Népújság, 1988. szeptember (39. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-30 / 234. szám
NÉPÚJSÁG, 1988. szeptember 30., péntek GAZDASÁG — TÁRSADALOM 3 Október 3—8-ig — Ilyen még nem volt Mini sörfesztivál Egerben Az egri HBH söröző kívülről és a régi idők hangulatát idéző sörösfogat a megnyitó napján (Fotó Szántó György) Őszintén, nyíltan, felelősséggel, a véleményekre alapozva A Népújság kérdez — válaszol Juhász Lajos, az MSZMP Hevesi Városi Bizottságának első titkára A májusi országos pártértekezlet szelleme bejárta a dél-hevesi tájat, az ott élőket is. Beszélgetnek. vitatkoznak, véleményt mondanak az emberek, a párttagok és párton kívüliek a jelenről és sok szó esik a jövőről is. A megújulás útjáról, a tennivalókról beszélgettünk juhász Lajossal, az MSZMP Hevesi Városi Bizottságának első titkárával. (A szerző felvétele) Az országos pártértekezlet után késlekedés nélkül elhatározásra jutottunk saját feladataink meghatározására — mondta. — Mire alapozhattunk: alapvetően a város és környéke párttagságának véleményére. Itt élünk, tehát részesei vagyunk mindannak, ami e tájon lakó közel 40 ezer embert, közöttük 2600 kommunistát foglalkoztat. De nem csupán azt említhetem, hanem azt a célirányos munkát is, amelyet kifejtettünk minden egyes párttag véleményének megismeréséért. Az elmúlt év végén ugyanis egyéni beszélgetést, ez év elején pedig vitát kezdeményeztünk minden pártalapszervezetben. Ezek a vélemények tevékenységünk meghatározóivá váltak és ezek szerint alakítja testületünk a helyi politikát. Alig több mint egy hónappal az országos pártértekezlet után, a június 30-i pártbizottsági ülésen döntöttünk feladataink ütemtervében. — Mi a városi pártbizottság elhatározásának lényege? — A testület nem tartja indokoltnak pártértekezlet összehívását, mert Hevesnek és környékének gazdasági, társadalmi, politikai életében végbement változások nagyobbrészt összhangban vannak az 1985februári pártértekezletünk határozataival. Másrészt a további feladataink megvalósításához szükséges személyi feltételek többségükben biztosítottak. Testületünk szükségesnek tartotta, hogy áttekintsük pártértekezleti határozatunk végrehajtásának helyzetét, és kimunkálja az országos párt értekezlet állásfoglalásából adódó feladatainkat. Egyben megteremtsük a megújulás jobb személyi feltételeit. Ezekhez konkrét átmutatást adott és a végrehajtás azonnal meg is kezdődött. — Milyen munkamódszert választottak? — Területünk pártszerveinek és szervezeteinek titkárait tájékoztattuk elképzeléseinkről. Ajánlásokat tettünk a helyi feladataink kidolgozásához. Arra kértük őket, hogy juttassák el hozzánk a tagok kéréseit az országos pártértekezlét állásfoglalásával kapcsolatban, mert így tudunk segíteni az egységes értelmezésben. Felkértük Lányi Györgyöt, az MSZMP Központi Bizottsága Agitációs és Propagandaosztályának helyettes vezetőjét, hogy az összegyűjtött kérdésekre adjon választ, melyre július 26-án sor került. — Mi következett ezután? — Szeretném azt is megemlíteni, hogy abban az időszakban például a Magyar Ifjúságban megjelent, miszerint több helyen „ a peresztrojka” szabadságra ment. Nálunk ez nem így volt, hanem folytattuk a megújulást segítő feladatok megvalósítását. Elbeszélgettünk valamennyi pártbizottsági taggal és környezetével, a személyi megújulás követelményeiről, ennek során a pártbizottsági tagok tíz százaléka felmentését kérte. Várhatóan a küldő pártszervek kezdeményezésére további cserékre kerül sor az októberi ülésünkön. Tizenegy fős munkacsoport, valamennyien pártbizottságunk tagjai, széles körű véleménycserét folytatott a városban és a környező településeken pártértekezleti határozatunk megvalósításának tapasztalatairól és a további teendőkről. Az MSZMP országos értekezletének állásfoglalásából adódó hevesi és a környékén jelentkező feladatok meghatározására javaslatot készítettünk elő. Ehhez négy alapszervezet, a