalomtörténész, Csengey Dénes költő, Csoóri Sándor költő, Csurka István író, Fekete Gyula író, Für Lajos történész, Joó Rudolf politológus, Kiss Gy. Csaba irodalomtörténész, Lezsák Sándor költő. A tanácskozáson és a szünetben megtartott sajtótájékoztatón is bejelentették, hogy várhatóan novembertől kéthetente megjelenik a Hitel című, az MDF szellemiségét képviselő független társadalmi és művelődési lap. A késő esti órákba nyúló tanácskozáson szóltak a romániai magyar nemzetiség helyzetéről, kifejtették elképzeléseiket a demokrácia és a parlamentarizmus továbbfejlesztésének lehetséges módozatairól, a társadalmi nyilvánosság kiszélesítéséről. A továbbiakban egyebek között ismertették a közelmúltban lezajlott szárszói találkozó záródokumentumát. Végül szervezeti, ügyrendi kérdéseket vitattak meg. * A lakiteleki tanácskozásról szólva Marosán György kormányszóvivő a rádió 168 óra című műsorában elmondta: abban, hogy állampolgárok egy csoportja új mozgalom megalakítását kezdeményezi, semmi meglepő nincs, s aggodalomra sem ad okot. Az elmúlt években százával alakultak különböző öntevékeny közösségek. Ez egyébként egybevág a párt politikájával, és a kormány tevékenysége szempontjából kifejezetten örvendetes. A kormányszóvivő nagyon fontosnak mondotta, hogy a tanácskozás hangvétele kifejezetten együttműködési készségre utalt. Mint mondotta, a kormány az állampolgárok és közösségeik cselekedeteit a hatályos törvények alapján ítéli meg, és a mostani kezdeményezésnek is végig kell járnia a megalakulás törvényszabta útját. Ismét látogatható az Eötvös József Emlékmúzeum Ercsiben Eötvös József reformpolitikus, író és költő születésének 175. évfordulója alkalmából szombaton ünnepség keretében Ercsi nagyközségben megnyitották a felújított és kibővített Eötvös József Emlékmúzeumot. A megnyitó ünnepségen — amelyen ott voltak kulturális életünk képviselői, Eötvös József leszármazottai, hazai és külföldi tisztelői, a környező települések lakói — Köpeczi Béla akadémikus, az Eötvös József Emlékbizottság elnöke méltatta a sokoldalú egyéniség életútját, közéleti és irodalmi munkásságát, s hívta fel a figyelmet mának is szóló tanításaira. Az emlékmúzeumot — amelyet Eötvös József anyai nagyszüleinek hajdani vendégházában rendeztek be — az Eötvös József Emlékbizottság, az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum, a Művelődési Minisztérium és az Ercsi Nagyközségi Tanács újíttatta fel, bővíttette ki egy korábban más célra használt szárnnyal. Az értékes és gazdag kiállítási anyag hű képet ad Eötvös József életútjáról, bemutatja munkásságának dokumentumait, s megismerteti az érdeklődőkkel népoktatásunk történetét. Mindezt dokumentumok, képek, fényképek, kéziratok, hajdani könyvek és kiadványok segítségével követhetik nyomon a látogatók. Egy századeleji tantermet is berendeztek korabeli bútorokkal, szemléltető eszközökkel, képekkel. Miklós Imre Izraelbe utazott Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke Ze- vulun Hammer izraeli vallási miniszter meghívására vasárnap delegáció élén Izraelbe utazott. Tanácskozás Lakitelken Az eseményen a BDSZ 75 éves történetéről is sző esett