városi tömegszervezetek, mozgalmak testületéinek és a pártbizottságunk mellett működő munkabizottság véleményét kértük ki. A javaslatot véleményezte végrehajtó bizottságunk is. Hozzá- kezdtünk az érvényben levő testületi határozataink felülvizsgálásához. Ezt is egy munkacsoport végzi. Terveink szerint év végéig előterjesztik javaslataikat jóváhagyásra. Nyolc helyen: Kisköre nagyközségben, a Tarnamérai Lenin Termelőszövetkezetben, Ti- szanánán, Kömlőn, Erdőtelken, Tarnaőrsön a Hevesi Állami Gazdaságban és a hevesi pedagógusok körében július 15-ig küldöttgyűlésen, illetve összevont taggyűlésen megalakultak az egytestületes pártbizottságok. Ezt azért tartom fontosnak, mert területünk párttagságának több mint 50 százalékát irányítják. Ezeken a fórumokon a megújulás gyorsítása és a személyi megújítás volt a cél. Azóta minden ilyen testületünk megkezdte terveinek kidolgozását, feladatainak végrehajtását. Önkritikusan el kell ismernünk, hogy néhány kivételtől eltekintve a legkisebb elmozdulást a helyi alapszervezetekben lehet érzékelni. Mintha nem igazán tudnának élni a nagyobb önállósággal. Úgy vélem, városi pártbizottságunknak is több segítséget kell ehhez nyújtania. Ezért hasznos vitát kezdeményeztünk nagy tapasztalattal rendelkező pártmunkások részvételével az alapszervezetek munkája megújításának módszereiről, a helyi pártirányítás gyakorlatának javításáról. Erről a vitáról a közeli napokban tájékoztatjuk az alapszervezeti titkárokat. Végül zavart okoz, olykor béní- tólag hat sok, korábban nem tapasztalt jelenség is, mint például az önszerveződések megjelenése, a különböző viták, tüntetések, gazdasági gondjaink következményei. — Milyen konkrét tapasztalatokat szereztek az elbeszélések során? — Szeptember 2-án a városi pártbizottságunk összegezte a tagjaival folytatott beszélgetés tapasztalatait és javaslatot fogadott el a személyi megújulás követelményeire, a változtatás feladataira. A beszélgetést az őszinteség, a nyíltság, a felelősségtudat és a jobbító szándék jellemezete. Érződött aggodalom meglevő gondjaink miatt. Az utóbbi időben a szigorodó gazdasági feltételek között egyre súlyosabb problémákkal kell megküzdeni a területünkön élő embereknek is. Egyre többen adnak hangot elégedetlenségüknek, hogy az országos pártértekezlet óta nincs érzékelhető javulás helyzetükben, nem tapasztalnak lényeges változást környezetükben. Helyeslik, hogy többirányú munka indult tevékenységünk elemzésére, feladataink kijelölésére, kifogásolják viszont, hogy sajnos ennek nincs kellő nyilvánossága, elismertsége. — Kérem, foglalja össze a Hevesi Városi Pártbizottság döntésének lényegét. — A legfontosabb követelménye a pártbizottság szerepének növelése a döntések előkészítésében. Tagjainak konkrét feladata a végrehajtásban van, illetve annak ellenőrzésében. Ha kell, a testület ülésezzen a jelenleginél gyakrabban. Ezek munkajellegét, aktivitását viszont jelentősen javítani kell. Szemléletváltásra van szükség, az új követelmények szerint kell dolgoznunk. A városi pártbizottság a tisztségviselők, közöttük az első titkár és a titkár munkáját is értékelte. A végzett munka elismerése mellett kritikai észrevételek is megfogalmazódtak. A legnagyobb tanulság a vezetők számára, hogy igény van a gyakoribb, közvetlen találkozásokra, ezt pedig teljesítenünk kell. Az országos párttértekezlet szelleme azt kívánja tőlünk, hogy felelős gazdái legyünk területünknek, aktív, közvetlen, politizáló légkör uralkodjon fórumainkon. Meggyőző, cselekvő magatartást tanúsítsunk a mindennapok során. Az ülés vitájában hat pártbizottsági tag mondta el alkotó véleményét. A légkör az új szellemnek megfelelő, oldott, vitatkozó. — Októberre tervezik tehát a harmadik pártbizottsági ülést! — Valóban, ezen döntésekre teszünk javaslatokat a XIV. kongresz- szust megelőző pártértekezletig terjedő időszakra és a végzendő munkánk fő irányaira. Ezen az 1985-ös pártértekezlet óta eltelt időszakban végzett eredményeket, mintegy értékelését adjuk annak, miben sikerült időarányosan előbbre lépni és hol vannak további teendőink. Ezenkívül javaslatot terjesztünk elő az országos pártértekezlet állásfoglalásából adódó városi és környéki feladatokra is. Az alapszervezetek kezdeményezései alapján várhatóan újabb személyi változásokra is sor kerül a pártbizottsági tagjaink körében. Az MSZMP Központi Bizottsága szeptember 27-i ülésén a párt helyezetéről, a belpolitika egyes kérdéseiről kialakított álláspontja több a területünk kommunistáit is foglalkoztató kérdést tartalmaz. Ezekre választ ad, eligazít, amelyre most nagy szükség van. Véleményem szerint a vitában formált programok végrehajtásáért tettek kellenek. A párt minden szervezete: az alapszervezetektől s pártbizottságokig munkájának eredményességét az mutatja meg, van-e programja, tud-e programot adni, tud-e megfelelő erőket mozgósítani a feladatok megoldására. Meggyőződéssel vallom, hogy a csak tabudöngető kifejezések, a re- formretorikában jelenlévő refor- merség nem helyettesíti a cselekvést. —Miként tekint a közeljövő elé? — Területünk lakosságának, párttagságának a feladatokhoz való viszonya, a munkában mutatkozó szorgalma biztosítékul szolgálhat ahhoz, hogy az 1990-ig terjedő időszakban megvalósítsuk elképzeléseinket. Mentusz Károly Hogy kerül a csizma az asztalra — kérdezhetnék sokan a cím olvastán. Mármint arra gondolva, hogy Egerben, a Szőlő és Bor Városában sörfesztivált rendeznek. Mindez nem tévedés. Az idén megnyitott, s azóta nagy népszerűségnek örvendő Bajor Sörház dolgozói vállalták magukra a rendezéssel járó gondokat. Olyan ötletek megvalósításán dolgoznak már ezekben a napokban is, amire bátran kijelenthetjük: ilyen még nem volt. Vancsó Gyula üzletigazgató szerint szeretnének olyan hagyományt teremteni a jövőben az egri sörfesztiválnak, ami méltó a város idegenforgalmi, gasztronómiai hagyományaihoz. A programsorozat október 3-án régi bajor ételek bemutatójával kezdődik. Ismerve a Bajor Sörház konyháját, érdemes lesz megkóstolni a ritkaságszámba menő receptek alapján készülő finomságokat. Másnap a Heves Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat termékbemutatója jelenti az igazi sörkorcsolyát, merthogy nemcsak gyönyörködni lehet a termékekben, hanem megkóstolni is. A hat nap során 5-én, 16 órától rendezik meg azt az eseményt, ami Egerben még tényleg nem volt. A város vendéglátó egységeinek legKérdezem a két és fél ezer lelket számláló község tanácselnökét, Krizsó Sándort: mennyire él itt a szlovák nyelv. — Mi tagadás, ma már szinte csak az idősebb korosztály beszéli, a fiatalabbak inkább csak értik az ősi szót, a legkisebbek még azt sem... Ennyi előzetes tájékoztató után meglepő hát, hogy a nemzetiségi „falugyűlés” résztvevői többnyire a középkorosztályból kerültek ki. Talán ők a leg- érdeklődőbbek, vagy akik szívükön viselik az anyanyelv sorsát, felelősséget éreznek az ápolása ügyében. Amikor Galó Béláné népfrontelnök — a helyi szlovákság egyik képviselője — beszélni kezd a parányi közösség életéről, kiderül: ha nem is látványos, de azért szép és említésre méltó a hagyományőrző tevékenységük. — Nehéz talajból fakadt a mai nemzetiségi életünk — utal a néhány évtizeddel ezelőtti kezdetkezdetére. — Valameny- nyien emlékezhetünk még rá, hogy egykoron nem volt ildomos tótnak, szlováknak vallanunk magunkat, most viszont büszkén beszélhetünk ősi hovatartozásunkról. Ezért is érezzük kötelességünknek a hagyományok ápolását... Ha szűkös is a paletta, a színeiről azért van mit beszélni, íme... Kalicz Gáspár: — Lelkes gyűjtőmunka folyt itt korábban, mert kár lett volna ügyesebb pincérei főszereplésével a Dobó téren pincérfutóverseny lesz. Nem akármilyen attrakciónak számít majd a tálcán elhelyezett teli korsóval célba érni. S ezzel még közel sem ér véget a meglepetéssorozat. Október 6-án a hosszú idő után újra Egerbe látogató kiváló harmonikaművész, Szálkái László szolgáltatja a zenét a nosztalgiaesten. Másnap, a Heves Meveszni hagyni azokat a népszokásokat, mondákat, vallási énekeket, amelyek még éltek a régi öregek emlékezetében. Akik a legtöbbet tettek ezért: Sidló Jánosné, Demeter Zoltánná, Handrik József né... Nekik sokat köszönhetünk. Kádár Imréné: — Meg is őriztük ezeket a gyűjtéseket, bizonyítja ezt a szlovák klub élete: 1979-ben alakult harmincegy taggal ez a közösség, s még Kisnánáról, Markazról is átjárnak időnként hozzánk. Ma huszonnégyen vagyunk, sajnos, az idősebbjeiből tevődik össze a társaság. Molnár Endréné pedagógus hozzáértéssel és szeretettel fogja össze őket, beszélgetnek, énekelnek, felolvasásokat tartanak a Nas Kalendar írásaiból... Galó Béláné: — Emlékezetes alkalmak azok, amikor a klubtagok felmennek az öregek napközi otthonába, ahol együtt dalolgat- nak, társalognak, mondákat idéznek a szájhagyományok alapján, de olykor-olykor cite- raszóra még „ellépik” őseik táncait is. Sajnos, csak a régi nyelvezet tartja magát és sok a vegyes szavú beszélgetés is. Ezért gondolkodunk azon, hogy a klubba járó nagyszülők „csempésszék” be ide az unokáikat is, hátha fel lehet kelteni bennük az érdeklődést a nyelv- tanulás iránt. S talán az iskola is segíthetne, hogy tudjuk átadni az anyanyelvet utódainknak! gyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat által üzemeltetett Aranypók Konsumex boltjainak kollekciójából összeállított divatbemutató jelenti az eseményt. Közben értékes tombolatárgyakat sorolnak ki. Az üzletek eladóiból összeállt alkalmi manökencsapat mozgását a Szálkái László, Csámpai Károly által alkotott duó zenéje biztosítja, ami szintén kuriózumszámba megy. Még ezen a napon a Bajor Sörház előtt kirakodóvásár lesz, sokszor megcsodált népművészek, fazekasok termékeit lahálva. S hogy biztosan nemzetközivé váljon az eseménysorozat, arról Jovan Bogdanovic, az alexandro- váci Hotel Grozd főszakácsa gondoskodik. A söröző előtt roston- sült szerb ételkülönlegességekkel kedveskedik az ínyenceknek. Egy hagyományteremtő vállalkozás tanúi lehetünk tehát október 3-ától Egerben. Maga a kezdeményezés mindenképpen dicséretes. A látogatóknak csupán azt az aranyszabályt kell betartaniuk, ami a rendezvény célját is szolgálja: a kulturált sörfogyasztást Úa mindenki csak annyit fogyaszt a folyékony kenyérből — három litert —, amennyit egy egészséges ember minden gond nélkül elbír, nem maradhat el a siker. Molnár Endréné: — Ahhoz, hogy át tudjuk adni az örökségünket, írni és olvasni tudó emberek, tanítók kellenek, kellenének. Olyanok, akik „élik a mai nyelvet” is, megértik a táj szólást, s akik rá tudják bírni a szlovákságot, hogy merjenek megszólalni, mégha törve is a kifejezéseket. Mert már ez is jó alap a további tanuláshoz, gyakorláshoz. Ehhez viszont nagyobb összefogásra van és lesz szükség... Igen, összecsengő a két szó: van és a lesz. Azt, ami van, kétségtelenül kevésnek tartják. Aminek lennie kell, azt tisztán látják Domoszlón. Fontos a kapcsolattartás az óhazával: nemrég gyermeknéptánc-cso- port járt itt a határon túlról, a községi klubkönyvtár ifjú táncosai is ízlelgetik már a szlovák ritmusokat, lépéseket. A Mát- ragyöngye Tsz vegyes kara is összeálh't egy-egy szlovák csokrot a műsorában. Vagyis: valami megpezsdült a mátrai tájon... Medvegy András, a Magyar- országi Szlovákok Demokratikus Szövetségének munkatársa anyanyelvén szólva adott tanácsot, biztatást a klubélethez, a tervekhez. Mindezt ügy summázta: igazi nyelvi közösségben és közegben kell élniük. Erről akár szót is válthat majd a közelgő VIII. nemzetiségi kongresszuson a domosz- lóiak most megválasztott küldötte, Molnár Endréné ifi. Szilvás István A szépen kialakított sörözőbelső méltán aratott sikert az egriek és az idelátogató turisták körében (kis szabó) Domoszlói nemzetiségi „falugyűlés” Tudjuk átadni az anyanyelvet...!
